Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-05 / 105. szám, szerda
1971 V 5. Szilárd egységben a szocialista országépítés útján Berlin — Mint közöltük, Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, hajlott korára való tekintettel, felmentését kérte tisztsége alól. A Német Szocialista Egységpárt Erich Honeckert bízta meg az első titkári teendők ellátásával. Walter Ulbricht elvtársat, aki továbbra is betölti az NDK Államtanácsának elnöki tisztjét, a központi bizottság egyhangúlag a Német Szocialista Egységpárt elnökévé választotta meg. Ulbricht elvtárs, az NSZEP Központi Bizottságának ülésén hangsúlyozta: „Elérkezettnek tartom az időt arra, hogy fiatalabb kezekbe tegyem a funkciót". Kiemelte, hogy indítványát alaposan megvitatta a politikai bizottság tagjaival és kérte a központi bizottságot, hagyja azt jóvá. Ulbricht elvtárs, a Német Kommunista Párt 1918-ban történt megalakulása óta vesz részt tevékenyen a kommunista mozgalomban. Ez annyit jelent, hogy immár 60 a esztendeje aktív szerepet tölt be német Felmentését munkásmozgalomban. kérve rámutatott, hogy az elhatározása nem volt könnyű, mivel két évtizede tölti be ezt a tisztséget. Majd így folytatta: „Sajnos, a korra még nem találtak gyógyírt, ma arra kérlek benneteket. Ha tehát hogy mentsetek fel a központi bizottság első titkáraként betöltött funkcióm alól, akkor ezt a központi bizottság, az egész párt és népünk iránti felelősségből teszem." Ulbricht elvtárs megállapította, hogy az elmúlt két évtized folyamán sikerült megteremteni egy szilárd, egységben összeforrt és valóban kollektív pártvezetést. Ez tette lehetővé, hogy az NSZEP egyre jobban megfeleljen annak a felelősségnek, amellyel a nemzetközi munkásmozgalom, elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt tartozik. Ulbricht elvtárs ezt követően azt javasolta a központi bizottságnak, hogy Erich Honecker elvtársat válassza az első titkári tisztségbe. Méltatta Honecker elvtárs érdekeit, aki kora ifjúságától küzdött a német forradalmi munkásmozgalom soraiban. Moszkva — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a politikai bizottság tagjai és póttagjai, a központi bizottság tagjai, valamint a maga nevében szívélyesen üdvözölte Walter Ulbrichtot, a Német Szocialista Egységpárt elnökévé megválasztása alkalmából történt „Mindannyian jól ismerjük és nagyra értékeljük azt a hatalmas szerepet, amelyet Ön az évek hosszú során át az NSZEP KB élén állva betöltött Marx, Engels és Lenin nagy eszméinek német földön történő valóra váltásáért, a szocializmus NDK-beli építéséért, pártjaink és népeink megbonthatatlan barátságának erősítéséért. Az Ön tevékenysége — Ulbricht elvtárs — megtestesülése a marxizmus —leninizmus, a Szovjetunió és az NDK népei örök barátsága iránti hűségnek" Brezsnyev távirata. — hangzik Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága nevében táviratban köszöntötte Erich Honeckert is, abból az alkalomból, hogy a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárává választották. A távirat hangsúlyozza, hogy a szovjet Honecker elvtárs kommunisták megválasztását az első titkári tisztségbe és Walter Ulbricht megválasztását a párt elnökévé, úgy értékelik, mint a pártvezetés folyamatosságának és kollektív jellegének biztosításával kapcsolatos fontos lenini elvek megvalósítását. Willi Stoph, a politikai bizottság nevében Walter Ulbrichthoz intézett levelet olvasott fel, amelyben a központi bizottság szívből jövő köszönetet mond Ulbricht elvtársnak több évtizedes tevékenységéért. A központi bizottság biztosította Walter Ulbrichtot, hogy továbbra is a marxizmus a leninizmus eszméihez híven, a Szovjetunió Kommunista Pártjával és az egész nemzetközi kommunista mozgalommal szilárd összeforrottságban egységesen és eredményesen fogja folytatni a szocialista társadalmi rend felépítésének nagy munkáját. Erich Honecker életrajza ERICH HONECKER 1912. augusztus 25 én a Saar vidéki NEUNKIRCHENBEN bányászcsalád gyermekeként született. Apja tagja volt Németország Kommunista Pártjának. Honecker 10 éves korában kapcsolódott be a kommunista gyermekcsoportok munkájába. Az általános iskola elvégzése után a tetőfedő mesterséget tanulta ki. 1926-ban lett a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, 1929-ben lépett be Németország Kommunista Pártjába. 1930 ban elvtársai MOSZKVÁBA, a Kommunista Ifjúsági Internacionálé iskolájába delegálták. Ezt követően a Kommunista Ifjúsági Szövetség Saar-vidéki vezetőségének titkáraként működött, majd 1934-ben a szövetség központi bizottságának tagja lett. 1933-től aktívan részt vett az antifasiszta harcban. 1935 decemberében letartóztatták és másfél évvel későb 10 évi börtönbüntetésre ítélték. Honecker a Szabad Német Ifjúság (FDJ) egyik megalapítója volt. 1946 tól 1955-ig az FDJ Központi Tanácsának elnöke. 1947-ben ő vezette az első ifjúsági küldöttséget, amely a II. világháború után a Szovjetunióba utazott. 1949 és 1955 között a DIVSZ Végrehajtó Bizottságának tagjaként tevékenykedett. 1946-tól, mint az NKP Központi Bizottságának tagja, Honecker részt vett a két munkáspárt egyesítésének megvalósításában. Az egyesülési kongresszus totta a Német Szocialista beválaszpárt elnökségébe. Honeckert Egységminden ezt követő pártkongresszuson beválasztották a párt kollektív vezető testületébe, a Központi Bizottságba. 1950 óta a politikai bizottság tagja. 1955 és 1956 között Szovjetunióban tanult. 1938-tól a Központi Bizottság titkára. Erich Honecker az elmúlt években részt vett a szocialista országok párt- és állami vezetőinek minden jelentős találkozóján. Aktívan közreműködött a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi sának előkészítésében. tanácskozá-A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása óta Honecker a népi kamara képviselője. Kommentárunk Ritkán kelt egy politikus nyilatkozata olyan meglepetést, illetve csodálkozást vagy megdöbbenést, mint amilyen hatással a múlt héten volt az afrikai országokra elefántcsontparti Houphuet-Boigny köztársasági elnöknek az a kijelentése, hogy tárgyalni kíván és fog a dél-afrikai fajüldöző rendszerrel közte és az afrikai országok közötti ellentétek rendezéséről. A józan ítélőképességű olvasó aki igen sokat hallhatott a pretoriai rendszerről, a XX. század második felének erről az afrikai anakronizmusáról akár az ENSZ, akár az Afrikai Egység Szervezetének tanácskozásaival kapcsolatban, joggal teszi fel első kérdésként: vajon olyan gyorsan annyira megváltozott a Dél-afrikai Köztársaság jellege és belső politikai rendszere, hogy a független afrikai országok képviselői partnerként egy asztal mellé ülhetnek vele tárgyalni? A válasz mindjárt kiábrándító és a további kérdéseket egészen más síkra tereli. Először is kinek van szüksége a tárgyalásokra? Az afrikai országok bizonyos ellentéteik kiiktatásával vagy lokalizálásával időről időre szorosabban zárják soraikat az afrikai fajüldöző fehér rendszerekkel, nevezetesen a dél-afrikai Vorster- a rhodesiai Smith-rendszerrel és az Angolában, Mocambique-on, Portugál Guineában és a Zöldfoki-szigeteken stb basáskodó portugál gyarmattartókkal szemben. Az afrikai nép ellenségei eddig még mindig dacoltak a békeszerető emberiség felhívásaival, az ENSZ dekolonizációs határozataival, s a világ közvéleményét kihíva mindmáig klasszikus kolonialista szellemben folytatják az afrikai népek elnyomását. Nem vitás, hogy az afrikai népeknek sok nehézséget okoz a gyarmati rendszer utolsó maradványainak felszámolásáért folytatott küzdelem, s azzal is tisztában vannak: a harcot csakis egyesült erővel, a szocialista országok, köztük első helyen a Szovjetunió, valamint a világ békeszerető erőinek támogatását élvezve vívhatják meg. Két szabad Afrika Igazságos ügyük érdekében nyilván hajlandók lennének a békés rendezés elfogadására, ha bizonyos méltányolást tapasztalnának a másik oldalról. Dél-Afrika, Rhodesia, Portugália azonban mindmáig mit sem változtatott alapvető sán, s a szó legteljesebb magatartóértelmében az afrikai nép halálos ellenségei. Éppen ezért keltett meglepetést és megdöbbenést az elefántcsontparti elnök bejelentése. Abidjan a közvetítő hálátlan szerepét akarja vállalni a szabadságszerető afrikai nőnek és a pretoriai elnyomó rendszer között, noha erre senkitől sem kapott megbízást, legalábbis nem az afrikai népektől, melyeknek álláspontját máig is hitelesen rögzíti az ismert lusakai charta. Nem véletlen, hogy a kezdeményező egy, a volt francia gyarmatok sorába tartozó, az afrikai politikában egyáltalán nem hangadó ország. Mivel a múltban egyes afrikai országok, mint például Zambia és Malawi kolonialista körülzártságuk miatt kényszer hatására kénytelenek voltak bizonyos kompromisszumokat elfogadni, alkalmatlanok lettek volna a tárgyalások indítványozására. Elefántcsontpart viszont Malgassal egyetemben a fajüldöző rendszerekkel közvetlenül kapcsolatban nem álló „mérsékeltek" közé tartozik, így alkalmasabb arra a szerepre, amelyet most Houphouet-Boigny elnök vállalt. az Ugyanis nem kétséges, hogy elefántcsontparti kezdeményezés bumeráng, s a kezdeményező nem is annyira Abidjan, mint Pretoria. Houphouet-Boigny elnök akár jóhiszeműen, akár tudatosan a trójai faló szerepét vállalta az afrikai népek szabadságmozgalmával szemben. S ezt az afrikai országokban tudatosítják is. Annál is inkább, mert kitudódott, hogy decemberben dél-afrikai, rhodesiai és portugál biztonsági szolgálati szakemberek tanácskoztak arról, hogy „közeledési offenzívát" indítsanak a szabadságharcot vívó afrikai országok irányában, és körmönfont módszerekkel bomlasztással próbáljanak célt érni. Ezért zárkózik el Houphouet-Boigny javaslatától a legtöbb afrikai ország, j jegyezték meg a tanzániai lapok, hogy az elefántcsontparti elnök „besétál a fasizmus barlangjába". A haladó afrikai országok álláspontja világos, s nem is lehet más, mint amelyet nemrégen az SZKP XXIV. kongresszusa is megjelölt: „Teljes mértékben végre kell hajtani a még meglevő gyarmati rezsimek felszámolására vonatkozó ENSZ-határozatokat. Általánosan el kell ítélni és bojkottálni kell a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés minden megnyilvánulását" L. L. A SZOVJET SAJTÓ NAPJÁN A Szovjetunióban ma emlékeznek meg a sajtó napjáról. Jövőre már kerek hat évtizede lesz annak, hogy Lenin útmutatásai alapján 1912. május 5-én az oroszországi munkásmozgalom forradalmi fellendülésének hatására, az illegalitás nehéz feltételei között megjelent a Pravda első száma. A lap később a cári terror fokozódása idején címet változtatva rendszertelenül jelent meg, de ezt a napot, május 5-ét évente hagyományosan a szovjet sajtó napjaként ünneplik. Ünnep ez számunkra is, hisz a moszkvai Pravda a szocialista újságírás tanítómestere. Minden időben tanulhattunk tőle, elsősorban a marxista—leninista eszmék kristálytiszta propagálása, az alkotó munkára, a szocialista vívmányok védelmére lelkesítés, az internacionalizmus propagálása terén. A forradalmat követő években a szovjet sajtó a munka frontján aratott győzelmek ihletője. Új típusú sajtóként felkarolta a dolgozók kezdeményezését, propagálta az új szocialista munkástípust, teret adott kezdeményezéseknek, versenymozgalmak népszerűsítésének. A Nagy Honvédő Háborúban világos, nem szépítő helyzetelemzéseivel, pontos előrejelzéseivel vívott ki magának nagy tekintélyt — még az ellenséges oldalon is! Ma a kommunista építés kérdéseinek elméleti és gyakorlati megvilágításával, a tudományos kommunizmus tanításának propagálásával játszik nagy szerepet a szovjet sajtó. Ügyel a marxista—leninista tanok tisztaságára, bírálja a negatív jelenségeket, mint annak 1968-ban és 1969-ben is tanúi lehettünk, és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom sorainak összeforrasztásán munkálkodik, s ezért is nagy tekintélynek és tiszteletnek örvend. (L) A francia külügyminiszter Moszkvában Párizs • Maurice Schumann francia külügyminiszter tegnap kilenc diplomata és a minisztériuma vezető hivatalnokai kíséretében kétnapos látogatásra Moszkvába utazott. Schumann szovjet kollégájával, Andrej Gromikoval a két ország kapcsolatainak kérdéseiről, a francia—szovjet ipari és műszaki, valamint űrkutatási együttműködéséről, a szovjet vezetők tervbe vett franciaországi látogatásáról és más problémákról fog tárgyalni. A megbeszéléseik azon rendszeres politikai konzultációk részét alkotják, amelyekben Franciaország és a Szovjetunió tavaly októberben Pompidou elnök moszkvai látogatása alkalmával állapodott meg. NEMZETKÖZI ŰRKUTATÁSI ÉRTEKEZLET Róma — Rómában hétfőn megkezdődött a 3. nemzetközi űrkutatási értekezlet, amelyen a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, az NSZK, Anglia, Japán és más országok képviselői vesznek részt. A szovjet küldöttség tagja Georgij Beregovoj űrhajós, a Szovjetunió kétszeres hőse. Az értekezlet szervezési bizottsága Beregovoj űrhajósnak emlékérmet adományozott, amelyet Gagarin, az első űrrepülő útjának 10. évfordulója alkalmából adtak ki. Pakisztán vádolja Indiát Islamabad — Pakisztán tegnap megvádolta az indiai kormányt, hogy a „konfrontáció légkörét alakítja ki" a két ország között és diplomáciai jegyzékben tiltakozott a kelet-pakisztáni tartomány „rendszeres fegyveres indiai infiltrációja" ellen. Az islamabadi magas rangú indiai főmegbízottnak átadott élesen fogalmazott jegyzékben a pakisztáni külügyminisztérium közölte, hogy az indiai katonák a múlt hét csütörtökén három incidens során ágyú- és aknavetőtüzet nyitottak a pakisztáni határon túlra és hogy az „indiai fegyveresek" behatoltak az egyik kelet-pakiszán" községbe Dinajpur határmenti város közelében, s megrongáltak egy hidat. Hasonló jellegű vádat emelt azonban az indiai kormány is Pakisztán ellen. Azzal vádolta az utóbbi napokban Pakisztánt, hogy határmenti incidenseket szít, és hogy katonai repülőgépeivel, valamint ágyútűzzel sérti meg a határvonalat. néhány sorban AZ SZKP moszkvai bizottsága meghívására tegnap a szovjet fővárosba érkezett František Soudek titkár vezetésével a CSKP közép-csehországi kerületi bizottságának küldöttsége. VALENTYINA NYIKOLAJEVATYERESKOVA, a Szovjet Nőbizottság elnöke találkozott a csehszlovák nők küldöttségével, mely Bohuslava Vaníčkovával az élén befejezi szovjetunióbeli látogatását. NYIKOLAJ BABJAKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami tervbizottság elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével elutazott Havannából a Kubában tartózkodó szovjet kormányküldöttség. IVAN GANYICSEVNEK, az építésügyi állami bizottság elnökhelyettesének vezetésével szovjet küldöttség utazott Párizsba, hogy megtárgyalja a két ország építészeti szakembereinek 1971—1972. évi együttműködésének kérdéseit. CSEHSZLOVÁK kereskedelmi küldöttség érkezett Nicosiába, hogy megvitassa a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás kérdéseit Ciprussal. Küldöttségünket Oldrich Zikmund, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője vezeti. NEW YORKBAN megnyílt a kolonializmus és fajgyűlölet kérdéseivel foglalkozó három ENSZ-szerv együttes gyűlése. Közös tárgyalásra ült össze az ENSZ-közgyűlés appartheid bizottsága, a gyarmati kérdésekkel foglalkozó különleges bizottsága és „Namíbia-tanácsa". KALIFORNIA állam legfelsőbb bírósága visszautasította Angela Davisnak és védőinek azt a kérését, hogy Alan Lindsay bírót ne bízzák meg a tárgyalás vezetésével OSLOBAN hétfőn megkezdődött a II. lengyel—norvég kerekasztal-értekezlet. A kerekasztal-értekezlet napirendjén az európai biztonság, illetve az európai biztonsági értekezlet összehívásának problémái szerepelnek. EUGENIUS Népköztársaság SZVR, a Lengyel minisztertanácsának elnökhelyettese tegnap kétnapos munkagyűlésre Berlinbe utazott. A THANT ENSZ-főtitkár az ENSZ New York-i székházában megvádolta a Dél-afrikai Köztársaság, Portugália és Rhodesia kormányát, hogy az ENSZ erőfeszítéseinek megakadályozására törekszenek. GENFBEN megkezdődött az Egészségügyi Világszervezet 24. konferenciája. A találkozón 129 tagország küldöttsége, köztük 60 egészségügyi miniszter vesz részt.