Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-08 / 82. szám, szerda

Világ proletárjait egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. április 8. SZERDA BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 82. szám Ára 50 fillér A SZÖVETSÉGI PÉNZÜGYMINISZTER SAJTÓ­TÁJÉKOZTATÓJA A megoldás : összhangot a termelés és a fogyasztás között • Javulás a pénzviszonyok alakulásában • Pénzbeváltásra nincs ok • A tervezettnél több áru került piacra • A cél: ésszerű és hatásos pénzügyi politika Pénzügyi politikánk és hely­zetünk időszerű kérdéseiről tá­jékoztatta tegnap az újságírókat Rudolf Pozsonyban Rohlícek szövetségi pénzügyminiszter. Bonyolult problémakörről, min­denkit­ érintő témáról lévén szó, természetesen nagy érdek­lődés előzte meg a sajtókonfe­renciát, s hogy mindjárt az eredménnyel kezdjük, örö­münkre szolgált, amit megtud­tunk: javul az államháztartás anyagi helyzete. Természetesen gazdaságunk lényegesebb éezése még sok tennivalót ren­kí­ván. Pénzügyi viszonyaink és ál­talában gazdasági helyzetünk bonyodalmainak a legutóbbi években tapasztalt meghatvá­nyozódását Rohlíőek minisz­ter szerint elsősorban az új gazdaságirányítási rendszer 1965-ben meghatározott irány­vonalától való eltérés okozta. Pénzügyi vonatkozásban a leg­súlyosabb következményekkel az a helytelen elgondolás járt, hogy a gazdasági aránytalan­ságok kiküszöbölését majd el­végzik a spontánul érvényesü­lő piaci viszonyok. Ennek je­gyében teljesen háttérbe szo­rult a központi irányítás, az állam­ gazdaságszabályozó, befo­lyásoló szerepe, vagyis a gaz­dasági életben olyan káosz uralkodott el, amilyenre a fej­lett országokban nincs példa. Az árak és bérek szabályozása ma minden fejlett társadalom­ban programszerűen, állami be­folyással történik. Az állam be­folyása bizonyos mértékben, bizonyos ágazatokban nálunk is érvényesült (központilag és helyesen határozták meg pél­dául az élelmiszeripari, az egészség- és oktatásügyi dol­gozók jövedelmének növelé­sét), viszont a döntő tétel, a termelőüzemekben általában végrehajtott bér- és áremelés (Folytatás a 2. oldalon) SENICA ÜNNEPELT A nagygyűlésen ONDREJ KLOKOV elvtárs mondott ünnepi beszédet (CSTK ) ) Tegnap, a város felszabadulásának 25. évfordu­lóján nagygyűlésre jöttek ös­­sze Senica és környékének la­kói, hogy ünnepélyesen meg­emlékezzenek azokról a pillana­tokról, amikor a szovjet hadse­reg alakulatai a város területé­re léptek. Az ünnepi hangulat­ban megtartott nagygyűlésen megjelent Ondrej Klokoč, SZLKP KB elnökségi tagja, az Szlovák Nemzeti Tanács elnö­­­ke, Nyikolaj Sztyepanovics Po­loszkov, a bratislavai szovjet főkonzulátus konzulja, Vitalij Fjodorovics jaktmov ezredes, a szovjet csapatok bratislavai pa­rancsnokságának képviselője és Nyikolaj Vasziljevics Rjazumi­hin, a város díszpolgára, a Se­nica felszabadításáért folyta­tott harcok közvetlen részvevő­je. Az ünnepség a csehszlovák és a szovjet himnusszal kezdődött, majd Ondrej Klokov elvtárs ün­nepi beszédében megemlékezett a dicső felszabadító harcokról. Az ünneplő város dolgozóit szívélyes szavakkal üdvözölték a szovjet vendégek is, akiket nagygyűlés közönsége forró sze­­­retettel fogadott. Részvéttáviratok AZ OSTRAVA MELLETTI BÁNYA­SZERENCSÉTLENSÉGGEL KAPCSOLATBAN (OSTRI — Alekszej Nyikola­jevics Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke tegnap táviratot küldött dr. Ľubomír Strougal­nak, a CSSZSZK miniszterelnö­kének, amelyben őszinte részvé­tét fejezi ki a kormánynak és az áldozatok hozzátartozóinak az Ostrava melletti bányasze­rencsétlenség miatt. A tragikus eseménnyel kap­csolatban a CSSZSZK minisz­terelnökének részvéttáviratot küldött Sztyepan Vasziljevics Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete és a prágai diplomáciai testület számos további tagja. Ludvík Svoboda köztársasági elnököt Moszkvába való érkezé­se után azonnal informálták a Paskov Bányában történt bá­nyaszerencsétlenségről. A köz­társasági elnök a CSKP észak morvaországi kerületi bizottsá­ga tolmácsolásával mély rész­vétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak. Mohammed Reza Pahlevi irá­ni sah a következő szövegű táv­iratot küldte Ludvík Svoboda, csehszlovák köztársasági el­nöknek: ,Mély sajnálattal vet­tem a hírt, az Ostrava melletti bányaszerencsétlenségről, amely emberéletek elvesztésével járt. Engedtessék meg, hogy Excel­lenciádnak és az áldozatok csa­ládjainak őszinte részvétemet fejezzem ki." A CSFSZM Központi Tanácsa a Szakszervezeti Világszövetség titkárságától kapott részvéttáv­iratot. A titkárság kifejezésre juttatta a csehszlovák szakszer­vezetekkel és dolgozókkal való őszinte szolidaritását. A Bányaipari Dolgozók Szak­szervezeti Szövetségének kül­dött táviratában a skót bányá­szok és családjaik nevében legmélyebb részvétét fejezte ki a Skócia Bányaipari Dolgozói Szakszervezeti Szövetségének titkára is. A világkiállítás impozáns rendezvény Ludvík Svoboda ismét Moszkvába érkezett Ludvík Svoboda köztársasági elnök Bratszkból folytatta út­ját Moszkvába. Köztársasági el­nökünk és kísérete rövid pihe­nőt tartott Omszkban, ahol helyi szervek képviselői fogad­a­ták. A rövid látogatás befejez­tével Ludvík Svoboda szívélyes búcsút vett a város képviselői­től. Tegnap, a kora délutáni órák­ban Moszkvába érkezett Ludvík Svoboda különrepülőgépe. Elnö­künket és kíséretét a repülőtéren Konsztantyin vnukovói Katu­séi­, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, M. Holov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnökhelyettese, Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyet­tes, Vaszilij Viszotyin, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa nem­zetközi osztályának vezetője, valamint a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és külügyminiszté­riumának képviselői Köztársasági elnökünk fogadták­ fogadá­sára a vnukovói repülőtéren megjelent Vladimír Koucký, Csehszlovákia moszkvai nagy­követe és II. Mongólia moszkvai Luvszangcsültem, nagykövete is. Ludvík Svoboda köztársasági elnökkel egyidejűleg érkezett Moszkvába Mihail Jasznov, Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a elnökének helyettese, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke és Igor Zemszkov, a Szovjetunió külügyminiszté­riumának főtitkára is, akik köz­társasági elnökünket elkísérték Szovjetunióban tett útján. Ludvík Svoboda a repülőgé­pen fogadta azt az újságírócso­portot, amely elkísérte mongó­liai útjára és Japánba is. Meg­köszönte nekik munkájukat, és tájékoztatta őket az egyes or­szágokban és városokban szer­zett benyomásairól. Köztársasá­gi elnökünk elmondotta, hogy nagyon kellemesen lepődött meg mongóliai látogatása so­rán. Ez az ország jelentős si­kereket ért el a szocialista or­szágépítés terén, s a félfeudális társadalmi és termelési viszo­nyokat leküzdve fejlett mező­gazdasági-ipari országgá fejlő­dött. Ludvík Svobodá­lyozta, hogy a mongol hangjú­nép, a mongol dolgozók előtt még nagy feladatok állanak. viszont tény az, hogy a fejlődés jelen­legi színvonala dicséretre mél­tó. Ami az EXPO-70 világkiállí­tást illeti, köztársasági elnö­künk figyelmét legjobban a szovjet pavilon ragadta meg. Elnökünk elmondotta, hogy egyedülálló a szovjet kiállítási részleg, amely kitűnően telje­síti feladatát. Megmutatja, a Szovjetunió nagyságát, erejét és szépségeit. Köztársasági elnökünk ezek után Szibéria és a szovjet Tá­vol-Kelet fejlődését méltatta. A szovjet emberek meghódítják Szibériát és ez a tény nemcsak a Szovjetunió fejlődése, hanem általában a szocialista világ­rendszer fejlődése szempontjá­ból is nagyon sokat jelent. Az NHK japán rádió- és tele­víziós társaság tegnap este su­gározta Ludvík Svoboda köztár­sasági elnök interjúját. Arra a kérdésre, miként értékeli az oszakai világkiállítást, elnö­künk elmondotta, hogy impo­záns rendezvény, s lényegében minden ország bemutatja igye­kezetét és elképzeléseit a jö­vőjét illetően. Az emberi szel­lem és alkotás nagyszerű szem­léje ez a világkiállítás, hangoz­tatta Ludvík Svoboda. Hozzátet­te, hogy mindezt a gazdagságot, amelyet az emberi munka a vi­lágkiállításon felhalmozott, meg kell mentenünk a jövő számá­ra, s el kell érnünk, hogy az emberiség békében, egyetértés­ben éljen. NEM SZÜKSÉGES részletes statisztiká­ra hivatkozni. Ahhoz, hogy meggyőződ­jünk az elmúlt 25 év gazdasági és kultu­rális sikeréről, elég nyitott szemmel járni, elég őszintén és tárgyilagosan mérlegelni. Lépten-nyomon azt láthatjuk, hogy nagy utat tettünk meg, a szocialista építés — a hibák és nehézségek ellenére — eredmé­nyes. Egyedül Szlovákia fővárosában, amelynek most ünnepeltük felszabadulása 25. évfordulóját, a negyedszázad alatt mint­egy 40 ezer új lakás épült. A város 300 ezer lakosa közül jelenleg már mintegy 160 ezer rendelkezik korszerű otthonnal. A 25 év alatt mind ez, mind az ország többi városa és falva többet fejlődött, mint 1945 előtt száz vagy kétszáz év alatt. Az ünnepély alkalmából rendezett össze­jövetelen hangzott el, hogy az egész köz­társaság, de különösen Szlovákia a fel­szabadulás óta olyan változáson ment át, amilyenre történelmében még nem volt példa Az egykor igen elmaradt országrész népg­ál­isáága 1948 óta mintegy 324 mil­lióri ' n­ona beruházást kapott. Ipari ter­meli­­ : évente átlag 12,5 százalékkal nö­vel­i.i­s Szlovákia ma egymaga többet ter­mel mint amennyit 1938 előtt az egész Cseh -csarákia termelt... Kell ennél beszé­desebb tény, meggyőzőbb bizonyíték? És ez csak néhány adat. Ám arról, hogy hon­nan indultunk és hova érkeztünk, még száz hasonló „konkrétum" tanúskodik. Idézni felesleges. Aki józanul gondolkozik, aki nemcsak néz, hanem lát is, az önma­ga is rájön arra, hogy a szocialista tár­sadalom az élet minden vonalán igen so­kat adott és ad. Ha most mégis olyasmire hivatkozunk, amely napnál világosabb, azért tesszük, mert ellenségeink az elmúlt időszakban legtöbbet a szocialista építés sikerét támadták. A lélektani hadviselés során úgyszólván mindent rossznak, hely­telennek minősítettek, ami ebben az or­szágban a felszabadulás óta történt. ÜNNEP... A politika diverzánsai, a hatalom átvé­telére törekvő kalandorok nemcsak a mun­kásosztály történelmi szerepét, az osztály­szempontok érvényességét és a párt veze­tő szerepének a szükségességét vonták kétségbe. Ahol lehetőség nyílt számukra — és ilyen lehetőséggel 1968-ban és 1969 elején sajnos, bőven rendelkeztek — úton­útszélen szidták, becsmérelték a szocialis­ta rendszer híveit, a 25 év vívmányát, a szorgalmas munka eredményét. Ismeretes, hogy nyersanyagbázisunk cse­kély, számos fontos ipari cikkből behoza­talra szorulunk. Az ország vasércszükség­letének például 82, kőolajszükségletének 98, gyapotszükségletének 50, gabonaszük­ségletének pedig mintegy 30—35 százalé­kát a Szovjetunió fedezi. A tényt figyel­men kívül hagyva mégis akadtak, akik helytelenítették a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunkat és barátságunkat, mint ahogy befeketíteni igyekeztek azt a sikert, amelyet a belső erőfeszítés és a külső se­gítség révén a felszabadulás óta elértünk. Az utóbbi hónapokban sok minden meg­változott. A szidalmazók, a bajkeverők, a zavarosban halászok szándéka leleplező­dött, a jobboldal törekvése kudarcba ful­ladt. Az úgynevezett „emberarcú szocia­lizmus" jegyében történt embertelenségek, a fanatikus nacionalizmus és a vaskos de­magógia, amellyel a jobboldal képviselői a fehérről is megpróbálták azt állítani, hogy fekete, nem múlt el nyomtalanul. Az évekig tartó bomlasztás megfertőzte a tu­datot, ezreket terelt zsákutcába. De a fer­tőzöttség — ha lassan is — megszűnőben van. Az elfogultság és gyűlölködés helyett ismét a józanság és az egymás kölcsönös megértése és megbecsülése kerül előtérbe. Az egykori tévelygők közül is egyre töb­ben jönnek rá, hogy hol a helyük, ki az igaz barát, segítő és szövetséges. Példa erre a Szlovákia fővárosában most lezaj­lott ünnepély is.­­ TAVALY ILYENKOR még több helyen le­tépték és elégették a vörös zászlót. Számos középületre ki sem tűzték. Az elfojtott ellenforradalom utóéletét élte. A város itt-ott még ez idén sem öltözött olyan díszbe, mint öt vagy tíz éve. Zászlógyalá­zás azonban már sehol sem történt. S a nemzeti színű lobogók mellett már a la­kóházakon is ott lengett a nemzetköziség zászlaja. Szépen, természetszerűen. Mind­ez külsőleg talán kicsiségnek tűnik. E je­lenség a felszabadulás évfordulójának az ünnepét mégis őszintébbé és igazabbá tette. BALÁZS BÉLA A 24 OLDALAS nm^i ÚJ szó GAZDAG TARTALMÁBÓL: Népszámlálás — önszámlálás — Beszélgetés a Szlovák Sta­tisztikai Hivatal Negyed évszázad dolgozóival — Érsekújvár és 22 óra a Holdon környéke — Indul az Apollo—13 Szerző - mű - olvasó — A nyitrai Irodalomkommuni­kációs Kutatóközpont mun­kájáról, terveiről Nyirokfüggöny — Moyzes Ilona novellája Séta az arany Szamarkandban — 2500 éves „fiatal város" Újdonságok gyűjteménye — Párizsi levél Versek, humor Felszabadulási rejtvényverseny — VII. forduló

Next