Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-01 / 60. szám, szerda

Világ­­ proletárjai, egyesüljetek­ ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁN­AK NAPILAPJA 1961. március 1. szerda 30 fillér XIV. évfolyam, 60. szám Az ígéret szép szó • • • A kötelezettségek vállalása ma már hagyomány, üzemeinkben enélkül talán el sem tudjuk kép­zelni az év vagy a negyedévek megkezdését. Különösen akkor nem, ha nagy jelentőségű évfor­duló közeledik, mint például múlt évben hazánk felszabadítá­­­sának 15. évfordulója, most pedig pártunk megalakításának 40. év­fordulója. A nagy évforduló dolgo­zóinkat aktív kezdeményezésre serkenti. A kötelezettségvállalások kihir­detése rendszerint ünnepélyes pil­lanat. Ez érthető, hisz az üzem dolgozói pártunk és egész dolgo­zó népünk előtt ígéretet tesznek, hogy a tervezettnél többet és job­bat termelnek — többet adnak népgazdaságunknak. Azonban gyakran előfordul, hogy a felaján­lások ünnepélyes kihirdetésével megszűnik a gazdasági és szak­szervezeti vezetők gondoskodása a szocialista munkaversenyről — vagy legalábbis észrevehetően csökken ez irányú tevékenységük. Mintha az elvtársak megfeledkez­nének arról, hogy nem a felaján­lások kihirdetéséért, hanem azok teljesítéséért jár az elismerés. Ha a minisztériumok jelentéseit vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy például a múlt év utolsó negyedében üzemeink túl­nyomó része teljesítette, sőt túl is szárnyalta vállalt kötelezettsé­geit. Az üzemek tucatjait sorol­hatnánk fel, melyek magasan túlteljesítették nyerstermelési, ön­költségcsökkentési és export-ter­vüket is. Nagyra értékelhető kü­lönösen az, hogy a szavatartó üze­mek között azon vállalatok egész sora is megtalálható, melyek lé­nyegesen befolyásolják az illető ágazatok tervének teljesítését. A vállalt kötelezettségek következe­tes teljesítésében különösen a szo­cialista munkabrigádok mutatnak jó példát. Számukra idegen bár­milyen külső formaság; felaján­lásaik fő célja, hogy társadal­munknak többet adjanak s adott szavukat betartsák. Az életben gyakran megesik, hogy nem sikerül minden úgy, ahogyan szeretnénk, így az üze­mekben is előfordulnak olyan ne­hézségek, melyekkel nem számol­tak előre s melyek megnehezítik a kötelezettségvállalások teljesíté­sét. Ám ezekben az esetekben sok múlik azon, milyen a gazdasági dolgozók, a párt- és szakszerve­zeti funkcionáriusok magatartása a fogyatékosságokkal szemben. Meghátrálnak­ e nehézségek előtt — mondván, hogy ezekkel majd meg tudják indokolni a kötelezett­ségvállalások nem teljesítését, — vagy pedig szembeszállnak a ne­hézségekkel, a dolgozók segítsé­gével leküzdik őket s megterem­tik a feltételeket a felajánlások teljesítésére. Egyes üzemekben — számolván az előre nem látható nehézségekkel — az elvtársak gyakran azt az elvet vallják: csak olyan kötelezettségeket vállalunk, melyek teljesítése bizonyosra ve­hető. S így szemtanúi vagyunk a annak, hogy a szakszervezetek és gazdasági dolgozók csak ott szervezik a szocialista munkaver­senyt és a kötelezettségek válla­lását, ahol megvannak rá a kedve­ző feltételek, ahol teljesítik a ter­vet — egyszóval, ahol „megven minden, mint a karikacsapás". Ugyanakkor közönbösek, nem szervezik a versenyt ott, ahol ne­hézségekkel kell megküzdeni. Ezzel kapcsolatban a szakszer­vezetek feltehetnék magukban a kérdést: miért szervezzük és fej­lesztjük tulajdonképpen a szocia­lista munka­versenyt? Vajon azért-e, hogy az üzem vagy az üzemrészleg kitüntetésben része­süljön,­­ vagy pedig azért, hogy a verseny folyamán növekedjék a termelés, a dolgozók kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat s a le­maradozók a jobbak és legjob­bak színvonalára kerüljenek. Saj­nos, sok helyen csak az első szempontnak hódolnak. Pártunk Központi Bizottsága a pártszervezetek figyelmét a köte­lezettségvállalások teljesítésének következetes ellenőrzésére irá­nyítja. Ebből következik, hogy üzemeinkben a kötelezettségválla­lások teljesítését nem lehet le­egyszerűsíteni, nem elégedhetünk meg csupán olyan értékeléssel, hogy teljesítettük, vagy nem tel­jesítettük ígéreteinket. Hisz nem egy esetben sokkal szigorúbb bí­rálatot érdemelnének azok az üze­mek, melyek nagy ünneplés kö­zepette „teljesítették" kötelezett­ségvállalásaikat, de a teljesítés már a felajánlás kihirdetésekor a „zsebükben" volt. Az ilyen üze­mekben a kötelezettségvállalások korántsem olyan értékesek, mint azokban az üzemekben, ahol ugyan nem sikerült teljes egészé­ben a felajánlások teljesítése, de s ahol merész vállalásokat tűztek ki kemény harcot folytattak az előre nem látott nehézségekkel szemben, azért, hogy ígéretüknek eleget tegyenek. Az ilyen üzemek sikerei — ha valamivel adósok is maradtak — sokkal értékesebbek. Legtöbb spekuláció a negyed­évekre­ kihirdetett felajánlásokkal kapcsolatban észlelhető. Egyes üzemek a negyedév elején kötele­zettséget vállalnak s ezt ünnepé­lyesen teljesítik. A következő negyedévre azonban, — mert fel­merültek valamilyen nehézségek — már nem tesznek felajánlásokat. Mivel az előző negyedév eredmé­nyei befolyásolják a következő negyedévet — nehéz ellenőrizni a termelési terv teljesítését. Ezért* a kötelezettségvállalásokat ellen­őrző párt- és szakszervezetek nem elégedhetnek meg a felületes el­lenőrzéssel. Mélyebbre kell hatol­niok, a fő súlyt a kötelezettség­vállalások minőségére és igényes­ségére kell helyezniök, arra, mennyire befolyásolják a terme­lést, a termelés hatékonyságát, s főleg arra kell ügyelniök, hogy a felajánlás a szocialista munka­versenyben résztvevő dolgozók ak­tív kezdeményezésnek eredménye legyen. A következetes ellenőrzés hiányában a legjobb felajánlások is formálissá válhatnak. Ezért a párt- és szakszervezeteknek kö­n­nyörtelen harcot kell folytatniok szocialista munkaversenyben mutatkozó formalizmus ellen. Pártunk megalapítása 40. év­fordulójának tiszteletére dolgo­zóink kötelezettségeket vállalnak. A pártszervezeteknek oda kell­­ hatniok, hogy ezek a felajánlások­­ mindenekelőtt a termelés növe­­­­kedését, hatékonyságát segítség­­ elé! < PRIEVIDZA bányavárosban a napokban ünnepélyes külsőségek között adták rendeltetésének az új kórházat és poli­á' klinikát. A hatvan millió korona költség­gel felépített egészségügyi intézmény ti­zenegy osztályán 480 ágy áll a betegei rendelkezésére. Szlovákia ezen legkorsze­rűbb egészségügyi központjában ötven or­vos s csaknem 200 ápolónő gondoskod a betegekről. F. Kocian — ČTK — felv.) Tettekre váltják a határozatot • A harmadik ötéves terv első esztendejéből már két hónapot hagytak maguk mögött mezőgaz­dasági dolgozóink, s az eltelt idő­szak azt bizonyítja, hogy az áru­termelés terén bizony nem felel­tek meg a várakozásnak. A CSKP KB február 9—10-iki plenáris ülé­sének határozata alapján azon­ban egyre inkább kibontakozik az a mozgalom, hogy a tervfelada­tokat már most, az első évben hiánytalanul teljesítsék. Egy kiló napi súlygyarapodás A čertižnéi szövetkezetesek híző­marha-gondozói alaposan gyalták a Központi Bizottság megtár­hatá­rozatát és rámutattak azokra a fo­gyatékosságokra, amelyek az ő mun­kaszakaszukon eddig gátolták a lehető legmagasabb súlygyarapodás elérését. Kiszámították, hogy a jelen­legi takarmányalapból is van lehe­tőség darabonként egy kg­napi súlygyarapodás elérésére, ha a ta­karmánnyal gazdaságosan bánnak, ügyelnek a rendre, tisztaságra és természetesen az etetési idő pontos betartására. Zatiková, Thalová, Ti­munová, Petríková és Melničaková gondozónők jó munkáját dicséri, hogy a kitűzött súlygyarapodást már most elérik. Vannak még tartalékok­ dott arról, hogy a kitermelt tej el is jusson a piacra. Januárban 1450 liter tejet osztottak szét munkaegy­ségekre és más téren sem bántak gazdaságosan a kifejt tejjel. A párt­határozat alapján foglalkoztak a helyzettel, beszélgettek a tagokkal s ezek alapján arra az elhatározásra jutottak, hogy egy-egy munkaegy­ségre a betervezett egy liter tej he­lyett csak fél litert adnak. Továbbá foglalkoztak azzal is, hogy az áru­termelést nem csupán ily módon, ha­nem a kifejt tejmennyiséggel való ésszerű gazdálkodással is növelik. Természetesen nem hagyták ki számításból a tejhozam állandó nö­­­velését sem. Azóta a szövetkezet a A prievidzai járás mezőgazdasági dolgozói az év elejétől 251 ezer li­ter tejjel maradtak adósai közellá­tásunknak. Ezt főképp az okozta, hogy az egyénileg gazdálkodó föld­művesek megközelítőleg sem teljesí­tették a tervet. Persze a szövetke­zetek közül is csupán a mačovi, če­­j dekád-tervet 100 százalékon felül renanyi és jaloveci teljesíti rend­­­ teljesíti. Példájuk azt bizonyítja, szeresen 100 százalékra a tej szerző­­i hogy a tervfeladatok teljesítése késes eladását. A Zemianské Kosto­­szempontjából sok még a tartalék.­lany­i szövetkezet annak ellenére, hogy az elmúlt évben tejből 200 százalékra tett eleget kötelezettsé­gének, ebben az évben januárban és február első felében erősen lemaradt. Például januárban a tervezett 1800 liter helyett csak 448 litert adtak piacra, holott tízzel több tehenet tartanak, mint amennyit tervük elő­irányoz. A hiba ott történt, hogy a helyi nemzeti bizottság és a szö­vetkezet vezetősége nem gondosko­ Példás gondozó (ti) Már többször képezte beszéd tár­gyát, hogy a falusi ifjúság a váro­sokba jár el munkára. Ám vannak olyan fiatalok is, akik ragaszkodnak a falujukhoz, s az EFSZ-ben dolgoz­nak. Ginga Ilonka még alig 19 éves, de Pastéka, elvtárs, a galantai járás vlčanyi szövetkezetének zootechni­kusa, félelem nélkül bízta rá a bor­jak nevelését. A zootechnikus nem csalódott a fiatal lány igyekezeté­ben. Ginga Ilonka odaadóan gondoz­za a rábízott 61 növendékállatot. A 10—12 hetes borjúk súlya megha­ladja a 120—130 kilót. Ilonka nem másutt, hanem otthon lelte meg a neki megfelelő munkát. Meg van elégedve beosztásával és a tagság is elismeri lelkes igyekezetét. A fiatal lány mindent megtesz an­nak érdekében, hogy a vlčanyi EFSZ jó fejőstehenekkel egészíthesse ki állatállományát, ez pedig már a bor­jak nevelésénél kezdődik. (jt) Bekapcsolódtak a mozgalomba A Horná Potôňi Egységes Földmű­vesszövetkezet nyolc tagból álló fia­talok csoportja válaszolt az észak­morvaországiak felhívására. A fiata­loknak a terv szerint 6 liter tejet kellene kifejniök naponta egy tehén­től. Ám ígéretet tettek, hogy ezt a mennyiséget 1,5 literrel növelik. A felajánlást már meg is valósítot­ták, a napi fejésátlag tehenenként eléri a 7,5 literes hozamot. A tavaszi munkák sikeres elvégzése érdekében a Hubb­ei Állami Gazdaságon komplex gépesített brigádokat szerveztek. Felvételün­kön Varga Ignác brigádja, mely gyors ütemben végzi a talajelő­(K. Cíd­ felv. — ČTK) készítést. KONGÓI TUDÓSÍTÁSUNK Kongó háromnegyed részét a törvényes kormány ellenőrzi T­urnabourgból, Kaszai tartomány­­ fővárosából érkezett telefon­jelentések szerint a törvényes Gi­zenga-kormányt támogató erők pén­tekről szombatra virradó éjjel az egész tartományban átvették a ha­talmat. A helyőrség katonái és tiszt­jei és a helyi lakosság képviselői ul­timátumot adtak át Mwoko őrnagy­nak, a helyőrség parancsnokának, aki megszökött a kaszárnyából és az „ENSZ-csapatok" védelme alá he­lyezte magát, hogy elkerülje a le­tartóztatást. A helyőrség képviselői kijelentették, hogy Lundula táborno­kot tekintik főparancsnokuknak és elismerik a stanleyvillei kormányt. Szombaton Luszambo, Lubefu és Lu­ebo városok helyőrségei is a törvé­nyes kormány mellé állottak. A Kaszai­ tartományban lejátszó­dott események következtében Kon­gó területének háromnegyed része már a törvényes kongói kormány el­lenőrzése alatt van és végleg meg­szakadt a szárazföldi összeköttetés a puccsisták leopoldvillei és katan­gai központja között. Stanleyville­ben hangoztatják, hogy a kaszai ese­mények semmi esetre sem jellemez­hetők a Biztonsági Tanács nemrégen hozott határozata értelmében vett polgárháborúnak, mivel nem két küzdőfél fegyveres viszályáról van szó, hanem arról, hogy a lakosság és a hadsereg spontánul bebizonyí­totta hűségét a törvényes kormány­hoz. André Lubaca képviselő, a Gizen­ga-kormány közmunkaügyi minisz­tere, a Kaszai-tartományban élő leg­nagyobb népcsoport, a fuluák ún. Testvéri Szövetségének elnöke, a ka­szai politikai pártok közös frontjá­nak elnöke így nyilatkozott a Rudé právo tudósítójának: Nagyon örülünk, hogy tartomá­nyunk éppen ezekben a napokban drámaian beavatkozhatott a kongói eseményekbe. A lakosság soha sem ismerte el a Kaszavubu—Mobutu­(Folytatás a 3. oldalon) 5* * *V, »> N i;;®;; ;p;: íív p 'i Slll , J ff Äfii « \ \ \ • A SZOVJET ENERGETIKA „ŰRRAKÉTÁJA" A leningrádi gépgyári dolgozók a Jeniszejen épülő krasznojarszki vil­lanyerőműnek hatalmas turbinát szállítanak, amelynek 508 000 kW teljesítménye lényegesen nagyobb, mint a mi orliki erőművünk ös­­szes turbinájának kapacitása. Technikai szempontból az új agg­regát az energetika „űrrakétája". A turbina hatékonyságának együttha­tója eléri a 94 százalékot, ami vi­lágviszonylatban is csúcsteljesít­mény. A turbina súlya csupán 1300 tonna. A turbina építését legkésőbb két éven belül befejezik. • ÖNTÉSSEL KÉSZÜLT ACÉLBÁDOG Az ogyesszai szerelők új gépet állítottak össze acélbádog gyártásá­ra közvetlenül a még cseppfolyós fémből. A Prodmas és a Zaporosz­tal ogyesszai üzemekben készített acélbádog ugyanolyan tulajdonságú, mint a hengerelt bádog. Az acélbá­dog alakításának új módszere emel­lett a termelési önköltséget ton­nánként 20 százalékkal csökkenti és megtakarítja a villanyáram 40 szá­zalékát. Az ogyesszai kutatók elkerülték azt a hibát, amelyet Bassemer és követői nem tudtak kiküszöbölni,­­ kizárták a termelési folyamat­ból a formálást és ezzel megterem­tették a gyors kristályozódás ked­vező feltételeit. • VASBETON-HAJÓ A Volgán épült gorogyeci hajó­gyár megkezdte egy vasbetonból épülő hajó gyártását. Ez a hatal­mas úszó üzem, a 85 méter hosszú, 18 méter széles, 3500 tonnás hajó a Kaspi-tenger hullámait fogja szántani és a halakat útközben fog­ja feldolgozni. (ČTK)

Next