Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-20 / 293. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 9. Szabó Magda írónő nyolcvanévesen is gyönyörűen mosolyog Vallomás szülővárosának Mindennap ír, ahogy egész életében tette. Amióta csak írni tud, s azt már az iskola megkezdése előtt tudott, örökké ír. Vagy ol­vas. De folyamatosan al­kot. Mondja, bevált ez a­­ recept a szürke hétköz­napokkal szemben, az életmódján sem változta­tott soha. BÁRÁNY JÁNOS Elárulja, ez az esztendő, a nyolc­vanadik, nehezebb volt, mint a többi. Egy ország mondta, hogy Isten éltesse, s az írónak a maga módján minden kedves szóra válaszolnia kellett. Mint a Ko­máromi Jókai Színházban, ahol a Kiálts, város! című drámájá­nak bemutatóján igencsak meg­hatódott. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy Jókai Mór szülővárosában, képzeletben azt mondhattam a nagy író szellemének, hogy kér­lek szépen, Jókai, te már ott vagy a halhatatlanságban. Én meg ezt tudom, és ezt hozom neked üdvözletül. Minek a hatására, milyen kö­rülmények között született a Kiálts, városi? Annak idején a debreceni szín­ház felkért, hogy a Csokonai-év­fordulóra írjak egy darabot Cso­konairól. Megpróbáltam, de rá­jöttem, hogy nem tudom feltá­masztani, még nem érzem őt. Tótágas csodák szoktak velem történni, akkor is egy ilyen tör­tént. Egészséggel szíves infark­tust kaptam, mert szomorú vol­tam a férjem halála miatt. A kór­házban is Csokonai foglalkozta­tott. Az ágyon a bécsi titkos­rendőrség levelezését olvastam Magyarország nádorával. Ami­kor az orvos meglátta, hogy mit csinálok, szörnyen elképedt. Én meg nyugodtan válaszoltam, hogy dolgozom. Akkor már úgy éreztem, közel vagyok Csokona­ihoz. Addig, amíg odáig jutot­tam, ebben az űrben született a Kiálts, város! Azt mondtam, Csokonai rejtélyét még nem fej­tettem meg, de a várost már is­merem. Valamilyen formában mindenki elmondja a maga sze­relmi vallomását. Ez a dráma az én szerelmi vallomásom a város­nak, melyben születtem, ahol megtanultam beszélni, amelytől a hőseimet, s minden irodalmi munkám élményanyagát kap­tam. E színpadi művének is gyö­nyörű a nyelvezete. Honnan ismeri ilyen jól az évszázadok­kal ezelőtt használt nyelvet? Harmincöt és negyven között, amikor egyetemre jártam, na­gyon szigorú oktatás volt. Kap­tam volna a professzor úrtól, ha azt mondja, Szabó kisasszony, szíveskedjék nekem biedermei­erül, szecessziósan vagy a kolos­torok nyelvén beszélni, s én nem úgy szólalok meg. Megbuktatott volna magyarból. Melyik darabja áll a legköze­lebb a szívéhez? Anya vagyok. Valamennyit saját gyermekemként szeretem. E­gyikkel sem buktam meg, mindet szerették a nézők. A legfonto­sabb az Az a szép fényes nap volt. Talán azért, mert elbúcsúztam a jó Kisfaludy nyelvétől, s úgy szó­laltattam meg az Árpádkor hőse­it, mintha a tévében a riporter ar­ról beszélt volna éppen, merre járt a múlt héten Arafat. Mivel István korából csak néhány nyelvemlékünk maradt, azokból nem tudtam felépíteni a drámát. Abból a szókincsből építettem hát fel, amit mi használunk. Készül még drámát írni? Már az egész ország tudja, el­mondtam, szeretném megírni a Vörösmarty-darabot. Ez az én felajánlásom. Remélem, lesz időm befejezni. Éjjel-nappal ta­nulok. Vastag könyveket lapoz­gatok. Amit a történelem tanít róla, ön is tudja, én is tudom. En­gem az érdekel, mit írtak róla mások. A baráti levelezését ta­nulmányozom. Honnan veszi az erőt az alko­táshoz? Ahhoz, hogy ennyire vidám, hogy ilyen gyönyörűen mosolyog? Mérleg vagyok. Mindenkit kibé­kítek, összehozom a párokat, re­mek esküvői tanú vagyok. Tudja, nagyon furcsán hangzik, de nem tudok veszíteni. Ez nem jelenti azt, hogy nem kapok a fejemre, hogy nem tiltják be valamelyik drámámat, hogy nem jelentenek fel. De ez is az élettel jár. Sze­gény halálos ellenségemet a gu­ta üti meg, mert én még mindig nevetek, mert tudom, hogy úgyis én fogok győzni. A számtalan seb nem arra való, hogy az em­ber mutogassa. „Mindenkit kibékítek, összehozom a párokat, remek esküvői tanú vagyok." (Dömötör Ede felvétele) Kodály Kórusok Nemzetközi Találkozója: ma a vendégkórusok hangversenye, holnap karácsonyi koncert A régi tisztelettel­­ Kodálynak TALLÓSI BÉLA Galánta. Második alkalommal rendezték meg a Kodály Kórusok Galántai Nemzetközi Találkozó­ját. A rendezvényről Mézes Ru­dolfot, a Csemadok Galántai Te­rületi Választmánya titkárát kér­deztük. Amikor a Csemadok Galántai Te­rületi Választmánya, illetve a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága vezetősége elhatároz­ta, hogy megrendezi a Kodály Kórusok Galántai Nemzetközi Találkozóját, a kodályi hagyomá­nyok őrzése, ápolása hatott rájuk ösztönzően. Galántán a zene­szerző iránti tisztelet nem újkeletű, hiszen ebben a város­ban köztudottan hosszabb múlt­ra tekint vissza a kodályi örök­ség, a kodályi hagyományok ápo­lása. Két éves Kodály halála után kó­rustalálkozóval emlékeztek meg a Mesterről. Akkor született meg az ötlet, hogy rendszeressé te­gyék az eseményt. Így alakult ki aztán fokozatosan a szlovákiai magyar énekkarok országos mi­nősítő versenye, amely kezdet­ben gyermek, ifjúsági és felnőtt énekkarok részvételével zajlott. Akkor még, a rendezvény része­ként a nyelvész Kodályról is meg­emlékeztek. Hatvankilenctől há­rom-négy alkalommal Galántán rendezték meg a Szép magyar beszéd elnevezésű országos kiej­tési versenyt a háromévenként tartott Kodály Napokhoz kap­csolva. Hetvenötben aztán a gyermekfesztivál levált a Kodály Napokról, amikor is a gyermek­kórusok seregszemléjének, Csengő énekszónak Érsekújvár­a adott otthont. „A Kodály Kórusok első Galántai Nemzetközi Találkozójának megrendezését az előzte meg, a­hogy a nyolcvanas évek végétől több magyarországi fesztiválon vettünk részt a Galántai Kodály Daloskörrel - mondta Mézes Ru­dolf. - Mégpedig olyan fesztiválo­kon, amelyekre a Kodály nevét vi­selő kórusokat hívták meg. Úgy gondoltuk, hogy hasonló találko­zóra mi is vendégül láthatnánk olyan kórusokat, amelyek Kodály nevét viselik, illetve amelyek Ko­dály-intézmények, Kodály-isko­lák mellett működnek. Az első ta­lálkozót, amely háromnapos volt, 1992-ben tartottuk a zeneszerző születésének száztizedik évfordu­lója alkalmából." Az idei, tehát a második találkozót a zeneszerző és népzenekutató halálának száz­tizenötödik évfordulója alkalmá­ból tartják. Ma délután a vendégkórusok hangversenyén a városi művelő­dési központban a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általá­nos Iskola és Gimnázium leány-és vegyes kara, a Székesfehérvári Kodály Zoltán Ének-Zenei Általá­nos Iskola és Gimnázium leány­kara, a Pécsi Kodály Zoltán Gim­názium vegyes kara, a budapesti Tungsram Kodály Zoltán Férfika­ra mutatkozik be. „Erdélyből nem tudtunk vendéget hívni, mert ott egyetlen olyan kórust sem talál­tunk, amely Kodály nevét viselné - mondta a Csemadok-titkár. -Szerettük volna, ha az egyetlen erdélyi Bartók-kórus, a temesvári Bartók Béla vegyes kar fellép Galántán, de nem tudtak eljön­ni." A holnap délutáni karácsonyi hangverseny résztvevői a ven­dégkórusokon kívül a Galántai és a Felsőszeli Magyar Tannyelvű Alapiskola gyermekkara, a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnázium vegyes kara, vala­mint a Galántai Kodály Zoltán Daloskör. De nemcsak a galántai közönség ismerkedhet a vendégkórusok re­pertoárjával, hanem a környék­beli települések, falvak - Diószeg, Felsőszeli, Nagymácséd, Tak­sony, Tallós - lakói is, mégpedig templomi hangversenyeken. Részrendezvényként tartották csütörtökön a Kodály-Ady mű­veltségi vetélkedőt, előző nap pe­dig az Eösze László Kodály-tanít­vány, zenetörténész által össze­állított kiállítást nyitották meg a nagyközönség előtt. S hogy miből? Nos, ahogy Mézes Rudolf elmondta, az anyagi tá­mogatás náluk is kemény dió, hi­szen pénzből nekik is kevés van. „Örülök, hogy mégis elő tudtuk teremteni az anyagiakat. Alapít­ványnál pályáztunk, több helyről meg is kaptuk a kért támogatást. A községekben, ahol hangverse­nyeket tartunk, az önkormány­zatok, a Csemadok-szervezetek, kisebb-nagyobb vállalatok, vál­lalkozók, mezőgazdasági szövet­kezetek támogatnak, ugyanúgy, ahogy Galánta város önkor­mányzatától is kaptunk segítsé­get. Nem kis hozzájárulás az is, hogy a magyarországi csoportok maguk vállalták utazásuk költsé­geit. A civil szerveződések, a tár­sadalmi szervezetek, a polgár­mesteri hivatalok tehát felkarol­tak bennünket, de sajnos, a Pro Slovakia alap nem járult hozzá a rendezvényünkhöz." Mit adhat ez a zenei találkozó, mi a hozadéka a galántai rendez­vénynek? Egyrészt a tudás, ame­lyet nemcsak a műveltségi vetél­kedő résztvevői vihetnek haza a helyszínről, hanem mindazok, akik megnézik a kiállítást, akik részt vesznek az egyes hangver­senyeken. Másrészt természete­sen a műélvezet. Harmadrészt a Galántai Kodály Daloskör számá­ra érkező újabb és újabb meghí­vások. A fellépések, az éneklés le­hetőségének megtalálása. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZOMBAT ! SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő (11) Az eladott menyasszony (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kis éji zene (19) KIS SZÍNPAD: Vigyázzatok Leonra! (19) AAOZI POZSONY HVIEZDA: Reszkessetek betörők 3 (am.) 13.30,15.30,18 Zsa­ruk földje (am.) 20.30 OBZOR: Herkules (am.) 15.30 Az elve­szett világ (am.) 18 Bean (am.) 20 MLADOST: Európai gye­rekfilmek: Pinocchio (ol.) 10 Pippi Taka­tukán (svéd) 13.30 Végtelen történet (ném.) 15.30 CHARLIE CENTRUM: Herku­les (am.) 15.30. 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Álljon meg a nászmenet! (am.) 17. 20.30 Mikrokozmosz (fr.) 19 Föld és szabadság (sp.-ang.-ném.) 19.30 Nyolc szempár (am.) 19.15 ' " KASSA DRUŽBA: Herkules (am.) 13.30,15.30,17.45 Air Force One -Az elnök különgépe (am.) 20 TATRA: Sleepers - A pokoli lec­ke (am.) 16.19 CAPITOL: Herkules (am.) 14,15.45 Apák nap­ja (am.) 18, 20,15 ÚSMEV: Reszkessetek betörők 3 (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19,15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Az őserdő hőse (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TÁTRA: Reszkessetek betörők 3 (am.) 17, 19 ZSELÍZ - SPUTNIK: Emberrablás (am.) 18 LÉVA- JUNIOR: A kapcsolat (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Áll­jon meg a nászmenet! (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMP­LÉN: Két nap a völgyben (am.) 18 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szombaton reggel 9 órakor je­lentkezik a Hétről hétre c. publi­cisztikai magazin. Szerkesztője H. Rudas Dóra. A műsor első órájában most is a hét belpoliti­kai eseményeivel foglalkozunk. Tíz óra után a zenének­­ ezzel kapcsolatos rendezvényeknek adjuk át a teret. Egy komáromi ünnepi hagverseny kapcsán arra keressük a választ, mennyire él ma Szlovákiában Kodály Zoltán üzenete, s egy kórustalálkozó­nak köszönhetően pedig Erdély zenei életébe kapunk rövid be­pillantást. Délben híreket mon­dunk, ezután a Pop mix bemu­tatja a legújabb slágereket. 13 órakor megismételjük Csetényi Anikó Boróka c. rádiójátékát. Két órakor híreket mondunk, majd a Helyesen szlovákul c. ro­vat jelentkezik. Fél háromkor már elhangzott műsorainkban tallózunk. 15 órakor a Zenei kör­sétában néhány karácsonyi ko­molyzenei felvétellel szeretnénk meghittebbé tenni az adventi vá­rakozást Liszt, Bach, Csajkov­szkij zenéjével. 15.30-kor az év utolsó Vidék magazinjában meg­ismétlünk néhány, az elmúlt hó­napokban elhangzott érdekes és tanulságos beszélgetést. Ezután hírek következnek, majd a Kö­szöntő szól az adászáró hírössze­foglalóig. Vasárnap reggel 9 órakor hírek, műsorajánlat: 9.15-kor Világos­ság. A katolikus félórában Mécs Imre, rappi esperesplébános ad­venti elmélkedése hangzik el, majd az 50 ével ezelőtt kitelepí­tett Katona Pál makói esperesről készített portré I. része. A Halkó József pozsonyi lelkiatyával ké­szült beszélgetés témája: Az öröm mint a lelki élet gyümöl­cse. Ezután a Gaudium régi ze­nét játszó együttes néhány felvé­tele hangzik el. 10.10-kor foly­tatjuk a Süsü kalandjait. 10.25-kor a Kamaszrádió vendége Angyel Miklós, akit Udvard tör­ténetéről írt két könyve kapcsán kérdezgetnek az udvardi kama­szok. 10.55-kor Anyanyelvünk. Jakab István fordítási követke­zetlenségeinkről beszél. 11 óra­kor a Pedagógusnaplóban beszá­molunk az V. Katedra Napokról. Ezután híreket mondunk, a Ran­devú után hírek, műsorismerte­tés. 14.10-kor kapcsoljuk Lon­dont, a BBC magyar adását. 15 órakor Irodalmi mozaik. Témá­ja: terített­­ asztal az irodalom­ban. 15.30-kor a néprajzi össze­állításban adventi szokásokat és énekeket mutatunk be. Ezután hírek, majd a Köszöntő szól mű­sorzárásig. (­zj­) December közepén nyitották meg Los Angelesben a világ jelenlegi legnagyobb múzeumát és művészeti központját, amely a Getty Cent­rum nevet kapta. Az építkezés 14 évet vett igénybe. (ČTK-felvétel)

Next