Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-09 / 58. szám, csütörtök

1950 március 9 A földek közös megművelése az EFSz-ek legfőbb feladata A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén meggyőző erővel bizonyosodott be, mily jelentős hangsúlyt helyez népi demokratikus köztársaságunk a me­zőgazdaság kérdésére és ezzel kap­csolatosan mindarra, ami a falu éle­tével és munkájával összefügg. Még nem volt kormány, amely oly hatá­rozottsággal dolgozott volna a múlt­ban a kis- és középparasztság érde­keiért, mint népi demokratikus kor­mányunk. Ki törődött a múltban az­zal, hogy a falusi ember miként dol­gozik, miként él, mit termel és ter­mékeiért mit kap. A kapitalista ki­zsákmányolás évtizedeken keresztül akadályozta a falu fejlődését, ez a magyarázata annak, hogy ma a falu ily problémák megoldása előtt áll. Azt hiszem, nem kell különös­képpen hangsúlyozni, hogy 1945 óta, de különösen 1948 februárja óta a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében kormányzatunk mit tett mind a falun, mind a város­ban. Ám a kapitalista korszakok itthagyott örökségét csakis úgy tud­juk végérvényesen felszámolni fal­vainkon és falusi dolgozó tömegeink számára magasabb élet- és kultúr­színvonalat biztosítani, ha a kis- és középparasztságot rávezetjük a falu szocializálódásának útjára, megte­remtjük a föld közös megművelésé­hez, a közös munkák elvégzéséhez való feltételeket, ha az EFSz-eken keresztül rátérünk a faluban a ma­gasabb termelési lehetőségek meg­valósítására. A Szovjetúnió a népi demokrati­kus országok földműveléssel foglal­kozó dolgozóinak élenjáró példája arra, hogy csak a szocialista mező­gazdasági termelésre áttérve bizto­sítható a falusi dolgozók, a kis- és középparasztság jobb és örömtelibb jövője. A KSH IX. kongresszusa már az elmúlt év májusában hangsúlyoz­ta, hogy csakis szövetkezetek útján fejthetnek ki a kis- és középföldmű­vesek eredményesebb munkát. Ta­valy májusától mezőgazdaságunk hatalmas lépéseket tett ezen az úton, tapasztalatokat szerzett egy­ben az EFSz-ek további jövőjét ille­tően, tapasztalatokat szerzett, hogy miként kell azt tovább építeni és fejleszteni. Klement Gottwald köz­társasági elnök a Párt Központi Bi­zottságának legutóbbi ülésén rámu­tatott arra, hogy a reakció minden támadását visszavertük és az EFSz megszűnt mumusa lenni a földműve­seknek, akik nem viseltetnek ellensé­ges érzelmekkel népi demokratikus rendszerünk iránt. A Központi Bi­zottsági ülésen Slánský elvtárs az eddigi Egységes Földműves Szövet­kezeti munkák eredményeit és ta­pasztalatait leszűrve megállapította, hogy az út, amelyet választottunk, helyes. De egyben beszédében külö­nös hangsúllyal állapította meg, hogy az EFSz-ekben a munkának arra kell irányulnia, hogy a kis- és középparasztság a mezei munkákat közösen végezze el, egységes vetési eljárásokkal lehetővé tegye a gépek és a modern agrár­tudomány tapasz­talatainak és vívmányainak teljes kihasználását. A gépek teljes ki­használása biztosítja a földeknek legrövidebb időn belüli tökéletes megművelését, biztosítja a hektárho­zam emelését és a mezőgazdasági állatállomány hozamának magasab­bá tételét. A népi demokratikus köz­társaságunk falvaiban megindított szövetkezeti élet egyéves tapasztala­tai bebizonyították kis- és középpa­rasztságunknak azokat az előnyöket, amelyek a közös vetési eljárásból és a munka közös elvégzéséből, a terv­szerű munka végrehajtásából ered­nek. Számottevő­­ mintaszövetkeze­teinkben csoportosult földműveseink számára ma már ez kézenfekvő igaz­sággá vált, de a közös vetési eljárá­sok bevezetésén szerzett tapasztala­tok és példák nemcsak magában az EFSz-ek tagjainak bizonyították be ezeket az előnyöket, de még a szövet­kezeti mozgalmon kívül álló falusi lakosságnak is bebizonyítják, mit jelent a falu életében, a kis- és kö­zépparasztság számára a jól szerve­zett és közösen végzett munka. Klement Gottwald elvtárs a IX. kongresszuson mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a szocializmus építésének a leghathatósabb módsze­re a falun a példákkal való meggyő­zés. A kis- és középparasztságnak kézzelfogható praktikus előnyöket kell látniok a mezőgazdasági nagy­termelés hasznosságáról. Gottwald elvtársnak eme kijelentését egyéves tapasztalataink igazolják. Igazolják, hogy valóban ez a helyes út. A kez­deti bizalmatlanság feloldódott mert a falu népe példákból győződhetett meg arról, hogy mit jelent a falusi dolgozók számára az Egységes Föld­műves Szövetkezet és az elmúlt hó­napokban állandósult tömeges belé­pések azt is igazolják, hogy az Egy­séges Földműves Szövetkezetek rövid egyéves működéséből leszűrt tapasz­talatok alapján kis- és középparaszt­ságunk magáévá tette az EFSz-ek gondolatát. A Csehszlovákiai Kommunista Párt legutolsó pártközponti ülése minden egyes EFSz fő feladatául az egységes vetési eljárás bevezetését és a közös munka megszervezését je­lölte meg. Az EFSz-ek nagy része eddigi működésük során nem tulaj­donítottak különösebb fontosságot az egységes vetési eljárások és a közös munka megindításának. Már­pedig csakis ezeknek megindításával lehet a falu előtt szemléltető módon bizo­nyítani az EFSz-ek működésének nagy jelentőségű feladatát, mert csakis az egységes vetési eljárások s a közös munkával, annak pontos és jól megszervezett végrehajtásával lehet csak biztosítani a magasabb hasznot, és elkerülni a munkaener­gia pazarlását. Az Egységes Földműves Szövetke­zeteink magukévá tették azokat a fő feladatokat, amelyeket a Párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén irányelvül Slánský elvtárs le­szögezett. Az utóbbi napokban beér­kezett jelentések arról tanúskodnak, hogy a szövetkezeti tagok Slánský elvtárs beszédének hatása alatt meg­indultak azon az úton, hogy a szö­vetkezeteket megszilárdítsák a falva­kon és hogy a föld megművelésének magasabb formáit, a közös munka bevezetését és a tagság kiszélesíté­sét megvalósítsák. Az EFSz-ek helyi csoportjai tavaszi mezei munkák megindulásá­ a­nál túlnyomó részben már közös ta­vaszi vetési eljárás mellett döntöt­tek. A kis- és középparasztok ezrei sorakoznak fel a szervezett mezei munkákba, hogy az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján saját falvaik határában is megvalósítsák, ezáltal a tavaszi munkákat és az azt követő nyári munkálatokat a legrövidebb időn belül, egyidőben végezze el, hogy így biztosítsa a mezei mun­kák idei sikeres befejezését. De beérkező jelentések arról is hírt ad­a­nak, hogy földműveseink az EFSz­ekben nagy számban valósították meg a pénzügyi terveket is, mert tudják, hogy a pontosan vezetett számvetéssel jóbarátokat fognak sze­rezni az EFSz-ek gondolatának. tagok nemcsak saját földjeiken dol­­­goznak, de a más tagokén is, vagy a szövetkezet földjén. A pénzügyi terv segítségével pontos számadással min­den eddig felmerült vitát elkerülnek, helyesen fogják értékelni a kétkezi munka értékét, helyesen fogják ér­tékelni a kisemberek munkáját. Az EFSz-ek hatalmas előrelendü­lésének egyik fő mozgató ereje azon­ban az a felismerés volt, hogy fal­vainkon csak akkor fogjuk elérni az EFSz-ek egészséges életét és lehető­vé tenni virágzását, ha azokba a falu asszonyait és ifjúságát is bekapcsol­juk. Ma már az EFSz-ek vezetősé­geiben nagy számban vannak as­­szonyok is, akik férfiakkal vállvetve dolgoznak a magasabb termelési módszerek meghonosítása érdekében. Amilyen lelkesedést a nők oldaláról tapasztalunk, ugyanazt észleljük az ifjúságnál is. A fiatalság egyre ak­tívabban kapcsolódik be a szövetke­zetek munkájába, brigádokat alakít és önze­tlenül siet a férfiak és as­­szonyok segítségére. Különös gon­dot kell helyezni az ifjúságra, ahogy azt Slánský elvtárs is megállapítot­ta beszédében, mert hiszen kell, hogy ők legyenek a jövő falujának, a szocialista mezőgazdasági rend­szernek leghívebb, legaktívabb har­cosai. A kis- és középparasztságtól, a fa­lusi dolgozóktól függ, hogy újjáteremtsék a falu életét, valóban hogy végleg leszámoljanak évszázados el­lenségükkel, a falusi gazdagokkal, a kuláksággal. A példák hosszú sora azt igazolja, hogy falvaink kis- és középparasztsága határozott elszánt­sággal indult meg az úton, hogy életét szebbé tegye, a mezőgazda­sági termelést a maga és az ország érdekében növelje, emelje és hogy e fejlődést akadályozó falusi reak­ciós erőkkel végleg leszámoljon. iij szö Naszvadi jelentés Naszvadon néhány hét óta a szövetkezeti gondolat lelkes út­törői fokozott munkásságot fejte­nek ki, hogy a falu lakosságának körében megerősítsék a szövetke­zeti összefogás gondolatát. nagy lélekszámú és nagy határ­­­ral rendelkező faluban kiélesedett az osztályharc. A falu kuláksága minden erejét latba vetette, hogy a szövetkezeti eszme terjedését megakadályozza. A falu vallási és nemzetiségi megosztását és a középparasztság ingadozó ma­gatartását használta fel a re­akció, hogy megakadályozza a fa­luban az új életformát mozgalom elmélyülését­ biztosító Az egészséges szövetkezeti munka bevezetésével pedig a kö­zel 7000 lélekszámú község éle­tét nagy lendülettel lehetne előbb­re vini. A község határában lévő földek különösen zöldségtermelés­re alkalmasak. Ezek a földek ed­dig csak a falu gazdag zsírospa­rasztjainak biztosítottak busás jövedelmet. A falu öntudatos kis- és kö­zépparasztsága azonban a kulák­ság kísérleteitől nem rettent meg. Felvilágosító munkáját tovább folytatja. A falu lakosságát, Naszvad község kis és középpa­rasztságát példákkal és a szövet­kezeti élet leszűrt, tapasztalatai­val győzik meg a szövetkezethez való csatlakozás fontosságáról. Fokozott erővel, fokozott lelkese­déssel indult meg az EFSz propa­gálása. S ma már megállapítható, hogy a reakció minden támadó kísérle­te kudarcot fog vallani. A község lakossága mind nagyobb számban csatlakozik az EFSz-hez. A ma délben kapott telefonjelentés sze­rint ma ismét újabb tagok jelent­keztek a szövetkezet soraiba, akik közül örömmel köszöntjük Cson­tos Jánost, a község II. kerületé­ből és Haris Albertet, Dobosi Jó­zsefet az V. kerületből, Hlebo Jó­zsefet és Faluska Máriát, vala­mint a többieket. A százával emelkedő taglét­szám azt igazolja, hogy a nasz­vadi kis- és középparasztság fél­retolja az útból azokat az akadá­lyokat, amelyek eddig gátolták az EFSz melletti felsorakozást. A naszvadi EFSz felvirágzá­sa, megerősödése a falu kis- és középparasztságának nemzetiségi és osztály­villongásait is egyszer­re meg fogja szünteni, mert eb­ben a közösen vezetett mozga­lomban fokozottabban fogják megérteni, hogy mindaz, ami múltban a falut kettéosztotta, az a az osztályellenségnek, a falusi re­akció aknamunkájának eredmé­nye volt. Az EFSz-el egészséges, fejlődő élet fog kialakulni Nasz­vadon, amely nemcsak a földek hozamát és a lakosság életszín­vonalát fogja emelni, de meg­szünteti a falu elhanyagolt kül­sején is mutatkozó tespedtséget, amely ma még rányomja bélye­gét erre a falura. Üzenet többeknek Több hetilap-előfizetőnk azzal a kéréssel fordult ki adóhivatalunk­hoz, hogy a rádióműsort csütörtöki (hetilap) számunkban közöljük. Más előfizetőink kérelme viszont az, hogy csütörtök helyett vasárnap jelenjen meg hetilapunk. Ezeknek a kívánságoknak sajnos technikai okokból nem tehetünk ele­get. A rádióműsorok mindig csak a hét végén érkeznek szerkeszzőségünkbe, tehát ezeket már a csütörtöki szá­munkban kinyomatni nem áll mó­dunkban. Hetilapunk előfizetőinek túlnyomó része a postahivataloktól távoleső helységekben lakik s ennélfogva csütörtöki számunkat a hét végén kapják kézhez. Ha hetilapunk vasár­nap jelenne meg, akkor előfizetőink mindig csak a következő héten ol­vashatnák. A rádióműsorral kapcsolt vasár­napi számunkat olvasóink újságel­árusítóinknál vásárolhatják. Kérjük olvasóinkat, hogy azokban a közsé­gekben, ahol még újságelárusítóink nincsenek, nevezzenek meg egy-egy szövetkezeti fiókvezetőt, aki vállalná lapunk árusítását, s akinek kiadóhi­vatalunk az újságárusításra vonat­kozó feltételeit megküldi. A kiadóhivatal. / A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözlete V. M. Molotov 60. születésnapjára A KSC Központi Bizottsága Vja­česlav Mih­ajlovics Molotovnak, a Szovjetúnió minisztertanácsa elnök­helyettesének hatvanadik születés­napja alkalmából a következő táv­iratot küldte: „Tisztelt Elvtárs! Hatvanadik születésnapja alkalmá­ból a Csehszlovák Kommunista Párt és országunk egész dolgozó népe sze­retettel és hálával emlékszik dicső művére, amelyet a szovjet nemzetek és az egész békeszerető emberiség jólétéért és boldogságáért alkotott. Az ön élete egy forradalmár,­­ a sztálini típusú bolsevista élete, lán­goló példa minden kommunista előtt, megtanítja őket, hogyan győzzék le a nehézségeket és hogy tántorítha­tatlanul haladjanak a szocializmus­hoz vezető úton. Mint a nagy Sztálinnak, az egész világ dolgozói vezérének legközeleb­bi munkatársa, a nagy Szocialista Októberi Forradalom harcosainak és a szovjet szocialista állam építőinek első soraiban áll. Ezen a napon ismét tudatossá vál­nak bennünk az Ön maradandó érde­mei, midőn a Nagy Honvédő Háború idején szétmorzsolta a fasiszta tá­madókat és felszabadított minket a fasiszta járom alól. Mint a Szovjet­únió külügyminisztere megalkuvás nélkül védte mindig a népek füg­getlenségéért és szabad életéért han­goztatott igazságos követeléseit, szilárd és tartós békéért harcolt és a leleplezte az új háborús uszítókat. Születése napján, drága Vjačeslav Mihajlovics, kívánunk Önnek még sok termékeny munkában eltöltött évet, hogy még hosszú éveken át haladjon a kommunizmusért har­colók első soraiban, a nemzetközi proletár összefogás és a nemzetek közötti tartós béke ügyéért." Mi azt akarjuk, a kisparaszt is úgy éljen, ahogy a százholdas kulák élt (Folytatás az 1. oldalról.) parasztságot — folytatta Horváth Sándor­­— különösen a középparaszt­ságot a reakció és a kulákok rémhír­terjesztésének hazugságairól. Ez a suttogó propaganda a legérzékenyebb pontján akarja megtámadni a pa­rasztságot, mikor azt híreszteli, hogy aki a földműves szövetkezetbe be­lép, annak a földjét az állam elveszi. Ez, elvtársak, a leggyalázatosabb hazugság. Az állam nem veszi el a földeket, mert az állam mi vagyunk, az ipari munkások és a dolgozó pa­rasztság. Mi pedig a dolgozó paraszt­ság tulajdonában hagyjuk a földeket annál is inkább, mert kell, hogy a né­pi demokráciában az az elv érvénye­süljön, hogy azé a föld, aki megdol­gozza. A védnökséget vállaló üzem ko­moly segítség formájában kezdte meg munkáját a földműves szövet­kezetnél. Vállalta két traktornak azonnali általános javítását, a többi traktorokhoz a szükséges alkatrészek beszerzését, a cséplőgépek javítását, a gépek részére épülő garázsok és ja­vítóműhelyek építéséhez szükséges anyag beszerzését és azt, hogy a me­zőgazdasági idénymunkához brigádo­kat küldenek ki. A védnökség vállalás alkalmából a Bős községhez tartozó Varjas-pusztai földművesek nevében Kuklis János 14 új tag belépését jelentette be a földműves szövetkezetbe azzal, hogy földjeiken egységes tavaszi vetést hajtanak végre. Ugyancsak Kuklis János olvasta fel a Varjas-pusztai szlovák ifjúság kötelezettségvállalá­sát a Párt IX. kongresszusára, amely szerint a Varjas-pusztán lévő és az Egységes Földműves Szövetkezet tu­lajdonát képező 19 hektár földön az összes munkálatokat önkéntes bri­gád-munkában végzik el. A kötele­zettség-vállaló szlovák ifjúság ha­sonló kötelezettség-vállalásra és ver­senyre hívja ki a község magyar ifjúságát. Az Egységes Földműves Szövetkezetek válaszolnak a csécsénypatonyi kihívásra (Folytatás az 1. oldalról.) portot állattenyésztésre. A csopor­tok vezetői rendszeresen részt vesz­nek majd a vezetőségi üléseken és ellenőrzik a tavaszi munkák teljesí­tését. Valamennyi csoport közösen fog dolgozni. Az EFSz tagjait az el­végzett munka minősége és men­­nyisége alapján fogják jutalmazni. A taggyűlés alapos megfontolás után elhatározta, hogy versenyre hívja ki Szlovákia többi szövetkezetét a kö­vetkező pontokban: 1. Hány szövetkezeti tag és föld­műves vesz részt a föld közös meg­művelésében és ezek száma a köz­ség­ összes földműveseinek hány szá­zalékát képezi. 2. Hány földművest tudnak bekap­csolni tavasszal a közös vetési eljá­rásba és földjük a község termőtala­jának hány százalékát foglalja ma­gában. 3. Milyen gyorsan végzik el a ta­vaszi mezőgazdasági munkát, mert ettől függ a nedvesség jó kihaszná­lása és a magasabb hektárhozamok. Átlagosan egy szövetkezeti tagra hány közös munkánál végzett mun­kaóra esik? Jó minőségű munkát fognak vé­gezni, hogy a gyorsaság ne menjen a minőség rovására. 4. Hogyan tudják majd kihasznál­ni az egész községben az összes gé­peket és az igásállatokat, beszámítva az állami gépállomások gépeit és hány hektár megművelése esik majd egy igára és egy traktorra. A pa'­ovcei EFSz hasonló feltételek mellett fogadta el a kihívást. A belügyi megbízotti hivatal felhívása a népszámlálással kapcsolatban Az illetékes törvényes előírások alapján a ČSR minden lakosa, aki február 28-ról 1950 március 1-re vir­radó éjjel a ČSR területén tartózko­dott, köteles magát a népszámlálás előírásainak alávetni. Aki ezt a számlálást szándékosan vagy nemtörődömségből elkerüli, azt a megfelelő törvényes előírások alapján megbüntetik. A belügyi megbízotti hivatal fel­szólítja mindazokat a lakosokat, akiket eddig nem számláltak össze, vagy akiknek eddig nem kézbesítet­tek ki számlálási íveket, hogy azon­nal jelentkezzenek a helyi Nemzeti Bizottságnál, legkésőbb 1950 már­ciu­s-én 18 óráig. Mezőgazdasági jelentés a bratislavai kerületből Február 28-ig a bratislavai ke­rületben 157 EFSz-t alapítottak és 111 EFSz előkészítő bizottság működött. Hatvankilenc EFSz­ben megvalósították a közös ve­tési eljárást és 21 EFSz-ben egy­séges munkaterv szerint folynak a tavaszi munkálatok. A járási Nemzeti Bizottságnál a száraztalajú vidékekről gondos­­kodó bizottság létesült. Ez a bi­zottság különböző szakemberek­ből áll, akik a száraztalajú vidé­­­ken a szárazság elleni küzdelem minden lehetőségét kivizsgálják és a kivizsgálás eredményeit gya­korlatban az úgynevezett minta­körzetbe ültetik át, amely a bra­­tislavai kerület egy részét és somorjai járás nagyobb részét fog­a­lalja magában. A bratislavai kerületben a fa­­kitermelést az egész évi előírás­hoz viszonyítva, 70 százalékban teljesítették.

Next