Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-01 / 210. szám, kedd

V­I t­Á e PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ENYHÜLÉS, BIZTONSÁG, EGYÜTTMŰKÖDÉS Három év telt el azóta, hogy Helsinkiben befejeződött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ez a fórum, amely a Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeménye­zéséből jött létre, meggyőzően nyilvánította ki a népek béke­vágyát, s a világban végbement mélyreható pozitív változá­sok kifejezőjévé és jelképévé vált. A három évvel ezelőtti hel­sinki értekezlet a haladás és az értelem politikai győzelme volt. Mindenkinek, aki akkor a Finlandia palota márvány­termében jelen volt, emlékezetébe vésődött az a megismétel­hetetlen pillanat, amikor az értekezlet elnöke közölte, hogy a záróokmányt egyhangúlag elfogadták. A 35 állam vezetője aláírásával erősítette meg a dokumentumot, amelynek alapja a nemzetközi feszültség enyhítésének megszilárdítása, elmé­lyítése és kiterjesztése. Az értekezlet rendkívüli jelentőségű eseménnyé vált. Fő ér­telm­e abban rejlik, hogy a részt vevő államok békevágyát fe­jezte ki. A záródokumentum tulajdonképpen az aláíró orszá­gok sokoldalú megállapodása arról, hogyan rendezhetők a békével, a biztonsággal és az együttműködéssel kapcsolatos időszerű problémák. Ez a dokumentum a nemzetközi kötele­zettségek összessége, az európai béke biztosításának hosszú távú programja. Az enyhülési politika rendkívüli, mondhatnánk történelmi lehetőséget nyújt az emberiségnek. Első számú küldetése az, hogy megakadályozza a harmadik világháborút,­amely min­den valószínűség szerint atomkatasztrófához vezetne. Konti­nensünk, a háborús konfliktusok állandó tartós drámáinak színhelye, m­ár több mint három évtizede békében él. Az enyhülési politika megnyitotta az utat a szocialista és a kapitalista országok kölcsönösen előnyös kereskedelmi, tudo­mányos-műszaki és kulturális kapcsolatai előtt. Elmékeztes­sünk az enyhülésnek az úgynevezett megoldhatatlan esetek rendezésére gyakorolt hatására. Az említett politika hatására több nagyon fontos szerződés született a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a szocialista és a kapitalista országok kö­zött. Ugyanakkor olyan jelentős dokumentumok, mint a Nyu­gat -Berlinn­el kapcsolatos négyhatalmi szerződés, valamint a szovjet—nyugatnémet, a csehszlovák—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződés Közép Európa történetében új fejezet kezdetét jelenti. A nemzetközi kapcsolatok történetében egyetlenegy sokol­dalú dokumentum sem keltett akkora figyelmet, mint a Záró­okmány. Elmondhatjuk, hogy a Záróokmány az imperialista „erőpolitika“ elítélését és a hidegháború elvetését jelenti. A dokumentum jelentősége ma már túlszárnyalta Európa ha­tárait. Ez nem meglepő, hiszen hűen tükrözi az enyhülést, valamint a nemzetközi kapcsolatok demokratizálását a világ más részeiben is. Európában a politikai kapcsolatokat tekintve egyre konkré­tabb és aktívabb hatást gyakorol a Záróokmány ismer­­tíz el­ve, amely a dokumentum politikai lényegét alkotja. Az eu­rópai béke további konszolidálásának fontos mérföldkövei a kétoldalú találkozók és a magas szintű tárgyalások. Minden ilyen találkozó hozzájárul az államközi kapcsolatok elmélyí­téséhez, és újabb ösztönzést ad további fejlesztésükhöz. Fel­­becsülhetetlenek például Leonyid Brezsnyev NSZK-beli látoga­tásának eredményei. Ez a látogatás jelentős mértékben hoz­zájárult az enyhülési folyamathoz és a jószomszédi kapcso­latok elmélyítéséhez. Hasonlóan értékelhetjük Gustáv Husák látogatását is. E látogatás után minőségileg magasabb szín­vonalú időszakba léptünk, s várjuk nyugatnémet partnereink­kel együtt a kapcsolatok további aktivizálását. A záróokmány megvalósításáért vívott küzdelemben már sokat elértünk. Az eredmények elemzésekor azonban hely­telen lenne, ha csupán a pozitív jelenségeket vennénk figye­lembe. Európában a béke megszilárdítása és az enyhülési fo­lyamat súlyos akadályokba ütközik. Sajnos, napjainkban ész­re kell vennünk a militarizmus erőinek aktivizálódását. Ezek az erők konfliktusos helyzetek teremtésére törekszenek. A politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Ennek első feltétele a lázas fegyverkezés leállítása. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország kitartóan a további fegy­verkezés leállítására törekszik. A NATO-tagállamok egyre emelik katonai költségvetéseiket a „szovjet veszélyre“ hivat­kozva. A Szovjetunió vezetői már nemegyszer leleplezték az említett „indokaik“ abszurd és rosszindulatú voltát. A szovjet állam hat évtizedes történelme azt bizonyítja, hogy a Szov­jetunió soha senkit sem fenyegetett, és ma sem fenyeget. A Szovjetunió az ENSZ-közgyűlés közelmúltban befejezett rendkívüli leszerelési ülésszakán ismét felszólított minden ál­lamot: egyezzenek meg azokban a lépésekben, amelyek leál­líthatnák a lázas fegyverkezést. A reális eredmények eléréséért vívott harcban nagyon so­kat kell tenni. Még mindig tevékenykednek olyan erők, ame­lyek semmibe akarják venni a helsinki záróokmányt, vagy legalábbis igyekeznek meglassítani a Záróokmányban rögzí­tett ajánlásuk érvényre juttatását. Bizonyos körök azt han­goztatják, hogy a Záróokmánynak csupán a harmadik része a fontos. De ezt a részét is egyoldalúan magyarázzák, s úgy vélik, hogy ez jogot biztosít nekik más államok belügyeibe való beavatkozásra.­­ Záróokmány minden része egyformán fontos. Az európai népek és a közvélemény azt várja, hogy a helsinki ajánlá­sokat valamennyi aláíró ország kivétel nélkül teljesíti az eu­rópai és a világbéke megszilárdítása érdekében. Csehszlová­kia a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, a bé­keszerető és haladó erőkkel kitartóan és határozottan arra törekszik, hogy az emberiséget ne térítsék le a béke útjáról. Erre kötelez a CSKP XV. kongresszusának külpolitikai orien­tációja, valamint az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusának bé­keprogramja. (PRAVDA) A VIT részvevői szolidárisak a haladó mozgalmakkal A Granma Gustav Husák üzenetéről • Jasszer Arafat sajtóértekezlete • A nagygyűlésen részt vett hazánk küldöttsége Jozef Lenárt vezetésével (CSTK) - A szombat a dél­afrikai, a namí­biai, a zimbab­wei népeiknek és fiataloknak a nemzeti függet­lenségért, a faj­üldöző rezsi­­mek felszámolásáért vívott har­cának és az imperialista ma­nőverek elleni küzdelmének napja volt Havannában a VIT- találkozón. Erről tartottak köz­ponti szolidaritási nagygyűlé­seket Havanna különböző hely­színein a fiatalok, s kinyilvá­nították rokonszenvü­ket Ango­la és Mozambik népével. A vasárnapot az arab orszá­gok népeivel, ifjúságával és diákságával, főleg a paleszti­nokkal való szolidaritás nap­jává nyilvánították. Gadouleher Zair, az algériai küldöttség tag­ja a ČSTK tudósítójának kije­lentette: „Nagy jelentőségű szá­munkra ez a nap, mert az egész világ haladó ifjúsága előtt elemezhetjük problémáin­kat, s tájékoztathatjuk őket az­ Üdvözlő távirat (ČSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Willy Ritschardnak, a Svájci Állam­­szövetség elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából, szavaink valódi helyzetéről, fő­leg politikai aspektusairól­. A palesztin Mohammad Saraf hangsúlyozta, a palesztin kül­döttség célja a XI. Világifjúsági Találkozón, hogy megnyerje az (Folytatás a 2. oldalon/ Vladimír Remek csehszlovák űrhajós Havannában, a fiatalok kö­zött (Telefoto: ČSTK — BT­A) KEDD BRATISLAVA • 210 szám XXXI. ÉVFOLYAM Ara 50 fillér 1978. augusztus 1. Vasil Bifak fogadta Phoune Sipraseuthot (CSTK) — Vasil Bifak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, tegnap Prágában, fogadta Phoune Sipraseuthot, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­­­ság miniszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét. A szívélyes és baráti légkör­ben lezajlott találkozón a felek tájékoztatták egymást a két testvérpárt legutóbbi kongres­­­szusain elfogadott határozatok teljesítéséről, a két országban a szocialista társadalom építé­­­se terén elért eredményekről, eszmecserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és a jelen­le­­­gi nemzetközi helyzet néhány fontos kérdéséről A prágai Černín-palotában tegnap megkezdődött Boh­uslav Chňoupek csehszlovák és Phou­­­ne Lipraseuth laoszi külügy­mi­­niszter megbeszélései. A ta­­nácskozáson a két ország­­ kül­­ügyminisztériumának más ve­­­zető dolgozói is részt vettek. Az ipari termelés terjedelme a múlt év első feléhez képest 5,1 százalékkal nőtt. A tervvel összhangban az átlagosnál gyorsabban növekedett a gép­ipar termelése (7,6 százalék­kal), lassabban növekedett azonban a vegyipar termelése­ (3,6 százalékkal). A villany­áram és a hőtermelés 6,9 szá­zalékkal, a szénfejtés terjedel­me 3 százalékkal, a kohóipari termelés 3,8 százalékkal, az építőanyag-termelés pedig 4,3 százalékkal nőtt. Csehország ipara az első fél­évben 0,7 százalékkal túltelje­sítette tervét, ezen belül leg­nagyobb mértékben a gyógy­szeripar (1,9 százalékkal), va­lamint a hő- és villanyáram- termelés (1,5 százalékkal) tel­jesítette túl feladatait. Lema­radás mutatkozott a gázgyár­tásban (1,2 százalékos), vala­mint az érckitermelésben és feldolgozásban (0,4 százalé­kos). Habár a tervet egészében véve sikerült teljesítetni, szá­mos vállalat maradt el a terv­től. Bár a terv teljesítésben le­maradó vállalatok száma a­­ Folytatás a oldalon( kerek milliói tudatosították, mit jelent e kollektív akció a béke biztosítása szempontjából. Az értekezlet céljai — a biz­­tonság és az együttműködés — érthetők és közel állnak az eu­rópaiak valamennyi nemzedé­kéhez, azokhoz is, akik átélték a háború borzalmait és azok­hoz is, akik már negyedik év­tizede békében élnek. KB Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke az értekezlet első évfordulóján a moszkvai Prav­da tudósítójának kérdéseire többek között kijelentette: „Az egy évvel ezelőtt Helsinkiben elért eredmények kétségkívül tartósak lesznek, s azokat sen­kinek sem sikerülhet megren­díteni vagy eltitkolni“. A törté­nelmi optimizmussal áthatott kedvező értékelést az a politi­kus és államférfi tette, akinek szerepét nagyra értékelték a a konferencia előkészítése és lefolyása során, a népek közöt­ti békepolitika, a leszerelés és az enyhülés érvényre juttatása során. A nemzetközi helyzet Euró­pában az említett politika irá­­nyába halad. A záródokumen­tum által kitűzött hosszú úton ismét megtettünk egy jelentős szakaszt. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok tiszter-helyetteseinek külügy mi­ez évi belgrádi találkozója egyes or­szágok kísérletei ellenére meg­erősítette a Záróokmány jelen­­tőségét. A helsinki konferencia óta szerzett tapasztalatokra való tekintettel két kérdés mutat­kozik rendkívül aktuálisnak. Az első, hogy milyen hatást gya­korolnak a Záróokmány elvei és ajánlásai az európai és a (Folytatás a 3. oldalon/ EURÓPA -AZ ENYHIUS PrmKA BÖLCSÖK Sajtótájékoztató Moszkvában a helsinki Záróokmány aláírásának 3. évfordulója alkalmából (ČSTK) . Moszkvában tegnap a szovjet és a külföldi újság­írók szám­ára sajtókonferenciát tartottak az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet Záróokmánya aláírásának 3. évfordulója alkalmából. Anatolij Kovaljov, a Szovjet­unió külügyminiszter-helyette­se a sajtókonferencián többek között kijelentette: Három évvel ezelőtt a nem­­zetközi életben olyan esemény­re került sor, amelynek min­den évfordulója nagy figyel­met kelt. Harminchárom euró­pai ország, valamint az Egye­sült Államok és Kanada leg­magasabb szintű vezetője 1975. augusztus 1-én Helsinkiben alá­írta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányát. Kijelenthetjük, hogy az eme KEDVEZŐ FEJLŐDÉS A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZK gazda­ságának 1978 első félévi fejlődéséről és a tervfeladatok teljesítéséről Csehország népgazdaságában az idei első félévben folytató­dott az ipari termelés dinamikus fejlődése, sikerült túltelje­­síteni a hazai piacra irányuló szállítások, valamint a szocia­lista országokba irányuló kivitel tervét. A munkatermelé­kenység tervét az ipar és az építőipar is túlteljesítette. A­­ cseh kormány által irányított gazdaságban csökkentek az össz- és az önköltségek. Problémákkal kellett azonban szem­­­benézni a népgazdaság tüzelőanyag és energiaellátása, a be­ruházások, a tőkés országokba irányuló kivitel és a hazai piac szállítmányainak összetétele terén.

Next