Új Szó, 1967. április (20. évfolyam, 90-118. szám)

1967-04-29 / 118. szám, szombat

­ HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Megint a Athénban, Szalonikiban és más görög nagyvárosokban több mint egy hét óta feszült a hely­zet Az útkereszteződéseket, a középületeket, a gyárakat, az útvonalakat állig felfegyverzett katonák őrzik, a hivatalos te­endőket katonai szervek látják el, sőt az igazságszolgáltatást is rendkívüli katonai bíróságok gyakorolják. A militarista puc­­csal hatalomra jutott katonai kormányzat ostromállapotot ve­zetett be: betiltotta a politikai pártokat, letartóztatta vezetői­ket, elsősorban a baloldali vagy haladó szellemű politikusokat, s miután még a puccs által meg­döntött Kanellopulosz-kormány feloszlatta a parlamentet, egy 1912. évi törvénycikk értelmé­ben a kormányzó Junta rang­jától és állásától függetlenül mindenkit letartóztathat és rög­tönítélő bíróság elé állíthat, mint ez Manolisz Glezosz és az ifjabb Papandreu esetében eltö­kélt szándéka, mert már a kép­viselőket sem védi a mentelmi jog. A katonai kormány a nagy terrorral sem tudta egy hét múl­tán stabilizálni helyzetét, noha a királytól nyert felhatalmazá­sa alapján hosszabb időre kíván berendezkedni. Ultima ratio? A puccs hírére egy cseppet sem volt kétséges, hogy jobbol­dali, méghozzá szélsőjobboldali államcsíny történt. Bármennyire váratlan volt, nem érte meglepetés a közvéle­ményt, hisz az eredetileg május 28-ra kitűzött parlamenti vá­lasztásokkal kapcsolatban fi­gyelmeztettek a lapok a reak­ció veszélyes mesterkedéseire. Legutóbbi hírmagyarázatunkban is kiemeltük, hogy a választási kampányban a baloldali EDA és a Centrum Unió párt köré tö­mörülő görög nép nem engedi meg, hogy alkotmányos úton ERE-kormány, az erősen Jobb­oldali Nemzeti Radikális Unió kormánya vegye kezébe a hatal­mat. Nagy választási küzdelem volt kibontakozóban, ez az EDA és a Centrum Unió választási akcióiból is látszott. A puccsot a görög tisztikar legreakciósabb részéből álló junta hajtotta végre. Kol­asz, az új miniszterelnök régebben vé­reskezű főbíró volt, s a hata­lom gyakorlását helyettesével, Szpantidakisz tábornok, volt vezérkari főnökkel osztja meg, aki tisztségén kívül még a had­ügyi tárcát is megtartotta. Nagy szerepe volt az államcsínyben Patakosz tábornoknak, a páncé­losok főparancsnokának. Kér­dés, mi a magyarázata annak, hogy ezek a napoleoni ambíció­jú militaristák többek között nemcsak a királyi rettegett két Papandreut, udvarban Mano­lisz Glezosz EDA-párti politi­kust, görög nemzeti hőst tar­tóztatták le, hanem például Ka­nellopulosz ERE-párti minisz­terelnököt is? Logikus következtetéssel azt a választ adhatjuk e kérdésre, hogy különböző okból tartóztat­ták le a két Papandreut és Ka­nellopuloszt, meg más jobbolda­li politikusokat. Az előbbieket a monarchia szempontjából „fel­forgatónak" bélyegezett, noha mérsékelt polgári demokratikus tevékenységük miatt, az utób­biakat pedig azért, mert tehe­tetleneknek bizonyultak, nem voltak képesek leszerelni a tömegek erősödő forradalmi hangulatát. Vagyis a katonai hadsereg junta azért lépett közbe, mert biztos volt benne, hogy a május 28-ra kitűzött választásokon a demokratikus erők győzelmet aratnak, s ennek megakadá­lyozására az „ultima ratio"-t, az utolsó eszközt a puccsban látta. Kísért a múlt? A görög tisztikar politikai ambíciói a század eleje óta többször is megnyilvánultak. Szinte hagyományossá váltak a király melletti vagy elleni puc­­csok, aszerint, hogyan feleltek meg a vezető junta érdekeinek. A több mint másfél század alatt 35 tiszti puccs zajlott le. Kik lehettek a jelenlegi puccs értelmi szerzői? — nem nehéz kitalálni. A hadseregben már 1944 óta működött az IDEA ne­vű Amerika—angolbarát tiszti csoport, amely az egész hadse­reget, rendőrséget terrorizálta. Sokáig kezében tartotta a had­sereg kémelhárító szolgálatát, a KYP-et is, amelynek börtönei­ben nagyon sok hazafias érzel­mű, demokratikus tiszt tűnt el nyomtalanul vagy állt ki bor­zalmas kínzásokat. A Centrum Unió kormányzása idején And­reasz Papandreu, az 1965-ben erőszakosan elmozdított, jelen­leg 79 éves Georgiosz Papand­reu miniszterelnök fia megtisz­tította a KYP-et az IDEA embe­reitől, s ezt a haladó erők győ­zelmeként könyvelték el, de a közben kitört idült kormányvál­ság ismét a reakció malmára hajtotta a vizet. Így aztán az is világos, hogy az IDEÁ-n keresz­tül a görög királyi hadsereg leg­szélsőségesebb NATO-barát szár­nyának van keze a dologban. A nép távlata: harc Még egy kérdés vár tisztázás­ra: a király szerepe. Voltak ugyanis olyan hírek, hogy Kons­tantin király háziőrizetben van, a hadsereg foglya stb. A kato­nai kormány ezt cáfolja, sőt legutóbbi kabinetülésén a ki­rályt elnököltette. A látszat azonban nem kendőzheti el a valóságot: a puccs egyes főko­lomposai sem tagadják, hogy „eleinte feszült volt a viszony a király és a junta között". Ma­gyarul mondva: az IDE­A-s jun­ta bábot lát a királyban, éppen olyan tehetetlen eszközt, mint az ERE-párti politikusokban, s ezért totális diktatúra bevezeté­sével „radikálisabb NATO-poli­tikát" akar kierőszakolni, amely aztán nemcsak hanem Ciprus életét Görögország­ is befolyá­solná. Ezért joggal állapította meg a kommunista testvérpár­tok Karlovy Vary-i értekezlete: „Ez az államcsíny a görög nép demokratikus jogai, szabad­sága és érdekei ellen irányul. Alkotórésze ez azoknak a reak­ciós törekvéseknek, amelyekkel meg akarják akadályozni a nemzetközi feszültség enyhülé­sét, az európai biztonság és a világbéke megszilárdulását. Az összeesküvés célja: megerősíte­ni az amerikai imperializmus és agresszív eszköze — az Észak­atlanti Szerződés Szervezete — állásait Európának ebben a ré­szében." Ez a reális helyzet, s ezért a görög demokraták egyedüli le­hetősége folytatni a harcot a nemzeti érdekekért, a szabad­ságjogokért. E harcban — a Karlovy Vary-i nyilatkozat szel­lemében — valamennyi szocia­lista ország támogatására szá­míthatnak. LŐRINCZ LÁSZLÓ i FRANKFURTER RUNDSCHAU KARIKATÚRÁJA néhány sorban LÜBKE nyugatnémet elnök megfenyegette Klára Marie Fassbinder professzornőt, hogy megfosztja a bonni egyetem tiszteletbeli szenátori rangjá­tól, ha felszólal az általános diákbizottság gyűlésén, amelyre meghívták. A május 8-án tar­tandó gyűlésen Fassbinder as­­szony az ismert tudományos dolgozó és békeharcos „A bé­kéhez vezető utak" témáról akar beszélni. FRANCO tábornok a csütörtö­kön tartott sevillai beszédében hangsúlyozta, hogy a Spanyol­országban múlt év decemberé­ben kihirdetett alkotmánytör­vény nem jelenti azt, hogy Spa­nyolországban újból engedélye­zik azoknak a politikai pártok­nak a működését, már 30 éve betiltottak, amelyek ADENBAN csütörtökön ismét lövöldözésekre és kézigráná­tokkal elkövetett merényletek­re került sor, egy arab életét vesztette és tizenhárom megse­besült. A SZÍRIAI kormány tegnap elhatározta, hogy „néphadse­reg" néven megalakítják a szí­riai fegyveres erők egy új ala­kulatát. Az erre vonatkozó ren­delet szerint a „néphadsereg" a honvédelmi minisztérium alá fog tartozni. NAGY-BRITANNIA második leg­nagyobb szakszervezeti szövet­sége — a gépipari munkások egységes szövetsége — scar­boroughi évzáró konferenciáján határozatot hagyott jóvá, amely­ben nem ért egyet a kormány bérbefagyasztási politikájával és 3 millió brit gépipari és hajóipari munkás számára bér­emelést követel. A BETILTOTT szélsőséges muzulmán párt, a Masiumi te­vékenységének felújítását nem hajlandók engedélyezni az in­donéz uralkodó körök. Ezért a párt vezetői egy új politikai párt alapításával igyekeznek ismét befolyásra szert tenni. Dr. Hatta indonéz alelnök je­lentette be az új párt meg­alapítását, amely az „Indonéz demokratikus Iszlám párt" ne­vet viseli. AZ EURÓPAI SZABADKERES­KEDELMI Társulás (EFTA) miniszteri tanácsa tegnap össze­ült Londonban, hogy megtár­gyalja Nagy-Britannia belépé­sét a Közös Piacba, valamint az EFTA tagállamainak a Közös Piachoz fűződő kapcsolatait. Az ülésen résztvevő brit kül­döttséget George Brown kül­ügyminiszter vezeti. Felbocsátották a Kozmosz 156-ot A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-156. mesterséges holdat. A mes­terséges hold feladata az 1962. március 16-án a TASZSZ által ismertetett tudományos prog­ram megvalósítása. A Kozmosz-156. berendezése szabályszerűen működik. A földi koordinációs és számító­központban folyik az adatok feldolgozása. Párizs (CTK) — A francia sajtónak a kormány teljhatal­mi követelésére megnyilvánuló reakciójából világosan kitűnik, hogy a fra­ncia kormánynak a törvények igénybevétele helyett rendeletek útján való kormány­zásra irányuló törekvése a fel­tételezettnél nagyobb ellen­állásba ütközik. A Demokratikus és Szocialis­ta Baloldali Szövetség végrehaj­tó bizottsága közleményében ítéli el a kormány törekvését, amellyel ki akart térni a par­lamenti erőpróba elől. Ott ugyanis szemmel láthatóan megmutatkozna, hogy az ötödik köztársaság úgynevezett abszo­lút többsége valóban létezik-e. A Demokratikus és Szocialis­ta Baloldali Szövetség ezért be­jelentette, hogy a parlamentben bizalmatlansági javaslatot ter­jeszt elő a kormány A párizsi sajtó rámutat ellen­ ezzel kapcsolatban Giscard D'Estaing, volt pénzügyminiszter állásfog­lalására, aki az újságírók előtt kijelentette, hogy lényegében egyetért a kormány javasolt intézkedéseivel, és csupán mi­nimális alaki kikötései vannak. Az Humanité megállapítja, hogy a francia baloldal ellenzi a kormány szándékait. Bizalmatlansági indítvány a francia kormány ellen? Tovább csökken a munkáspárt iránti bizalom London (CTK) — Stafford grófság Brieley Hill választó­körzetében csütörtökön pótvá­lasztásokat tartottak. A válasz­tások tegnap közzétett eredmé­nye szerint tovább csökkent a munkáspárt iránti rokonszenv, és növekedett a konzervatív pártra leadott szavazatok szá­ma. Az 1966. évi általános válasz­tások során ugyan e választó­körzetben a konzervatív jelölt győzött, de a konzervatívok csupán 1967 szavazattal többet kaptak. A csütörtöki választá­sok folyamán a munkáspártra leadott szavazatok száma 7,8 százalékkal csökkent, s így a konzervatívok most 10 200 sza­vazattöbbséggel rendelkeznek. a A Brieley Hill választókörzet választók számát tekintve Nagy-Britannia harmadik leg­nagyobb körzete, s így a válasz­tások eredménye a brit válasz­tók általános politikai hangu­latát tükrözi. Újabb légitámadás Hanoi ellen (Folytatás az 1. oldalról) van és ezt most jelentős módon meggyorsította, mert közeleg az 1968-as elnökválasztások ide­je. A lap ezután arról kesereg, hogy a vietnami háború évente 20 milliárd dollárba kerül, és az évi 73 milliárdos amerikai katonai költségvetés jelentős részét felemészti. A cikk felte­szi a kérdést, megéri ezt a viet­nami háború? Ezzel kapcsolatban figyelem­re méltó cikket közölt Walter Lippmann, az ismert publicista is, aki többek között megálla­pítja, hogy a vietnami háború az amerikai történelem eddigi legnépszerűtlenebb háborúja. Egyúttal kijelentette: „az ellen­ség örömmel állapíthatja meg, hogy Johnson nem tudja maga mögött az egész nemzet támo­gatását, és a tűzzel játszik, amikor a forró fejű tábornokai­ra hallgat." Lippmann cikke azzal kap­csolatban jelent meg, hogy Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomásozó ameri­kai csapatok főparancsnoka, je­lenleg „magyarázkodó körúton" van az Egyesült Államokban és ennek során találkozott John­son elnökkel is. A tábornok ha­zai látogatása kapcsán több politikus, így például Fulbright, a külügyi bizottság elnöke és Morton köztársaságpárti szená­tor, élesen támadta a Johnson­kormány vietnami politikáját. Ugyancsak New Yorkból ér­kezett jelentés szerint az otta­ni egyetemen előadást tartott Paul Martin kanadai külügymi­niszter, és megismételte kormá­nyának korábbi 4 pontos vietna­mi javaslatát, majd hangsúlyoz­ta, hogy Vietnam egyesítését kizárólag a kettéoszott ország kormányainak együttesen kell rendezniük. A vietnami háború rendezésé­re tett javaslatot Szato japán miniszterelnök is egyik interjú­jában, amikor a vietnami hábo­rúban résztvevő valamennyi ál­lam kormányfői értekezletének összehívását sürgette. Moszkva: — A vietnami nép megsegítésére egységes akció­frontot kell létesíteni valamen­­nyi szocialista ország részvéte­lével, beleértve a Vietnammal határos Kínai Népköztársaságot is, — hangoztatja tegnapi szá­mában a moszkvai Pravda, majd leszögezi, hogy a Karlovy Vary-i konferencia résztvevői Vietnam legmesszemenőbb nak megszervezését támogatásá­sürgették. Saigoni jelentés szerint Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­­­dítási Front tegnap 48 órás fegyverszüneti felhívást tett közzé, Buddha születésének év­fordulója alkalmából. A fegy­verszünet május 22-én 7 órakor kezdődik és 24-én 7 órakor ér véget. Eddig sem a dél-vietna­mi, sem az amerikai kormány nem kommentálta a felhívást. Egy másik saigoni hír sze­rint Ellsworth Bunker, az Egye­sült Államok új saigoni nagy­követe, tegnap átadta megbízó­levelét a dél-vietnami bábállam fejének, és arról biztosította a saigoni kormányt, hogy a há­ború tovább folytatódik, tekin­tet nélkül az amerikai közvé­leményre. Kedden Stockholmban ül össze az amerikaiak vietnami gaztetteit vizsgáló bíróság Stockholm (CTK) — Vlagyi­mir Gyegyijev jugoszláv profes­­szor elnökletével kedden, má­jus 2-án Stockholmban tanács­kozik első ízben az amerikaiak vietnami gaztetteit vizsgáló bí­róság. Első összejövetelét azért halasztotta el, mert párizsi székhelyét Stockholmba tette át. A bíróság tagjai ennek kö­vetkeztében nem érkezhettek meg valamennyien az eredeti­leg kitűzött napig — április 29-ig — Stockholmba. A bíróság első tanácskozása valószínűleg május 12-én ér véget. A svéd hatóságok kijelentet­ték, jóllehet a kormány — te­kintettel az USA-hoz fűződő jó viszonyára — nem helyesli, hogy az említett bíróság Stock­holmban tanácskozzék, nem gördít akadályokat a bíróság tevékenysége elé. A francia külügyminiszter befejezte bonni tanácskozását Bonn (CTK) — Couve de Mur­ville francia külügyminiszter pénteken befejezte kétnapos ta­nácskozását Willy Brandttal, az NSZK külügyminiszterével. Couve de Murville tanácskozása befejezése után Párizsba utazott vissza. Elutazása előtt — pén­teken — Kiesinger szövetségi kancellárral is megbeszélést tartott. A két külügyminiszter gya­korlatilag minden időszerű kül­politikai problémáról, többek között az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó országok kormányfőinek Rómában ez év május végén sorra kerülő kon­ferenciájáról, illetve az ezzel kapcsolatos előkészületekről tanácskozott. A külügyminiszte­rek a Német Szocialista Egység­párt kongresszusának és az eu­rópai kommunista és munkás­pártok Karlovy Vary-i konferen­ciájának eredményeiről is foly­tattak eszmecserét. Brandt többek között arról is tájékoztatta Couve de Murville-t, hogy a bonni kormány legújab­ban miről tárgyalt Johnson ame­rikai elnökkel és Dean Bush külügyminiszterrel. Wilson a belépés mellett döntött London (CTK) • Wilson brit miniszterelnöknek sikerült meggyőzni a munkáspárti kép­viselők többségét, hogy Nagy-Britanniának a Közös Piacba való belépése összhangban áll a brit népgazdaság érdekeivel. A brit sajtó tegnap beszámolt a parlamenti frakció ezzel kap­csolatos zárt ülésének eredmé­nyéről, és megállapítja, hogy a miniszterelnök az esetleges szavazás során 2:1 arányos eredményre számíthat. Lapjelentések szerint Wilson meglehetősen óvatos volt a be­lépéssel kapcsolatos magyaráz­kodás során, és kitért minden közvetlen kérdés elől. Szavait az ellenzékben intézve kiemel­te, hogy bár Nagy-Britannia közös piaci tagsága az angol mezőgazdaság érdekeit bizonyos mértékben károsan érintené, de főleg ipari téren és más terü­leten — az átmeneti nehézsé­gek leküzdése után — pozitív eredménnyel járna — hangoz­tatta Wilson miniszterelnök.

Next