Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-01 / 1. szám, szombat

Világ proletárjai , egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NMK­Lib­ia Bratislava, 1968. Január 1. SZOMBAT, XIX. évfolyam 1. szám, ára 50 fillér a nagy­világba Hazánk fővárosa többek kö­zött repülőteréről is híres. Eu­rópában a Szovjetuniót leszá­mítva a teherforgalom szem­pontjából a nyolcadik és utasszállítás szempontjából a huszonegyedik helyen áll. He­tenként 438 irányba indulnak el a repülőtér kifutó­pályáiról az acélmadarak. A ruzynéi re­pülőtér földrajzi fekvése is rendkívül kedvező. Évenként csupán 53,7 napon jelent ne­hézséget a köd és 12,6 napon át takarja egy centiméternél magasabb hóréteg a repülőtér betonpályáját. A repülőtér tovább fejleszt­hető és elérheti az évi nyolc­milliós utasforgalmat, ami megfelel az összes londoni re­pülőterek jelenlegi kapacitásá­nak. DÉNES GYÖRGY: Légy üdvözölve, drága, ifjú Föld ,m m Köszöntsd, ki szült, ki nevelt és megöl. Légy üdvözölve, drága, ifjú Föld! Én titkaidat ma is úgy lesem, mintha játsznék egy bűvös hangszeren, ezernyi sípú orgonán, miben viharzik, jajdul minden szív, szívem, s a vad zenén borongva, szótlanul, érzem, elégek óhatatlanul. Meghalok, tudom, s az se fáj, vigaszt te adtál egykor, bontva új tavaszt, midőn a mézgás fák hegyén a fény repesve zendült: ni, egy új levél. Új lomb, új élet, mennyi új öröm, dadogva szólok ma is, köszönöm. A varázs százszor felizzik s betölt. Légy üdvözölve, drága, ifjú Föld! Letörlöm könnyes arcomat, Anyám, te hívsz, te szólsz a bűvös orgonán, te hívsz öröklét, végtelen idő, mit el nem pusztít szomjú temető, s ha ki is oltod bennem a napot, megérte, boldog öled ringatott BÉKÉS, BOLDOG KÍVÁNUNK KEDVES OLVASÓINKNAK LEGYEN A BÉKE ÉVE! ^ írta : DÉNES FERENC A­z új év első napját vegyes érzelmekkel köszöntjük. Ha az előző évekhez hasonlóan boldog, békés és eredményekben gazdag új évet kívánunk is egy­­másnak, gondolatunk mélyén a béke iránti aggo­dalom árnyéka húzódik meg. Mindenekelőtt az a kérdés vetődik fel bennünk, vajon a béke kilátásai ked­­vezőbbek lesznek-e, mint az elmúlt esztendőkben. Vajon sikerül-e a nemzetközi feszültség enyhítése, a vietnami háború kiszélesítésének és a harmadik világháború kirob­bantásának megakadályozása. A mai nemzetközi helyzetben jogos az aggodalom, és időszerű a kérdés felvetése. Az amerikai imperialisták agresszív politikája következ­tében a nemzetközi légkör megromlott, a feszültség foko­zódott. Az Amerikai Egyesült Államok gátlás nélküli, nyílt és brutális agresszív háborút folytat Délkelet-Ázsiában, a szabadságért harcoló hős dél-vietnami nép ellen, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság — végeredményben egy szocialista ország ellen. De a többi imperialista országra is ösztönzőleg hat az amerikai példa. Nem tagadjuk, hogy a szocialista tábor megosztása rést ütött az imperialistaellenes front egységén, s ez csak báto­rítja az imperialistákat agressziós cselekedeteikben. A for­­radalmi szavakkal való dobálózás, a „baloldali" kalandor­politika, a Szovjetunió és a vele egy plattformon álló szo­­­cialista országok rágalmazása, akarva nem akarva, az imperialisták malmára hajtja a vizet. Az ilyen politika nem segíti elő az agresszorok elszigetelését és megfékezését, hanem támadási felületet nyújt a reakciónak a haladás erői elleni harcban, amint ezt Indonézia és egyes afrikai­­ országok esetében is láthatjuk. Ma minden haladó erőnek, de elsősorban a szocialista országok szoros összefogásának az imperialista agresszió megfékezését kell szolgálnia. A hősiesen harcoló vietnami népnek hathatós és sokoldalú politikai, katonai és gazda­sági segítséget kell nyújtania, hogy visszaverhesse az ag­resszorokat, akik megkezdték a háború „lépcsőzetes" kiter­jesztését, ami a harmadik világháború veszélyét rejti magába. Mégsem lehetünk borúlátók. Ha az imperialisták Délkelet­-Ázsiában és Latin-Amerikában a nyílt katonai beavatkozást, Afrikában a neokoloniatizmus eszközeit alkalmazzák, és az európai szocialista országok ellen az ideológiai és gaz­dasági eszközökkel folytatott ún. „fellazítási" taktikát ér­vényesítik is, ma már nem tehetik azt, amit akarnak. Min­den erejük latba vetésével is csak arra képesek, hogy akadályozzák és hátráltassák az imperialistaellenes erők sikereit. A szocialista világrendszer és a szabadságukért küzdő népek egységes harca, az antik­olonializmus összes erői és a békét óhajtó egész emberiség határozott fellépése megfékezi az imperialista agresszorokat. szabadságért, a békéért és a háború ellen harcoló néptömegek szilárd támasza a szocialista világ­rendszer és annak élharcosa, a Szovjetunió. Mil­liók felismerték, hogy a szocializmus és a bérce egymástól elválaszthatatlan fogalom. Ezért hódít mind nagyobb tért az egész világon a népek békés egymás mellett élésének lenini politikája, amely az emberiségnek azt az érdekét fejezi ki, hogy békében, háború nélkül éljen. Ugyanakkor a békés együttélés nem jelenti a két rendszer eszmei összebékülését és a lemondást a fennálló helyzet (Folytatás a 2. oldalon) A SIKERES SZEREPLÉS Hazánk épülő acélszíve, a Kelet-szlovákiai Vasmű nem­csak az építés terén elért ered­ményeivel dicsekedhet, azzal is, hogy a munka hanem egyre gyorsuló üteme mellett biztosí­totta a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését üzemi klubban igen sok is. Az eszt­rádműsort, színházelőadást rendeztek a legkiválóbb szlo­vák és cseh művészek fellépé­sével. 1965-ben azonban már saját kultúrcsoportok is hozzá­járultak a Vasmű kulturális életének fellendítéséhez. Tizen­négy különböző együttes dol­gozik az üzemi klub keretében, melyek 343 esetben léptek közönség elé. A legnagyobb di­­­cséretet a „Železiar" népi tánc-és dalegyüttes érdemli. BRNO 1966 A brnói kiállítás hatalmas te­rületén 1966. május 2-án és 3-án rendezik meg az országos ifjúsági találkozót. Egy héttel azután, május 10-től 23-ig nagy­szabású békeünnepély színhe­lyévé válnak a pavilonok, és május végén megkezdődik a közszükségleti cikkek kiállítá­sa, amelyet azonban még meg­előz a nemzetközi kutyakiállí­tás is. Természetesen a legnagyobb eseményt ismét a gépipari ki­állítás jelenti majd, de valószí­nűleg igen sok hazai és külföl­di érdeklődő érkezik október­ben a „Filmfórum 1966" néven rendezendő film-világkiállításra.

Next