Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)
1967-04-29 / 118. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Megint a Athénban, Szalonikiban és más görög nagyvárosokban több mint egy hét óta feszült a helyzet Az útkereszteződéseket, a középületeket, a gyárakat, az útvonalakat állig felfegyverzett katonák őrzik, a hivatalos teendőket katonai szervek látják el, sőt az igazságszolgáltatást is rendkívüli katonai bíróságok gyakorolják. A militarista puccsal hatalomra jutott katonai kormányzat ostromállapotot vezetett be: betiltotta a politikai pártokat, letartóztatta vezetőiket, elsősorban a baloldali vagy haladó szellemű politikusokat, s miután még a puccs által megdöntött Kanellopulosz-kormány feloszlatta a parlamentet, egy 1912. évi törvénycikk értelmében a kormányzó Junta rangjától és állásától függetlenül mindenkit letartóztathat és rögtönítélő bíróság elé állíthat, mint ez Manolisz Glezosz és az ifjabb Papandreu esetében eltökélt szándéka, mert már a képviselőket sem védi a mentelmi jog. A katonai kormány a nagy terrorral sem tudta egy hét múltán stabilizálni helyzetét, noha a királytól nyert felhatalmazása alapján hosszabb időre kíván berendezkedni. Ultima ratio? A puccs hírére egy cseppet sem volt kétséges, hogy jobboldali, méghozzá szélsőjobboldali államcsíny történt. Bármennyire váratlan volt, nem érte meglepetés a közvéleményt, hisz az eredetileg május 28-ra kitűzött parlamenti választásokkal kapcsolatban figyelmeztettek a lapok a reakció veszélyes mesterkedéseire. Legutóbbi hírmagyarázatunkban is kiemeltük, hogy a választási kampányban a baloldali EDA és a Centrum Unió párt köré tömörülő görög nép nem engedi meg, hogy alkotmányos úton ERE-kormány, az erősen Jobboldali Nemzeti Radikális Unió kormánya vegye kezébe a hatalmat. Nagy választási küzdelem volt kibontakozóban, ez az EDA és a Centrum Unió választási akcióiból is látszott. A puccsot a görög tisztikar legreakciósabb részéből álló junta hajtotta végre. Kolasz, az új miniszterelnök régebben véreskezű főbíró volt, s a hatalom gyakorlását helyettesével, Szpantidakisz tábornok, volt vezérkari főnökkel osztja meg, aki tisztségén kívül még a hadügyi tárcát is megtartotta. Nagy szerepe volt az államcsínyben Patakosz tábornoknak, a páncélosok főparancsnokának. Kérdés, mi a magyarázata annak, hogy ezek a napoleoni ambíciójú militaristák többek között nemcsak a királyi rettegett két Papandreut, udvarban Manolisz Glezosz EDA-párti politikust, görög nemzeti hőst tartóztatták le, hanem például Kanellopulosz ERE-párti miniszterelnököt is? Logikus következtetéssel azt a választ adhatjuk e kérdésre, hogy különböző okból tartóztatták le a két Papandreut és Kanellopuloszt, meg más jobboldali politikusokat. Az előbbieket a monarchia szempontjából „felforgatónak" bélyegezett, noha mérsékelt polgári demokratikus tevékenységük miatt, az utóbbiakat pedig azért, mert tehetetleneknek bizonyultak, nem voltak képesek leszerelni a tömegek erősödő forradalmi hangulatát. Vagyis a katonai hadsereg junta azért lépett közbe, mert biztos volt benne, hogy a május 28-ra kitűzött választásokon a demokratikus erők győzelmet aratnak, s ennek megakadályozására az „ultima ratio"-t, az utolsó eszközt a puccsban látta. Kísért a múlt? A görög tisztikar politikai ambíciói a század eleje óta többször is megnyilvánultak. Szinte hagyományossá váltak a király melletti vagy elleni puccsok, aszerint, hogyan feleltek meg a vezető junta érdekeinek. A több mint másfél század alatt 35 tiszti puccs zajlott le. Kik lehettek a jelenlegi puccs értelmi szerzői? — nem nehéz kitalálni. A hadseregben már 1944 óta működött az IDEA nevű Amerika—angolbarát tiszti csoport, amely az egész hadsereget, rendőrséget terrorizálta. Sokáig kezében tartotta a hadsereg kémelhárító szolgálatát, a KYP-et is, amelynek börtöneiben nagyon sok hazafias érzelmű, demokratikus tiszt tűnt el nyomtalanul vagy állt ki borzalmas kínzásokat. A Centrum Unió kormányzása idején Andreasz Papandreu, az 1965-ben erőszakosan elmozdított, jelenleg 79 éves Georgiosz Papandreu miniszterelnök fia megtisztította a KYP-et az IDEA embereitől, s ezt a haladó erők győzelmeként könyvelték el, de a közben kitört idült kormányválság ismét a reakció malmára hajtotta a vizet. Így aztán az is világos, hogy az IDEÁ-n keresztül a görög királyi hadsereg legszélsőségesebb NATO-barát szárnyának van keze a dologban. A nép távlata: harc Még egy kérdés vár tisztázásra: a király szerepe. Voltak ugyanis olyan hírek, hogy Konstantin király háziőrizetben van, a hadsereg foglya stb. A katonai kormány ezt cáfolja, sőt legutóbbi kabinetülésén a királyt elnököltette. A látszat azonban nem kendőzheti el a valóságot: a puccs egyes főkolomposai sem tagadják, hogy „eleinte feszült volt a viszony a király és a junta között". Magyarul mondva: az IDEA-s junta bábot lát a királyban, éppen olyan tehetetlen eszközt, mint az ERE-párti politikusokban, s ezért totális diktatúra bevezetésével „radikálisabb NATO-politikát" akar kierőszakolni, amely aztán nemcsak hanem Ciprus életét Görögország is befolyásolná. Ezért joggal állapította meg a kommunista testvérpártok Karlovy Vary-i értekezlete: „Ez az államcsíny a görög nép demokratikus jogai, szabadsága és érdekei ellen irányul. Alkotórésze ez azoknak a reakciós törekvéseknek, amelyekkel meg akarják akadályozni a nemzetközi feszültség enyhülését, az európai biztonság és a világbéke megszilárdulását. Az összeesküvés célja: megerősíteni az amerikai imperializmus és agresszív eszköze — az Északatlanti Szerződés Szervezete — állásait Európának ebben a részében." Ez a reális helyzet, s ezért a görög demokraták egyedüli lehetősége folytatni a harcot a nemzeti érdekekért, a szabadságjogokért. E harcban — a Karlovy Vary-i nyilatkozat szellemében — valamennyi szocialista ország támogatására számíthatnak. LŐRINCZ LÁSZLÓ i FRANKFURTER RUNDSCHAU KARIKATÚRÁJA néhány sorban LÜBKE nyugatnémet elnök megfenyegette Klára Marie Fassbinder professzornőt, hogy megfosztja a bonni egyetem tiszteletbeli szenátori rangjától, ha felszólal az általános diákbizottság gyűlésén, amelyre meghívták. A május 8-án tartandó gyűlésen Fassbinder asszony az ismert tudományos dolgozó és békeharcos „A békéhez vezető utak" témáról akar beszélni. FRANCO tábornok a csütörtökön tartott sevillai beszédében hangsúlyozta, hogy a Spanyolországban múlt év decemberében kihirdetett alkotmánytörvény nem jelenti azt, hogy Spanyolországban újból engedélyezik azoknak a politikai pártoknak a működését, már 30 éve betiltottak, amelyek ADENBAN csütörtökön ismét lövöldözésekre és kézigránátokkal elkövetett merényletekre került sor, egy arab életét vesztette és tizenhárom megsebesült. A SZÍRIAI kormány tegnap elhatározta, hogy „néphadsereg" néven megalakítják a szíriai fegyveres erők egy új alakulatát. Az erre vonatkozó rendelet szerint a „néphadsereg" a honvédelmi minisztérium alá fog tartozni. NAGY-BRITANNIA második legnagyobb szakszervezeti szövetsége — a gépipari munkások egységes szövetsége — scarboroughi évzáró konferenciáján határozatot hagyott jóvá, amelyben nem ért egyet a kormány bérbefagyasztási politikájával és 3 millió brit gépipari és hajóipari munkás számára béremelést követel. A BETILTOTT szélsőséges muzulmán párt, a Masiumi tevékenységének felújítását nem hajlandók engedélyezni az indonéz uralkodó körök. Ezért a párt vezetői egy új politikai párt alapításával igyekeznek ismét befolyásra szert tenni. Dr. Hatta indonéz alelnök jelentette be az új párt megalapítását, amely az „Indonéz demokratikus Iszlám párt" nevet viseli. AZ EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI Társulás (EFTA) miniszteri tanácsa tegnap összeült Londonban, hogy megtárgyalja Nagy-Britannia belépését a Közös Piacba, valamint az EFTA tagállamainak a Közös Piachoz fűződő kapcsolatait. Az ülésen résztvevő brit küldöttséget George Brown külügyminiszter vezeti. Felbocsátották a Kozmosz 156-ot A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-156. mesterséges holdat. A mesterséges hold feladata az 1962. március 16-án a TASZSZ által ismertetett tudományos program megvalósítása. A Kozmosz-156. berendezése szabályszerűen működik. A földi koordinációs és számítóközpontban folyik az adatok feldolgozása. Párizs (CTK) — A francia sajtónak a kormány teljhatalmi követelésére megnyilvánuló reakciójából világosan kitűnik, hogy a francia kormánynak a törvények igénybevétele helyett rendeletek útján való kormányzásra irányuló törekvése a feltételezettnél nagyobb ellenállásba ütközik. A Demokratikus és Szocialista Baloldali Szövetség végrehajtó bizottsága közleményében ítéli el a kormány törekvését, amellyel ki akart térni a parlamenti erőpróba elől. Ott ugyanis szemmel láthatóan megmutatkozna, hogy az ötödik köztársaság úgynevezett abszolút többsége valóban létezik-e. A Demokratikus és Szocialista Baloldali Szövetség ezért bejelentette, hogy a parlamentben bizalmatlansági javaslatot terjeszt elő a kormány A párizsi sajtó rámutat ellen ezzel kapcsolatban Giscard D'Estaing, volt pénzügyminiszter állásfoglalására, aki az újságírók előtt kijelentette, hogy lényegében egyetért a kormány javasolt intézkedéseivel, és csupán minimális alaki kikötései vannak. Az Humanité megállapítja, hogy a francia baloldal ellenzi a kormány szándékait. Bizalmatlansági indítvány a francia kormány ellen? Tovább csökken a munkáspárt iránti bizalom London (CTK) — Stafford grófság Brieley Hill választókörzetében csütörtökön pótválasztásokat tartottak. A választások tegnap közzétett eredménye szerint tovább csökkent a munkáspárt iránti rokonszenv, és növekedett a konzervatív pártra leadott szavazatok száma. Az 1966. évi általános választások során ugyan e választókörzetben a konzervatív jelölt győzött, de a konzervatívok csupán 1967 szavazattal többet kaptak. A csütörtöki választások folyamán a munkáspártra leadott szavazatok száma 7,8 százalékkal csökkent, s így a konzervatívok most 10 200 szavazattöbbséggel rendelkeznek. a A Brieley Hill választókörzet választók számát tekintve Nagy-Britannia harmadik legnagyobb körzete, s így a választások eredménye a brit választók általános politikai hangulatát tükrözi. Újabb légitámadás Hanoi ellen (Folytatás az 1. oldalról) van és ezt most jelentős módon meggyorsította, mert közeleg az 1968-as elnökválasztások ideje. A lap ezután arról kesereg, hogy a vietnami háború évente 20 milliárd dollárba kerül, és az évi 73 milliárdos amerikai katonai költségvetés jelentős részét felemészti. A cikk felteszi a kérdést, megéri ezt a vietnami háború? Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó cikket közölt Walter Lippmann, az ismert publicista is, aki többek között megállapítja, hogy a vietnami háború az amerikai történelem eddigi legnépszerűtlenebb háborúja. Egyúttal kijelentette: „az ellenség örömmel állapíthatja meg, hogy Johnson nem tudja maga mögött az egész nemzet támogatását, és a tűzzel játszik, amikor a forró fejű tábornokaira hallgat." Lippmann cikke azzal kapcsolatban jelent meg, hogy Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, jelenleg „magyarázkodó körúton" van az Egyesült Államokban és ennek során találkozott Johnson elnökkel is. A tábornok hazai látogatása kapcsán több politikus, így például Fulbright, a külügyi bizottság elnöke és Morton köztársaságpárti szenátor, élesen támadta a Johnsonkormány vietnami politikáját. Ugyancsak New Yorkból érkezett jelentés szerint az ottani egyetemen előadást tartott Paul Martin kanadai külügyminiszter, és megismételte kormányának korábbi 4 pontos vietnami javaslatát, majd hangsúlyozta, hogy Vietnam egyesítését kizárólag a kettéoszott ország kormányainak együttesen kell rendezniük. A vietnami háború rendezésére tett javaslatot Szato japán miniszterelnök is egyik interjújában, amikor a vietnami háborúban résztvevő valamennyi állam kormányfői értekezletének összehívását sürgette. Moszkva: — A vietnami nép megsegítésére egységes akciófrontot kell létesíteni valamennyi szocialista ország részvételével, beleértve a Vietnammal határos Kínai Népköztársaságot is, — hangoztatja tegnapi számában a moszkvai Pravda, majd leszögezi, hogy a Karlovy Vary-i konferencia résztvevői Vietnam legmesszemenőbb nak megszervezését támogatásásürgették. Saigoni jelentés szerint Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front tegnap 48 órás fegyverszüneti felhívást tett közzé, Buddha születésének évfordulója alkalmából. A fegyverszünet május 22-én 7 órakor kezdődik és 24-én 7 órakor ér véget. Eddig sem a dél-vietnami, sem az amerikai kormány nem kommentálta a felhívást. Egy másik saigoni hír szerint Ellsworth Bunker, az Egyesült Államok új saigoni nagykövete, tegnap átadta megbízólevelét a dél-vietnami bábállam fejének, és arról biztosította a saigoni kormányt, hogy a háború tovább folytatódik, tekintet nélkül az amerikai közvéleményre. Kedden Stockholmban ül össze az amerikaiak vietnami gaztetteit vizsgáló bíróság Stockholm (CTK) — Vlagyimir Gyegyijev jugoszláv professzor elnökletével kedden, május 2-án Stockholmban tanácskozik első ízben az amerikaiak vietnami gaztetteit vizsgáló bíróság. Első összejövetelét azért halasztotta el, mert párizsi székhelyét Stockholmba tette át. A bíróság tagjai ennek következtében nem érkezhettek meg valamennyien az eredetileg kitűzött napig — április 29-ig — Stockholmba. A bíróság első tanácskozása valószínűleg május 12-én ér véget. A svéd hatóságok kijelentették, jóllehet a kormány — tekintettel az USA-hoz fűződő jó viszonyára — nem helyesli, hogy az említett bíróság Stockholmban tanácskozzék, nem gördít akadályokat a bíróság tevékenysége elé. A francia külügyminiszter befejezte bonni tanácskozását Bonn (CTK) — Couve de Murville francia külügyminiszter pénteken befejezte kétnapos tanácskozását Willy Brandttal, az NSZK külügyminiszterével. Couve de Murville tanácskozása befejezése után Párizsba utazott vissza. Elutazása előtt — pénteken — Kiesinger szövetségi kancellárral is megbeszélést tartott. A két külügyminiszter gyakorlatilag minden időszerű külpolitikai problémáról, többek között az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó országok kormányfőinek Rómában ez év május végén sorra kerülő konferenciájáról, illetve az ezzel kapcsolatos előkészületekről tanácskozott. A külügyminiszterek a Német Szocialista Egységpárt kongresszusának és az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i konferenciájának eredményeiről is folytattak eszmecserét. Brandt többek között arról is tájékoztatta Couve de Murville-t, hogy a bonni kormány legújabban miről tárgyalt Johnson amerikai elnökkel és Dean Bush külügyminiszterrel. Wilson a belépés mellett döntött London (CTK) • Wilson brit miniszterelnöknek sikerült meggyőzni a munkáspárti képviselők többségét, hogy Nagy-Britanniának a Közös Piacba való belépése összhangban áll a brit népgazdaság érdekeivel. A brit sajtó tegnap beszámolt a parlamenti frakció ezzel kapcsolatos zárt ülésének eredményéről, és megállapítja, hogy a miniszterelnök az esetleges szavazás során 2:1 arányos eredményre számíthat. Lapjelentések szerint Wilson meglehetősen óvatos volt a belépéssel kapcsolatos magyarázkodás során, és kitért minden közvetlen kérdés elől. Szavait az ellenzékben intézve kiemelte, hogy bár Nagy-Britannia közös piaci tagsága az angol mezőgazdaság érdekeit bizonyos mértékben károsan érintené, de főleg ipari téren és más területen — az átmeneti nehézségek leküzdése után — pozitív eredménnyel járna — hangoztatta Wilson miniszterelnök.