Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-26 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

ÚJ szú f C ' ? S-? 1•f'vl *Jí· ífc t'-.'V -i ; ŕ ••"• • . . : . EGYSÉGESEN Az emberek - fiatalok és idősebbek - elsősorban saját tapasztalataik alapján alkotnak véleményt pártunk politiká­járól. Joggal elvárják, hogy a vezetők szavai és tettei szer­ves egységet alkossanak. Ez a bizalom a létbiztonság kiala­kításának egyik alapfeltétele. Husák elvtárs a CSKP Köz­ponti Bizottságának és a Csehszlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának múlt héten tartott ülésén megállapítot­ta: „A pártnak és elvszerű politikájának az érdeme, hogy a bizonytalanság, az aggodalom és a megrázkódtatások kor­szaka ma már a múlté. A párt vezetősége becsülettel tel­jesítette azt az ígéretét, melyet 1969 áprilisában a pártnak és a népnek tett, nevezetesen, hogy politikai küzdelemben legyőzi a jobboldalt, kivezeti az országot a felfordulásból és biztosítja a nyugodt életet és munkát. Társadalmunk tel­jes mértékben visszatért a szocialista fejlődés útjára, és ezen az úton halad biztos léptekkel előre." Nem a vélet­len műve, hogy az utóbbi években nőtt a párt iránti biza­lom. Mindannyian éreztük, megszilárdult országunk politi­kai és gazdasági helyzete. A CSKP XIV. kongresszusa fon­tos határkövet jelentett társadalmunk fejlődésében. Kiala­kultak a feltételek ahhoz, hogy demokratikus úton újítsuk fel a képviseleti rendszer összetételét. A Nemzeti Front­ba tömörült társadalmi szervezetek a párt vezetésével egy­séges jelölőlistát készítenek, mert a választások célja, hogy „a népet a közös cél érdekében egyesítsük, hogy a kommu­nista párt egybeforrjon a párton kívüli állampolgárokkal és a többi párt tagjaival". Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az utóbbi válasz­tások óta hét ifjú korosztály lépett a felnőttek táborába. Állampolgárok: jogokkal és kötelességekkel. Számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a fiatalok miként érvé­nyesítik jogaikat és hogyan teljesítik állampolgári köteles­ségeiket. Húszévesekkel beszélgetve hallottam: azon ne múl­ék, bedobjuk mi is a szavazólapot. Később kiderült, egyeseknél a tájékozatlanság szülte a közügyek iránti kö­zömbösséget. Feltehetjük a kérdést minden pártalapszerve­zetben: hogyan foglalkozunk a fiatalokkal. A CSKP meg­alapítása 50. évfordulójának kapcsán nagyon sok pártszer­vezetben megszervezték az idős párttagok és a fiatalok ta­lálkozóját. Ehhez hasonlóan most a fiatal választókkal kel­lene elbeszélgetniük az idősebb kommunistáknak. gyintéssel nem változtathatjuk meg egyetlen fiatal kérle­téves nézetét sem. A húszévesek már a szocializmust építő tár­sadalomban születtek és nőttek fel - erényeikkel és rossz tulajdonságaikkal - , így kizárólag a felnőtt társadalom fe­lelős fejlődésükért. Döntő többségüknek minden feltétele megvan ahhoz, hogy hasznos tagja legyen társadalmunk­nak, de ugyanakkor azokhoz is meg kell találnunk az utat, akiket semmi nem érdekel, mert jelenleg ők az­ „úgysem mi határozunk" álláspontot képviselik. Nem tudjuk, há­nyan gondolkodnak hasonlóan a fiatalok közül, viszont fon­tosnak tartjuk, hogy minden munkahelyen ismerjék a fiata­lokat, s az adott körülmények figyelembevételével olyan őszinte légkört alakítsanak ki, amely pozitívan befolyásol­ja véleményüket. Hivatalból nem lehet elrendelni, hogy „jó legyen a légkör", ennek kialakítása átgondolt, aprólé­kos tevékenységet igényel. A munkahelyeken az utóbbi években háttérbe szorult a személyes agitáció szorgalmazása. A választási előkészü­letek most lehetőséget nyújtanak felújítására. Persze az országos eredményeken és tényeken kívül a községekben és a városokban azt a fejlődést kell megláttatni, szemlél­tetni, amit a lakosság talán naponta lát, de nem tudatosít eléggé. Nagyon fontoljuk meg, hogy mikor használjuk az országos, és mikor a helyi tényeket. Az agitátor egy falusi családdal beszélgetve elmondhatja: a nemzeti jövedelem 1970-ben majd négyszer nagyobb volt, mint 1937-ben, de sokkal nagyobb hatást ér el, ha meg tudja mondani, hogy X család - akiket a falu jól ismer - miből élt 1937-ben, milyen háza volt akkor, és milyen van ma. A szépen kidol­gozott választási programokat is élőszóval kell közérthető­vé tenni. Ez a munka nemcsak a képviselőjelöltek, hanem az agitátorok és lényegében minden párttag feladata. Tud­juk, a XIV. pártkongresszus határozata kifejezi az egész nép szükségleteit, érdekeit, tehát egyben a Nemzeti Front programja. A kongresszus határozatából felao­atok hárulnak a községekre, a városokra, a járásokra. E feladatok szerves részei a választási programnak, melyet csak a lakosság egységes segítségével válthat valóra az új választott szerv. S ha így tekintünk a választási programra, akkor még közömbösök is kénytelenek elismerni, hogy a november vé­­­gén tartandó választások számunkra sokkal többet jelente­nek, mint a szavazólap bedobása. Ezzel az aktussal az ál­lampolgár kettős­­ igent mond: megválasztja képviselőit, a Nemzeti Front jelöltjeit , és az alkotmány biztosította jo­gával, közvetve és közvetlenül részt vesz a hatalom for­málásában, s ugyanakkor szavazatával igent mond, részt vállal a XIV. pártkongresszus határozatának, a Front programjának teljesítéséből. Célunk, hogy az Nemzeti urnák előtt az állampolgárok egységesen mondják ki a kettős igent. CSETÖ JÁNOS A nacionalizmus és a „marxizmus pluralizá­lása" — 3. old.­l Huszonöt éves a Nitra­i Me­zőgazdasági Főiskola — 4. old. # Népszoká­sok, népdalok a magyar — szlovák szom­szédságban — 8. old. • Mi történik a Kínai Kommunista Pártban? —13. old. FELVÉTELE ^H^H^^^HHHB A brnói nemzetközi vásáron 31 gépipari terméket tüntettek ki aranyéremmel - ebből 17 hazai gyártmány. Aranyérmet kapott a képünkön látható magasnyomású kazánok pótberen­dezése is, amely a Tlmače-i Kirov Üzemben készült. Ez a harmadik berendezés, amit Szí­riának szállítunk.

Next