Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-13 / 2. szám

Modern élet Éjjel kettő és négy között van a katasztrófák időszaka, ilyenkor sok baleset történik Soha ne álljunk ellent a fáradtságnak A legkisebb egysejtűtől az em­berig mindannyiunkban ke­tyeg egy biológiai óra, amely meghatározza, irányítja vala­mennyi testfunkciónkat. Ha összhangban élünk vele, ki­egyensúlyozottan telnek nap­jaink. Pontos működése egy­előre ismeretlen, de az új tudo­mányág, a kronobiológia sok mindent kiderített róla. Biológiai óránk nappali fénynél működik a legjobban, mert amikor a szemünket felnyitjuk, a fény hatására az agyban meg­szűnik az elalvást segítő melatonin termelése. Rászed­hetjük azonban például egy olyan erős fényű lámpával, amelyet a téli depresszió elleni terápiában használnak, ekkor ehhez igazítja a rutintennivaló­kat. (A vakok esetében, ahol hi­ányzik a ritmust adó fény, ezért fontos, hogy mindig ugyanab­ban az időben egyenek, bújja­nak ágyba stb.) Ha egy átvir­rasztott éjszakával megzavar­juk a megszokott ritmust, azt még szervezetünk elnézi, óránk ugyanúgy ketyeg to­vább, mint máskor. Ám ha gyakran és huzamosabban bo­rul fel az időrendünk, az óragé­pezet mechanizmusa összeza­varodik. Kontinensek között utazva több időzónát átrepü­lünk, s ilyenkor a helyi időtől eltérően vagyunk fáradtak és éhesek. Bár a nappali fény min­dig a megfelelő napi időhöz igazítja belső óránkat, ez nem megy gyorsan, akár két hétig is eltarthat az átállás. A nagy figyelmet igénylő tevé­kenységek közben különösen veszélyes a biológiai ritmus el­lenére élni. Éjjel kettő és négy óra között például teljesen mélyponton van a szerveze­tünk, így a figyelmünk is. Ezért ez a katasztrófák ideje, ilyen­kor történik sok gyári és hajó­szerencsétlenség, autóbaleset. A következő mélypont legtöb­bünknél délután egy és kettő között jelentkezik, ajánlatos ilyenkor egy kis semmittevésre csábulni. Ne álljunk ellent a fá­radtságnak, szervezetünk bölcs, bátran rábízhatjuk ma­gunkat belső hangjára, így van ez az evéssel is. Éhségérzetünk általában dél körül jelentke­zik a legélesebben, mert ek­kor a fokozott gyo­morsavterme­lés hatására a szervezet különösen jól értéke­síti a táplálé­kokat. Bár a biológiai ritmus időbeli sorrendje min­denki számára többé-ke­­vésbé azonos, a ciklusok kezdetének időpontjában lé­teznek különbségek. Ezt java­részt a genetikai hajlam hatá­rozza meg. Vannak az úgyne­vezett reggeli emberek, akik minden nehézség nélkül pat­tannak ki az ágyból, és vannak az éjszakai baglyok, akiknek este kilenckor indul a napjuk. Ma már jó néhány munkahe­lyen lehetővé teszik a rugalmas munkakezdést. Az orvosoknak is fontos a bioló­giai ritmus ismerete. A betegsé­gek tünetei ugyanis sokszor napszakos ritmusban, az adott szerv aktivitása idején jelent­keznek, így megeshet, hogy szívritmusproblémával bajló­dó beteg délelőtti vizsgálata teljesen egészséges képet mu­tatnak úgynevezett reggeli emberek, akik minden nehézség nélkül pattannak ki az ágy­ból, és vannak éjszakai baglyok is. Iat, délután háromkor viszont egészen más lesz az EKG-lelet. A gyógyszerek hatásával fog­lalkozó kutatások is bebizonyí­tották, hogy a napi háromszori bevétel kevés gyógyszerre ér­vényes. Például az asztmás lég­szomj éjszaka három és öt kö­zött jelentkezik, tehát a gyógy­szeres kezelés is csak ekkor szükséges. Egy késői kiadós evés könnyen gyomorfájáshoz vezethet, mert az emésztés este takaréklángon üzemel. A máj ellenben nyolc óra tájban van a csúcson, ennek köszönhetően az alkoholt is könnyebben viseli a szervezet ilyenkor, mint napközben. Éjszaka a vese pihen, ezért ekkor bizonyos gyógyszere­ket nem szabad bevenni. 1999. január 13. 5 A Spitzbergák fővárosa, Longyearbyen. A bányászok exhumált holttestéből vett szövetminta alapján próbálják meghatározni az 1918-tól 1920-ig dühöngő spanyolnáthajárvány vírusának erede­tét, és oltóanyagot akarnak kifejleszteni belőle. Archív felvétel Felnyitották hét bányász sírját Exhumált spanyolnátha Nagyanyáink ha megsárgult családi képeket nézegettek, egy-egy elmosódott arcról megjegyezték: „Sajnos, spa­nyolnáthában meghalt sze­gény.” Most a tudósok azon igyekeznek, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg a sú­lyos járvány. A szakemberek hét norvég bá­nyász csontkeményre fagyott holttestéből akarnak ismere­teket szerezni arról a vírusról, amely nyolcvan évvel ezelőtt húszmillió ember halálát okozta világszerte. Egy brit cég védőöltözetet viselő mun­katársai a közelmúltban fel­nyitották a hét bányász sírját a sarkvidéki Spitzbergák fővá­rosának, Longyearbyennak a temetőjében. A hét bányász 1918-ban hunyt el a járványos spanyolnáthában. A kanadai Kirty Duncan és a norvég Tom Bergan mikrobio­lógusok vezette nemzetközi tudóscsoport reméli, hogy a bányászok exhumált holttes­téből vett szövetminta alapján képes lesz meghatározni az 1918-tól 1920-ig dühöngő spanyolnáthajárvány vírusá­nak eredetét, és oltóanyagot is sikerül kifejleszteni ellene. Van ennek a tudományos kí­sérletnek egy misztikus olda­la: pár évszázad óta csak kulti­kus céllal járunk temetőkbe. Amióta azonban genetikai ku­tatások folynak, alapjaiban megváltozott a helyzet. Immár a holtak sem pihenhetnek sír­jukban „örök nyugalomban”, mert a genetikai információ fontos azonosító tényezővé lé­pett elő. A temetők tehát még mindig számos titkot, információt is rejtenek. Ha a spanyolnátha - amely a maga idején, az anti­biotikumok felfedezése előtt biztos halálhoz vezetett - sem fenyegethet többé, tán a hol­tak „áldozata” sem lesz hiába­való. Lapos a keble, és teli van önbizalommal Anti-Barbie született Vége a Barbie baba korlátlan egyeduralmának! Amerikában afféle ellen-Barbie kerül hama­rosan a boltokba. A baba szem­üveget, lapos sarkú cipőt visel, a keble lapos, és szemmel látha­tóan teli van önbizalommal. Pó­lóján ez a felirat áll: „Egy szép napon nő lesz az elnök”. A negy­ven centiméter magas babát, akinek Margaret a neve, a Dennis­ Comics egyik szereplő­jéről mintázta „mamája”, Ann Ruben hetvenhárom éves pszi­chológus. Ruben asszony kö­zölte, elege van a Barbie­­babákból, és abból is, hogy „a lányokba már kicsi koruktól be­­leortják: szőkének, karcsúnak és telt keblűnek kell lenniük”. A pszichológus szerint a Mar­garet baba üzenete: „a lányok is mindent elérhetnek, nemcsak a fiúk. Rebellis grófnő Carine Van der Straten- Ponthoz a belga arisztokrácia krémjéhez tartozik, de az ifjú hölgy nem rabja rangjának. Méltóságteljes unalom helyett a tevékeny életet választotta. Két szerelme és két szenvedé­lye között osztja meg idejét. Imádja az autóversenyzést meg a lovaglást, ez utóbbinak köszönheti, hogy találkozott álmai lovagjával, Marc Van der Straten-Ponthoz gróffal. Első látásra egymásba szeret­tek, az esküvőt sem halogat­ták, egy év múlva megszüle­tett a második szerelem, a kis cois. Sze­rencsé­re a férj megérti huszon­két éves asszonyának ló­erők iránti vonzalmát, ezért meglepte egy Vertigo­­modellel, amelynek vörös bőrrel borított belső terét a di­vatmágus Torrente tervezte. Carine imád száguldozni kü­lönlegesen szép és szélsebes autóján. Bolondos autók Mondd meg, milyen autót ve­zetsz, és én megmondom, ki vagy! Freud Zsigmond reme­kül feltárná egynémely hó­bortos autótulajdonos lelkét, ha élne. Amerikában semmi sem lehetetlen. Egyre extravagán­sabb kocsik gurul­nak az utcákon. Nem kell gazdagnak len­ni ahhoz, hogy feltűnést kelt­sen az ember. Mme Vassar- Aubry kimeríthe­tetlen, ha a papa­gájairól van szó. Nem kevesebb, mint hét példány (kékfejű amazon, gaboni szürke stb.) sé­tálgat és dis­­kurál párizsi lakása csecse­becséi között. E mada­rak iránti szerelme egy örökség révén született. Húsz évvel ezelőtt, Ours mester, a híres madár­idomár végrendeletében rá­hagyta tanítványait. Azóta a hölgy kedvenc időtöl­tése, hogy a leckéjüket ismé­telten velük. Mozaik Ismétlés a tudás anyja

Next