Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám, szombat

8Kultúra - oktatás Lemezbemutató koncert Érsekújvár. A Vándor együttes holnap 17 órakor a Csemadok ér­sekújvári székházában tartja lemezbemutató koncertjét. A Sze­memben hordozlak című lemezen elsősorban megzenésített versek szerepelnek. (vkm) Középkori falképek Európa szívében Komárom. A pozsonyi Műemlékvédelmi Intézet és a budapesti Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal Középkori falképek Európa szívé­ben címmel közös kiállítást rendez a komáromi Limes Galériában. Az ünnepélyes megnyitót ma 14 órakor tartják. Fellép a Marianum egyházi gimnázium énekkara. A kiállítást, amely március 16-áig te­kinthető meg, Komárom város önkormányzata, a Kulturális Örök­ség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatja. (vkm) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő szombat 11 Linsa Miller sz. 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő sz. 19 Alice Csodaországban vasárnap 14, 16.30 KIS SZÍNPAD: A já­ték vége sz. 19 Horror az erdészházban v. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Rigoletto sz. 19 A néger harca a kutyákkal sz. 19 v. 10 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög sz. 18.30 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Makrancos hölgy sz. 19 v. 15 Tizenkét dühös ember sz. 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) sz. 16, 19 v. 13, 16,19 TATRA: Vanília égbolt (am.) sz., v. 15,30,18, 20,30 ISTROPOLIS: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) sz., v. 16, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 13.15.45 Csúcsformában 2 (am.) sz., v. 18.30, 20.30 Roberto Succo (francia) sz., v. 17.30, 20 Állítsátok meg Cáriért (am.) sz., v. 17.30, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Corelli kapitány mandolinja (ang.-fr.-am.) sz., v. 17.45, 20.15 Csokoládé (am.) sz., v. 17.30 Mi kell a nőnek (am.) sz., v. 18 Sade márki játékai (am.) sz., v. 20 A bambanő (am.) sz., v. 18 Ludas Matyi (magy.) sz., v. 16 Amit tudni akarsz a szexről... (am.) sz., v. 20 Egy szöszi szerelmes (cseh) sz., v. 19.30 KASSA DRUZSA: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) sz., v. 16,19 TATRA: Belphégor - A Louvre fantomja (fr.) sz., v. 16,18,20 CAPITOL: Csúcsformában 2 (am.) sz., v. 16,18,20 USMEV: Vanília égbolt (am.) sz., v. 13,30,16,18,15, 20,30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Dr. T és a nők (am.) sz., v. 18 DUNASZER­­DAHELY-LUX: Zoolander, a trendkívüli (am.) sz., v. 19.30 NFG-1- FILM: Divatdiktátorok (am.) sz. 17.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Ne­veletlen hercegnő (am.) sz., v. 17. 19 KOVÁK: Őszi visszatérés (cseh-gör.) sz., v. 19.30 LÉVA - JUNIOR: Szerelem a végzeten (am.) sz., v. 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Harry Potter és a bölcsek köve (am.) sz., v. 16, 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: Rossz álmok (am.) sz., v. 19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 2 (am.) sz. 11.15, 13.30, 20.15, 22.30 v. 11.15, 13.30, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (am.) sz., v. 12. 14, 16 Csajok a csúcson (ném.) sz. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 v. 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) sz., v. 11.30, 13.30, 15.30 Csúcsformában 2. (am.) sz. 12, 14, 16, 18, 20, 22 v. 12, 14, 16, 18, 20 Az egyetlen (am.) sz. 12, 14, 16, 18, 20, 22 v. 12, 14, 16, 18, 20 Ellenséges terület (am.) sz. 18, 20,15, 22.30 v. 18, 20.15 Nő a baj (am.) sz. 17.30, 20, 22.30 v. 17.30, 20 Szörny Rt. (am.) sz., v. 15.45 Valami Amerika (magy.) sz. 11, 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 v. 11, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Vanília égbolt (am.) sz. 12.30, 15, 17.30, 20, 22.30 v. 12.30, 15, 17.30, 20 Meskó Zsolt tizenöt perces játékfilmjét, A somlói galuskát most mutat­ták be a 33. Magyar Filmszemlén. Pár hét múlva már a televízió műsorán szerepel a film. Képünkön Kamarás Iván és Nagy Ervin. (Képarchívum) ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 9. Félhangos töprengések Juhász Katalin A fiatal irodalom lentről nézve című cikkét (Új Szó, február 6.) olvasva Kor és (m)érték Általában nem szoktam vá­laszolni a sajtóban szemé­lyemet és/vagy szövegeimet ért bírálatokra, érkezzenek azok Budapestről, Duna­­szerdahelyről vagy Ipolyba­­logról. Nem hiszek ugyanis a vitá(k)ban. KODUR LÁSZLÓ Ha végigtekintünk a magyar mű­velődés történetén, hirtelenjében egy vitát sem tudnék mondani, melyben bárki bárkit bármiről meggyőzött volna, legyen az a jottista-ipszilonista háború, az ugor-török háború, esetleg ortoló­­gusok és neológusok ádáz penge­­csattogtatása, vagy - nagyot ugor­va - a Balla Kálmán cikkét követő Van-e költészetünk?-vita, esetleg a közelmúltban lezajlott kritika-vi­ta. Ezeknek a vitáknak vagy hatal­mi diskurzus vetett véget, vagy lezár(hat)atlanok maradtak. De ha az embert közvetlenül vitába hívják, az az elől való kitérés a be­képzeltség vagy a meghátrálás lát­szatát keltheti, ezt pedig minden­képpen szeretném elkerülni. Azonban minden igyekezetem el­lenére sem tudok mit kezdeni Ju­hász Katalin válaszával (?)/ref­­lexiójával (?)/véleményével (?) - az egyszerűség kedvéért a további­akban jelöljük a cikk betűsorral - ugyanis nem tudom, nem értem, mit akar tőlem, miért (nem) szólít meg ez az írás. Szerzője ugyanis nem azt veti a szememre, hogy amit írtam, az irodalomelméleti szempontból teljességgel tartha­tatlan, vagy hogy tárgyi tévedése­ket halmozok egymásra, csupán Azt gondoltam, bírála­tot a kezünkben levő könyvről kell írni, azt kifogásolja, hogy véleményem eltér az övétől. Nos, nem értem, ez miért gond? Esetünkben (sajnos) nem elméleti, hanem érzelmi kü­lönbségről van szó. Juhász Katalin azt írja: „Az irodalom parnas­­­szusán kutakodó kritikus nyilván kevésbé becsüli ezeket a próbálko­zásokat, önkéntelenül is összeha­sonlítja őket mindennapi olvasmá­nyaival”. így van! Mivel mással tudná(m) őket összehasonlítani?! S ha én lennék „fiatal szerző”, na­gyon fel lennék háborodva, ha nem a „nagyokhoz”, hanem a kö­zépszerű szerzőkhöz mérnének. Vagy a „fiatal szerzőt” nem illeti meg az, hogy komolyan vegyék? Jobb, ha tutujgatják, gügyögnek neki, ahelyett, hogy emberszámba vennék, s úgy beszélnének vele, mint a „szent hegy” teljes jogú la­kójával? Ha valaki „fiatal szerző”, akkor kezeljük őt csökkent értékű­ként, mérjünk kettős mércével (mint ahogy az a csehszlovákiai magyar irodalomban megszokott, már a két világháború között is lé­tezett egy pesti mérce, meg egy ha­zai)? Akkor most 25 év alatti szer­zőről ne írjunk bírálatot? Egyálta­lán meddig fiatal egy „fiatal szer­ző”, hisz a Tiszatáj 2001/1 számá­ban az akkor 65 éves Tőzsér Árpád azt állítja magáról, hogy ő fiatal költő. Tehát a Finnegan halála című könyve esetében várjak még tíz évet, mielőtt írnék róla? Ez az egyik lehetséges gondolat­­menet, melynek nyomán lezár­­(hat)atlan kérdések sora merül fel. Ha jól értelmezem Juhász Katalin cikkét, olyasmire következtet­­(het)ek, hogy valamiféle pedagó­giai jellegű kritikát vár (tőlem?). Ez előtt az elvárás előtt ha lehet, még inkább értetlenül állok. A ná­­lamnál jóval (hat évtizeddel) ol­vasottabb, tájékozottabb Turczel Lajos már a hatvanas években fel­hagyott a pedagógiai kritikával, mert belátta, hogy semmi szükség rá. Nyugat-Európában és az Egye­sült Államokban pedig már a het­venes évek végén megindult T. S. Eliot és Mathew Arnold kritikael­méleti téziseinek újragondolása, az amerikai dekonstrukció egyik apostola, Geoffrey H. Hartman már 1981-ben kötetben adta közre Az irodalmi kommentár mint iro­dalom c. esszéjét, melyben a kriti­ka autotelikus mivolta mellett tört lándzsát. Ne nevettessük ki a jobb sorsra érdemes szlovákiai magyar irodalmat azzal, hogy azt a látsza­tot próbáljuk kelteni, hogy bárki­nek szüksége volna még a pedagó­giai kritikára. A jogfosztottság évei után majd’ fél évszázaddal semmi szükség erre, egyre több könyv lát napvilágot, szó sincs ar­ról, hogy újra kéne építeni az iro­dalmi rendszert. Mint már fentebb utaltam rá, két­ségtelen, az a fajta „érzelmi azono­sulás”, empátia, mely átsüt Juhász Katalin írásán, az én szövegemből teljességgel hiányzik. Számomra az ArtFALatok című antológia is „csak” egy szöveg (s lehet-e ennél több?), s „alapból” nem tölt el lel­kesedéssel, hogy újabb könyv je­lent meg a könyvpiacon, mert - mint ahogy arra már több tanul­mányomban utaltam - a rendszer­­váltás óta bármi megjelenhet Szlo­vákiában, egy kötet megjelenteté­se leginkább anyagi és kapcsolati tőke kérdése. S ismerve az erre a célra rendelkezésre álló keret­összeg elosztási mechanizmusát... Juhász Katalin azt írja: „Kocur László megint csak nem ismer minden részletet”. Újabb nehezen teljesíthető elvárás, „megugorha­­tatlanul” magasra festett léc. Is­mernem kéne minden részletet? Akkor például a Szex a nappali­ban című kötetről sem írhatnék, mert fogalmam sincs, hogy szer­zője, Hazai Attila kivel levelezik vagy barátkozik? Hadd említsek egy példát a közelmúltból. A Kalligram egy régebbi számában egy fiatal szerző első kötetéről ír­tam bírálatot. Az írás megjelenése után több ismerősöm megrótt, mondván, hogy írhatok ilyet, hisz a szerző a halálos ágyán fekszik, rákbeteg. (Mentségemre szolgál­jon: nem tudtam.) Nos, ahogy Rej­tő Jenő kedves hőse, Fülig Jimmy mondta: „nem lehet minden po­fon mellé forgalmi rendőrt állíta­ni”. Én egészen idáig - naiv mó­don (?) - azt gondoltam, bírálatot a kezünkben levő könyvről kell ír­ni. De ha Juhász Katalinnak ez nem elég, kérem, hogy a további­akban mellékeljen születési anya­könyvi kivonatot, orvosi záróje­lentést, obsitlevelet, valamint minden egyéb, fontosnak vélt do­kumentumot az általa szerkesz­­tett/írott kötetekhez, s ígérem, le­hetőségeimhez mérten megpróbá­lom figyelembe venni. Nemrégiben Juhász Katalin ezt ír­ta az Új Szó internetes kiadásá­nak egyik társalgójában: „Én a szakmát cseszegettem inkább, mint a mezei olvasókat, mert sor­ra jelennek meg a kötetek - nem­csak az enyém -, és ritkán olvasni róluk a sajtóban, ha igen, akkor több hónapos késéssel. A vásárló, netán magyartanár meg csodál­kozva tekint szét a boltban, hogy honnan cseppent ide ennyi isme­retlen név...? juk [2001. 12. 12. 17:43: 05]” Most örülnie kéne, hogy míg ko­moly, három kötettel bíró szerzők éveket várnak a kritikára (meg­jegyzem, már neki sem kell sokáig várnia, a Szőrös Kő 2002/2 szá­mában összefoglaló tanulmány je­lenik meg három kötetéről Kele­men Zoltán tollából), addig a leg­ifjabbak, akikre szerinte a kutya se figyel - ez a megjegyzés komoly zavarokat okozott önértékelésem­ben...- már az antológia megjele­nése után három hónappal­­ a cik­ket prágai kutatói ösztöndíjam idején, novemberben írtam, nem értem, miért csak most jelent meg, én már el is felejtettem) kap­nak visszajelzést, sőt 27 000 ka­rakter terjedelmű dolgozat íródik róluk (lásd Szőrös Kő 2002/1). Egyébként pedig azt, hogy az an­tológia kezdetleges, nem én állí­tom, hanem Juhász Katalin állt fla a kötetről. Kutya se érti ezt, avagy az is bo­lond, ki a szlovákiai magyar iroda­lom kritikusává lesz. Az ArtFALatokat illusztráló Cselényi Árpádnak a kötetben megjelent egyik rajza FELHÍVÁS Az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes felvételt hirdet tánckarába az aláb­bi feltételek alapján: Munkalehetőség­­ (tiszteletdíj, ho­norárium ellenében a más együtte­seknél eltöltött gyakorlat, illetve szakmai tudás alapján): I. Kategória: heti 10 próba + előadások II. Kategória: heti 18 próba + előadások IIL Kategória: heti 36 óra + előadások Ezenkívül az együttes az előadások napjára étkezési hozzájárulást biz­tosít. Indokolt esetben a vidéki tánco­soknak sikeres felvételijük esetén szálláshozzájárulást vagy átmene­tileg szállást is biztosít. A jelentkezésekhez szakmai életraj­zot, valamint fényképet kérünk mellékelni. A pályázatokat postai úton kérjük eljuttatni az alábbi elérhetőségekre: Mostova ul. 8 811 02 Bratislava, Fax: 02/544-103-10 E-mail: ifluszivek@pobox.sk Érdeklődni az alábbi telefonszá­mokon lehet: 02/544-103-10,0903/246-503 Jelentkezési határidő: 2002. február 15. BEÍRATÁSOK ♦ Gúta A gútai Iskola Utcai Magyar Tan­nyelvű Alapiskola igazgatósága ér­tesíti a tisztelt szülőket, hogy a 2002/2003-as tanév első évfolya­mába a beiratkozás ma 8.00-tól 12.00-ig lesz az iskola III. pavitonjá­­ban. ♦ Buzita A Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a 2002/ 2003-as iskolai év első osztályába a beiratkozás február 12-én, 13 és 17 óra között lesz az iskola épületében. ♦ Bodrogszerdahely Értesítjük a tisztelt szülőket, hogy a Bodrogszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 1. osztályába a beiratkozás 2002. február 22-ig tart az iskola épületében, naponta 8 órá­tól 18 óráig. Közös olvasótáborok, ismeretterjesztő előadások Könyvtárközi kapcsolat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Salgótarján/Fülek/Losonc. A sal­gótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár azok közé az intézmé­nyek közé tartozik, amelyek meg­próbálják az elválasztó határokat a szellem erejével áttörni. Oroszné Katona Anna igazgató elmondása szerint intézményük több száz szlovákiai diák és felnőtt látogatót, bejegyzett olvasót tart számon. Gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fent a füleki gimnáziummal, a lo­sonci Nógrádi Könyvtárral, a füleki közkönyvtárral, a határ menti szlo­vákiai magyar alapiskolákkal, a füleki képzőművészekkel és a füleki művészeti alapiskolával. A Kölcsey Alapítványhoz benyújtott pályázataik segítségével már a ki­lencvenes évek közepe óta évente csaknem száz kötettel frissítették a szlovákiai határ menti könyvtárak magyar könyvállományát. Közös olvasótáborokat szerveznek szlo­vákiai magyar gyerekek számára Magyarországon és magyarországi szlovák nemzetiségű gyerekek szá­mára Szlovákiában, Látkyban. Ez a hagyomány 1977 óta él, és remélik, hogy nem is szakad meg. Az idei magyar nyelvű olvasótábort Csesztregen rendezik meg. A losonci Nógrádi Könyvtárral megkötött együttműködési szerző­dés is gyümölcsöző. A közelmúlt­ban Jozef Drenko történész Kár­mán József életéről és koráról tar­tott előadást Salgótarjánban, Madách Gimnáziumban, majd Lo­­­soncon, a Kármán József Alapisko-Az idei magyar nyelvű olvasótábort Cseszt­regen rendezik meg. Iában Havas Juditnak és Budai Ilo­nának volt lélekemelően szép mű­sora, amelyet a salgótarjániak szerveztek. A két könyvtár között állandó a telefon- és az elektroni­­kusposta-kapcsolat, egymás hely­­ismereti anyagát folyamatosan gazdagítják. Legutóbb a Losonczi Phönix című ritka és értékes kiad­vány másolatát juttatták el a lo­sonci könyvtárnak. (szász)

Next