Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám, hétfő

Cl Külföld Megöltek több al-Kaida-tagot Bagram. Az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biz­tonsági erő katonái megöltek több feltételezett al-Kaida­­tagot - közölte a koalíció szó­vivője. Bryan Hilferty elmond­ta, először az ellenség táma­dott, de a nemzetközi haderő a szárazföldről és a levegőből válaszcsapást mért rájuk a Ka­bul melletti bagrami repülő­térnél. Egy másik térségben az al-Kaida több feltételezett tag­ját vették őrizetbe. (MTI) Meghalt a volt belügyminiszter Belgrád. Belehalt sérülésibe Vlajko Sztojiljkovics. A volt szerb belügyminiszter azután lőtte fejbe magát, hogy a jugo­szláv parlament alsóháza elfo­gadta a hágai Nemzetközi Tör­vényszékkel való együttműkö­désről szóló törvényt. Ez alap­ján Sztojiljkovicsot az elsők kö­zött adhatták volna ki Hágá­nak. Öngyilkos lett Miodrag Kovács, a jugoszláv kormány egészség-, munka- és szociális­­ügyi minisztere is. (MTI) Ojdanics önként feladja magát Belgrád. Önként feladja ma­gát a Nemzetközi Törvény­széknek Dragoljub Ojdanics, a jugoszláv hadsereg volt vezér­kari főnöke, akit háborús bűn­­cselekmények elkövetésével vádol a hágai bíróság. „Rögtön elfoghatnak, nem fogok meg­szökni és nem fogok rejtőz­ködni. Törvény kötelez arra, hogy Hágába menjek” - mondta Ojdanics. (MTI) Himlő elleni oltóanyagot kértek London. Nagy-Britannia kor­mányzata sajtóértesülés sze­rint 16 millió adag himlő elleni oltóanyagot rendelt, miután március közepén Dick Cheney amerikai alelnök arra figyel­meztette Londont, hogy Irak biológiai támadással válaszol­hat egy esetleg ellene irányuló csapásra. Amerikai jelentések szerint Szaddám Huszein iraki vezető minden rendelkezésére álló fegyvert bevetne, ha or­szágát megtámadnák. (MTI) Nem szökik el (Reuters-felvétel) Börtönben a volt államfő Asuncion. Négy év börtönre­­ ítélte a bíróság Paraguayban az ország volt elnökét, Juan Carlos Wasmosyt, mert állam­főként közpénzekből 50 millió dollárnak megfelelő összegű kölcsönt juttatott a csőd szélén álló paraguayi Fejlesztési Banknak. A magyar származá­sú Wasmosy 1993 és 1998 kö­zött vezette az országot. (MTI) Gyermekek az áldozatok Katmandu. Három gyermek életét vesztette, négy megsé­rült, amikor pokolgép robbant Nepálban egy iskola mellett. A merényletet a maoista lázadók követhették el. (MTI) Miután Jasszer Arafat palesztin vezető elítélte a terrorcselekményeket, találkozhatott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel Mosolyszünet az ostromgyűrű mögött Rámalláh. Colin Powell ame­rikai külügyminiszter hasz­nosnak és konstruktívnak ne­vezte Jasszer Arafat palesztin vezetővel folytatott tegnapi megbeszélését, de közölte: nincs előrelépés a tűzszünet irányába. ÖSSZEFOGLALÓNK Powell és Arafat három órán ke­resztül tanácskozott egymással a palesztin vezető izraeli harckocsik­kal és katonai járművekkel körül­zárt és részben lerombolt rámalláhi főhadiszállásán. Powell a tárgyalá­sok után rövid közleményben utalt rá, hogy a felek véleményt cseréltek az előrelépést segítő különböző el­képzelésekről, részletekkel ugyan­akkor nem szolgált. Az AP lehetsé­gesnek mondta, holnap újabb Powell-Arafat találkozó lesz. Arafat azt kérte Powelltől, hogy érje el az izraeli katonák azonnali kivonulá­sát a ciszjordániai városokból és fal­vakból. A palesztin vezető szóvivője szerint az amerikai külügyminisz­ter általános tájékoztatást kapott a megszállt területeken kialakult helyzetről. Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló kijelentette: a paleszti­nok ígéretet tettek arra, hogy mér­séklik az izraeliek elleni erőszakos cselekményeket, de csak miután Iz­rael megszünteti a ciszjordániai vá­rosok és falvak tizenhat napja tartó zárlatát. Lapzártánk után az ameri­kai diplomácia vezetője Ariel Saron izraeli miniszterelnökkel találko­zott, és megpróbálta rávenni őt a ciszjordániai kivonulásra, egyúttal önmérsékletet kért. Arafat azok után találkozhatott Powellel, hogy szombaton elítélt az „izraeli vagy palesztin polgári sze­mélyek ellen irányuló minden ter­rorcselekményt”. A nyilatkozatot a WAFA palesztin hírügynökség is­mertette arab nyelven. Az Arafat és vezető tanácsadóinak találkozója után született nyilatkozat külön is elítélte a 6 izraeli halálát és 89 sebe­sülését okozó pénteki jeruzsálemi öngyilkos merényletet. Egyúttal bí­rálta a palesztin városok ellen két hete indított izraeli offenzívát is, amelynek során palesztin fegyvere­sek a ciszjordániai Dzsenínben és Nábluszban heves harcokat vívtak az izraeli katonákkal. Mint az AFP és az AP megjegyezte, a pénteki je­ruzsálemi merénylet óta az Egyesült Államok részéről erős nyomás nehe­zedett Arafatra, hogy ítélje el az erő­szak alkalmazását. Colin Powell az eredeti tervek szerint szombaton ta­lálkozott volna Arafattal, ám a me­rénylet után elhalasztotta a megbe­szélést és jelezte: nem kívánja felke­resni a palesztin elnököt, ha az nem ítéli el a terrorizmust. Izrael szombaton visszautasította Jasszer Arafatnak a terrorizmust el­ítélő nyilatkozatát és kettős játékkal vádolta meg a palesztin elnököt. Ariel Saron izraeli kormányfő diplo­máciai tanácsadója, Danny Ayalon Arafatra célozva azt hangoztatta, hogy semmilyen értékkel nem bír egy ilyen elítélő nyilatkozat egy olyan ember részéről, aki a legin­kább felelős a terrorizmusért. „Tet­teket várunk, nem pedig szavakat” - tette hozzá a tanácsadó, hangsú­lyozva, hogy a hat izraeli életét kiol­tó pénteki jeruzsálemi öngyilkos merényletet a palesztin elnök vezet­te Fatah mozgalomhoz kötődő egyik csoport vállalta magára. Szalah al-Tamaari palesztin tárgya­ló elfogadhatatlannak nevezte Ariel Saron izraeli kormányfőnek azt a javaslatát, hogy a betlehemi Szüle­tés Templomában magukat elbari­­kádozó palesztinok csak a szám­űzetés vagy az izraeli börtön között választhatnak. „Sosem fogadják el a száműzetést. Ez az ő hazájuk” - jelentette ki. Izraeli lapjelentések szerint csak­nem az egész országban törölték a zsidó állam megalakulásáról meg­emlékező, szerdára tervezett ün­nepségeket, mert újabb merényle­tektől tartanak palesztin szélsősé­gesek részéről. A Jediót Ahronót úgy tudja, hogy Tel Avivban és Jeru­zsálemben lesznek csak ünnepé­lyek, rendkívüli biztonsági intézke­dések közepette. Az izraeli hadsereg a hét végén át­kutatta több palesztin minisztérium és oktatási intézmény épületeit Rámalláhban és a Jordán folyó nyu­gati partjának más palesztin telepü­lésein. Palesztin közlés szerint a ka­tonák dokumentumokat és számí­tógépes feljegyzéseket foglaltak le, illetve számítógépes mágnesleme­zeket semmisítettek meg egyebek közt a Palesztin Hatóság felügyelete alatt működő egészségügyi minisz­tériumban, felsőfokú oktatási intéz­ményekben és egy művelődési köz­pontban is. A hadsereg tagadta az egészségügyi minisztériummal kap­csolatos információt, de azt meg­erősítette, hogy ciszjordániai had­műveletének keretében folytatja a fegyverek és a körözött személyek felkutatását. Az izraeli vezetés mindazonáltal bejelentette: feloldják a „zárt kato­nai körzeteket” Ciszjordánia terü­letének legnagyobb részén. A szi­gorú korlátozások azonban fenn­maradnak Betlehemben, Rámal­láhban, ahol ostromgyűrű zárja kö­rül továbbra is Arafat főhadiszállá­sát, valamint Dzsenínben, ahol az elmúlt hetek legvéresebb esemé­nyei zajlottak. (Reuters-felvétel) Már a poszterét is őrzik Tüntetések az erőszak ellen Folytatódtak a tüntetések az izraeli-palesztin erőszak beszünteté­se ellen a térségben és több európai országban is. Németországban összesen mintegy 30 ezren, Londonban 10 ezren vonultak fel a pa­lesztinok mellett tüntetve. Helsinkiben háromezren tiltakoztak az izraeli hadművelet ellen. Lisszabonban több százan élő láncot al­kottak az izraeli nagykövetség és az ENSZ helyi képviselete között, nemzetközi békeerők küldését sürgetve, franciaországban 30 ez­ren vonultak fel. A Jordán folyó nyugati partján, a Dzsenínbe veze­tő egyik út mentén háromezer izraeli is felvonult a hadművelet le­állítását követelve. (MTI) Venezuela egy hétvége alatt több politikai vezetőt is elhasznált Chávez elnök gyorsan visszatért ÖSSZEFOGLALÓNK Caracas: Lemondott az ideiglenes kormány Caracasban tegnap haj­nalra virradóra. Eközben mindös­­­sze két nappal elűzése után vissza­tért az elnöki palotába a venezue­lai elnök, Hugo Chávez-jelentette a CNN. A puccsistákat állítólag le­tartóztatták. A visszatérő Hugo Chávez televíziós beszédében az ország egyesítését ígérte, és tagad­ta a hadsereg pénteki bejelentését, miszerint lemondott volna. Chá­­vezt hivatalosan ismét államfői tisztségébe iktatták. Chávez azt is bejelentette, hogy nem lesz bo­szorkányüldözés, ugyanakkor egyes források szerint letartóztat­ták Pedro Carmonát, és kormányá­nak tagjait, valamint a puccsért fe­lelős tiszteket. Az ideiglenes kormány első feje Pedro Carmona üzletember, és közgazdász volt, aki egyben a ve­nezuelai gyárosok szövetségének elnöke is. Elsőként lefújta a sokak szerint általa szervezett Chávez el­lenes általános sztrájkot. A hadse­reg vezérkara által támogatott Carmona azt is megígérte, hogy visszaveszik az állami olajvállalat­tól elbocsátott dolgozókat. Az álta­lános sztrájkot kiváltó fő okok az állami olajvállalatnál történt elbo­csátások és a vállalat élére kineve­zett új vezérkar - állítólag Chávez saját emberei - voltak. Szombaton a hadsereg is Carmona ellen for­dult, mert az elnök megpróbálta feloszlatni a parlamentet, és a leg­felsőbb bíróság testületét is. A tá­bornokok azzal vádolták, hogy aláaknázza az ország demokrati­kus intézményrendszerét. Kifogá­solták azt is, hogy az ügyvivői tes­tületbe túl kevés szakszervezeti képviselőt választott. Ezek után az országgyűlés az Chávez alelnökére Diosdado Cabellóra esküdött fel, így szombat éjjel Carmona is távo­zott. Cabello az országos rádiónak adott beszédében azt mondta, hogy addig kíván elnök lenni, ameddig Chávez elnök hatalmát vissza nem állítják. Chávez helikopterrel érkezett vis­­­sza tegnap hajnalban az elnöki pa­lotába, amit a hozzá végig hűséges nemzeti gárda 3000 katonája őr­zött. Chávez két napot a Cara­­castól 150 kilométerre fekvő karibi Orchilla-szigeten kényszerült el­tölteni. Az elnöki palota, a Miraf­­lores előtt összegyűlő Chávez­­hívek a himnuszt énekelve ünne­pelték az elnök visszatérését. A Chávez kormányzat főügyésze sze­rint az elnök nem mondott le, ha­nem puccsal távolították el. Wa­shington Chávezt hibáztatta a vál­ság kialakulásáért, miközben Kuba végig kitartott Chávez elnök mel­lett. Több latin-amerikai ország - a többi között Argentína, Mexikó és Paraguay - is bejelentette, nem is­merik el az új kormányt szabad vá­lasztások nélkül. Politikai egyezség a jelentősebb osztrák pártok között a Benes-dekrétumok kérdésében Ausztria kárpótlási alapot akar MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs: Ausztria a Benes-dekré­­tumok kapcsán a hétvégén felve­tette a kárpótlások kérdését is: el­sőként Andreas Khol, a koalíciós Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióve­zetője szólt erről, hozzá nyomban csatlakozott Peter Westenthaler, a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetője, majd Josef Cap, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) parlamenti csoportjának vezetője is. Ahol kifejtette: a Beness-dekrétumok ügyének meg­oldásához kárpótlási alap szüksé­ges, ezen kívül a dekrétumok diszkrimináló, „osztrákellenes” ré­szeit ki kell iktatni Csehország jog­rendjéből, és végül a jövőbe muta­tó nyilatkozatot kellene tennie Prágának, amelyben egyértelmű­en „holt jogtalanságnak” minősíti a dekrétumok érintett passzusait. Kholt támogatásáról biztosította Peter Werstenthaler, az FPÖ frak­cióvezetője, aki emlékeztetett egy­ben arra is, hogy pártja már régeb­ben felvetette a kárpótlások kérdé­sét. Westenthaler nyomban közös fellépést ajánlott a kérdésben a ko­alíciós partnernek. „Világossá ten­nénk a csehek számára, hogy na­gyon is itt az ideje a kárpótlási alap létrehozásának és a szudétanémet származású osztrák honfitársak kárpótlásának” - mondta a szudé­tanémet szervezetekkel szoros kapcsolatot ápoló FPÖ politikusa. Josef Cap, az SPÖ frakcióvezetője is úgy vélekedett: egy kárpótlási alap, amely jelképes anyagi kár­pótlást­ ad, hozzájárulna a konf­liktus elsimításához. Cap ugyanak­kor kevéssé okosnak nevezte, hogy ahol éppen most állt elő a kárpót­lások nyilvános követelésével, s úgy vélte, tekintettel a felforróso­dott csehországi hangulatra, a majdani új kormánnyal kellett vol­na tárgyalásos úton megtalálni a megoldást és Prágára kellett volna hagyni annak közzétételét. ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 15. Moszkva egyenrangú beleszólási jogot kap NATO-orosz paktum MTI-HíR Róma: Megállapodás született a NATO és Oroszország között arról, hogy Moszkva bizonyos kérdések­ben egyenrangú beleszólási jogot kap a döntéshozatali folyamatban - jelentette be Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Az egyezményt a NATO-külügyminiszterek május közepi izlandi találkozóján szente­sítik, és az észak-atlanti szövetség tagországainak vezetői, illetve az orosz elnök is aláírják május végén Olaszországban. Berlusconi sze­rint Oroszország teljes NATO-ba il­leszkedésének első lépéséről van szó. A megállapodás szerint újfajta fórum alakul a szövetség és Orosz­ország között, ahol már nem 19 plusz 1 állam, hanem húsz egyen­rangú partner ül majd egy asztal­nál, és alakít közösen stratégiát - bár egyelőre csak bizonyos terüle­teken. Az egyezményt állítólag azokon a telefonbeszélgetéseken véglegesítették, amelyeket Berlus­coni Vlagyimir Putyin orosz állam­fővel, George Bush amerikai el­nökkel és George Robertson NA­­TO-főtitkárral folytatott. Washing­ton azonnal üdvözölte a NATO- orosz csúcstalálkozóról szóló beje­lentést. Berlin merényletnek tartja a dzserbai robbanást Már nyolc német áldozat ÖSSZEFOGLALÓNK Berlin/Tunisz: Tizenkettőre emel­kedett a tunéziai Dzserbában, a zsi­nagógánál történt robbanás halá­los áldozatainak száma. Német for­rások szerint szombatra egy újabb német halt bele sérüléseibe és ez­zel nyolcra emelkedett a robbanás német áldozatainak száma. Csü­törtökön egy cseppfolyós gázt szál­lító jármű robbant fel, amikor neki­vágódott a helyi zsinagóga falának. A helyszínen életét vesztette a te­herautó sofőrje, egy idegenvezető, valamint a zsinagóga két alkalma­zottja. Berlinben antiszemita me­rényletnek tekintik a történteket, a tunéziai kormány szerint ugyanak­kor baleset történt. Joschka Fischer német külügyminiszter hangoztat­ta: a berlini kormány mielőbb min­den kétséget kizáróan tisztázni akarja a csütörtöki robbanás okát Tüntetés és ellentüntetés az osztrák fővárosban Összecsapások Bécsben MTI-HÍR Bécs: Tizenhét tüntető és 33 rendőr sérült meg, amikor baloldali tünte­tők összecsaptak a Wehrmacht kiál­lítás ellen tiltakozó jobboldali tünte­tők védelmére kivezényelt rend­őrökkel. Alig száznál több szkinhed gyűlt össze két jobboldali szervezet felhívására a Wehrmacht második világháborús szerepét bíráló kiállí­­tás ellen tiltakozni Bécs belvárosá­ban. A baloldal a jobboldali tünte­tők ellen hívta híveit demonstráció­ra. Az összecsapások a rendőrséggé akkor történtek, amikor a több hul­lámban a helyszínre érkező mintegy 3500 főnyi baloldali felvonuló kö­zötti radikálisok be akartak hatóni a bécsi Hősök terére.

Next