Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-19 / 14. szám, hétfő

6Kultúra POZSONY HVIEZDA: Gyalog galopp (ang.) 18. 20.15 MLADOST: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.15,17.30,20 TATRA: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zélandi) 16.30,20.15 AU PARK - PALACE: A Gyűrűk ura - A király visszatér (am.-új-zélandi) 15.10,16.10,17.10, 19,20, 21,22.50 Igazából szerelem (ang.) 14.40,17.30, 20.20 Válás francia módra (am.-fr.) 15.40, 18.10, 20.40 How To Deal (am.) 14.10,16.20 Némó nyomában (am.) 15.30,16.50 Kegyetlen bánás­mód (am.) 19.20,21.30 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) 15.30, 17.30 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 15.20, 18, 20.30 Ti­tokzatos folyó (am.) 16.30,19.10,22.10 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 15.50 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) 18.30, 21.10 Holdfényév (am.) 19.30, 21.50 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.10,17.20,19.40, 22 Nyílt seb(am.-ausztrál) 18.40, 21.20 PÓLUS - METROPOLIS: A Gyűrűk ura - A király visszatér (am.-új­­zélandi) 13,13.30,15.40,16.50,17.20,19.40, 20.40, 21.10 Zatoichi (jap.) 14.05,18.35 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 20.55 Némó nyomában (am.) 16.25 Kegyetlen bánásmód (am.) 13.05, 15.10, 20.25 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) 14.16,18 Nyílt seb (am.­­ausztrál) 18,21.20 Válás francia módra (am.-fr.) 14.15, 21.25 Hold­fényév (am.) 16.35,19 KASSA TATRA: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 16.18,20 CAPITOL: A Gyűrűk Ura-A király visszatér(am.-új-zélandi) 15.30,19 USMEV: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zélandi) 16, 19.30 IMPULZ: Taxi 3 (fr.) 17.15,19.15 CINEFIL: Az amatőr (len.) 19.19 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Volt egyszer egy Mexikó 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magy.) 16.15,18.15,20.15 Apósok akció­ban (am.-ném.) 13.30,19.30 A Gyűrűk Ura-A király visszatér (am.­­új-zél.) 12,14,16,18, 20 Hóhatár - A félelem felpörget (ang.-ném.­­lux.) 15.30 Igazából szerelem (ang.) 14.45,17,15, 20 Kémkölykök 3- D - Game Over (am.) 14, 16, 18 Lépéselőny (am.-kan.-ném.) 17.30 Magasfeszültség (ff.) 15.30 Mambo Italiano (kan.-am.) 15.45,17.45, 19.45 A medál (hongkongi-am.) 13.45 Mona Lisa mosolya (am.) 13.15.15.30.17.45.20.15 Némó nyomában (am.) 14.15 Pofa be! (fr.) 14.15.16.15.18.15.20.15 FELHÍVÁS A Csemadok Országos Taná­csa megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Vá­lasztmánya társrendezőivel, Dunaszerdahely önkormányza­tával és a Városi Művelődési Köz­ponttal közösen meghirdeti a XXIX. DUNA MENTI TAVASZ FESZTIVÁLT a következő kategóriákban: a­ bábjátékos kategóriában csoportok és szólisták részére, b. színjátszó kategóriában, c. népi szerkesztett játékok ka­tegóriában. A fesztivál jelentkezési lapjai a Csemadok területi választmá­nyain szerezhetők be, vagy a www.csemadok-dsz.sk honlap­ról letölthetők. Jelentkezési határidő: 2004. február 16. A jelentkezési lapokat kérjük a következő címre küldeni: OV Csemadok, Bacsáková 240/13 P.O. BOX 16. 929 01 Dunajská Streda A regionális fesztiválok, és a válogatások időpontja: 2004. áp­rilis 10 - május 1. A fesztivál időpontja és hely­színe: 2004. június 1-5., Duna­szerdahely Pontos információkkal a Cse­madok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szolgál (tel.: 031/552 24­78, mobil: 0905/358 529, fax: 031/550 98­30) GYERMEK KÉPZŐMŰVÉSZE­TI VERSENY A Duna Menti Tavasz szerve­zőbizottsága a Duna Menti Ta­vasz fesztivál alkalmából gyer­mek képzőművészeti versenyt hirdet azzal a céllal, hogy a kép­zőművészeti adottságokkal ren­delkező általános iskolás gyer­mekeket vizuális gondolkodás­ra ösztönözze, hogy azok a játék örömével tapasztalják meg az adott képzőművészeti műfajok kifejezésbeli tartományait. A versenybe, alkotásaikkal az alapiskolák diákjai jelentkezhet­nek a következő kategóriákban: I. kategória 1-1. évfolyam II. kategória 5-9. évfolyam A beküldött munkák készül­hetnek rajz- és festészeti techni­kákkal, tematikailag kötetlenül. Beküldési határidő: 2004. áp­rilis 20. Cím: OV Csemadok, Bacsáko­vá 240/13, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda (tel.: 031/552 24 78) Az eredményhirdetésre szakmai zsűrizést követően a a Duna Menti Tavasz fesztiválon kerül sor. ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 19. Gömöri népmese, alig észrevehető oktató jelleggel, ízes nyelven, fantáziát tornáztató eszközökkel elmesélve Mese angyallá vált bárányokról Tudom, némileg elcsépelt megállapítás, hogy az in­formatikai társadalom gyermekei elszakadtak a népi kultúrától, ezért meg­lepetten, csodálkozva, szinte egzotikumként fo­gadják azt. Ha egyáltalán hozzájutnak, Écsi Gyöngyi évek óta azon fáradozik, hogy hozzájussanak. JUHÁSZ KATALIN A kassai Kováts Marcell népze­nész nem különben, és ha ők ketten együtt lépnek színpadra, az nem sülhet el rosszul. Ennyit látatlan­ban is le tudtam volna írni az An­gyalbárányok című új mesedarab­ról, melyet a Thália Színház gyer­mekbérletes előadásban hirdetett meg. Ám olyan jó dolgom van itt Kassán, hogy láthattam is az elő­adást, méghozzá nem is akármi­lyen társaságban: nyolcvanhét fia­tal­korú kritikus körében. Gömöri népmese, alig észreve­hető oktató-nevelő jelleggel, ízes nyelven és fantáziát tornáztató eszközökkel elmesélve. Csak a fő­szereplők hagyományos bábfigu­rák, a báránykák egyszerű gyap­júcsomók, a folyó egy fonál, a híd egy egyszerű orsó, melyről a fona­lat átvezetik, az idő kerekét pedig egy motolla szimbolizálja. A mese kétsíkú, a történet mellett a szak­rális vonal is fontos, ám ha valaki nem fedezi fel elsőre a bibliai uta­lásokat, akkor sincs baj, a lelke akkor is épül, csak nem tudja pon­tosan, mitől. Minden szereplőt és szituációt más-más hangszer „testesít meg", a tekerőlanttól a különböző furu­lyákon át egészen a cintányérig. Egy idő után zeneileg is összeállt a kép, legalábbis a mellettem ülő gyerekek a végén gond nélkül fel tudták sorolni, mihez milyen hangszer társult. Kováts Marcell ugyan törekedett a hangzásbeli gazdagságra, de nem akart öncélú hangszerbemutatót tartani, arze­nálja felét otthon hagyta, ami he­lyes döntésnek bizonyult. „Nem hiszem, hogy a városi gyerekek számára teljesen ismeret­len a tekerőlant, a furulya vagy a duda, hiszen mű­ködnek nálunk népzenei együttesek, és mi is már ti­zenöt éve járjuk az iskolá­kat különböző műsorok­kal” - mondta a zenei mindenes, aki nem titkolja, hogy az Angyal­bárányok című darabbal is minél több helyre szeretnének eljutni. Écsi Gyöngyi rendező és mese­mondó szerint a történet folya­mán azt a legnehezebb zeneileg érzékeltetni, amikor a szereplők nem evilági tájra érkeznek. A vá­lasztott népmese ugyanis olyan bárányokról szól, „akik” naponta angyalokká változnak, ám ennek a metamorfózisnak csakis tiszta szívű, nyitott és emberséges pász­tor lehet szemtanúja. „Azért választottam ezt a szó­kincset, a nyelvjárást és témát, hogy egy szokatlan világba vezet­Ebben a világban sokkal több a líra, a játék, mint ott, ahonnan jöttek, sem a közönséget. A városi gyere­kek számára eleinte furcsa ez a közeg, de pillanatok alatt otthon érzik magukat. Észreveszik ugyanis,­ hogy ebben a világban sokkal több a líra, a humor és a já­ték, mint ott, ahonnan jöttek, és ahol ömlesztve zúdul rájuk az ezernyi kábítás és csábítás. Tuda­tosan törekszem arra, hogy helyre rakjam bennük ezt a felfordult rendet” - mondja Écsi Gyöngyi. Az Internet és a háromdimen­ziós mozi korában elég merész­nek tűnő, dús fantáziát igénylő kellékek megérdemelnek egy kü­lön bekezdést. Eszközhasználat helyett inkább eszköztelenségről beszélhetünk, ám az alkotók sze­rint a gyerekek sokkal többet lát­nak, mint mi, felnőttek, mert lel­kükben ki-be nyílnak azok a bizo­nyos ajtók. Elég nekik egy-két hang és szó, hogy madárnak lás­sák a szövőszékben használatos, csipkekendővel feldobott vetélőt, vagy templomnak lássanak egy egyszerű, faragott széket. Écsi Gyöngyi szerint nem feltétlenül szükséges minden rejtett utalást felfejteni, én azonban elárulom, hogy a szék támláján a hét tuli­pán alakú lyuk a Jelenések köny­vére utal. Egy évezredes népi tudat esz­közei jelennek meg a színpadon, és a fogékony közönség gond nél­kül követni tudja a mesét, sőt részt is vesz benne. A gyerekek eleinte még vonakodva mennek ki a színpadra, a vége felé viszont már helyre is kell küldeni néhány lassú jelentkezőt. Az „interaktivi­tás”, a közös játék szintén jellem­ző Écsi Gyöngyi meséire, tudato­san igyekszik bevonni a nézőket az előadásba. Szerinte így még maradandóbb az élmény. És való­ban, a mellettem ülő kisfiú meg­lehetősen elszomorodott amiatt, hogy nem őt választották pásztor­nak, aztán mikor a kajla fülű leg­kisebb fiú lehetett, madarat lehe­tett volna vele fogatni. Kassán két alkalommal volt lát­ható az Angyalbárányok című me­se. A továbbiak most már attól függnek, hová kap meghívást az alkotópáros. Tudomásunk szerint ezekben a napokban Debrecen és Miskolc környékén tapsolhat ne­kik a közönség. Écsi Gyöngyi és a közönség köréből választott alkalmi szereplő (Szaszák György felvétele) OTTHONUNK A NYELV Hogyan nevezzük magyarul az új államigazgatási hivatalokat? SZABÓ MIHÁLY GIZELLA Szlovákiában ez év január 1- jétől jelentősen megváltozott az államigazgatás rendszere: a járá­si hivatalok helyett, általában a volt főosztályok kiválásával önálló szakigazgatási intézmé­nyek jöttek létre. A lakosság szá­mára fontos változásról lévén szó, a szlovákiai magyar sajtó is nagy teret szentelt a témának, s lényegében az újságíróktól szár­mazik e hivatalok ma­gyar megnevezése. Egyes esetekben a megnevezés szlovákról magyarra for­dítása nem okozott gon­dot, más intézmények esetében azonban nem ez a helyzet, sőt már ugyanazon hivatal vagy főosztály többfajta megnevezésével is találkoztunk (pl. tanügyi vagy iskolaügyi hiva­tal). Mások a hivatal megnevezé­sét úgy kerülik meg, hogy a fel­ügyeletet ellátó minisztérium képviseleté­ről, kihelyezett hivata­láról beszélnek. Mivel a magyar nyelv eddig a hivatalokban csak korlátozottan volt használható, s a magyar nyelvű jogi-közigazgatási termi­nológia fejlesztése eddig telje­sen elhanyagolt területnek szá­mított, a szlovák jogi-közigazga­tási kifejezések magyar megfe­lelői ad hoc fordítások révén ke­letkeztek. Mindez a magyar megnevezések nagyfokú, olykor a megértést is zavaró változa­tosságához vezetett, s ez fenye­get most az új hivatalok neve kapcsán is. Holott az egységes névhasználatra már csak ezért is szükség volna, mert számos új hivatal olyan településen műkö­dik, ahol a legutóbbi népszám­Tulajdonnév részeként természetesen nagybe­tűvel írandóak. lárás szerint a helyi magyar la­kosság részaránya eléri a 20%­­ot, a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében ezeket a hi­vatalokat magyar nyelvű táblá­val látják el. Ezekből a meggon­dolásokból kiindulva a Gramma Nyelvi Iroda a megnevezések egységesítését indítványozza. Az egyes hivatalok magyar ne­vének létrehozásakor egyrészt a szlovák megnevezést, másrészt pedig a hasonló feladatokat el­látó magyarországi intézmény nevét vettük figyelembe. Mind­ezek alapján az új szakigazgatá­si intézmények hivatalos ma­gyar neveként az alábbiakat ja­vasoljuk: obvodný úrad - körzeti hivatal úrad pre­cestný dopravu a po­zemné komunikácie - közúti köz­lekedési hivatal úrad životného prostredia - környezetvédelmi hivatal pozemkový úrad -földhivatal úrad práce, sociálnych vecí a rodiny - munka-, szociális és csa­ládügyi hivatal školský úrad - tanügyi hivatal lesný úrad - erdészeti hivatal A hivatalok nevét itt termé­szetesen kis kezdőbetűvel írtuk, tulajdonnév részeként azonban természetesen nagybetűvel írandóak, pl.: Galántai Körzeti Erdészeti Hivatal. A közeljövő­ben e hivatalok belső szervezeti egységeinek javasolt magyar nevét is közöljük az Új Szóban. Gramma Nyelvi Iroda Ügyfélszolgálatunk szerdán­ként 9.00-13.00 között a 0031/ 550-42-62-es telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: Gramma Nyelvi Iroda/ 929 01 Dunajská Streda, Bacsá­­kova u. 240/13, P.O.Box 16, e­­mail: gramma@real-net.sk MKKI-HÍREK Vándorkiállítás megnyitása • Holnap délelőtt 10 órakor kiállítás nyílik Komáromban, mely Csokonai Vitéz Mihály életét, munkásságát mutatja be. A vándorkiállítást a ko­máromi Duna Menti Könyv­tárral közösen rendezzük. A kiállítást a debreceni Déry Múzeum és a Debreceni Iro­dalmi Múzeum munkatársai állították össze. Helyszín: Komárom, Duna Menti Könyvtár, Eötvös u. 35. Megtekinthető 2004. feb­ruár 17-ig. Vendég: Esterházy Péter A Magyar Kultúra Napja al­kalmából rendezett irodalmi est vendége Esterházy Péter (Budapest) Kossuth-díjas író. A beszélgetést Grendel Lajos Kossuth-díjas író vezeti. „Az író másképpen bánik a szavakkal, mint a sarki fűsze­res vagy a parlamenti rétor. Visszaadja a fényüket és a szabadságukat. A szavak fel­szabadításáért pedig aligha­nem Esterházy Péter tette a legtöbbet a magyar epika tör­ténetében.” Időpont: január 21., 17.00 Helyszín: Pozsony, MKKI, Védcölöp út 54.

Next