Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1982. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)
1982-09-03 / 35. szám
> * \ ABLAKNYITÁS GOMBNYOMÁSRA Gyakran felvetődik a kérdés, hogy vajon az elektromos ablakemelőket csupán a luxus vagy a maximális kényelem kedvéért építik be a reprezentatívabb autókba. A nagyobb komfort önmagában ugyanis aligha indokolná az érte kifizetendő pluszt, hiszen az autós karja eddig sem látta kárát annak, hogy az ablakot alkalomadtán fel-le kellett tekergetni... Akik mélyrehatóbban keresték erre a választ, most arra a véleményre jutottak, hogy más okok, s egyéb indokok sokkal nyomosabbak. így, mindenekelőtt az úgynevezett reprezentatív autók utastere olyan széles belül (az ötüléses BMW 139 cm, a Mercedes 280-as 146 cm, az Audi 100-as 148 cm), hogy az autós - ha nincs különlegesen hosszú karja - egyszerűen képtelen a jobb oldali ajtóablak forgatókarját elérni, vagy csupán bonyolult tornamutatvány árán nyílik lehetősége erre. Márpedig erre is gyakran szükség lehet, ha például külföldi túrán, vagy más ismeretlen helyen a járdán állóktól a helyes útirányt szeretnénk megtudakolni. Ilyen esetben tehát az ablak leengedése - például egy billentyű lenyomásával - elvitathatatlanul előnyt jelent. És az sem elhanyagolható az ilyen lehetőséget figyelembe véve, hogy az autós az előtte levő szerelvényfalon, tehát aktív hatósugarában a hátsó ablakokat is zárni és nyitni tudja, Így, nagy hőségben utazás közben is szükség szerint gondoskodhat az utastér szellőztetéséről, s egyben elejét veheti annak is, hogy a gyermekek feleslegesen - olykor igen balesetveszélyesen - játszadozzanak a forgatókarral. Tény, hogy az elektromos ablaknyitó berendezés ma még meglehetősen sokba kerül. És ez nem is csoda, ha az itt mellékelt rajzon egy ilyen berendezés (például az Audi 100-asba is építenek ilyent) működési elvét alaposan szemügyre vesszük. Az elektromos motor (1), a fogazott hajtótengely révén (3) mozgásba hoz egy forgatható fogasívet (2) ennek mozgása a csatlakozó rudazaton keresztül a forgatható könyökemeltyűre (5) tevődik át. Az egymást keresztező emelők (5) és (6) alkotják tulajdonképpen a „könyökkart“. Az emelő (6) C pontja az első sínben (8) mozog. Ha a fogasívet (2) az óra járásával egy irányban meghajtják, akkor a sín (8) lefelé mozdul el, és ebben az irányban (tehát lefelé) viszi magával az ablaküveget is. Amikor az A és B pont az A és B helyzetbe kerül, akkor van az ablak teljesen lehúzva. Az M2 és M5 forgatópontokat, valamint a sínt (8) erősen az ajtóhoz rögzítették. Túlzott ellenállást „észlelve“ (például télen, amikor az ablakok nagyon befagynak) a meghajtómotor automatikusan leáll. A meghajtómotor biztonsági leállását egy bimetál „vezérli“, illetve, amely felmelegedés hatására lép működésbe. A motor legkésőbb három percen belül automatikusan akkor is kikapcsol, ha például az ablak véletlenül becsípi az autós kezét. NEMZETKÖZI STATISZTIKA Egy Nyugat-európai nemzetközi összehasonlító statisztika szerint a 100 000 lakosra jutó meghalt és megsérült személyek számát tekintve az első helyen Belgium áll 900 közlekedési baleseti áldozattal (halottak és sérültek együtt). Második helyen van a Német Szövetségi Köztársaság 852 személlyel. A legalacsonyabb számot Svédország jelenti 243 fővel. A 15 évnél fiatalabban szerencsétlenül járt gyermekek százezres közlekedési statisztikájában az NSZK-ban a nemzetközi összehasonlítást tekintve, igen kedvezőtlen a kép. A részarány 397, az olaszoknál viszont 82. A legkedvezőbb a helyzet Svédországban, ahol 100 000 gyermek közül csak 59 szenvedett balesetet. A La Manche csatorna alatt átvezető alagút megépítése a Concorde-hoz hasonló csőd lenne, kudarcra van ítélve a hajók konkurenciája miatt. Ezt közölték, egy, a csatorna alatti alagút lehetőségét tanulmányozó brit munkabizottság tagjai. Az oxfordi Phillip professzor szerint az alagút megnyitását követő első 25 évében 144 millió font deficittel kellene számolni. ■ Kísérleti elektrobuszt készítettek a szófiai járműkutató intézetben. Az első villanybuszt városi tömegközlekedésre szánják. A 22 utas szállítására alkalmas jármű egy feltöltéssel 60 km-es távolságot képes megtenni óránkénti 37 km-es sebességgel. ■ Gépkocsivázak automatikus ragasztásának elvégzésére állítottak be robotokat a British Leyland cowleyi gyárában, ahol személygépkocsikhoz készítenek karosszériákat. A Puma robotok olyan jól beváltak a próbaüzem beindítása - tavaly július - óta, hogy a BL technológusai más gyárakban is üzembe akarják állítani. ■ Elkezdődött a termelés az ausztriai Steyrben felépült BMW-Steyr motorgyártó vállalatainál. Az első kapavágást követő három év alatt a 190 ezer négyzetméteres üzemterületen 120 ezer négyzetméter alapterületű, a legkorszerűbb technológiát képviselő gyártósorokkal ellátott szerelőcsarnokot húztak fel. A beruházás eddig 3,5 milliárd schillingbe került. A képen látható felfújható kocsiemelő párnát Franciaországban gyártják. A cső végét a kipufogóhoz kell csatlakoztatni, s gázadással egy percen belül annyira felemeli a személygépkocsit vagy lakókocsit, hogy a kerék minden nehézség nélkül kicserélhető. A kerékpár reneszánsza • Hihetetlen sebességek A biciklistánál a pedálozásnál befektetett energia jelentős hányada a légellenállás leküzdésére emésztődik fel. Egy kerékpár nyergében hihetetlen sebességet lehetne elérni, ha nem kellene számolni a légellenállással. A francia José Maiffert, pl. 204,77 km/h sebességgel karikázott betonúton úgy, hogy egy versenyautóra „ragadt rá“. Ezt úgy kell érteni, hogy a versenyautó farára egy stabil szélfogó táblát szereltek és Meiffert ennek védelmében taposta a pedált. Az amerikai Allan Abbot 1972-ben hasonlóképpen 1 mérföld távolságot karikázott 225,30 km/h sebességgel. Igaz, eredményét speciális kerékpáron érte el, amelynek mellsőkerék-átmérője 50 cm, a hátsóé 60 cm volt. Az első lánckeréknek 222 foga van, szokatlan átmérő és fogszám. Egy amerikai orvos néhány évvel ezelőtt 3000 dollár jutalmat tűzött ki egy olyan jármű tervezőjének, amellyel versenyautó besegítése nélkül, tehát önerőből el lehet érni a 88,5 km/h-s sebességet. A Northrop University (USA) három hallgatója 1979-ben felvehette a kitűzött díjat, mert saját tervezésű speciális kerékpárjukkal elérték a 89,56 km/h sebességet. Hol van a sebesség felső határa a kerékpárosoknál? D. G. Wilson fizikus kimutatta, hogy az olyan áramvonalazott kerékpáron, ahol a versenyző félig háton fekszik, esetleg kézzel-lábbal pedáloz, el lehet érni a 125 km/h sebességet. Milyen tényezőktől függ az a légellenállás, amely minden kerékpárost érint és amelyet nemcsak a versenyzőknek kell leküzdeniük? A légellenállás mértéke függ a levegő sűrűségétől, a kerékpáros alakjától, a testhelyzetétől, a sebességtől, a széliránytól és egy további tényezőtől: a kerékpáros öltözékétől (sima selyemtrikó vagy ballonblúz stb ). Ha számokban fejezzük ki a légellenállás leküzdésére fordított energiát, 600 W szükséges ahhoz, hogy egy versenyző 50 km/h sebességgel haladjon. Ebből 200 W kell a gép légellenállásának, 350 W az ember légellenállásának, 50 W a gördülő ellenállások leküzdésére. A franciaországi Renault-Gitane gyárból 1979-ben aerodinamikailag alaposan kikísérletezett típusok kerültek ki, ezeknél 70...200 W-ot lehetett megtakarítani az áramvonalazott formák jóvoltából. Érdekes azonban, hogy a Tour de France versenyeken az áramvonalazott típusok eredményekben nem mutatkoztak jobbnak, mint a hagyományos versenykerékpárok. A Porsche és a Puch gyárak is próbálkoztak speciális áramvonalas, kissé nyújtott típusok kialakításával. Az ilyen alakú kerékpárok ellenszélben jól viselkedtek, de oldalszélre érzékenyebbek voltak. A légellenállás szempontjából nem mindegy, hogy a kerékpáros milyen öltözéket visel. Természetesen ez a „ruhakérdés“ csak versenyen lehet döntő szempont. A sima, testhezálló selyemtrikó esetében minimális a légellenállás, de azért az orvos soha nem ajánl ilyen öltözetet. Verseny közben, de erőltetett túránál is a kerékpáros szervezete sok hőt termel. Ezt a fölösleges hőt le kellene adni, a selyemtrikó szigetel, így a test nem tud szellőzni. Milyen követelményei lehetnek a túlhevüléseknek? így halt meg sajnos nem egy versenyző, például Tom Simpson a gyilkos Mont-Veroux-i (Franciaország) versenyén. Egy másik eset, 1979-ben az amerikai Bryan Allen átrepült a La Manche csatorna felett egy 10 m hosszú, 28,6 m fesztávú és 37,6 kg tömegű repülőszerkezeten. Ezt a könnyű szerkezetet kerékpárlánc áttétellel hajtotta meg, tehát a légcsavart pedálozással tartotta forgásban. Az átrepülés úgy történt, hogy néhány méterre haladt a víztükör felett iszonyatos kulimunka árán. A kísérlet sikerült, a Gossamer Albatros nevű kis gépen Allen „átbiciklizett“ a csatorna felett és jutalmul megkapta a 10 ezer font sterlinges Kramer-díjat sportteljesítményéért. Igen nagy visszhangja volt az eseménynek, de azt már kevesen tudják, hogy Allen-nek nem volt szellős a ruhája, a végén már a hőguta kerülgette és kis híján fel kellett adnia a versenyt. dolná komora chladica -drziak vyrovnávacef -nádrzky elektricky ohrievaő motorú hadica vyrovnávacej -nádrzky horná komora chladica -chladenie vodou -chladenie vzduchom -chladiace rebro -chladic -kryt chladica -kvapalinové chladenie -lamelovy biok chladica -nalievacie hrdlo chladica -ochranny kryt snímaca -teploty prepadová rúrka pretlakovy ventil -pruzina drziaka -vyrovnávacej nádrzky roletová clona chladiöa -rúrkovy biok chladica -snímac teploty — termostat -termosifónové chladenie -tesnenie uzávera chladica - tesnenie uzáveru -vyrovnávacej nádrzky uzáver chladica, -veko nalievacieho hrdla uzáver vyrovnávacej -nádrzky uzavrety (pretlakovy) -chladiaci systém ventil termostatu -vlnovec termostatu -vodny plásf -vyrovnávacia nádrzka -chladiacej kvapaliny — 18- alsó víztér kiegyenlítőtartály rögzítőbilincse elektromos motormelegítő kiegyenlítőtartály összekötőcsöve felső víztér vízhűtés léghűtés hűtőborda hűtőridiátor hűtővédő lemez folyadékhűtés lamellás hűtőtest hűtő betöltőnyílása hőérzékelő burkolat, gumiharang túlfolyócső túlnyomásszelep kiegyenlítőtartály rögzítőbilincs-rugó hűtároló csöves hűtőtest hőmérséklet-jeladó, hőérzékelő vízhőmérséklet-szabályozó, hőszabályozó, termosztát terrloszifon hűtés hűtősapka-tömítés kiegyenlítőtartály zárósapka-tömítése hűtősapka, betöltőnyílás zárófedele kiegyenlítő tartály zárósapkája zárt (túlnyomásos) hűtőrendszer hőszabályozó szelep termosztát-fémharmonika hűtőköpeny, víztér hűtőfolyadék-kiegyenlítő tartály, terjeszkedési tartály z■< «Hl*w>i— XLU *LU <0■*-> o D I-■o<X *■<IX<>o<s-oi-3<(/)*N(/)W >o N veko odluőovaca oleja viecko nalievacieho hrdla oleja vypúst’ací otvor oleja zatvárací kohútik závrtná skrutka odluőovaca oleja - olajleválasztó-fedél - olajbetöltő nyílás, zárósapkája, - zárófedele - olajleeresztő nyílás - elzárócsap - olajelválasztó tőcsavarja Olajszivattyú - szívókosárfenék - olajszivattyú meghajtó tengelye - olajszivattyú meghajtó fogaskereke - olajszivattyú meghajtott fogaskereke - olajszivattyú-szívócső, olajszívó cső - olajszívó cső csatlakozó csőcsonkja - fogaskerekes olajszivattyú - túlnyomós szelep-rugó alátét - túlnyomásszelep-rugó - olajnyomás-szabályozó szelep, túlnyomásszelep - olajszivattyú-szűrőszita - olajszivattyúház - olajszivattyú-tömítés - szívókosárfedél - olajszivattyú-fedél - biztosító alátét A motor hűtése bowden előny cladica - hűtőzsalu-bowdenhuzal j 1724. Olejové cerpadlo dno nasávacieho kosa hnací hriadel' olejového őerpadla hnacie ozubené koleso olejového őerpadla hnané ozubené koleso olejového őerpadla nasávacie potrubie olejového őerpadla nátrubok nasávacieho potrubia olejové cerpadlo s ozubenymi kolesami podlozka pruziny redukcného ventilu pruzina redukcného ventilu redukőny ventil olejového őerpadla sitkovy cistic olejového őerpadla teleso (skriiia) olejového őerpadla tesnenie olejového őerpadla veko nasávacieho kosa veko olejového őerpadla zabezpecovacia podlozka 25. Chladenie motora ÚJ SZÚ 16 1982. IX. 3.