Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-17 / 239. szám, kedd

Parancsnokváltás Koszovóban Belgrád: Carlo Cabigiosu olasz tábornok tegnap át­vette a koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) főparancsnoki tisztségét: a szerbiai tartományba ve­zényelt békefenntartók irányítása ily módon fél év után visszakerült az Eurohadtesttől a NATO hatáskörébe. (MTI) Hetven métert zuhant a busz Bogotá. Hetven méter mély szurdokba zuhant a kolum­biai főváros közelében egy turistabusz a hét végén; a balesetben 21-en meghaltak, 25 pedig megsérültek. Ko­lumbiában a gyilkosságokon mellett a közlekedési balese­tek okozzák a legtöbb ember halálát. (MTI) Ismét győzött a szocializmus Tirana. Az albániai helyha­tósági választások vasárnap megtartott második fordu­lója megerősítette a kormány­zó szocialisták győzelmét. A Központi Választási Bizott­ság által közölt előzetes eredmények szerint két hét­tel korábban az Albán Szo­cialista Párt nyert annak a 144 településnek a legtöbb­jében, ahol újabb fordulót tartottak. (MTI) Milosevics milliói külföldön Berlin. A német hírszer­zés adatai szerint a bukott jugoszláv elnök a szerve­zett bűnözés kategóriájá­ba eső módszerekkel több százmillió márkás vagyont halmozott fel külföldi bankszámlákon. Egyedül svájci bankokban száz­millió dollárnyi Milose­­vics-pénz hever „befa­gyasztva”. (MTI) Negyedszer nősült a terroristavezér Kandahár. Oszama bin Laden hírhedt nemzetközi terroristavezér újabb házas­ságot kötött, egy 18 éves je­meni leányzót véve negyedik nejéül. A lakodalmat annak rendje és módja szerint ülték meg bin Laden bunkerében, amely a dél-afganisztáni Kandahár elővárosában található. (MTI) Csernomirgyin perelné Bush-t Moszkva. Viktor Cserno­mirgyin volt orosz kormány­fő bocsánatkérést követelt if­jabb George Bush texasi kor­mányzótól, amiért a republi­kánus elnökjelölt egy tv-vitá­­ban az IMF-pénzek eltulajdo­nításával vádolta a moszkvai politikust. Csernomirgyin tegnap közölte, ha a bocsá­natkérés elmarad, pert indít Bush ellen. (MTI) Multimilliomos Milosevics (TA SR/AP) Akár két napig is elhúzódhat az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére összehívott csúcs Nyolcszögű kerekasztal Sarm-es-Sejk. Tegnap dél­után Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök megnyitójával fe­szült légkörben kezdődött el Sarm-es-Sejkben a közel-ke­leti csúcsértekezlet, amely­nek célja a palesztin terüle­teken több mint két hete dú­ló erőszak megfékezése. MTI-HÍREK A nyolcszögletű asztalnál Jasszer Arafat palesztin elnök, Ehud Barak izraeli kormányfő, Bill Clinton amerikai elnök, Hoszni Mubarak egyiptomi államfő, II. Abdalláh jor­­dániai király, Kofi Annan ENSZ-fő­­titkár, valamint Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpoli­tikai főmegbízottja vesz részt. A csúcsnak „nem szabad kudarcot vallania, mert az izraeli-palesztin békefolyamat és a térség jövője a tét” - jelentette ki a megnyitón Clin­ton. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint Clinton legfeljebb két napot tud szánni a tárgyalások­ra. Clinton felszólította Izraelt és a palesztinokat, fejezzék be az egy­más elleni vádaskodást az erősza­kos cselekmények miatt, mert ez zátonyra futtathatja a békefolya­matot. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök felszólította Izraelt, az ország megnevezése nélkül, hogy hagyjon fel a provokációkkal, az erőfitogta­tással, amelyeknek célja, hogy meg­törjenek egy fegyvertelen népet és amelyek azzal a veszéllyel járnak, hogy anarchiát és instabilitást ter­jesztenek a térségben. Ehud Barak, Kofi Annan és II. Abdalláh tegnap délután elhagyták a konferencia színhelyéül szolgáló Golf szállodát. Egyelőre nem tudni, mikor térnek vissza a tanácskozáshoz. Az előze­tes kétoldalú megbeszélések közül részletek egyedül Barak és Muba­rak találkozójáról szivárogtak ki. Az AP amerikai hírügynökség sze­rint az izraeli kormányfő leszögez­te: az izraeli hadsereg mindaddig nem szünteti meg a palesztin ön­kormányzatú területek zárlatát, amíg Arafat nem tereli vissza a bör­tönökbe a harcos iszlám szerveze­tek több tucat szabadon engedett tagját és nem parancsolja meg a pa­lesztin biztonsági erőknek, hogy ne nyissanak tüzet és ne vegyenek részt az utcai zavargásokban. A csúcstalálkozó idején sem szűnnek a tüntetések és összecsapások a palesztin területeken. A Gázai övezet­ben tegnap tűzpárbaj tört ki izraeli katonák és palesztin fegyveresek között. (CTK/AP-felvétel) Senki sem hívta meg Oroszországot Sarm-es-Sejk. Moszkva nem kapott hivatalos meghívást a sarm­­es-sejki csúcsra - közölte tegnap Igor Ivanov orosz külügyminisz­ter, aki ezzel indokolta, hogy Oroszország nem küldte el képvise­lőjét az egyiptomi városba. - Oroszország kész részt venni a közel­­keleti rendezésben, ha ezt a részvételt „hasznosnak” ismerik el az érintett felek, elsősorban Izrael és Palesztina, és a részvételre fel is kérik Moszkvát - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki el­ismeréssel szólt Clinton „bátorságáról”, amiért elment az egyipto­mi csúcsra, és még az elnökválasztás nehéz időszakában „sem félt attól, hogy esetleg kockára teszi a tekintélyét”. (MTI) Washingtoni elképzelés: Koszovó legyen a harmadik jugoszláv tagköztársaság Ideiglenes kormány Szerbiában MTI-HiREK Podgorica/Belgrád. A vezető szer­biai politikai erők tegnap megálla­podást írtak alá egy ideiglenes kor­mány megalakításáról, amely a de­cemberi előrehozott szerb parla­menti választásokig hivatott irányí­tani a jugoszláv tagköztársaságot. A megállapodást a Szerbiai Demok­ratikus Ellenzék (DOS) tömörülés követelésére írták alá. A tegnapi egyezményben a három fő szerbiai politikai erő - a Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújho­dási Mozgalom, valamint a DOS - megállapodott, hogy idén decem­ber 23-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Az új kor­mány megalakulásáig ideiglenes kabinetet hoznak létre, amelyben négy kulcsfontosságú tárcát - köz­tük a belügyit - a három fél közös irányítása alá vonnák. Az Egyesült Államok szerint az szolgálná leg­jobban a balkáni helyzet megszilár­dulását, ha Koszovó a harmadik tagköztársasággá válna Jugoszlávi­án belül. Az erre vonatkozó wa­shingtoni elképzelésről név nélkül nyilatkozó nyugati diplomatákra hivatkozva számolt be az AP. Az USA szerint csak azzal előzhetők meg az etnikai alapú viszályok, ha a jelenleg Szerbián belüli tartomány köztársasági státust nyer. Koszovó nem maradhat Szerbia része, vi­szont a koszovói albánok ennél messzebb menő, független állami­ságra vonatkozó követeléseit egy állam sem támogatja. Érvényesnek nyilvánították a fehéroroszországi választások első fordulóját Elégedetlenek az EBESZ-megfigyelők MTI-JELENTÉSEK Minszk:­­ Érvényes volt a fehéror­oszországi parlamenti alsóházi vá­lasztások első fordulója, a szavazás­ra jogosult 7,3 millió állampolgár 60,6 százalékkal járult az urnákhoz - közölte tegnap Ligyija Jermosina, a központi választási bizottság elnö­ke. Minszkben, ahol az egyesült de­mokratikus ellenzék, amely nem is­meri el a választások legitimitását, szombaton bojkottra szólította föl az állampolgárokat, a szavazópol­gárok 49 százaléka járult az urná­hoz. 96 szavazó kerületben volt ér­vényes a választás, 14 szavazó kör­zetben viszont nem volt meg a szük­séges 50 százalékos részvétel, így ott második fordulót tartanak októ­ber 29-én. A politikai pártok jelöltjei közül nyolcan győztek már az első fordu­lóban: négyen az Agrárpárt, ketten a Fehérorosz Kommunista Párt szí­neiben indultak. A Fehérorosz Szo­ciáldemokrata Gyűlés, illetve a Fe­hérorosz Szociális­ Sport Párt egy­­egy jelöltet juttatott be a parlament­be az első fordulóban. Az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet (EBESZ) szerint a vasárnapi választások nem feleltek meg az EBESZ által 1990-ben a kop­penhágai dokumentumban meg­szabott demokratikus választáso­kon szükséges követelményeknek. Egyebek között nem tartották be a szabad, tisztességes, egyenjogú és nyitt választásokkal kapcsolatos mi­nimális követelményeket, és bár ta­pasztalható bizonyos előrelépés az előző, 1996-ban tartott választások­hoz képest, továbbra is vannak bizo­nyos hiányosságok a választási fo­lyamat lebonyolításában. A parla­menti trojka állásfoglalásában fel­szólította a fehérorosz hatóságokat, hogy a jövő évi elnökválasztásig te­gyenek eleget a kritériumoknak. A fehérorosz külügyminisztérium nyi­latkozatban bírálta a parlamenti trojka állásfoglalását, mert az - vé­leménye szerint - nem volt objektív. ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 17. Cseh-osztrák vita: Káván gyors megoldást sürget Tárgyilagos párbeszédet MTI-HÍR Prága. A cseh külügyminiszter szerint gyors és konfrontációtól mentes megoldásra van szükség a temelini atomerőmű üzembe he­lyezése miatt kirobbant cseh­­osztrák vitában. „Nem tudom el­képzelni, hogy amíg a blokádok tartanak, tárgyszerű és baráti véle­mény-, illetve tapasztalatcserét folytathatnánk Temelinről. A hely­zet gyors és konfrontációtól men­tes megoldására van szükség. Elis­merem az egyes osztrák állampol­gárok, miként a cseh és a német ál­lampolgárok aggodalmainak jo­gosságát. Ezek eloszlatására tár­gyilagos párbeszédet kell folytat­nunk” -jelentette ki Jan Káván ab­ban az interjúban, amelyet hétfői számában közölt a Hospodárské Noviny című tekintélyes prágai na­pilap. „Nem kívánunk újabb konf­rontációt Ausztriával, de nemzeti érdekeinket igenis meg kell véde­nünk. Minden olyan állam meg­tenné ezt, amelynek határait (blo­kádokkal) lezárják” - mutatott rá a cseh diplomácia vezetője. Joschka Fischer az EU mielőbbi bővítésének híve Lemondana a biztosról MTI-HÍR Berlin. A német külügyminiszter arra számít, hogy az első kelet- és közép-európai országok legkésőbb 2005. január 1-jén tagjai lesznek az Európai Uniónak. A Berliner Ze­itung tegnapi számában megjelent interjúban Joschka Fischer kijelen­tette: személy szerint híve „az EU mielőbbi bővítésének, ám a dolgo­kat megbízható módon kell végre­hajtani. Úgy gondolom, legkésőbb 2005. január 1-jén sor kerül a bőví­tésre. Ha korábban, annak csak örülnénk. Mihelyt látszik a fény az alagút végén, meg lehet állapodni a tárgyalások lezárásának időpont­jában. Ebből következne azután a bővítés első körének dátuma” - mondta Fischer. Az interjúban megerősítette a né­met kormány szándékát, miszerint Berlin az EU Bizottságának megre­formálása után átmeneti időre haj­landó volna lemondani két biztosi posztjának egyikéről. “A javasla­tunk értelmében felső határt szab­nánk a biztosok számának, és rotá­ciós modellt vezetnénk be. Ez azt jelentené, hogy előfordulna olyan ötéves periódus, amelyben egy-egy nagy ország is, mint például Né­metország, nem rendelkezne kép­viselettel a Bizottságban” - jelen­tette ki a német külügyminiszter. Javaslat Székely Zoltán mentelmi jogának megvonására Zsarolással is vádolják MTI-HÍR Budapest.­­ Az Országgyűlés men­telmi bizottsága egyhangú határo­zatával azt javasolja a T. Háznak, hogy függessze fel Székely Zoltán független képviselő mentelmi jogát - tájékoztatta az újságírókat Isépy Tamás (Fidesz) a testület elnöke, a bizottság tegnapi tanácskozását kö­vetően. A testületet a legfőbb ügyész kereste meg átiratával, amelyben közölte, hogy Székely Zoltán alaposan gyanúsítható vesz­tegetés bűntettével. Isépy Tamás hangsúlyozta: a legfőbb ügyész a bi­zottság tudomására hozta, hogy Székely Zoltán a vesztegetésen kí­vül zsarolással is gyanúsítható.­­ Az eset tanúja szerint ugyanis Szé­kely Zoltán közölte Balla Dániel vál­lalkozóval: ha nem adja az általa megjelölt alvállalkozónak a munka 50 százalékát, vagy nem fizet ki készpénzben 30 millió forintot, mindent elkövet annak érdekében, hogy Balla Dánielt, illetve vállalko­zását tönkre tegye - mondta a men­telmi bizottság elnöke. Székely Zoltán, bár meghívták a tes­tület tanácskozására, nem jelent meg a bizottság előtt. Ádeni hadihajó-tragédia Szándékos volt a robbantás Áden. A jemeni elnök tegnap kö­zölte: fontos bizonyítékokat sze­reztek arra nézve, hogy a múlt hé­ten előre megfontolt szándékkal hajtottak végre robbantást az áde­ni kikötőben egy amerikai hadiha­jó ellen. Ali Abdullah Szaleh ezt Tommy Franksel, az amerikai köz­ponti parancsnokság főnökével közölte. Az elnök elmondta, hogy a jemeni biztonsági szolgálat más­fél tucat embert tartóztatott le a merénylet miatt. (MTI) Egy magyar képviselő Pozsonec a parlamentben Zágráb/Ljubljana. Ismét Pozson­ec Mária, a magyar kisebbség ed­digi ljubljanai parlamenti képvise­lője nyert képviselői mandátumot a vasárnapi szlovéniai parlamenti választásokon. Pozsonec így már a harmadik képviselői megbízatásá­nak teljesítését kezdheti meg az új szlovén parlament megalakulása­kor. A Janez Drnovsek vezette Li­berális Demokrata Párt (LDS) nyerte a választásokat 36,16 szá­zalékos eredménnyel. (MTI) Érdekellentétek az EU-tagországok találkozóján Kicsik és nagyok csúcsa MTI-HÁTTÉR Brüsszel: Jacques Chirac francia ál­lamfő „jelentős előrelépésről” be­szélt, európai ügyekért felelős mi­nisztere, Pierre Moscovici pedig „Biarritz szellemeként” üdvözölte a hét végi EU-csúcson a megegyezés iránti törekvés - általa tapasztalt - légkörét. A sajtónak kiszivárogtatott értesülések szerint azonban a talál­kozóra inkább a „nagy” és a „kis” EU-tagországok közötti érdekütkö­zések nyomták rá a bélyegüket. A hatalomelosztással összefüggő te­rületen a brüsszeli bizottság össze­tételét és a tagországokra jutó sza­vazati súlyok újraosztását illetően markánsan kiütköztek az öt „nagy” tagállam (Németország, Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Spanyolor­szág, Olaszország) és a kisebbek kö­zötti érdekellentétek. A „nagyok”, élükön a soros elnök Franciaország­gal, erőteljesen kiálltak a bizottság létszámának korlátozása mellett, amit a kisebbek rossz néven vettek, úgy vélvén, hogy partnereik egysze­rűen rájuk akarják kényszeríteni ál­láspontjukat. „Hol lennének önök az unió nélkül?” - kérdezte állítólag a pénteki vacsorán Lionel Jospin francia kormányfő, portugál és lu­xemburgi kollegája felé fordulva. Chirac is elismerte az érdekellenté­tek meglétét, amikor a csúcstalálko­zót záró sajtóértekezletén leszögez­te: Franciaország „nagy súlyt helyez arra, hogy ne keletkezzen törés a ki­sebb és a nagy tagországok között”, mert ez ellentétben állna az uniós intézmények szellemével.

Next