Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)
1965-07-01 / 180. szám, csütörtök
Cilág proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA UJSZO A strahovi stadion hatalmas térségén lenyűgöző látványt nyújt a 14 484 főből álló lányok csapata, amely kimondhatatlan kecsességgel és bájjal mutatja be a HAZÁM TAVASZA című gyakorlatát. (ČTK — J. Finda felvétele) SEGÍTÜNK! Megmozdult az egész ország, hogy * A sviti Chemosvit dolgozói rendaz árvíz okozta károkat mielőbb el- kívüli műszakot szerveznek az árvíztávolítsák, s Csallóközbe mielőbb károsultak javára, s terven felül 20 visszatérhessen a megszokott élet tonna celofánt, 4 tonna selymet, és Holczer László Komáromból l- 5 tonna matracborító anyagot állít avélben arról számolt be, hogy a jának elő. Az üzemben 100 Komáromvási építővállalat ógyallai részlegén vidéki gyermeket helyeznek el, s a dolgozó 20 tagú lakatos- kollektíva 405-7000 sz. folyószámlára 50 000 kevállalta, hogy az árvízkárosultak farónát juttatnak, vára munkaidőn kívül személyenként ledolgoznak öt órát. * A dél-morvaországi kerületben július 7-én több mint 450 moziban • A farkastoroki Slovnaft 1. üzem- rendkívüli filmvetítést szerveznek, részlege nevében Szabó Lajos, a személyeknek bevételét az árvízkarpcialista munkabrigád vezetője arról suktak megsegítésére fordítják. számolt be, hogy részlegük munka- bútorkereskedelmi vállalat június havi bérükből 50-70 ko * * f"TMTMTM*""TM' *?"" T nnát Huttatnak az árvízkárosultak lat az árvíz sujtotta vidékre már ebronát juttatnak az árvízkárosultak küldim 3500 heverőt és 3000 matra rónát juttatnak az megsegítésére, ami mintegy 3000 koronát tesz ki. cot. • A jáchomovi bánya Ostrovna * A matBrovce> Tatrasmalt üzemből Ohŕigó javítóműhelyt küld az árvíz sújtotta vidékre. MÁR MOST BIZTOSÍTSA , ÚJSÁGÁRUSAIK •12 OLDALAS SZOMBATI SZÁMUNKAT Életmentők — Helikopterek a hömpölygő ár felett Néma tanú — Nyáresti séta a pozsonyi várban A jeltelen híd — Ivo Andric elbeszélése Afrika Párizsban — Éliás Béla színes riportja Abidjanból, Elefántcsontpart fővárosából Az esős évszak küszöbén — Tudósítónk — Jarmila Uhrová riportja az esős évszakra készülő Indiából Tavasz Madagaszkáron — Érdekes riport a világ egyik leghatalmasabb szigetének életéről. BRATISLAVA 19BS. JULIUS 1. Csütörtök XVIII. ÉVFOLYAM 180. szám Ára 30 fillér A revansisták provokációi veszélyeztetik a békét A Külügyminisztérium nyilatkozata A Külügyminisztériumot megbízták, hogy a nyugatnémet revansisták 1965. június 6—7.-i stuttgarti találkozóján elhangzott csehszlovák-ellenes kirohanásokkal kapcsolatban nyilatkozatot tegyen. Mivel a Német Szövetségi Köztársaságban a revansisták provokációi állandóan zavarják a normális helyzetet Közép-Európában s veszélyeztetik Európa békéjét és biztonságát, a Külügyminisztérium a volt Hitler-ellenes koalíció egyes országainak, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban képviselt egyes országok képviselőinek hivatalosan adta át az említett nyilatkozat másolatát. A Külügyminisztérium nyilatkozatában a következő áll: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya az utóbbi években több ízben figyelmeztette a világ közvéleményét és több ország kormányát a Német Szövetségi Köztársaságban végbemenő, a békét s a biztonságot veszélyeztető fejleményekre. Bebizonyította, hogy a nyugatnémet militaristák és revansisták nem akarják vállalni a hitleri fasiszták második világháborúban elszenvedett vereségének következményeit, sem pedig a győztes hatalmak nemzetközi egyezményei alapján ebből adódó kötelezettségeket, amelyeknek célja hogy megbénítsa a német támadó szellemet s megakadályozza az újabb háborús tragédiát, amely kétségkívül sokkal borzalmasabb lenne az emberiség által a közelmúltban átélt tragédiánál. Az agresszív csoportok ki akarják eszközölni a második világháború eredményeinek felülvizsgálását, egyre arcátlanabbul hangoztatják revansista követelményeiket, ellenséges tevékenységet fejtenek ki számos ország és Csehszlovákia ellen s eközben a szégyenletes müncheni diktátumra hivatkoznak. A Német Szövetségi Köztársaság azért akar atomfegyverekhez jutni, hogy ezeket a célokat minél előbb elérhesse. A revansisták támadó jellegű, provokatív követelményei egyre inkább felháborítják a békeszerető embereket, akik a feszült helyzet enyhülését s a nemzetek közötti kedvező kapcsolataik kibontakozódását óhajtják. A revansista irányzatokat a nyugati országok több reálisan gondolkodó államférfija is elitélte. Egyes nagyhatalmak — az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és továbbiak — képviselői azonban lebecsülik a nyugatnémet revansizmus megnyilvánulásait, s ennek a politikának veszélyes következményeire való figyelmeztetést. Azt állítják, hogy a hivatalos bonni politikának ehhez semmi köze sincs. A szövetségi kormány és az ún. ellenzék képviselői gyakran hangoztatják, hogy Csehszlovákiával szemben nincsenek területi igényeik és azt állítják, hogy a revansisták beszédei nem egyebek felelőtlen egyének mit sem jelentő vasárnapi szónoklatainál. Ezek az állítások azonban szöges ellentétben állnak a tényekkel. (Folytatás a 2. oldalon) KÖZLEMÉNY a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, O. Simúnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, H. Meuser, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottságának elnökhelyettese, G. Radulescu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar végrehajtó bizottság meghallgatmegbízott, a magyar forradalmi minta a végrehajtó bizottság irodájának mis -paraszt kormány elnökhelyettese tájékoztatóját, amely összegezte a elnökölt. KGST tagországok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére az 1966— 1970 közötti időszakban, meghallgatta továbbá az Iroda összefoglalóját a KGST tagországok között lefolyt kétoldalú konzultációk eredményéről. A KGST tagországok között az 1968— 1970. évi népgazdasági terveik összehangolása érdekében lefolyt kétoldalú konzultációk lehetővé tették, hogy a KGST tagországok előre megegyezzenek kölcsönös áruforgalmukban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan egyéb kérdéseiben, amelyek nagy jelentőségűek gazdagozása bizottság szempontjából. A végrehajtó megállapította, hogy létregazaa"®" geme8Kotese SZOVJET—JUGOSZLÁV barátsági nagygyűlés Moszkvában Mikojan és Tito elvtárs beszédet mondott Moszkva (CTK) — Tito elnök moszkvai látogatásának befejezéséül a Kreml Kongresszusi Palotájában jugoszláv—szovjet barátsági nagygyűlés volt. A gyűlés elselőlt, a jugoszláv elnök és kíséretének tagjai foglaltak helyet. Mikojan a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai egyre mélyebbek. A két ország közti gazdasági nők. Megvannak a két ország közötti együttműködés elmélyítésének feltétenekségében szovjet vezető képvi kapcsolatok is gyors_ iramban fejlőd Ä ^l^/ TELK2- lei. A szocialista országok, tekintet jöttek « ef›»ett ddffkra A SZĎÓ 'Az ülést az SZKP moszkvai városi tel múltjukra, gazdaságuk és kultúrá- ^/ ^ ^l^ľ// bizottsága nevében Jegoricsev nyitotta juk színvonalára és további tényezőkmeg. A szovjet és jugoszláv állam re más-más módon oldják meg a szonek szükségeszeneteiet. himnusz elhangzása után a moszkvai cializmus építésének konkrét problédolgozók képviselői tartottak rövid mást. Ezért a szocialista országokbeszédet. Utánuk Joszip Broz Tito Ju- nak kölcsönösen tanulmányozniuk sekkel foglalkozó állandó bizottsága-A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST deviza- és pénzügyi kérdégoszláv elnök, majd Anasztasz Mikojan emelkedett szóra. kell tapasztalataikat. (Folytatás a 3. oldalon) nak tájékoztatóját a Gazdasági (Folytatás a 3. oldalon) MIELŐTT PENDÜL A KASZA Annyit szidtuk az idei tavaszt, mint egy vásott gyereket. Még azok is, akiknek lényegében csak annyi bosszúságot okozott, hogy irodába menet a szokottnál kissé melegebben kellett öltözniük és az esőkabátot soha nem hagyhatták otthon. Hát még azok, akiknek a háza falát az árvíz mossa, vagy akiket a zuhogó eső gyakran hazakergetett a földekről. Sajnos, a mezőgazdasági dolgozóknak nagyon sokszor kellet az időjárásról beszélniük. Hiszen ennyire talán két emberöltő óta sem avatkozott bele a munkájukba. A sokévi átlaghoz viszonyítva csaknem valamennyi mezőgazdasági munkánál kéthetes késés mutatkozik. Egyszerre sürgős tehát a növényápolás, a takarmánybetakarítás, rengeteg a tennivaló a szőlőben, a zöldségesekben és ráadásul már Péter-Pált is magunk mögött hagytuk, küszöbön áll az aratás. Az időjárás végre kissé megemberelte magát. Egyszerre száz munka szakadt a mezőgazdasági dolgozók nyakába. Ember legyen a talpán, aki a rengeteg tennivalóhoz rendelkezésre álló gépeket és embereket úgy osztja be, hogy egyetlen munkaszakaszon se legyen fennakadás. Az előre elkészített tervek dugába dőltek, most az új helyzethez kell igazodnia a munkaszervezésnek. Természetes, hogy az adott körülmények között a korábban betervezett munkamódszereket sem lehet minden esetben alkalmazni. Egyes helyeken például még jó idő esetén is csak egy-két hét múlva mehetnek rá a gépek a földekre. A munkával pedig nem lehet addig várni, ha nem akarjuk még tovább növelni az időjárás okozta eddigi károkat. Nehéz lenne receptet írni arra, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben milyen munkamódszereket válasszanak. A napokban több falu határában olyasmit láthattunk például, hogy a szövetkezetesek kézi sarabolót toltak a sorok között, másutt kézi kaszával a lóherét, majd rúdra rakva emberek vágták vitték a szilárdabb talajú helyek felé. A mezőgazdaság gépesítésének jelenlegi szakaszában az említett „módszereknél" sokkal haladóbb, gazdaságosabb munkafolyamatokat is ismerünk. Ennek ellenére csak elismeréssel adózhatunk azoknak, akik a pillanatnyi helyzethez igazodva, fáradságot nem sajnálva, a legnagyobb áldozatok árán is igyekeztek megmenteni a termést a további veszteségektől. Az idén a tavalyinál is több mezőgazdasági gép áll a szövetkezetek és állami gazdaságok rendelkezésére. Mégsem bizakodhatunk abban, hogy az idei aratás könnyebb lesz, mint a korábbi években. Erre több tényező is figyelmeztet. A sok közül elsősorban talán a várható időjárás szeszélyeire kell alaposan felkészülni. Az is megnehezíti az aratást, hogy a sok eső következtében dússá, magas szárúvá fejlődött a gabona. Távolról sem lehet a tavalyihoz hasonló kombájn-teljesítménnyel számolni. Ma már azért sem, mert sok helyen megdőlt, összekavarodott a gabona. Ugyanakkor a tavalyihoz viszonyítva a vetésterületet is növeltük néhány ezer hektárral. Ezekben a napokban főképp a Duna mentén ezer és ezer ember megfeszített munkával küzd a pusztító árral. A károk helyrehozása is rengeteg munkát ad majd az árvíz sújtotta vidékek és az egész ország lakosságának. Ki tudja mikor, vagy egyáltalán kerülhet-e sor másodvetésre a megsemmisített vetemények helyett Az adott helyzetben elég nehéz az aratásra való felkészülésről beszélni. De az aratás ideje ettől függetlenül egyre közeledik. Remélhetőleg a gépjavítást illetően a felkészülésben nem lesz hiba. De a gabonabetakarítás sikere érdekében előreláthatólag a kévekötőgépekre, sőt további rossz időjárás esetén a kézikaszákra is szükség lesz. Erről bizony a legtöbb helyen megfeledkeztek a tervkészítésnél. S arról is, hogy az idén jóval több ember kell az aratáshoz, mint tavaly. Szinte elképzelhetetlen, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem a saját erejéből képes megoldani a veszteségmentes gabonabetakarítást. Helyesen járnak el tehát azok, akik újra kezükbe veszik az elkészült terveket, s az előrelátható és nem látható nehézségeket számba véve, idejében megteszik a szükséges intézkedéseket. Mindenekelőtt az északi és déli járások közötti csere-segítségre gondolunk, de a falutól távol dolgozók és a védnökségi üzemek brigádsegítségének jó megszervezése is nagyot lendíthet előre a sikeres gabonabetakarítás ügyén. Természetesen nagyon helyes, ha a dolgozók anyagi érdekeltségének májáról sem feledkezünk meg. Sok tehát sokamég a tennivaló, mielőtt pendül a kasza.