Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-01 / 51. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. március L PÉNTEK BRATISLAVA © XXVII. ÉVFOLYAM 51. szám Ára 50 fillér JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Az emberek egymás között gyakran vitatkoznak arról, hogy milyen jogok és kötelességek illetik meg őket. Igaz, ez a vita rendszerint nem általánosságban folyik, hanem valamely konk­rét esetről, vagy tényről. Rendszerint olyan részletet, az élet egyes területeit érintő kérdésekről van szó, amelyeket jogsza­bályok, különféle törvények és az illetékes állami szervek ha­tározatai szabályoznak, és amelyeknek jelentős részét az át­lagpolgár nem ismeri, de nem is ismerheti, mivel az ember jo­gait és kötelességeit szabályozó rendelkezéseket csak az erre hivatott szakember — pl. jogász — ismerheti a maguk teljes valóságában. Ám ennek ellenére, ha a laikus mindennapi ember ezekről az általa pontosan nem ismert jogszabályokról vitatko­zik, ez egyáltalán nem rossz jelenség, ellenkezőleg, csak ked­­vezőleg lehet értékelni. Mert miről is van szó, amikor az embe­rek valamely őket érintő törvényes rendelkezésről vitatkoznak egymás között? Egyszerűen arról, hogy az adott esetben élni kívánnak törvény biztosította jogaikkal. Ez pedig minden em­ber alkotmányban biztosított állampolgári joga. Szocialista rendszerünk egyik legjelentősebb vívmánya éppen az, hogy ha­zánk minden állampolgára számára egyforma jogokat biztosít, de egyforma kötelességeket is ró ki. Elég megemlíteni, hogy alkotmányunk minden ember számára biztosítja a munkához való jogot, de ugyanakkor elvárja azt is, hogy mindenki tőle telhetően ki is vegye a részét a szocializmus építésének min­dennapos tennivalóiból. Alkotmányunk és egyéb jogszabályaink nem ismerik el a kizsákmányolást vagy az ezzel összefüggő élősködés más formáit. Aki nem dolgozik, ne is egyék — tart­ja a régi közmondás, s ez a közmondás a dolgozó ember véle­ményét, akaratát fejezi ki, olyan véleményt, amely szocialista rendszerünk alapját képezi. Éppen ebből következik, hogy nemcsak állampolgárok va­­gyunnk, hanem dolgozók is, s mint ilyeneket, szintén jogok és kötelességek illetnek meg bennünket. Sőt, talán nem túlzás azt mondani, hogy az ember mindennapos ügyes-bajos dolgai az esetek döntő többségében dolgozói viszonyából származnak. S ez természetes is, hiszen az ember mindennapi élete ezernyi szállal kötődik munkahelyéhez, munkaviszonyához s az ebből eredő jogokhoz és kötelességekhez. Nyilvánvaló tehát, ha a dol­gozót munkahelyén valamilyen sérelem éri, ha valamely tör­vény biztosította jogát csak hosszas huza­vona után érvénye­sítheti, ha a munkahelyi légkör olyan, hogy észrevételei, javas­latai falra hányt borsó, akkor az ilyen helyeken az embereknek rossz a közérzetük, kedvüket veszítik, kih­al belőlük minden kezdeményező készség, s munkájukat csak ímmel-ámmal végzik el. Vajon kell-e hangsúlyozni, hogy az ilyesmi milyen súlyos hiba, hogy ellentétben áll szocialista rendszerünk alapelveivel és hogy nemcsak üzemi, munkahelyi, hanem országos viszony­latban is milyen súlyos károkat okozhat és okoz is. Miért? Nemcsak azért, mert a dolgozóknak nem adja meg a törvényeink által biztosított jogaikat, hanem azért is, mert az ilyesmi szükségszerűen visszahat az emberek munkakedvére, s ennél fogva munkateljesítményük mennyiségére és minőségére is. S itt elérkeztünk az érem másik oldalához, a kötelességekhez. Mert — mint már az előbbiekben hangsúlyoztuk — az embert, akár mint állampolgárt, akár mint dolgozót nemcsak jogok il­letik meg, hanem törvényszabta kötelességei is vannak. Úgy is mint állampolgár, úgy is mint dolgozó egyrészt nem kerülhet összeütközésbe törvényeinkkel, másrészt kötelességei vannak, amelyeket teljesítenie kell. Tiszteletben kell tartania törvényein­ket és teljesítenie kell a rá háruló kötelességeket. Jogaira hi­vatkozva ne hangoskodjék az olyan ember, akit munkahelyén történetesen mint lógost, mint olyan embert ismernek, aki leg­szívesebben a munka temetésére menne el. Már pedig eléggé gyakori jelenség, hogy éppen az ilyen emberek a leghango­sabbak, ha a jogokról van szó, jog és kötelesség ugyanazon érem két oldala. Nem elég en­nek az éremnek csak az egyik oldalát nézni, látni kell a mási­kat is. Éppen ezért van nagy szükség arra, hogy politikai, fel­­­világosító munkánk nyomán az emberek ezt tudatosítsák. Az Ivanka pri Nitre­i Eisz kertészetében 30 000 fejes salátapa­lántát ültettek ki a melegágyakba. Felvételünkön: Oremusová Jozefína a salát­a palánták ültetése közben. (Felvétel: Matys Pavelj Leonyid Brezsnyev fogadta Bahrt Leonyid Brezsnyev szerdán a Kremlben fogadta Egon Bahrt, a bonni kancellár mellé rendelt különleges megbízatású szövet­ségi minisztert, aki egyszers­mind a kelet-nyugati gazdasá­gi együttműködést koordinálja az NSZK-ban. A szűkszavú hi­vatalos kommüniké szerint az SZKP KH főtitkára megbeszé­lést folytatott Bahrral, aki rö­viddel előbb érkezett Moszkvá­ba, s előreláthatólag több na­pot tölt a Szovjetunióban. A nők ünnepe küszöbén A nemzetközi nőnap ez idei ünnepségei a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadu­lása, valamint a csehszlovák nőmozgalom megalapítása 30. évfordulójának a jegyében fog­nak lezajlani — jelentette ki a tegnapi prágai sajtóértekezle­ten dr. Olga Vacková, a Cseh­szlovák Nőtanács főtitkára. A nemzetközi nőnap alkalmá­val hazánkban megrendezendő nagygyűlések célja elsősorban a gazdasági és a közéletben dolgozó nők önfeláldozó mun­kájának az értékelése és annak az ellenőrzése, hogy milyen si­kerrel járnak a nők és a csa­ládjaik életszínvonalának eme­lésére irányuló törekvések. A CSSZK és az SZSZK képvi­seletében megjelenő 150 tagú küldöttséget március 6-án párt és az állam képviselői az a idén is a prágai várban látják a vendégül. A legjobb dolgozókat, szocialista munkabrigádok tagjait, a nőmozgalom érdemes funkcionáriusait és az ellenál­lási mozgalom résztvevőit nemzeti kormányok, a minisz­­­tériumok és a kerületi nemzeti bizottságok vezetői is fogadják ma­jd. A nemzetközi nőnap ünnepsé­gei a nők közelgő világkong­resszusának, az ENSZ kezde­ményezésére a nők 1975 ben a megtartandó nemzetközi évének megünneplésével folytatód­nak. —km — Gyors ütemben épül a Szíriai Arab Köztársaságban az Eufráte­­szen egy vízi erőmű, amely 040 000 hektár föld öntözését teszi lehetővé, és több mint ezer m­W áramot termel. Képünkön: A gát építése. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) VÁLASZTÁSOK ANGLIÁBAN London — Nagy-Britanniában reggel helyi idő szerint hét órakor kinyitották a szavazó­helyiségeket és megkezdődtek az előrehozott parlamenti vá­lasztások. A szavazásra jogo­sultak este tíz óráig adhatják le voksukat a 635 mandátumért versengő több mint 2130 jelölt valamelyikére. A választás előtti utolsó órákban kiadott közvéleményku­tatási felmérések szerint Heath Konzervatív Pártja megőrizte csekély fölényét az ellenzéki Munkáspárttal szemben. Minden jel arra mutat, hogy az évtize­dek óta jelentéktelen szerepet játszó Liberális Párt erős har­madikként fog futni. A brit szigeteken az elmúlt napokban kissé lehűlt az idő. Fagypont körüli hőmérséklet van, heves szelek söpörnek vé­gig az országon és havazás is előfordul. A kedvezőtlen időjá­rást a megfigyelők többsége a Munkáspárt számára tartja hát­rányosnak, mert szavazóik ilyenkor hajlamosabbak távol­maradni az urnáktól. MENTSÉK MEG CARVALÁNT! New York — Az ENSZ Em­beri Jogok Bizottsága ülésszaká­nak résztvevői sorra fejezik ki felháborodásukat azok miatt a fasiszta módszerek miatt, ame­lyeket a chilei junta alkalmaz, hogy megtarthassa hatalmát. A felszólalók élesen elítélik junta által alkalmazott terrort, a követelik a megtorló hadjárat megszüntetését és Luis Corva­­lánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának szabadon bo­csátását. Olaszország, Svédország, és Ecuador képviselői rámutattak: a katonai puccs óta öt hónap telt el és a chilei hatóságok azóta is durván lábbal tiporják az emberi jogokat. Olaszország delegátusa javasolta, hogy küldjenek különleges ENSZ-bi­­zottságot Chilébe a helyzet ki­vizsgálására, és Kuba, Magyarország, Bulgária más szocialista országok képviselői erélyesen elítélték a junta tevékenységét és felszó­lították a világszervezetet, hogy haladéktalanul tegyen lépése­ket a chilei hazafiak megmen­tésére, annak érdekében, hogy saját óhajuktól függően elhagy­hassák az országot. Hortensia Bussi Allende asz­ szony másodszor is szót kért a bizottságban. Felszólalásában köszönetet mondott a chilei nép iránt tanúsított együttérzésért és felszólította az ENSZ-et: kényszerítse a juntát a meg­torlások megszüntetésére, véd­je meg a chilei hazafiak életét. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kormányzó tanácsa Genfben megtartott ülésén meg­hallgatta annak a különleges munkacsoportnak a jelentését, amely a Chilében kialakult helyzet felmérésével foglalko­zott. A munkacsoport tagjai tá­jékoztatták a kormányzó taná­csot a fasiszta junta bűntettei­ről, a chilei szabadságharcosok üldözéséről, a szakszervezeti és emberi jogok elnyomásáról. A csoport vezetője Joseph Morrice határozati javaslatot terjesztett a tanács elé azoknak a doku­mentumoknak alapján, amelyek a chilei szakszervezeti vezetők­kel szemben alkalmazott meg­torlásokat bizonyítják. A hatá­rozati javaslat erélyes hangon követeli Luis Corvalánnak, Chilei Kommunista Párt főtitká­­­rának és a vele bebörtönzött chilei hazafiaknak a szabadon bocsátását, az emberi és szak­­szervezeti jogok azonnali hely­reállítását Chilében. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kormányzó tanácsa úgy határozott, hogy vizsgáló­­bizottságot küld ki Chilébe. Santiago — A Reuter hírügy­nökség santiagói tudósítójának jelentése szerint a chilei kato­nai kormányzat többévi gazda­sági programba kezdett, amely­nek legfőbb jellemzői a magas adók, a rendkívül alacsony életszínvonal és a kemény munka. A jövedelem­adót 30— 50 százalékkal emelik, az in­gatlanokra kirótt adókat pedig megduplázzák. A tudósító érte­sülése szerint az új adózási rendszert 1975 től vezetik be. Fejenként 70 dollár adót vet­nek ki a külföldre utazó chilei­ekre, hogy gátat vessenek az utazási kedvnek. Ezzel egyide­jűleg különböző kedvezménye­ket nyújtanak az argentin, bo­líviai, perui, brazil és más dél­amerikai turistáknak, hogy pénzüket Chilében költsék el. A Reuter tudósítója emlékez­tet arra, hogy Chilében az árak féktelenül emelkednek és hogy az elmúlt hónapokban a dol­gozók keresete 38 százalékot vesztett vásárlóértékéből. Az in­fláció példátlan arányokat öl­tött és az ország külföldi adós­ságainak összege már megha­ladja négyévi export-bevételeit.

Next