Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-01 / 210. szám, kedd
VI tÁ e PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ENYHÜLÉS, BIZTONSÁG, EGYÜTTMŰKÖDÉS Három év telt el azóta, hogy Helsinkiben befejeződött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ez a fórum, amely a Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezéséből jött létre, meggyőzően nyilvánította ki a népek békevágyát, s a világban végbement mélyreható pozitív változások kifejezőjévé és jelképévé vált. A három évvel ezelőtti helsinki értekezlet a haladás és az értelem politikai győzelme volt. Mindenkinek, aki akkor a Finlandia palota márványtermében jelen volt, emlékezetébe vésődött az a megismételhetetlen pillanat, amikor az értekezlet elnöke közölte, hogy a záróokmányt egyhangúlag elfogadták. A 35 állam vezetője aláírásával erősítette meg a dokumentumot, amelynek alapja a nemzetközi feszültség enyhítésének megszilárdítása, elmélyítése és kiterjesztése. Az értekezlet rendkívüli jelentőségű eseménnyé vált. Fő értelme abban rejlik, hogy a részt vevő államok békevágyát fejezte ki. A záródokumentum tulajdonképpen az aláíró országok sokoldalú megállapodása arról, hogyan rendezhetők a békével, a biztonsággal és az együttműködéssel kapcsolatos időszerű problémák. Ez a dokumentum a nemzetközi kötelezettségek összessége, az európai béke biztosításának hosszú távú programja. Az enyhülési politika rendkívüli, mondhatnánk történelmi lehetőséget nyújt az emberiségnek. Első számú küldetése az, hogy megakadályozza a harmadik világháborút,amely minden valószínűség szerint atomkatasztrófához vezetne. Kontinensünk, a háborús konfliktusok állandó tartós drámáinak színhelye, már több mint három évtizede békében él. Az enyhülési politika megnyitotta az utat a szocialista és a kapitalista országok kölcsönösen előnyös kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatai előtt. Elmékeztessünk az enyhülésnek az úgynevezett megoldhatatlan esetek rendezésére gyakorolt hatására. Az említett politika hatására több nagyon fontos szerződés született a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a szocialista és a kapitalista országok között. Ugyanakkor olyan jelentős dokumentumok, mint a Nyugat -Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi szerződés, valamint a szovjet—nyugatnémet, a csehszlovák—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés Közép Európa történetében új fejezet kezdetét jelenti. A nemzetközi kapcsolatok történetében egyetlenegy sokoldalú dokumentum sem keltett akkora figyelmet, mint a Záróokmány. Elmondhatjuk, hogy a Záróokmány az imperialista „erőpolitika“ elítélését és a hidegháború elvetését jelenti. A dokumentum jelentősége ma már túlszárnyalta Európa határait. Ez nem meglepő, hiszen hűen tükrözi az enyhülést, valamint a nemzetközi kapcsolatok demokratizálását a világ más részeiben is. Európában a politikai kapcsolatokat tekintve egyre konkrétabb és aktívabb hatást gyakorol a Záróokmány ismertíz elve, amely a dokumentum politikai lényegét alkotja. Az európai béke további konszolidálásának fontos mérföldkövei a kétoldalú találkozók és a magas szintű tárgyalások. Minden ilyen találkozó hozzájárul az államközi kapcsolatok elmélyítéséhez, és újabb ösztönzést ad további fejlesztésükhöz. Felbecsülhetetlenek például Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látogatásának eredményei. Ez a látogatás jelentős mértékben hozzájárult az enyhülési folyamathoz és a jószomszédi kapcsolatok elmélyítéséhez. Hasonlóan értékelhetjük Gustáv Husák látogatását is. E látogatás után minőségileg magasabb színvonalú időszakba léptünk, s várjuk nyugatnémet partnereinkkel együtt a kapcsolatok további aktivizálását. A záróokmány megvalósításáért vívott küzdelemben már sokat elértünk. Az eredmények elemzésekor azonban helytelen lenne, ha csupán a pozitív jelenségeket vennénk figyelembe. Európában a béke megszilárdítása és az enyhülési folyamat súlyos akadályokba ütközik. Sajnos, napjainkban észre kell vennünk a militarizmus erőinek aktivizálódását. Ezek az erők konfliktusos helyzetek teremtésére törekszenek. A politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Ennek első feltétele a lázas fegyverkezés leállítása. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kitartóan a további fegyverkezés leállítására törekszik. A NATO-tagállamok egyre emelik katonai költségvetéseiket a „szovjet veszélyre“ hivatkozva. A Szovjetunió vezetői már nemegyszer leleplezték az említett „indokaik“ abszurd és rosszindulatú voltát. A szovjet állam hat évtizedes történelme azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió soha senkit sem fenyegetett, és ma sem fenyeget. A Szovjetunió az ENSZ-közgyűlés közelmúltban befejezett rendkívüli leszerelési ülésszakán ismét felszólított minden államot: egyezzenek meg azokban a lépésekben, amelyek leállíthatnák a lázas fegyverkezést. A reális eredmények eléréséért vívott harcban nagyon sokat kell tenni. Még mindig tevékenykednek olyan erők, amelyek semmibe akarják venni a helsinki záróokmányt, vagy legalábbis igyekeznek meglassítani a Záróokmányban rögzített ajánlásuk érvényre juttatását. Bizonyos körök azt hangoztatják, hogy a Záróokmánynak csupán a harmadik része a fontos. De ezt a részét is egyoldalúan magyarázzák, s úgy vélik, hogy ez jogot biztosít nekik más államok belügyeibe való beavatkozásra. Záróokmány minden része egyformán fontos. Az európai népek és a közvélemény azt várja, hogy a helsinki ajánlásokat valamennyi aláíró ország kivétel nélkül teljesíti az európai és a világbéke megszilárdítása érdekében. Csehszlovákia a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, a békeszerető és haladó erőkkel kitartóan és határozottan arra törekszik, hogy az emberiséget ne térítsék le a béke útjáról. Erre kötelez a CSKP XV. kongresszusának külpolitikai orientációja, valamint az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusának békeprogramja. (PRAVDA) A VIT részvevői szolidárisak a haladó mozgalmakkal A Granma Gustav Husák üzenetéről • Jasszer Arafat sajtóértekezlete • A nagygyűlésen részt vett hazánk küldöttsége Jozef Lenárt vezetésével (CSTK) - A szombat a délafrikai, a namíbiai, a zimbabwei népeiknek és fiataloknak a nemzeti függetlenségért, a fajüldöző rezsimek felszámolásáért vívott harcának és az imperialista manőverek elleni küzdelmének napja volt Havannában a VIT- találkozón. Erről tartottak központi szolidaritási nagygyűléseket Havanna különböző helyszínein a fiatalok, s kinyilvánították rokonszenvüket Angola és Mozambik népével. A vasárnapot az arab országok népeivel, ifjúságával és diákságával, főleg a palesztinokkal való szolidaritás napjává nyilvánították. Gadouleher Zair, az algériai küldöttség tagja a ČSTK tudósítójának kijelentette: „Nagy jelentőségű számunkra ez a nap, mert az egész világ haladó ifjúsága előtt elemezhetjük problémáinkat, s tájékoztathatjuk őket az Üdvözlő távirat (ČSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Willy Ritschardnak, a Svájci Államszövetség elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából, szavaink valódi helyzetéről, főleg politikai aspektusairól. A palesztin Mohammad Saraf hangsúlyozta, a palesztin küldöttség célja a XI. Világifjúsági Találkozón, hogy megnyerje az (Folytatás a 2. oldalon/ Vladimír Remek csehszlovák űrhajós Havannában, a fiatalok között (Telefoto: ČSTK — BTA) KEDD BRATISLAVA • 210 szám XXXI. ÉVFOLYAM Ara 50 fillér 1978. augusztus 1. Vasil Bifak fogadta Phoune Sipraseuthot (CSTK) — Vasil Bifak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, tegnap Prágában, fogadta Phoune Sipraseuthot, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét. A szívélyes és baráti légkörben lezajlott találkozón a felek tájékoztatták egymást a két testvérpárt legutóbbi kongresszusain elfogadott határozatok teljesítéséről, a két országban a szocialista társadalom építése terén elért eredményekről, eszmecserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány fontos kérdéséről A prágai Černín-palotában tegnap megkezdődött Bohuslav Chňoupek csehszlovák és Phoune Lipraseuth laoszi külügyminiszter megbeszélései. A tanácskozáson a két ország külügyminisztériumának más vezető dolgozói is részt vettek. Az ipari termelés terjedelme a múlt év első feléhez képest 5,1 százalékkal nőtt. A tervvel összhangban az átlagosnál gyorsabban növekedett a gépipar termelése (7,6 százalékkal), lassabban növekedett azonban a vegyipar termelése (3,6 százalékkal). A villanyáram és a hőtermelés 6,9 százalékkal, a szénfejtés terjedelme 3 százalékkal, a kohóipari termelés 3,8 százalékkal, az építőanyag-termelés pedig 4,3 százalékkal nőtt. Csehország ipara az első félévben 0,7 százalékkal túlteljesítette tervét, ezen belül legnagyobb mértékben a gyógyszeripar (1,9 százalékkal), valamint a hő- és villanyáram- termelés (1,5 százalékkal) teljesítette túl feladatait. Lemaradás mutatkozott a gázgyártásban (1,2 százalékos), valamint az érckitermelésben és feldolgozásban (0,4 százalékos). Habár a tervet egészében véve sikerült teljesítetni, számos vállalat maradt el a tervtől. Bár a terv teljesítésben lemaradó vállalatok száma a Folytatás a oldalon( kerek milliói tudatosították, mit jelent e kollektív akció a béke biztosítása szempontjából. Az értekezlet céljai — a biztonság és az együttműködés — érthetők és közel állnak az európaiak valamennyi nemzedékéhez, azokhoz is, akik átélték a háború borzalmait és azokhoz is, akik már negyedik évtizede békében élnek. KB Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az értekezlet első évfordulóján a moszkvai Pravda tudósítójának kérdéseire többek között kijelentette: „Az egy évvel ezelőtt Helsinkiben elért eredmények kétségkívül tartósak lesznek, s azokat senkinek sem sikerülhet megrendíteni vagy eltitkolni“. A történelmi optimizmussal áthatott kedvező értékelést az a politikus és államférfi tette, akinek szerepét nagyra értékelték a a konferencia előkészítése és lefolyása során, a népek közötti békepolitika, a leszerelés és az enyhülés érvényre juttatása során. A nemzetközi helyzet Európában az említett politika irányába halad. A záródokumentum által kitűzött hosszú úton ismét megtettünk egy jelentős szakaszt. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok tiszter-helyetteseinek külügy miez évi belgrádi találkozója egyes országok kísérletei ellenére megerősítette a Záróokmány jelentőségét. A helsinki konferencia óta szerzett tapasztalatokra való tekintettel két kérdés mutatkozik rendkívül aktuálisnak. Az első, hogy milyen hatást gyakorolnak a Záróokmány elvei és ajánlásai az európai és a (Folytatás a 3. oldalon/ EURÓPA -AZ ENYHIUS PrmKA BÖLCSÖK Sajtótájékoztató Moszkvában a helsinki Záróokmány aláírásának 3. évfordulója alkalmából (ČSTK) . Moszkvában tegnap a szovjet és a külföldi újságírók számára sajtókonferenciát tartottak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának 3. évfordulója alkalmából. Anatolij Kovaljov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese a sajtókonferencián többek között kijelentette: Három évvel ezelőtt a nemzetközi életben olyan eseményre került sor, amelynek minden évfordulója nagy figyelmet kelt. Harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű vezetője 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Kijelenthetjük, hogy az eme KEDVEZŐ FEJLŐDÉS A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZK gazdaságának 1978 első félévi fejlődéséről és a tervfeladatok teljesítéséről Csehország népgazdaságában az idei első félévben folytatódott az ipari termelés dinamikus fejlődése, sikerült túlteljesíteni a hazai piacra irányuló szállítások, valamint a szocialista országokba irányuló kivitel tervét. A munkatermelékenység tervét az ipar és az építőipar is túlteljesítette. A cseh kormány által irányított gazdaságban csökkentek az össz- és az önköltségek. Problémákkal kellett azonban szembenézni a népgazdaság tüzelőanyag és energiaellátása, a beruházások, a tőkés országokba irányuló kivitel és a hazai piac szállítmányainak összetétele terén.