Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-29 / 236. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 szeptember 29, kedd 40 fillér VI. évfolyam, 236. szám Az árleszállítás — űt a dolgozók jólétének emelésére Köztársaságunk kormánya szep­tember 15-i nyilatkozatában külö­nös súlyt helyezett a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére. A kormány célja e fejlődés ütemének meggyorsí­tása, mégpedig elsősorban a kiske­reskedelmi árak leszállításával. Ma, köztársaságunk kormánya és a CsKP Központi Bizottsága fontos határozatot jelent be: ez év októ­ber 1 i érvénnyel az élelmiszer és ipari árucikkek állami kiskereske­delmi árait 5—40 százalékkal le­szállítják. Ez a bejelentés legjobb bizonyítéka annak, hogyan gon­doskodik kormányunk és pártunk állandóan arról, hogy hazánkban dolgozó nép mindjobban éljen, gaz­a­dagabban és teljesebben kielégíthes­se anyagi és kulturális szükségleteit. Az árleszállítás nagyon nagy terjedelmű és 23.000 különböző faj­tájú árucikket érint. Leszállítják a liszt, a péksütemény, tésztane­műek, a cukor, rizs, tea és más élelmiszerek kiskereskedelmi árait. Leszállítják továbbá a cigaretta, a szappan, a textilkészítmények, vil­lanyfogyasztó készülékek és a leg­különbözőbb fajtájú ipari árucik­kek árait. Ez az árleszállítás na­gyon kedvezően fog hatni minden egyes család költségvetésére. Hisz összesen négy és fél milliárd koro­náról van szó, természetesen új pénzben, amelyet a fogyasztók az áruvásárlásnál megtakarítanak. Az árcsökkentésből nemcsak a városi fogyasztóknak lesz hasznuk, akik olcsóbban fogják vásárolni az élel­miszereket, textilneműeket és ipari árukat, az árleszállítás nagy nyereséget jelent a parasztoknak is, mivel csökkennek a cukor, a ci­garetta, az italok, a textil, építke­zési anyag és más ipari cikkek árai és amellett a begyűjtési ára­­kat nemrégiben lényegesen emelték. A parasztoknak tehát kétszeres elő­nyük lesz: a fogyasztási árak csök­kentéséből, amelyekért maguk vá­sárolnak és a begyűjtési árak eme­léséből, amelyekért termékeiket az államnak eladják. Az árleszállításra négy hónappal a pénzreform megvalósítása és a jegyrendszer eltörlése után kerül sor. Viliam Široký miniszterelnök akkoriban a parlamentben rámuta­tott arra,­­hogy a pénzreformot a Szovjetunióban 1­947-ben végrehaj­tott pénzreform bevált példájára valósítják meg, amely a Szovjet­unió nemzetgazdasága hatalmas fejlődésének egyik alapvető előfel­tétele volt a Nagy Honvédő Háború után és az árleszállítások­ró sikeres megvalósításának politika­előfel­tétele volt.­ A négy hónappal ezelőtt megva­lósított pénzreformmal egyidejűleg a fogyasztási árucikkek kétféle árát egyesítették és leszállították­ a szabadpiaci árakhoz viszonyítva. A miniszterelnök emellett hangsú­lyozta, célunk az, hogy árleszállí­tással emeljük az életszínvonalat. A kormány szeptember 15-i nyi­latkozatában nagy súlyt helyezett a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére és mind­járt ezután megkezdte e politika megvalósítását. Még az árleszállí­tások előtt a kormány két jelentős határozatot jelentett be. A kormány elhatározta, hogy a lakbéreket ha­vonta utólagosan fogják úgyhogy azok a lakók, akik fizetni, szep­tember végéig kifizették lakbérü­ket, a havi lakbért csak október végén fizetik. A kormány továbbá elhatározta, lehetővé teszi a dolgo­zóknak, hogy saját maguk kedvező feltételek mellett és az állam hat­hatós támogatásával családi háza­kat építsenek. Ilyen módon 5000 új családi ház épül, így egész né­pünk a tények alapján újból meg­győződik arról, hogy kormányunk és pártunk az adott kötelezettsé­güket beváltja és a dolgozók anya­gi és kulturális színvonalának eme­léséről való gondoskodást tartja politikája fő céljának. A most kihirdetett árleszállítás és a már megelőző intézkedések arról tanúskodnak, hogy köztársa­ságunkban már a szocializmus fel­építése folyamán érvényesül a szo­cializmus közgazdasági alaptörvé­nyének hatása, amelynek éppen az egész társadalom lényege szünte­lenül növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésé­nek biztosítása a termelés szünte­len növekedésével a legfejlettebb technika alapján. Voltak nálunk olyan emberek, akik azt kérdezték, hogy mi a cél­ja a szocialista iparosításnak és főleg a nehézipar felépítésének. E politikánk következtében az ipari termelés kétszeres magasságot ért el a háború utáni állapothoz viszo­nyítva. Államunk önállóságának és függetlenségének, valamint védelmi képességének megszilárdulását, gazdaságunk hallatlan fejlődését és a kapitalista váls­ágot. következmé­nyeiben szemben való ellenállás fo­kozódását hozta és megteremtette az előfeltételeket népünk anyagi és kulturális életszínvonalának emelé­sére. A szocialista iparosítással ne­héziparunk hatalmas növelésével megteremtettük a könnyűipar és a mezőgazdaság fejlődésének előfelté­teleit. E politika következtében most megkezdhetjük a kormány­programm megvalósítását az élet­színvonal emelésének terén, amely­nek lényeges részét éppen a kihir­detett árleszállítás képezi. Hogy az árleszállítások útjára léphessünk, ehhez elsősorban szilárd pénzeszköz megteremtésére volt szüksége egészséges gazdaságunknak és mentesülnünk kellett a súlyos teher­től, amelyet a jegyrendszer jelen­tett. Hangsúlyozták, hogy a dolgo­zók életszínvonalának emeléséhez soha sem érnénk el a bérek és fi­zetések ösztönös emelésével. A bé­reket és fizetéseket nálunk tervezik és csupán a munkatermelékenység növelésével összhangban lehet emel­ni őket. Az őszes dolgozók élet­színvonalának emeléséhez vezető útunk a kiskereskedelmi árak le­szállítása. A Szovjetunió példáját követjük, ahol 1947 óta — amikor eltörölték a jegyeket és egységes fogyasztási árakat állapítottak meg, az árakat már hat ízben csökken­tették. Az árleszállítás, amely emeli a korona vásárlóerejét és ezáltal reálbéreket és fizetéseket is, a dol­­­gozók anyagi és kulturális színvo­nala emelésének egyik legfontosabb eszköze. Ez azonban nem az egyedüli eszköz. Nemcsak azt kell látnunk, hogyan emelkednek a munkások, alkalmazottak és parasztok szemé­­lyi szükségletei, hanem azt is, hogy­ a dolgozók, mint a társadalom tag­jai, mit kapnak közvetve a legkülön­félébb szociális, egészségügyi, lakás, kulturális és egyéb intézkedésekkel. Mindezek olyan­­ dolgok, amelyeket ma már magától értetődőnek tar­tunk. És mégis éppen ezen a téren nyilvánult meg a ben eddig a dolgozók legszembetűnőb­életszínvona­lának emelkedése. Most a dolgozók életszínvonalát más úton is emeljük, az élelmiszercikkek és egyéb kör­(Folytatás a 2. oldalon.) c­s mai számban A Csehszlovák Köztársaság kormányának és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­­­­nak határozata az élelmiszer és ipari árucikkek­­ állami kiskereskedelmi árainak csökkentéséről (1—2. old.) Biztosítsuk minden módon a mezőgazdasági termelés fejlődését (3—4. old.) Csehszlovákia­­ fejüldöttének felszólalása az ENSZ-ben (5. old.) A tabellán vezető UDA megerősítette első helyét (6. old.) A Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának határozata az élelmiszer és ipari árucikkek állami kiskereskedelmi árainak csökkentéséről A Csehszlovák Köztársaság kormánya 1953. szeptember 15-én kiadott nyilatkozatában poli­tikája céljául tűzte ki a dolgozó nép életszínvonala emelkedésé­nek lendületét meggyorsítani mindenekelőtt a fogyasztási árucikkek kiskereskedelmi árai­nak csökkentése útján. A kormány ebben azokból a sikerekből indult ki, amelyeket a dolgozó nép országunkban a szocializmus építésében elért, továbbá a csehszlovák pénz megszilárdulásából, amit a pénzreform végrehajtása, a köz­ellátás jegyrendszerének meg­szüntetése és a fogyasztási cik­kek magas (szabad) kereske­delmi árainak csökkentése idé­zett elő. A kormány az elért sikerekre támaszkodva, lehetőnek tartot­ta már most végrehajtani a kis­kereskedelmi árak másodszori csökkentését és ezzel még az idén emelni a munkások és hi­vatalnokok reálbérét, a földmű­vesek jövedelmét, valamint csehszlovák korona vásárlóere­­­jét. Az új árcsökkentés több mint 23.000 fogyasztási áru­fajtára vonatkozik, melyeknek árát 5—40 százalékkal csökken­tik és a lakosság ezzel évente négy és félmilliárd koronát nyer. A Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elhatározták: A) Az élelmiszerek és ipari árucikkek állami kiskereskedel­mi árainak 1953. október 1-től a következő mértékben való csökkentését: 1. Liszt és liszttermékek 2. Cukor és cukorkészít­mények Cukor 14 Kandiscukor 15 Csokoládé és cukorfélék átlagosan 8 Ebből: táblacsokoládé 5—20 Csokoládé deszert, bonbonos dobozokban Rúdalakú keménybonbonok 18 7 Kandirozott készítmények 7 I. Élelmiszeráruk 10 Karamella Elálló péksütemények átlagosan Ebből: cukormázas mézes­kalács 14 Kimért aszalt gyümölcsök 10 Cukrozott kétszersült 11 Tojásos piskóta 15 Szójából készült koszorúcskák 20 Gyermektápszer­ű piskóta 15 Kétszersült 26 3. Rizs és tea Rizs Tea 14 19 4. Burgonya, zöldség,­­ zöldség- és gyümölcs­készítmények Burgonya 1953 november 30-ig — már 1953 szep­tember 20-tól 14 Káposzta — téliár 19 Savanyított káposzta 16 Üvegekben elrakott uborka 10 Kompótok — szilva Kompótok — körte, barack, 30 meggy és egyéb 20 6. Egyéb élelmiszeráruk Halkonzervek — import 20 Pecsenyének szánt liba 15 Vadhús — őz és szarvashús 13 Sunar szárított tej 33 7. A tojás és tej téli árának bevezetését 1953. október 1-ről 1953 novem­ber 1-re kell áttenni 8. A közös étkezőüzemek­ben felszolgált italok árát az új csökkentett állami kiskereskedelmi áraknak megfelelően kell szabá­lyozni Árcsökkentés "/ó-okban: Búzaliszt 10 Gyermekdara­b Péksütemény átlagosan 13 ebből: közönséges pék­sütemény — kifli 13 vajjal készült péksütemény 10 Fin­t­­-1 lisztből fccsľdat péksütemény vajjal készült péksütemény 17 — kalács 11 Sósrúd és perec 10 Karlovévári kétszersült 13 Tésztaneműek 10 Zsemlyemorzsa 14 5. Italok Plzeni 8 fokos sör 8 Plzeni 10 fokos sör 17 12 fokos sör 23 Szeszes italok átlagosan 15 Ebből: belföldi 40%-os rum 15 , valódi 50%-os szilvórium 19 „ bor (természetes) átlagosan 10 9. Gyapotszövetek Árcsökkentés %-ban: Női ruha, pongyola, kötény­anyag, tarka szőtt és sim­a kendők, barchet és flanell 5 Ágyneműhuzat, kanavász, damaszt és angin 5 Gyapot, tüll, csipkék, varrottasok 10 Fehérneműanyag, puplin, zefír 5 Mosókord, manchester, bársony és más ruha­szövetek 5 Zsebkendők 10­ Selyemszövetek 25 Tiszta selyemből szőtt fehérneműanyag 40 Tiszta selyemből szőtt mintás- és sima női ruhaanyag 40 Női műselyem fehérnemű­anyag 30 Női műselyem mintás- és sima ruhaanyag 30 Műselyem bélésanyag Tarka szőtt kendő és mintás 30 műselyemkendő 30 Tiszta selyemkendő 40 II. Ipari árucikkek Műselyem plüss, tüll, hímzett anyagok 30 11. Lenszövetek Sima- és mintás n­ői _ ruhaanyag • 25 Ágyneműhuzat, damaszt, lepedő Abrosz, fejkendő, szegett- és 16 szegetlen törülköző 16 Vászon, szabókellékek és egyebek 16 12. Gyapjúszövetek Gyapjúszövetek átlagosan 30 Ebből: általános minőségű férfi ruhaanyag 50-ig „ flanell, fésült és félig fésült gyapjúból ké­szült ruhaanyag és jobb minőségű női ru­haanyag 15 Általános minőségű női ruhaanyag Női kabátanyag, flaus és 40-ig buklé 15 Télikabátanyag, ragián és hubertusz anyag 15 Tiszta gyapjúanyag 5 Plüss és króm 15 Sál, kendők, bútorhuzat­­ 15 13. Harisnya és zokni Női szifonharisnya 40 Női műselyemharisnya 48 Női tiszta selyemharisnya 40 Zokni, harisnya, gyapjú, gyapot és szifonnal erő­sített térdharisnya 5 14. Kötöttáru Gyapot- és műselyemfehér­nemű 6 Csecsemő- és gyermekke­lengye 6 Szvetter, mellény, különfé­le fajtájú pulleverek 6 Melegítőruha gyermekek és felnőttek számára 6 Kesztyű 6 15. Trikó fehérnemű Gyapottrikó fehérnemű 5 ebből: ing, alsónadrág 5 férfi pizsama 10 női, gyermek és csecse­mő fehérnemű 5 Műselyemből készült fe­hérnemű (Folytatás a 2. oldalon­) 20

Next