Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-31 / 75. szám, kedd

L. SVOBODA BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalró­l) látása egész Ázsiában a legjob­bak közé tartozik, csakúgy mint az oktatásügy, amely az ország határain túl is híressé vált. A mai Mongol Népköztársa­ság független ország. A má­sodik világháborúban a Szovjet­unió mellett jelentős részt vál­lalt a fasizmus ellen vívott harcból, ma pedig az egész vi­lágon tekintélynek örvend. A Mongol Népköztársaságot 1961-ben felvették az ENSZ-be és ma 44 országgal áll diplomá­ciai kapcsolatban. Őszinte szív­vel gratulálunk az elért ered­ményekhez és kívánjuk a leg­jobbakat a jövőben is. Mongólia és Csehszlovákia jelentősen különböznek egy­mástól történelmileg, kultúrá­ban, közgazdaságban és a la­kosság összetételében is, de en­nek ellenére kiválóan megért­jük egymást, amit jelenlegi lá­togatásunk is igazol. A szocializmus ellenségei azt akarják bizonyítani, hogy szocializmus valami uniformizá­­­lást, a nemzeti sajátosságok és hagyományok felszámolását je­lenti. Országaink kölcsönös kapcsolata alaposan megcáfol­ja ezt az állítást. Mi szeretjük hazánkat, természeti szépségeit, népét, történelmét és gazdag sajátos kultúráját, és Önök ugyancsak szeretik hazájukat és bizonyosan semmi más ha­záért nem cserélnék el. Ugyan­akkor a közös szocialista úton haladunk előre mindkét ország a szocialista országok nagy családjának tagja és országain­kat szoros baráti kapcsolatok fűzik egymáshoz. A szocialista országok egységes együttműkö­dése a jelenlegi világban ha­talmas erő. Együttműködésünk a múltban gyökerezik és örömmel emléke­zünk m­eg a diplomáciai kap­csolatok felvételének 20. év­fordulójáról. Kölcsönös kapcso­lataink a jóbarátok testvéri kapcsolatai, akik megértik egy­más problémáját, és egymás­nak őszinte segítséget nyújta­nak. Engedjék meg, mondotta Ludvík Svoboda elvtárs , hogy még egyszer őszinte köszöne­tet mondjak a testvéri fogadta­tásért, és jó egészséget, sok­sok további sikert kívánjak nagy országuk építésében. Mongol—csehszlovák közös közlemény Ludvík Svoboda köztársasági elnök Mongóliában tett látoga­tásának befejeztével mongol­csehszlovák közös nyilatkoza­tot hoztak nyilvánosságra. Zsamszarangijn Szambunak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége elnöké­nek meghívására Ludvík Svobo­da elvtárs, a CSSZSZK elnöke 1970. március 26—29-én baráti látogatást tett a Mongol Nép­köztársaságban. A csehszlovák államfő láto­gatása alatt kíséretével ipari üzemeket, mezőgazdasági társu­lásokat és művelődésügyi in­tézményeket látogatott meg. Svoboda elvtárs látogatása és a Mongol Népköztársaság képvi­selőivel tartott tanácskozása al­kalmából rendezett manifesztá­ción kifejezésre jutott a mon­gol és a csehszlovák nép test­véri barátsága, nagy szimpátiá­ja és szoros kapcsolata. A szívélyes és baráti légkör­ben lefolytatott tanácskozáso­kon a tárgyaló felek kölcsönö­sen tájékoztatták egymást Mon­gólia és Csehszlovákia jelenle­gi helyzetéről, a két országban megoldásra váró feladatokról és a fejlődés további alapvető irányairól. A tárgyaló felek esz­mecserét folytattak a baráti és kölcsönös együttműködési kap­csolatok további bővítéséről és megszilárdításáról, az időszerű nemzetközi problémákról, a szocialista országok egységének és együttműködésének megszi­lárdításáról és a nemzetközi kommunista mozgalom problé­máiról. A megvitatott kérdések­ben a beszélgetések és tanács­kozások során teljes nézetazo­nosság alakult ki. A mongol fél megelégedését fejezte ki afelett, hogy milyen jelentős eredményeket értek el a kommunisták és a dolgozók Csehszlovákiában a szocializ­mus fejlesztésében, az ország politikai és gazdasági életének konszolidációjában, és kijelen­tette, hogy a Mongol Népi For­radalmi Párt következetesen és a mongol nép támogatják a szocialista vívmányok védelmét és megszilárdítását szolgáló tö­rekvéseket. A csehszlovák fél megismer­kedett a mongol nép életével és munkájával és nagyra érté­keli a szocializmus építése te­rén elért eredményeit. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy a mongol—cseh­szlovák baráti kapcsolatok és a sokoldalú együttműködés igéretteljesen fejlődik a mar­xizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus megtagadhatatlan alapelvein az 1957-ben aláírt mongol—cseh­szlovák barátsági és kölcsönös együttműködési szerződés szel­lemében. A Mongol Népköztársaság képviselői a mongol nép nevé­ben őszinte köszönetet mond­tak a CSKP Központi Bizottsá­gának, a csehszlovák kormány­nak és a baráti csehszlovák népnek a szocializmus építésé­hez nyújtott testvéri interna­cionalista segítségért. A tárgyaló felek ismét hang­súlyozták, hogy továbbra is bő­vítik a gazdasági együttműkö­dést, különösen a KGST kereté­ben. A nemzetközi problémák megvitatása során ismét kifeje­zésre jutatták szolidaritásukat az amerikai agresszió ellen hő­siesen harcoló vietnami néppel. A mongol és a csehszlovák fél meggyőződése, hogy a vietnami béke nélkülözhetetlen feltétele az amerikai haderő haladékta­lan és teljes kivonása Dél-Viet­namból. A tárgyaló felek hatá­rozottan támogatják a VDK kormányának és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának a vietnami kérdés politikai megoldására vonatkozó javaslatát. A tárgyaló felek rendkívüli figyelemmel elemezték az euró­pai biztonság problematikáját és elégedetten állapították meg, hogy az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását célzó javaslat egy­re kedvezőbb visszhangra talál. Hangsúlyozták, hogy a szocialis­ta országok 1969. október 31-i prágai felhívása megteremtette az alapokat ahhoz, hogy a leg­közelebbi időkben konkrét lépé­seket tegyenek a konferencia összehívása érdekében. A mongol és a csehszlovák fél nézetazonosságát fejezte ki a közel-keleti helyzettel kap­csolatban is és megállapította, hogy Izrael, valamint az Izraelt támogató külső erők agresszív politikájának következtében helyzet egyre jobban kiéleződik , és súlyosan veszélyezteti a vi­lágbékét. Meggyőződésük, hogy a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának tel­jesítése döntő mértékben hozzá­járulna a válság felszámolásá­hoz, amely az izraeli agresszió következtében tartósan neheze­dik erre a térségre. A két ország képviselői ki­fejezték szolidaritásukat az amerikai fegyveres beavatkozás ellen küzdő laoszi nép harcá­val s támogatásukról biztosítot­ták a Laoszi Hazafias Frontot. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy az USA politikája állandó feszültséget idéz elő a Távol-Keleten. Mongólia és Csehszlovákia követelik az ame­rikai katonák visszavonását Dél-Koreából és Korea demokrati­kus alapokon történő békés egyesítését. A távol-keleti helyzetet ele­mezve a mongol és a csehszlo­vák fél sajnálattal állapította meg, hogy a Kínai Népköztársa­ság jelenlegi vezető képviselői­nek politikája ellentétben áll a szocialista országok érdekeivel és csak a világimperializmus erőinek használ. A tárgyaló felek hangsúlyoz­ták eltökélt szándékukat, hogy továbbra is sokoldalúan hozzá­járulnak a szocialista közösség egységének megszilárdításához, a nemzetközi kommunista moz­galom és valamennyi forradal­mi antiimperialista erő egyesí­téhez a kommunista és mun­káspártok képviselői moszkvai tanácskozásának szellemében. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy Ludvík Svoboda elvtárs látoga­tása eredményes volt, és hozzá­járult a mongol—csehszlovák testvéri barátság és kölcsönös együttműködés további megszi­lárdulásához. Ludvík Svoboda csehszlovák államfő meghívta Csehszlovákiába Zs. Szambut, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének el­nökét, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. A látogatás időpontját később állapítják meg. Brnóban a közszükségleti cikkek nemzetközi árumintavá­sárán 3000 négyzetméternyi te­rületen mutatják be 10 cseh és szlovák bútorgyár legújabb gyártmányait. A testvériség bizonyítéka Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. március 31-én Moszkvában alá­írták azt a csehszlovák—szovjet egyezményt, amely szerint a Szovjetunió kijelentette, hogy mindazt, amit a hitlerista Né­metország ellen folytatott kö­zös harc idején kölcsön adott a csehszlovák államnak, oda­ajándékozottnak tekinti. Az egyezmény aláírása idején a szovjet hadsereg már felsza­badította Szlovákia jelentős ré­szét, és a főváros felé nyomult előre. A felszabadult területen megindult Csehszlovákia népi demokratikus alapokon történő építése. Hazánk felszabadításá­ban részt vett az 1. csehszlovák hadtest is, amely a Szovjetunió területén, Buzulukban szervező­dött és a szovjet állam látta el harci felszereléssel. Szovjet szövetségeseink a Szlovák Nem­zeti Felkelést és a nagymérték­ben kibontakozó partizán-tevé­kenységet is minden szempont­ból támogatták. A jelentős egyezmény aláírá­sára a kassai kormányprogra­mot elfogadó április 5-i kassai ülés előtt került sor. A londo­ni emigrációban levő csehszlo­vák kormány márciusban lemon­dott és megalakult az új kor­mány. A CSKP moszkvai vezetősége által irányított tárgyalásokon alakult ki a kassai kormány­program koncepciója, s ekkor jött létre a háború által sokat szenvedett ország számára an­­nyira hasznos március 31-i egyezmény. A Szovjetunió testvéri barát­ságát bizonyító, szóban forgó egyezményen kívül még számos más tanúbizonysága is van an­nak, hogy az országot felszaba­dító szovjet hadsereg milyen nagy mértékben járult hozzzá hazánk háború utáni nehézségei leküzdéséhez. A fasiszták által megtépázott és megbénított or­szágot élelmiszerrel, gyógyszer­rel, műszaki felszereléssel, me­zőgazdasági gépekkel, valamint munkaerővel is segítette a szov­jet hadsereg. A szovjet katonák háborús vi­szonyok ellenére támogatták a közlekedéssel, a gazdasági élet­tel és az ipar felújításával ös­­szefüggő legnagyobb akadályok leküzdését. Rendbe hozták legfontosabb útvonalakat és hi­a­dakat, mint pl. a komáromi és pozsonyi Duna-hidat is. A szovjet segítség akkor ér­kezett, amikor a legnagyobb szükség volt rá. Csehszlovákia szabadságának hajnalán. Az eredményes moszkvai tár­gyalások után a csehszlovák po­litikai emigráció tagjai a már felszabadult hazai földre, Kas­sára érkeztek, hogy megalapoz­zák Csehszlovákia jövőjét. -ga- A laoszi és a kambodzsai határ térségét bombázták az amerikaiak Saigon­— A B—52-es típusú amerikai óriásbombázók össz­pontosított támadásokat intéz­tek a laoszi és a kambodzsai határ térségében, délre a fegy­vermentesített övezettől. A tá­madások célja mindenekelőtt a hazafias erők csapatösszevoná­sainak megakadályozása volt. Az amerikaiak folytatták lé­gitámadásaikat a laoszi terüle­tek ellen, ahol a vasárnapi és a hétfői napon többszáz tonna bombát vetettek le. Az amerikai katonai szóvivő szerint az ame­rikai nehézbombázók „taktikai" segítséget nyújtanak a laoszi királyi hadseregnek. Egyébként Dél-Vietnam terü­letén az amerikai légierő hat bevetésben támadott különböző célpontokat. Ezzel szemben a hazafias erők megtámadták a megszállók egyik tankezredét, mintegy 6 kilométerre a kam­bodzsai határ mellett. A táma­dást tüzérség készítette elő, amelynek során a hazafiak ra­kétákat is használtak. Hétfőn reggel, a hazafias erők nagyarányú támadást in­téztek a Mekong vidékén. Támadásuk folyó delta fő célja, a dél-vietnami katonák egyik kiképzőtábora volt, amelyet ra­kétákkal és aknavetőkkel lőt­tek. A jelentésekből kitűnik, hogy a dél-vietnami hazafiak legkevesebb öt ellenséges ál­lást támadtak nffig. Saigoni je­lentések szerint a bábkormány csapatai mindössze „könnyebb veszteségeket" szenvedtek. Phnompenh — Az AFP jelen­tése szerint a kambodzsai fő­város stratégiai fontosságú épü­leteit mind a mai napig pán­célkocsik és tankok őrzik. Az új kormány nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy a hadsereg parancsot kapott elnyomni minden megmozdulást. Az AFP tudósítója rámutat, hogy sok esetben katonaságot vetettek be a rendőrök helyett. Mind­eddig nem tettek közzé hivata­los adatokat arra vonatkozóan, vajon az­­ eddigi tüntetések so­rán hány envanc­­ vsztette éle­tét. Lunse—Nasszer találkozó Kairó — Nasszer egyiptomi elnök szombaton fogadta Lunse holland külügyminisztert, aki hivatalos látogatásra érkezett az Egyesült Arab Köztársaság­ba. Mint ismeretes, a holland külügyminiszter közel-keleti körutat tesz, hogy részleteseb­ben megismerkedjék a helyzet­tel. Megbeszélései után a holland külügyminiszter hangsúlyozta a Biztonsági Tanács határozata betartásának szükségességét, amely arra szólítja fel Izraelt, hogy vonja ki csapatait a meg­szállt arab területekről. Bejrút — Vasárnap éjjel is­mét robbanások voltak a liba­noni fővárosban. A robbanáso­kat követően a palesztinai fel­szabadítási front képviselői be­jelentették, hogy egységeik egy amerikai bank épületét támad­ták meg rakétákkal, majd di­namíttöltettel próbálták meg felrobbantani az amerikai kul­turális központ épületét. Mind­két esetben csak kisebb anya­gi károk keletkeztek. Tel-Aviv — Az izraeli fegy­veres erők szóvivője tegnap bejelentette, hogy az izraeli lé­gierő a délutáni órákban egyip­tomi katonai berendezéseket támadott a Szuezi-csatorna kö­zépső térségében. A támadás mintegy háromnegyed órán át tartott. RUMOR KORMÁNYA LETETTE A HIVATALI ESKÜT Róma — Mariano Rumor kor­mánya Giuseppe Saragat olasz elnök kezébe szombaton letet­te a hivatalos esküt. A keresz­ténydemokratákból, szociálde­mokratákból és a republikánu­sokból alakult koalíciós kor­mány pénteken alakult meg és így Olaszországban véget ért a 48 napig tartó politikai válság. Az új kormány ma tartja meg első ülését és április 7-én ter­jeszti be programját a parla­ment elé. FÖLDRENGÉS TÖRÖKORSZÁGBAN Ankara — Eddig meg nem erősített hírek szerint a gedizi földrengésnek 1200 áldozata van. A Nemzetközi Vöröske­reszt felhívással fordul tagál­lamaihoz, hogy szervezzenek segélyakciót a földrengés által sújtott területek lakosságának megsegítésére. Felszabadulási ünnepség Párkányban (Tudósítónktól) — Pénteken és szombaton ünnepelték Pár­kány lakói a város felszabadu­lásának 25. évfordulóját. Pénte­ken az SZLKP városi szerveze­te, a városi Nemzeti Front és a nemzeti bizottság ünnepi ülést rendezett, amelyen megjelentek Medov szovjet alkonzul, a szov­jet helyőrség képviselői és a környező járások küldöttségei. Juharnak Árpádnak, a vnb el­nökének megnyitója után Ürge József, a városi pártbizottság elnöke méltatta a felszabadulás óta eltelt időszak eredményeit. Szombaton ünnepélyesen meg­koszorúzták a hősök emlékmű­vét, valamint V. I. Lenin szob­rát és leleplezték a felszabadul­­ási emléktáblát. (Vércse) SZESZÉLYES IDŐJÁRÁS VÁRHATÓ A múlt hét végén a hideg északi légtömegek lehűtötték a hőmérsékletet Közép- és Nyu­gat-Európában, sőt Európa dé­li területein is. A hideg légtö­megek erős szél és hózápor kí­séretében hatoltak be hazánk területére, ami a szlovákiai sík­ságokon márciusban ritka je­lenség. A hegyekben és a ma­gasabban fekvő területeken még mindig rendkívül sok a hó. A Csorba-tóról 100 cm, a Lomníci-csúcsról 152 cm, a Chopokról pedig 182 cm vastag hótakarót jelentettek. Az ala­csony légköri nyomás a húsvé­ti ünnepek alatt a Baltikumon át Finnországba nyomult és ez­zel egyidejűleg az Atlanti-óceán felett új alacsony légköri nyo­más alakult ki, amely lassan húzódik kelet felé. Körülötte az óceán felől nedves tengeri légtömegek áramlanak Közép-Európa felé és befolyásolják az időjárást hazánkban is. A várható időjárás március 31— április 5-én: a hét első fe­lében erős felhőzet, helyenként eső, a magasabban fekvő terü­leteken havazás. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 5— 10 fok. A hét második felében a felhőzet csökken és mérsé­kelt felmelegedés várható. P. F. STAUDT MIHÁLY temetése Mint már jelentettük, nagy veszteség érte a csehszlovákiai magyar kulturális életet: el­hunyt Staudt Csengeli Mihály festőművész. Az elhunyt mű­vész búcsúztatása 1970. április 1-én 14 órakor lesz a lamacsi krematóriumban. A gyászszer­tartásra 13 órakor autóbusz in­dul a Hejduk utca 8 sz. épülete elöl. 1970. III. 31.

Next