Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám, szerda
GYULA, MÉGSEM VAGY GYULA... (5. oldal) Szerda, 1992. április 1. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 78. szám NEM VIGYÉL MAGADDAL... Még a legkisebb gyerek is tudja, hogy azért van itt, mert a szülei lemondtak róla. Zdenko rendkívül érzékeny gyerek, annyira szomjazza a szeretetet, hogy azt egyszerűen nem lehet tőle megtagadni. (6. oldal) Azért ne keseregjünk Ďulám, mert hitem szerint csak kétféle törvény létezik: jó és rossz, s vannak helyzetek (legalábbis mifelénk), amikor maga a belügyminiszter rendelkezik a törvénytelenségről. (Munkatársunktól) Tegnap délután minden különösebb külsőség nélkül próbaüzembe helyezték Pozsony legújabb szállodáját, a bazaltkék színekben pompázó Hotel Danube-t. Az első vendég egy francia turista, aki a Duna parton sétálva tulajdonképpen csak véletlenül tévedt a vadonatúj épületbe. Kérdésére, van-e üres szoba, azt a meglepő választ kapta: van uram. Ön az első vendégünk, s ezért grátisz, azaz díjmentesen lakhat nálunk. A francia fiatalember elmosolyodott és csak ennyit mondott: merci, majd elfoglalta szobáját. A szálloda ünnepélyes megnyitására egyébként április 24-én kerül sor. (ov) ÜLÉSEZETT A SZLOVÁK KORMÁNY FŐSZEREPBEN: AZ ADÓK Tegnapi, immár 86. ülésén a szlovák kormány tagjai több mint harmincöt törvényjavaslatot, illetve rendeletet vitattak meg és hagytak jóvá. A gazdag napirend oka többek között, hogy a szlovák kormány tisztában van vele: a parlamentnek sincs túl sok ideje a gazdasági átalakítás szempontjából is létfontosságú törvények még választások előtti jóváhagyására. Ilyen törvény lesz többek között az ingatlanadókat szabályozó törvény, mely majd az alapjaiban változtatja meg az eddigi rendszert, s mely okkal sokak érdeklődésére tart számot. A tegnap megvitatott és bizonyos észrevételekkel kiegészítve jóváhagyott törvényjavaslat értelmében a jövőbeni ingatlanadó az eddigi ház- és mezőgazdasági adó helyébe lép, magába foglalva a föld és az épületek után fizetendő adót. Az adótárgy és az adózók köre egyaránt bővül majd, s mindennek a községek és városok bevételeinek növekedésében kellene megnyilvánulnia. Amint azt Jozef Dančo szlovák pénzügyminiszter mondotta a kormányülés ideje alatt megtartott sajtótájékoztatón, ingatlanadót az adott ingatlan reálértékéből fizetnek majd az adózók, csakhogy most, amikor az ingatlanpiac még nem működik. (Folytatás a 2. oldalon) A MINISZTERNEK NEM ÉRDEKE (Munkatársunktól) Mint ahogy arról lapunkban is beszámoltunk, a Nagykürtösi, a Losonci és a Rimaszombati járás öt vasútvonalát érintené a Csehszlovák Államvasutak Központi Tanácsának azon javaslattervezete, miszerint május végén Szlovákiában húsz ráfizetéses szakaszon szüntetnék be a személy- és teherforgalmat. Az ügyben érdekelt polgármesterek és a járási hivatalok vezetői is több ízben tárgyaltak a kérdésről, míg végül közös döntés értelmében tiltakozó levelet küldtek a Szövetségi Közlekedési Minisztériumba. A válasz a járási hivatalok vezetőihez egyenesen Jirí Nezvaltól, a tárca vezetőjétől érkezett. A levélben a miniszter leszögezi, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet a vasúti közlekedésnek is problémákat okoz. Hiányzik viszont az államvasutak és az állam közötti megegyezés, amely egyértelművé tenné, milyen költségtérítést vállal az állam a vasúttal szemben támasztott elvárásaiért. A vasút nyereségessé tételére azonban a járási hivataloknak és további szerveknek, illetve szervezeteknek is jobban kellene ügyelniük. A szövetségi tárca vezetője egyértelműen kinyilatkoztatta, hogy neki nem érdeke, sőt ellenzi a vasútvonalak tervbe vett bezárását. (polgári) VACLAV HAVEL MOSZKVÁBAN MA ÍRJÁK ALÁ A CSEHSZLOVÁK-OROSZ SZERZŐDÉSI Kiküldött munkatársunk, Görföl Zsuzsa jelentése Václav Havel csehszlovák államfő és kísérete tegnap este érkezett meg az orosz fővárosba. A hivatalos tárgyalások a vendéglátókkal azonban csak ma kezdődnek, s ma lesz a látogatás csúcspontja is: Borisz Jelcin orosz elnökkel aláírják a csehszlovák-orosz szerződést Mint ismeretes, e dokumentum előkészítése két évvel ezelőtt, Havel első moszkvai útja után kezdődött. A párbeszéd akkor még a volt szovjet vezetéssel folyt, s a szerződést a tavaly augusztusi moszkvai puccskísérlet után sikerült befejezni és parafálni. Mihail Gorbacsov Prágába tervezett látogatását több ízben is elhalasztották, az utolsó terminus a múlt esztendő decembere volt. Akkor azonban megszűnt a Szovjetunió, és Gorbacsov elnöki funkciója is. Ez az okmány lett a ma aláírandó csehszlovák-orosz szerződés alapja. Az új szöveg a „szovjet" textustól főleg az 1968-as események hata(Folytatás a 2. oldalon) A DIENSTBIER VEZETTE EBEÉ-MISSZIÓ MA ÉRKEZIK KARABAHBA A tegnapra virradó éjszaka Bakuba érkezett az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet missziója, élén Jirí Dienstbierrel. A csehszlovák külügyminisztert az EBEÉ német és svéd képviselői kísérték el útjára. A delegáció tagjainak az a céljuk, hogy hozzájáruljanak a karabahi konfliktus békés megoldásához. Jirí Dienstbier szerint a misszió el szeretné érni a nemzetközi békekonferencia összehívását, ennek a megrendezéséről Helsinkiben állapodtak meg az EBEÉ-tagországok külügyminiszterei. A karabahi konfliktusban részt vevő felekkel meg kellene állapodni az említett fórum elnökének személyében. Ezzel összefüggésben a csehszlovák miniszter négy javaslatot kíván előterjeszteni. Egy további kérdést is tisztázni kellene, mégpedig Hegyi Karabah közvetlen képviseletét a békekonferencián, amit Azerbajdzsán ellenez. Jirí Dienstbier visszafogottan nyilatkozott a konfliktus rendezésének lehetőségéről. Elmondta, az örmények és az azeriek között olyan nagy a gyűlölet, hogy nagyon nehéz lesz megtalálni a kompromisszumos megoldást. Tegnap délelőtt a misszió tagjait fogadta Jagub Mamedov ügyvivő azerbajdzsán elnök. Délután a küldöttség találkozott több más azeri vezetővel is. Mára tervezik az utat Hegyi Karabahba, holnap pedig a misszió tagjai az örmény fővárosba, Jerevánba látogatnak. Dienstbier a misszió eredményeiről tájékoztatja majd a minszki nemzetközi konferenciát, amelyen az „EBEÉ-hármakon" kívül Örményország, Azerbajdzsán, Olaszország, az Egyesült Államok, Oroszország, Törökország, Franciaország és a vendéglátó ország, Belorusszia képviselői vesznek részt. Kislánykoromban a házmesterné rászedett, csomagoljunk össze ezt-azt, hagymát, szenet, kavicsot, krumplit, felmosórongyot, és küldjük el édesanyámnak. „Meglátod, mennyire örül majd." Szót fogadtam. Ő elkészítette a csomagot, és annak rendjemódja szerint becsengetett lakásunkba: „Tessék átvenni, nálam hagyta a postás". Később persze minden kiderült, és nem a házmesterné, hanem az én - elnézést - fenekem bánta a mama tenyerét, mert: ,,A szülőt nem illik megtréfálni!" Mondanom sem kell, hogy április elseje volt, így tudtam meg, hogy ezen a napon állítólag világszerte - tréfálkoznak az emberek, és ilyenkor nem szabad megsértődni. Ez a nap, a madarak világnapja is. Gondolom, azért, mert a madarak gátlástalanul befészkelik magukat társaik nagy odafigyeléssel „összehordott otthonába", de mivel április elseje a tréfálkozás napja, nincs harag, csak közös csicsergés. Ha viszont ugyanezt teszi az ember fia - márhogy más feleségének (férjének) ágyában hajtja nyugovóra fejét (és rájönnek) bizony nagy a csetepaté. Ezért jobb megfontolni kit, hogyan tréfálunk meg, nehogy úgy járjunk, mint az a bizonyos idős néni, aki kitalálta, hogy április elsejére összecsődíti fiait, lányait, menyeit, vejeit, unokáit azzal, hogy felolvassa végrendeletét. Amikor összegyűlt a család, emigyen szólt: „Kedveseim, örülök, hogy láttalak benneteket, de nem végrendelkeztem, és nem is hagyok rátok semmit, mert ti sem törődtök velem. Tudjátok, mi a tiétek? Ez a nagy fityisz. De remélem, nem haragusztok, hiszen április elseje van..." „Dehogy, dehogy", mondták megnyúlt képpel, viszont soha többé a mama felé sem néztek. Hát így is, úgy is elsülhet az áprilisi tréfa... (ozo) Méry Gábor illusztrációs felvétele ÁPRILISI TRÉFA VOLT... ČALFA BÁRTFAN Marián Čalfa szövetségi kormányfő kelet-szlovákiai munkalátogatásának második napján a Bártfai járásba látogatott. Megtekintette a fürdőváros gyógyüdülőit, valamint érdeklődött a gyógyfürdő privatizálásának feltételeiről. Milan Matej, a gyógyfürdő igazgatója közölte a kormányfővel, hogy az állami vállalat privatizálását a második fordulóra tervezik. Szólt arról is, hogy az épületek iránt német, osztrák és angol vállalkozók is érdeklődnek, de 36 kisebb objektum visszaadását kérik a volt tulajdonosok is. Marián Čalfa a nap folyamán találkozott a mezőgazdasági üzemek vezetőivel, akik tájékoztatták a mezőgazdasági termelés visszaesésének okairól, valamint a magas adó-és hitelterhek okozta nehézségekről, és elmondták a transzformációs törvénnyel szembeni kifogásaikat. A KATONA IS POLGÁR (Munkatársunktól) Mint azt eddigi tudósításainkból megtudhatták, az ún. rediszlokáció eredményeként több szlovákiai városban - köztük Léván, Komáromban és Párkányban - komoly gondot okoz a hivatásos katonák megjelenése a városban. Lakásgondjaik és egyéb szociális problémáik megoldása egyelőre az önkormányzatokra vár. Tegnap erről tárgyaltak Nagytapolcsányban a 13. harckocsizódandár alakulatainak otthont adó városok polgármesterei és a keleti katonai parancsnokság vezetése. A kiváló hangulatú eszmecserén részt vett Jozef Tuchyňa altábornagy, Ján Korec bíboros és Jozef Hetteš, a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának főtitkára. Ján Korec bíboros türelemre intette a résztvevőket, és kifejezte reményét, hogy az említett gondok csak átmenetiek. Jozef Tuchyňa elmondotta: a jelenlegi problémák megoldását nagyrészt a hivatásos katonáktól várja. Ugyanolyan polgárok, mint a többiek - mondotta. Amennyiben jogi lehetőség lesz rá, akár vásárolják meg lakásukat. Oravec János, Párkány polgármestere komoly hiányosságnak tartja, hogy az állam politikai döntésként határozott új alakulatok létrehozásáról, de a részletkérdések megoldását az önkormányzatokra bízza. - Párkányban nem fogadtuk ellenségesen a katonákat - mondotta. - Együttműködésünk az alakulat parancsnokságával kiváló. A hadsereg viszont állami intézmény, ne várja hát tőlünk senki, hogy az önkormányzatok számukra idegen feladatokat vállaljanak. (lovász) ARANYPÉNZ EGY AGYAGKANCSÓBAN (Munkatársunktól) Egy kassai hölgy az Iglói járásban Nagysolkmár községben vett egy régi házat, ahol cukrászdát kíván nyitni. Legnagyobb meglepetésére amikor emésztőgödröt ástak, alig másfél méterre a föld felszíne alatt egy agyagkancsót találtak, melyben 65 darab XV. és XVI. századból származó aranypénzt rejtettek el valamikor. A közel 20 dekagrammos rendkívül értékes aranyleletet átadták a Kelet-szlovákiai Múzeumnak. Amint azt Katarína Zozuľáková, a múzeum illetékes szakembere elmondta, hozzáláttak a lelet szakszerű feldolgozásához, és mihelyst végeznek a munkával, kiállítják a zömében Zsigmond király idejéből származó aranypénzeket. (szák)