Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)
1953-09-29 / 236. szám, kedd
Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 szeptember 29, kedd 40 fillér VI. évfolyam, 236. szám Az árleszállítás — űt a dolgozók jólétének emelésére Köztársaságunk kormánya szeptember 15-i nyilatkozatában különös súlyt helyezett a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére. A kormány célja e fejlődés ütemének meggyorsítása, mégpedig elsősorban a kiskereskedelmi árak leszállításával. Ma, köztársaságunk kormánya és a CsKP Központi Bizottsága fontos határozatot jelent be: ez év október 1 i érvénnyel az élelmiszer és ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árait 5—40 százalékkal leszállítják. Ez a bejelentés legjobb bizonyítéka annak, hogyan gondoskodik kormányunk és pártunk állandóan arról, hogy hazánkban dolgozó nép mindjobban éljen, gazadagabban és teljesebben kielégíthesse anyagi és kulturális szükségleteit. Az árleszállítás nagyon nagy terjedelmű és 23.000 különböző fajtájú árucikket érint. Leszállítják a liszt, a péksütemény, tésztaneműek, a cukor, rizs, tea és más élelmiszerek kiskereskedelmi árait. Leszállítják továbbá a cigaretta, a szappan, a textilkészítmények, villanyfogyasztó készülékek és a legkülönbözőbb fajtájú ipari árucikkek árait. Ez az árleszállítás nagyon kedvezően fog hatni minden egyes család költségvetésére. Hisz összesen négy és fél milliárd koronáról van szó, természetesen új pénzben, amelyet a fogyasztók az áruvásárlásnál megtakarítanak. Az árcsökkentésből nemcsak a városi fogyasztóknak lesz hasznuk, akik olcsóbban fogják vásárolni az élelmiszereket, textilneműeket és ipari árukat, az árleszállítás nagy nyereséget jelent a parasztoknak is, mivel csökkennek a cukor, a cigaretta, az italok, a textil, építkezési anyag és más ipari cikkek árai és amellett a begyűjtési árakat nemrégiben lényegesen emelték. A parasztoknak tehát kétszeres előnyük lesz: a fogyasztási árak csökkentéséből, amelyekért maguk vásárolnak és a begyűjtési árak emeléséből, amelyekért termékeiket az államnak eladják. Az árleszállításra négy hónappal a pénzreform megvalósítása és a jegyrendszer eltörlése után kerül sor. Viliam Široký miniszterelnök akkoriban a parlamentben rámutatott arra,hogy a pénzreformot a Szovjetunióban 1947-ben végrehajtott pénzreform bevált példájára valósítják meg, amely a Szovjetunió nemzetgazdasága hatalmas fejlődésének egyik alapvető előfeltétele volt a Nagy Honvédő Háború után és az árleszállításokró sikeres megvalósításának politikaelőfeltétele volt. A négy hónappal ezelőtt megvalósított pénzreformmal egyidejűleg a fogyasztási árucikkek kétféle árát egyesítették és leszállították a szabadpiaci árakhoz viszonyítva. A miniszterelnök emellett hangsúlyozta, célunk az, hogy árleszállítással emeljük az életszínvonalat. A kormány szeptember 15-i nyilatkozatában nagy súlyt helyezett a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére és mindjárt ezután megkezdte e politika megvalósítását. Még az árleszállítások előtt a kormány két jelentős határozatot jelentett be. A kormány elhatározta, hogy a lakbéreket havonta utólagosan fogják úgyhogy azok a lakók, akik fizetni, szeptember végéig kifizették lakbérüket, a havi lakbért csak október végén fizetik. A kormány továbbá elhatározta, lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy saját maguk kedvező feltételek mellett és az állam hathatós támogatásával családi házakat építsenek. Ilyen módon 5000 új családi ház épül, így egész népünk a tények alapján újból meggyőződik arról, hogy kormányunk és pártunk az adott kötelezettségüket beváltja és a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emeléséről való gondoskodást tartja politikája fő céljának. A most kihirdetett árleszállítás és a már megelőző intézkedések arról tanúskodnak, hogy köztársaságunkban már a szocializmus felépítése folyamán érvényesül a szocializmus közgazdasági alaptörvényének hatása, amelynek éppen az egész társadalom lényege szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a termelés szüntelen növekedésével a legfejlettebb technika alapján. Voltak nálunk olyan emberek, akik azt kérdezték, hogy mi a célja a szocialista iparosításnak és főleg a nehézipar felépítésének. E politikánk következtében az ipari termelés kétszeres magasságot ért el a háború utáni állapothoz viszonyítva. Államunk önállóságának és függetlenségének, valamint védelmi képességének megszilárdulását, gazdaságunk hallatlan fejlődését és a kapitalista válságot. következményeiben szemben való ellenállás fokozódását hozta és megteremtette az előfeltételeket népünk anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére. A szocialista iparosítással nehéziparunk hatalmas növelésével megteremtettük a könnyűipar és a mezőgazdaság fejlődésének előfeltételeit. E politika következtében most megkezdhetjük a kormányprogramm megvalósítását az életszínvonal emelésének terén, amelynek lényeges részét éppen a kihirdetett árleszállítás képezi. Hogy az árleszállítások útjára léphessünk, ehhez elsősorban szilárd pénzeszköz megteremtésére volt szüksége egészséges gazdaságunknak és mentesülnünk kellett a súlyos tehertől, amelyet a jegyrendszer jelentett. Hangsúlyozták, hogy a dolgozók életszínvonalának emeléséhez soha sem érnénk el a bérek és fizetések ösztönös emelésével. A béreket és fizetéseket nálunk tervezik és csupán a munkatermelékenység növelésével összhangban lehet emelni őket. Az őszes dolgozók életszínvonalának emeléséhez vezető útunk a kiskereskedelmi árak leszállítása. A Szovjetunió példáját követjük, ahol 1947 óta — amikor eltörölték a jegyeket és egységes fogyasztási árakat állapítottak meg, az árakat már hat ízben csökkentették. Az árleszállítás, amely emeli a korona vásárlóerejét és ezáltal reálbéreket és fizetéseket is, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének egyik legfontosabb eszköze. Ez azonban nem az egyedüli eszköz. Nemcsak azt kell látnunk, hogyan emelkednek a munkások, alkalmazottak és parasztok személyi szükségletei, hanem azt is, hogy a dolgozók, mint a társadalom tagjai, mit kapnak közvetve a legkülönfélébb szociális, egészségügyi, lakás, kulturális és egyéb intézkedésekkel. Mindezek olyan dolgok, amelyeket ma már magától értetődőnek tartunk. És mégis éppen ezen a téren nyilvánult meg a ben eddig a dolgozók legszembetűnőbéletszínvonalának emelkedése. Most a dolgozók életszínvonalát más úton is emeljük, az élelmiszercikkek és egyéb kör(Folytatás a 2. oldalon.) cs mai számban A Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata az élelmiszer és ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árainak csökkentéséről (1—2. old.) Biztosítsuk minden módon a mezőgazdasági termelés fejlődését (3—4. old.) Csehszlovákia fejüldöttének felszólalása az ENSZ-ben (5. old.) A tabellán vezető UDA megerősítette első helyét (6. old.) A Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata az élelmiszer és ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árainak csökkentéséről A Csehszlovák Köztársaság kormánya 1953. szeptember 15-én kiadott nyilatkozatában politikája céljául tűzte ki a dolgozó nép életszínvonala emelkedésének lendületét meggyorsítani mindenekelőtt a fogyasztási árucikkek kiskereskedelmi árainak csökkentése útján. A kormány ebben azokból a sikerekből indult ki, amelyeket a dolgozó nép országunkban a szocializmus építésében elért, továbbá a csehszlovák pénz megszilárdulásából, amit a pénzreform végrehajtása, a közellátás jegyrendszerének megszüntetése és a fogyasztási cikkek magas (szabad) kereskedelmi árainak csökkentése idézett elő. A kormány az elért sikerekre támaszkodva, lehetőnek tartotta már most végrehajtani a kiskereskedelmi árak másodszori csökkentését és ezzel még az idén emelni a munkások és hivatalnokok reálbérét, a földművesek jövedelmét, valamint csehszlovák korona vásárlóerejét. Az új árcsökkentés több mint 23.000 fogyasztási árufajtára vonatkozik, melyeknek árát 5—40 százalékkal csökkentik és a lakosság ezzel évente négy és félmilliárd koronát nyer. A Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elhatározták: A) Az élelmiszerek és ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árainak 1953. október 1-től a következő mértékben való csökkentését: 1. Liszt és liszttermékek 2. Cukor és cukorkészítmények Cukor 14 Kandiscukor 15 Csokoládé és cukorfélék átlagosan 8 Ebből: táblacsokoládé 5—20 Csokoládé deszert, bonbonos dobozokban Rúdalakú keménybonbonok 18 7 Kandirozott készítmények 7 I. Élelmiszeráruk 10 Karamella Elálló péksütemények átlagosan Ebből: cukormázas mézeskalács 14 Kimért aszalt gyümölcsök 10 Cukrozott kétszersült 11 Tojásos piskóta 15 Szójából készült koszorúcskák 20 Gyermektápszerű piskóta 15 Kétszersült 26 3. Rizs és tea Rizs Tea 14 19 4. Burgonya, zöldség, zöldség- és gyümölcskészítmények Burgonya 1953 november 30-ig — már 1953 szeptember 20-tól 14 Káposzta — téliár 19 Savanyított káposzta 16 Üvegekben elrakott uborka 10 Kompótok — szilva Kompótok — körte, barack, 30 meggy és egyéb 20 6. Egyéb élelmiszeráruk Halkonzervek — import 20 Pecsenyének szánt liba 15 Vadhús — őz és szarvashús 13 Sunar szárított tej 33 7. A tojás és tej téli árának bevezetését 1953. október 1-ről 1953 november 1-re kell áttenni 8. A közös étkezőüzemekben felszolgált italok árát az új csökkentett állami kiskereskedelmi áraknak megfelelően kell szabályozni Árcsökkentés "/ó-okban: Búzaliszt 10 Gyermekdarab Péksütemény átlagosan 13 ebből: közönséges péksütemény — kifli 13 vajjal készült péksütemény 10 Fint-1 lisztből fccsľdat péksütemény vajjal készült péksütemény 17 — kalács 11 Sósrúd és perec 10 Karlovévári kétszersült 13 Tésztaneműek 10 Zsemlyemorzsa 14 5. Italok Plzeni 8 fokos sör 8 Plzeni 10 fokos sör 17 12 fokos sör 23 Szeszes italok átlagosan 15 Ebből: belföldi 40%-os rum 15 , valódi 50%-os szilvórium 19 „ bor (természetes) átlagosan 10 9. Gyapotszövetek Árcsökkentés %-ban: Női ruha, pongyola, kötényanyag, tarka szőtt és sima kendők, barchet és flanell 5 Ágyneműhuzat, kanavász, damaszt és angin 5 Gyapot, tüll, csipkék, varrottasok 10 Fehérneműanyag, puplin, zefír 5 Mosókord, manchester, bársony és más ruhaszövetek 5 Zsebkendők 10 Selyemszövetek 25 Tiszta selyemből szőtt fehérneműanyag 40 Tiszta selyemből szőtt mintás- és sima női ruhaanyag 40 Női műselyem fehérneműanyag 30 Női műselyem mintás- és sima ruhaanyag 30 Műselyem bélésanyag Tarka szőtt kendő és mintás 30 műselyemkendő 30 Tiszta selyemkendő 40 II. Ipari árucikkek Műselyem plüss, tüll, hímzett anyagok 30 11. Lenszövetek Sima- és mintás női _ ruhaanyag • 25 Ágyneműhuzat, damaszt, lepedő Abrosz, fejkendő, szegett- és 16 szegetlen törülköző 16 Vászon, szabókellékek és egyebek 16 12. Gyapjúszövetek Gyapjúszövetek átlagosan 30 Ebből: általános minőségű férfi ruhaanyag 50-ig „ flanell, fésült és félig fésült gyapjúból készült ruhaanyag és jobb minőségű női ruhaanyag 15 Általános minőségű női ruhaanyag Női kabátanyag, flaus és 40-ig buklé 15 Télikabátanyag, ragián és hubertusz anyag 15 Tiszta gyapjúanyag 5 Plüss és króm 15 Sál, kendők, bútorhuzat 15 13. Harisnya és zokni Női szifonharisnya 40 Női műselyemharisnya 48 Női tiszta selyemharisnya 40 Zokni, harisnya, gyapjú, gyapot és szifonnal erősített térdharisnya 5 14. Kötöttáru Gyapot- és műselyemfehérnemű 6 Csecsemő- és gyermekkelengye 6 Szvetter, mellény, különféle fajtájú pulleverek 6 Melegítőruha gyermekek és felnőttek számára 6 Kesztyű 6 15. Trikó fehérnemű Gyapottrikó fehérnemű 5 ebből: ing, alsónadrág 5 férfi pizsama 10 női, gyermek és csecsemő fehérnemű 5 Műselyemből készült fehérnemű (Folytatás a 2. oldalon) 20