Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-19 / 249. szám, vasárnap

Ul SZO A „Junák" volt funkcionáriusainak — a CIC szolgálatában álló hivatásos kémek bűnperének tárgyalása Október 15 -17-én még a prágai Állambíróság tartották szená­tusa előtt a Junák (cserkészszövet­­ség) volt funkcionáriusai — az amerikai kémszolgálat hivatalos ké­meinek csoportja ellen folytatott bűnper tárgyalását. Kémtevékenységükért feleltek a cserkészszövetség volt elöljárója Dr. Pavel Krivsky, Vladimír Blaha Antonín Celeryn, Zdenek Kovarik, Slavoj Chodou­sky és Ing. Karel Forst, a klatovi cseké­szcsapat volt funkcionáriusai, továbbá Václav Per­gner pilzeni orvostanhallgató és Jng. Jaromir Marek, a Junák české­ bu­dejovicei volt funkcionáriusa. A vád­irat azzal vádolta őket, népi demokratikus rendszerünk hogy el­leni gyűlöletből a hazaárulás és­ a kémkedés bűntettét követték el. A kozmopolitizmushoz vezető reakciós cserkésznevelés hatása alatt, amely a dolgozók összes problémáitól va­ló szándékos elterelésre irányult, valamint feljebbvalóik iránti vak engedelmességből 1948 februárja után a haladás és a szocializmus építésének ellenségei közé állottak. Államellenes cserkészcsoportokban továbbra is igyekeztek befolyásolni ifjúságunkat és letéríteni a CsISz­ben megkezdett helyes útjáról. Az amerikai hírszerző szolgálat ügynö­keivé és hazánk ellenségeinek — a vereséget szenvedett burzsoáziának, az áruló emigrációnak és az új há­borút előkészítő nyugati imperialis­táknak segítőtársaivá lettek. Dr. Pavel Krivsky vádlott az 1948-as februári napokban befura­kodott a Junák akcióbizottságába. Bevallotta, hogy már 1938 óta dol­gozott a cserkészmozgalomban és „nevelő" tevékenységét, amely valóságban a fiatalemberek százai­ a­nak, főleg a főiskolásoknak meg­mérgezése volt és káros miszticiz­mushoz és a zabolátlan romantiká­nak és kalandorságnak ápolásához vezetett, felszabadulásunk után is folytatta. Dr. Velem Fanderlik, a Junák volt elnöke, akit 1948 feb­ruárja után lelepleztek, mint a dol­gozó nép kormányának gyűlöletes ellenségét és az imperializmus ügy­nökét, azzal bízta meg a vádlott Krivskyt, hogy igyekezzen a Ju­nákot államellenes tevékenységre irányítani és előkészíteni a később általuk előkészítendő erőszakos ál­lamfordulatban való tevékeny rész­vételre. Dr. Krivsky beismerése szerint összehívta a délnyugatcseh­országi cserkész- funkcionáriusokat titkos gyűlésre és megismertette őket a cserkészek államellenes fel­adataival, főleg az ország nyugati határain való szöktetések megszer­vezésére. 1945 nyarán Dr. Krivsky borókagyűjtés ürügye alatt egy cserkészbrigádot Sumavára vezetett Ennek a „brigádnak" tulajdonkép­peni célja államellenes volt: lehető­­vé tenni a vereséget szenvedett bur­zsoázia reakciós képviselőinek az el­lenséges külföldre való menekülését A vádlott Krivsky „brigádjának" néhány tagjaival biztosította az áru­ló menekülők határon túlra való át­jutását. Ezenkívül a brigád részve­vői közül kiválasztott néhány főis­kolást és külön „iskolázást" tartott számukra, melynek célja az volt, hogy megerősítse őket államellenes gondolkodásukban. Ezt az iskolázást, Krivsky az 1948 —49-es években is folytatta egy­­részt körökben, másrészt néhány­napos tömegtalálkozókon. Vallomásá­ban beismerte, hogy illegális cser­készcsoportokat tartogatott terve­zett államellenes változás végrehaj­tására. Áruló jellegét kiegészíti az, hogy elhatározta fontos kémjelenté­sek küldését az amerikai hírszerző­szolgálatnak és ezen elhatározását vádlott-társa, Blaha közreműködésé­vel meg is valósította. Dr. Krivsky beismerte büntevé­kenységét. Bevallotta, hogy éppen azért, mivel burzsoá nézetekben ne­velkedett, nem látta a cserkészet igazi lényegét, amely a fiatalembe­reket az imperialisták engedékeny, gondolkozás nélküli eszközeivé nevel­te, eltérítette őket a természet iga­zi megértésétől és megismerésétől, és álcázta előttük az emberi társa­dalom fejlődésének törvényeit és az igazi társadalmi fejleményeket. Antonin Celeryn vádlott úgy tűnt fel a bíróság előtt, mint meghason­lott és a kapitalista társadalom ál­tal megzavart személy. A vádlott Celeryn vallomásában lefestette, ho­gyan dolgozott együtt, mint összekö­tő az amerikai hírszerző szolgálat­tal és hogyan folytatott kémkedést. Beismerte, hogy a helyi nemzeti bi­zottságon, ahol alkalmazásban volt, a határövezetbe való belépésre szóló engedélyeket tulajdonított el és azo­kat a külföldre menekülő egyének­nek adta ki. A vádlott Celeryn ál­lamellenes tevékenységét első bünte­tésének letöltése után is folytatta és a külföldről kapott utasítások sze­rint felforgató csoportok kiépítését készítette elő Délnyugat-Csehország térségében, amelyeknek háború ese­tén ötödik hadoszloppá kellett volna válniuk. A további vádlottak, Slavoj Cho­dounsky és Ing. Karel Forst vallo­másai csak megerősítették és kiegé­szítették a vádiratban felsorolt vá­dakat. Chodounsky, volt joghallgató és Forst szintén kapcsolatot tartot­tak fenn Anders volt csapatvezető­vel, néhányszor meglátogatták őt Nyugat-Németországban, tőle és munkatársaitól kémkiképzésben ré­szesültek pénzen és más értékeken kívül. Prágában, Klatovyban és má­sutt sikerült kiépíteniök az összekö­tők hálózatát, amelynek közreműkö­désével Andersnek a kért kémjelenté­seket küldték gyakran igen fontos államtitkokról. Az összekötők közve­títették az amerikai hírszerző szolgá­lat utasításainak elküldését is az ügynökökhöz, valamint ezen utasítá­sok teljesítéséről szóló jelentéseket, továbbá kézbesítették az elvégzett kémmunkáért járó jutalmakat. Chodom­sky egyik összekötője vádlott Václav Pergner a Junák és a Anders csapatának volt tagja. Be­vallotta, hogy önként kapcsolódott be az államellenes tevékenységbe, a polgári környezetben és a cserkészet­ben kapott népellenes nevelése vezet­te őt erre. Az utolsó vádlott, Ing. Jaromir Marek, dr. Krivsky keresztül kap­csolódott be az államellenes tevé­kenységbe. Ceské­ Budejovicén a volt tunákokból illegális csoportokat szervezett, a CsíSz és népi demokra­tikus rendszerünk gyűlöletére nevel­te őket és dr. Krivsky példája és irányelvei szerint „oktatta" őket, mint ötödik hadoszlopot a nyugati imperialisták által előkészítendő új háború esetére. Október 17-én Vladimír Bures ál­lamügyész elmondta záróbeszédét. Hangsúlyozta, hogy a cserkészmoz­galmat főleg mint az angol és az amerikai imperializmus eszközét ala­kították meg és a fiatalságot a mun­kásosztály politikai mozgalmai el­len, a szocializmus és a Szovjetunió ellenállására nevelték. Rámutatott azután arra, hogy az áruló volt cserkészvezetők az ifjú­sággal való szándékos visszaélésre irányuló igyekezetükkel felsültek, mi­vel az általuk elcsábított egyének jelentéktelen csoportjával szemben áll ifjúságunk egészséges, hű, hazájá­ért lelkesen dolgozó, a szocializmus felé haladó tömege. A védőbeszédek és a vádlottak utolsó szavának elhangzása után az Állambíróság szenátusa ítéletet ho­zott. Dr. Pavel Krivskyt életfogytig­lani, Slavoj Chodom­skyt és Ing. Ka­rel Forstot 25 évi, Zdenek Kovarikot 20 évi, Vladimír Bláhát és Antonin Celerynt 18 évi, Václav Pergnert 13 évi és Ing. Jaromir Marekot 8 évi börtönbüntetésre ítélték. Mindnyá­juknál kimondták polgári jogaik el­vesztését és összes vagyonuk elkob­zását 1952 október 132 Megjelenik szlovák, magyar és ukrán nyelven Sztálin elvtárs: „A szocializmus gazdasági problé­mái a Szovjetunióban" című munkája és az SzK(b)P XIX. kongresszusának anyaga Szlovákia Kommunista Pártja K. B. Titkárságának határozata alapján e hó végén és novemberben megjelenik Sztálin elvtárs: »A szo­cializmus gazdasági problémái Szovjetunióban« című munkája, va­­­lamint az SzK(b)P XIX. kongres­­szusának anyaga szlovák, ukrán és magyar fordításban. A jövő héten felemelt példány­számban jelenik meg a »Pod zásta­vou socializmu« című folyóirat 12. száma, amelyben közzéteszik Sztá­lin elvtárs »A szocializmus gazda­sági problémái a Szovjetuniób­an« című munkáit, Sztálin elvtársnak az SzK(b)P XIX. kongresszusán mondott beszédét és Gottwald elv­­társnak az SzK(b)P XIX. kongres­­szusán mondott üdvözlő beszédét, továbbá Molotov elvtárs megnyitó beszédét Malenkov, Moszkatov, Szaburov és Hruscsov elvtársak be­számoló beszédeit, Vorosilov elvtárs záróbeszédét és a Szovjetunió Kom­munista Pártja szervezeti szabály­zatát Ez év novemberében Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kiadja J. V. Sztálin: »A szocializmus gazdasági mái a Szovjetunióban;; — az problé-SzK (b)P XIX. kongresszusának anyaga gyűjteményes kiadását szlovák nyelven 130 ezres, magyar 20 ezres és ukrán nyelven 3 nyelven példányszámban. A gyűjtemény ezres pártiskolázási év, a párt- és a többi a káderek szükségleteit szolgálja. A gyűjteményben Sztálin elvtársnak a »A szocializmus gazdasági problé­mái a Szovjetunióban*­ című művein, Sztálin elvtársnak az SzK(b)P XIX. kongresszusán mondott beszé­dén és Gottwald elvtársnak az SzK(b)P XIX­­­ kongreszsusán mon­­dott üdvözlő beszédén kívül közl k az SzK(b)P XIX. kongresszusán előadott fő beszámolóbeszédeket, Politikai Iroda tagjainak beszédeit, a az SzK(b)P XIX. kongresszusa ha­tározatait és anyagát, valamint a külföldi küldöttségek vezetőinek üdvözlő beszédeit. Ezen anyagok kiadása nagy erőt jelez­­­ dolgozó népünk részére az ötéves terv feladatainak teljesítésé­ben, a szocializmus építésében ha­zánkban és a békeharcban. A nagy tanító szavai (Folytatás az 1. oldalról) got jelentenek abban az értelem­ben, hogy e pártok és tagjaik min­dig szemük előtt tartották az orosz kommunisták ragyogó példaképét, hogy megszilárdítsák a nemzetközi forradalmi mozgalom tömörségét, hogy fokozzák harcképességét, hogy a nemzetközi testvériség tet­tekben és kölcsönös, egyre elmélyü­lő támogatásban nyilvánuljon meg, valamint abban, hogy e pártok ki­használják dicső mintaképünknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak, a világ forradalmi és munkás­mozgalma vezető csapatának és az összes kommunista pártok tanítójá­nak gazdag tapasztalatait. Mély hatással voltak Sztálin elv­társ szavai népünkre. Nincs pár­tunknak olyan tagja, akit ne raga­dott volna meg e szavak ereje, vi­lágossága és kötelezősége, és aki ne érzett volna büszkeséget afelett hogy pártunk Sztálin elvtárs hű ta­nítványa, Klement Gottwald elvtárs vezetésével felemelte hazánk sza­badságának, erejének és független­ségének zászlaját és azt teljes győ­zelemre viszi. Ez a legmegtisztelőbb feladat megköveteli tőlünk, hogy kitartóan és tántoríthatatlanul azon az úton haladjunk, amelyen Klement­wald elvtárs vezet bennünket Gott­ Nem szabad megriadnunk a nehézségek­től, és még áldozatkészebben, lelkesebben kell országunkban még épí­tenünk és megszilárdítanunk a szo­cialista rendszert Még bátrabban kell haladnunk a kommunista pár­tok által kitűzött célok felé, meg kell erősíteni pártunk egységét és fejlesztenünk és szilárdítanunk kell nagy barátunkkal, a Szovjetunióval való egységünket Az októberi napfényt szikrázva verik vissza a Szovjet Hadsereg­üzem tükörfényes ablakai. Nem is olyan régen, alig két évvel ezelőtt, az errejárt utasok még csak az alapozási munkálatokat, később már a falak acélvázait is láthatták. És ma már, mint új üzem emelke­dik büszkén a magasba, amelyben nagy lendülettel folyik a termelő­munka. A gépek szinte versenyt zakatoltak egymással. A villany­hegesztő készülékek szikrázó fénye káprázatos képet nyújt az esti órákban. Az üzem dolgozóit a terv teljesítése és túlteljesítése fűti, mert az üzem dolgozói kollektíven vállal­ták, hogy december­ 21-ére, Sztálin elvtárs születésnapjára tervüket. S adott szavukat befejezik valóra akarják váltani. Sok kiváló munkás dolgozik itt, akik szívükön viselik a terv mielőb­bi teljesítését. A munkások, meste­rek, technikusok arra törekszenek, hogy feladataik teljesítését a kitű­zött határidő előtt győzelemre vi­gyék A munkások alkotó kezde­ményezése napról napra jobban kezd kibontakozni. Mind az anyag­gal való takarékoskodást, mind mun­kaidejük és gépeik gazdaságosabb kihasználását fokozzák. Új munka­formák széleskörű alkalmazásával szebbnél szebb eredményeket érnek el a maffia arcvonalán, így van ez rendjén. Hadd viseljék a gép>ek a terhet és ne az ember. Uralkodni kell a gépek fölött. Meg kell nyergelni a technikát, mint ahogy ezt Burghardt Rudolf, 28 éves vasesztergályos teszi, aki már ez év április 23-án befejezte az ötéves terv negyedik évét, arra Ezután pár hétre május 1o­ én tett kötelezettségvállalást, hogy az ötéves tervet legkésőbb a Nagy Októberi Szocialista­­ Forrada­lom 35. évfordulójának teljesíti. Burghardt Rudolf tiszteletére vasesz­tergályos kötelezettségvállalása na­gyon sok munkás előtt lehetetlen­nek látszott sokan kételkedtek ab­ban, hogy adott szavát a kitűzött határidőre valóra váltja. A kötele­zettségvállalás azonban nem papír­ra vetett becsülettel üres SZÓ maradt, hanem teljesítette, mégpedig jóval előbb mint ahogy felajánlotta. Ez év szeptember 26-án Burghardt elvtárs már jelentette, hogy ötéves tervét teljesítette. Vájjon, hogyan érte el ezt a ki­magasló eredményt? A lefolytatott beszélgetés során elmondotta, hogy a gyártáshoz szükséges késeket sa­játkezűileg készítette el és velük munkadarabján egyszerre négy mű­veletet végez. Nehéz volna részlete­sen leírni munkája menetét, mert a igen bonyolult. Elég az hozzá, hogy sajátkezűleg gyártott késekkel megsokszorozta eddigi eredményét. Azelőtt 150 százalékig teljesítette normáját most pedig 880 százalék­ra teljesíti. Azt a munkát, amit az­előtt 220 perc alatt tudott elvégez­ni, most az új munkamódszer alkal­mazásával 24 perc alatt is elvégzi. Ez év október elsejéig 422 ezer ko­­ronát takarított meg az üzemnek. Ezt a megtakarítást időmegtakarí­tással érte el. Papírt, ceruzát vett elő és szá­molni kezdett. Osztott, szorzott és percek után azt válaszolta, hogy már a második ötéves tervből is le­dolgozott 15 hónapot. A munkában szerzett tapasz­talataidat igyekszel-e munkatár­saidnak átadni? kérdeztem tőle. — Igen, ezt tartom legfőbb köte­lességemnek — válaszolta határo­zott hangon. • — Munkatársaim előtt sohasem titkoltam el, hogyan értem el eddigi munkasikereimet, — folytatta — s közben élénk szemének pillantása végigkúszott a gépen. Csak a kapitalista rendszerben tették és teszik a munkások, hogy a munkamódszereket titkolják egy­mástól­ A kizsákmányoló rendszer­ben féltve őrzik az olyan eljárások titkát, amelyekkel a termelékeny­ség fokozódik, mert az csak a mun­kanélküliséget fokozza. A burzsoá rendszer alatt a nyerészkedő kapi­talisták a munkásokból éhbérekkel és a munkanélküliség állandó fenye­­getésével zsarolták fokozását. Az uraknak ki a termelés csak arra volt gondjuk, hogy a gépek minél nagyobb hasznot hajtsanak. A dol­gozók verejtékes munkájának gyü­mölcse, a tömérdek haszon az ő zse­bükbe folyt. Élénken emlékszem arra, ami­kor még tanonckoromban azt mond­ta apám: „te gyerek, takarékos­kodj az erőddel még fiatalon, mert ha megöregszel és nem bírsz dolgoz­ni, nem törődik veled a kutya sem. Csak a nyomor vár majd rád". Ma becsületesen megfizetik mun­­kánkat — folytatta. — Az én ke­resetem is 12 ezer korona körül mo­zog havonta. Ha tanoncéveimre vis­­­szagondolok, eszembe jut apám, aki olyan keveset keresett hogy az el­látást bizony nagyon szűkösen lehe­tett belőle fedezni. Anyám harma­dos krumplit kapált, hogy a család sorsán enyhítsen. Nekem pedig mint inasnak 50 fillért dobtak egy napra. Ez a nevetséges összeg még arra sem volt elég, gyek magamnak, hogy füzeteket ve­ Bizony akkor a tanoncokat nem fizették úgy, mint ma. Nem gondoskodtak a tanoncok­­ról, sőt még a betegsegélyzőt apámnak kellett értem fizetni. Any­is­nyi gondja-baja volt neki, hogy el­mondani is sok volna. A kis kere­­setre, amit apám keresett, négy éhes száj várt. A ruházatunk is csak éppen valamilyen volt. Ha lábbeli vásárlásra került sor, akkor mindig a legnagyobbnak vettek. Ha valamelyikünknek ruhát vagy cipőt vettek, nem az határozta meg, hogy melyiknek van nagyobb szüksége rá, hiszen egyikünknek sem volt azt nézték, hogy melyik a nagyobb közülünk, s így örököltük át a ru­­­hadarabokat, cipőket. Amikor én hazajöttem az iskolából, már kisebbik öcsém várt a cipőre. Csak a így tudott iskolába menni. Kopott ruháinkat édesanyánk sokszor éj­félig is foltozta. Ilyen körülmények között nőttem fel és ezt sohasem felejtem el. A szakmát nehezen ta­nultam meg és ezért meg is becsü­löm. Szeretem szakmámat és gyűlö­löm mindazt ami régi, ami kerék­kötője a fejlődésnek. Arra törek­szem, hogy munkamódszereimet mi­nél többen elsajátíthassák. Magánéletében boldog, megelé­gedett családapa. Műszak után, ami­kor hazatér, három pirospozsgás gyerek hancúrozik körülötte. Örül, hogy gyerekei már nem olyan kö­rülmények között nőnek fel, mint ő, nekik már nem hiányzik a ruháza­tuk, s látja, hogy a jövő nyitva áll előttük. Azért igyekszik Burghardt elvtárs többet termelni, mert ezzel gyerekeinek jobb jövőt teremt és egyben a szocializmus, a béke ügyét viszi előre. Azt a kérdést tettem fel neki, hogy vajjon mi késztette az új mun­kaformák bevezetésére. Erre csak pár perc múlva adta meg a választ; került-fordult keresett, — Na, végre megvan, _ kutatott, kiáltott fel hangosan. Kezében egy könyvet szorongatott, melynek címe Kalinin: „A kommunista ifjúság neveléséről" volt Ez a könyv ösztönzött e­ngem többtermelésre, mondotta, ez buzdí­tott és továbbra is arra törekszem, hogy még jobb munkasikerekkel já­rulhassak hozzá mindannyiunk ügyéhez, a szocializmus mielőbbi fel­építéséhez. Kertész Imre Az új munkamódszerek segítségével 880 százalékra teljesíti normáját Burghardt Rudolf vasesztergályos

Next