Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2005-01-28 / 22. szám, péntek

8 Kultúra A Böngésző nyertesei A Vasárnap 4. számában feltett kérdésre Babindák István a he­lyes válasz. E héten az 500-500 koronát Terbák József szímői, Koz­­mér Izabella somorjai és Erdélyi hajnalka vajári olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ Pozsony HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: Horror az erdészházban 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet (vendégjáték Zselízen) 12.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Gazdag szegények 17 MOZI ■ ■ [UNK] [UNK] [UNK]Í POZSONY HVIEZDA: A holnap világa (am.) 16,18,20 MLADOST: Rossz ne­velés (sp.) 16,18 Elátkozott Argentína (am.) 20 AUPARK - PALA­CE: A nemzet aranya (am.) 14.10, 16.20, 17, 19, 20 Kaptár 2.­­ Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.40, 16.40 Wicker Park (am.) 18.40, 21.10 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 13.50, 16, 17.10, 18.20, 19.40, 20.30 Bajos csajok (am.) 14.30, 17.20 Kerülőutak (am.) 19.30 A holnap világa (am.) 14.20, 15.40, 16.50, 18.10, 20.50 Rossz nevelés (sp.) 18. 20.20 Polar Expressz (amerikai) 14.20,16.20 Kóristák (francia) 21.40 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.20,17.50, 20.40 Szüzet szüntess (am.) 15.50 Brid­get Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 18.30, 21 Elátkozott Ar­gentína (am.) 19.10, 21.30 PÓLUS - METROPOLIS: A nemzet aranya (am.) 13.50,15.30,16.25,18.05,19.20.40 A holnap vilá­ga (am.) 16.05, 17, 18.15, 19.10, 20.25 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 14.30,16.35,17.45,19.50,21 Kaptár 2.­­ Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.25, 21.20 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 20.30 Elátkozott Argentína (am.) 14.50 KASSA DRUŽBA: Želary (cseh) 17, 20 CAPITOL: A nemzet aranya (am.) 16, 18,15, 20.30 TÁTRA: Nagy Sándor, a hódító (am.­­ang.) 16,15,19.30 ÚSMEV: A holnap világa (am.) 16,18. 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - VMK: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 18 GALÁNTA - VMK: Felejtés (am.) 19 DUNASZERDAHELY - LUX: Cápamese (am.) 17,19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A tűzből nincs kiút (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Mobil (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Én és a hercegem (am.) 19 LÉVA - JU­NIOR: Apja lánya (am.) 14.30,16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁ­MA: Kaptár 2.-Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alfie (ang.-am.) 19.45 Állítsátok meg Terézanyut! (ma­­gy.) 14.45,17.15 A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) 18, 20.45 Csudafilm (magy.) 15.45,17.45,19.30 Az ifjú Churchill kalandjai (ang.) 13 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16, 18, 20. 22 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (ff.) 15.15,19.45,21.45 A nemzet aranya (am.) 15,17.30,20 Oce­an’s TWelve - Eggyel nő a tét (am.) 17.45, 20.15 Az utolsó gyé­mántrablás (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Válótársak (am.-né­­m.) 16.15,18.15,20.15 80 nap alatt a Föld körül (am.) 14.30 A prágai magyar intézet új internetes honlapot indított M­agyar kultúra cseheknek KOKES JÁNOS A háromnyelvű - magyar, an­gol, cseh - fórum (www.sou­­mar.cz) alapvető célja bemutatni a cseheknek a kortárs magyar iro­dalmat és kultúrát. „Az irodalmi lap szolgálni kívánja a fiatal olva­sóközönséget, igyekszik kielégíte­ni a középnemzedék irodalmi igé­nyeit, ugyanakkor »étlapként« is működik, amely lehetőséget nyújt a cseh könyvkiadóknak a magyar szerzők jobb megismerésére, a cseh nyomtatott és elektronikus médiumoknak magyar szerzők műveinek közlésére. A lap egyben információkat szolgáltat a ma­gyar irodalom fordítóinak is a ma­gyarországi pályázati lehetősé­gekről” - írják a honlap szerkesz­tői önmagukról. A honlap hivatalos elnevezése Kortárs Magyar Revü, röviden Sou­­mar. A szerzők szerint ez utóbbi mozaikszó (jelentése magyarul: te­herhordó állat, öszvér), s arra utal, hogy a fórum legfontosabb felada­tának a magyar és a cseh irodalom közötti átjárás javítását tekinti. A honlap tájékoztatást nyújt a magyar kulturális élet különféle területeiről, új írásokat közöl kor­társ magyar íróktól magyarul és cseh fordításban, bemutatja a ma­gyar irodalom tolmácsolásával foglalkozó cseh műfordítókat, magyar és cseh szerzőkkel folyta­tott beszélgetések révén bepillan­tást nyújt az írói és fordítói műhe­lyekbe. Az új honlapról elérhető a Prágai Magyar Kulturális Központ honlapja, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége által kia­dott Prágai Tükör, valamint a ma­gyar kultúra cseh barátai által megjelentetett Amicus folyóirat honlapja is. A www.soumar.cz koncepcióját - Kiss Szemán Róbertnek, az inté­zet igazgatójának a vezetésével - olyan jeles hungarológusok, műfordítók és irodalomtörténé­szek dolgozták ki, mint Simona Kolmanová, Lucie Szymanowská és Petra Alincová. ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 28. Ma kétszáz éve hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője A „popularitás mániája” A szerelem a rokokó költő számára az öt érzékszerv birodalmába tett látoga­tás. A virágillat, a mézíz, a szépség látványa, a gyen­géd érintés, a beszéd zené­je külön-külön is az élve­zet forrásai, ám együttes jelenlétükkel hozhatják csak létre a legfensége­sebb szerelemérzést. A vi­lág érzéki megtapasztalá­sának legmagasabb rendű változata az imádott hölgy kegyének elnyerése. POLGÁR ANIKÓ Ám a világ ilyen megtapasztal­­hatósága csak illúzió, hiszen csak az istenek szférájában lehetséges, a költő tragédiáját pedig éppen ez az elérhetetlen létszféra utáni áhí­­tozás okozza. Ebből bontakoznak ki azok a feloldhatatlan ellenté­tek, melyek egységbe szervezik az univerzumot: a szerelem az ele­ven tűz, de a mindent felemésztő halállal is azonos. Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című, varázslatos zeneiségű versének lüktető ionicusai a lét három szfé­ráját járják be a rokokó szimbolika elemeivel: a „megemésztő tűz” maga a pokol, a hölgy szemének hajnali tüze már a purgatórium szféráját villantja elénk, s az an­gyali szó, illetve az ambrózia csak a beteljesedett szerelem mennyor­szágába vezet. Ma talán már meglepő, hogy az „érzékeny daloknak” nevezett Lil­­la-ciklus darabjait közrebocsátó Csokonai szemében vakmerőség­nek tűnt Erato lantját megrendíte­­ni Kisfaludy Sándor nagy sikerű Himfyje után. Pedig Kölcsey Fe­renc még Csokonai halála után írt kritikájában is úgy nyilatkozik, hogy Lilla úgy nem éri fel Himfyt, mint a tűzijáték fénye a vulkánét. A mai olvasót épp a költészetnek ez a tűzijátékszerűsége, a látvá­nyos formakezelés, a szellemes könnyedség igézi meg, a szenti­­mentalizmus érzelmi „vulkánjai” pedig gyakran inkább mosolyt csalnak az olvasó arcára együtt érző megrendülés helyett. Maga Csokonai is azt írja, hogy Himfy múzsájának a képzelődései olyan nagyok, mint a Teremtés, érzései melegségét csak a nyári nap vagy az Etna tüzével lehet mérni. Ma ebből az eltúlzott nagyságból és tűzből csak alig érzékelünk vala­mit, annál mélyebbnek érezzük Csokonai „nyájas kesergéseit”, s ebben a szókapcsolatban aligha­nem a jelző a hangsúlyosabb. Miben is áll ez a nyájasság? A mesteri fokon űzött szerepjátékok­ban, az antik eleganciában, a roko­kó erotikában, az olaszos dallamvi­lágban, a tanult, de sohasem tudá­lékos elmésségben. Kölcsey ezért is veti Csokonai szemére a „popu­laritás mániáját”, illetve az obsz­­cén, priamikus humort. Hiszen nem sok olyan klasszikus magyar költő van, aki ódát írt volna az ár­nyékszékhez, vagy a szerelmi ak­tust egy várostromnak álcázva ecsetelte volna (A pendelbergai vár formája és megvétele). Termé­szetesen Csokonai egyszerre szó­rakoztat és alkot zseniális műfaj­ paródiákat: a heroikus ostromleí­ rás komikus kétértelműségek sor­­jázása lesz, a heroikus eposzt pe­dig a rokokó összeurópai trendjei­nek megfelelően váltja fel a víge­posz, melynek a magyar irodalom­ban máig legragyogóbb példája a Dorottya. A kaposvári farsangi mulatság színtere hirtelen csata­térré változik, s a dámák diadalt aratnak Carneval herceg hadain. A barokk udvari költészet szépségle­írásainak kontrasztja Dorottya jel­lemzése: szeme pislogása olyan, „mint a kocsonyába fagyott varas­béka”, „elhervadt csecsei” pedig olyanok, mint a napon megaszalt uborka, ám a főhős az eposz végé­re megszépül, és párjára lel. Cso­konai zsenialitása nemcsak a törté­netbonyolítás virtuóz nyelvi meg­formálásában van jelen, hanem az irodalmi hagyomány aktualizálá­sában, az alkalmiság egyetemessé formálásában is. Csokonai sokoldalúsága meg­hökkentő: lírájával és verses epiká­jával egyenrangú vígjátékait máig műsorra tűzik, de prózaíróként szinte csak az irodalom ínyencei is­merik. Árkádikus pásztorregénye, A csókok befejezetlenül maradt ugyan, illetőleg a szerző terveiről, a befejezéshez készített vázlatokról is tudomásunk van, ám az elkészült mű töredékesen is markáns része a magyar regénytörténetnek. Csoko­nai kiszabadítja a pásztorregényt abból az élettelen művilágból, me­lyért még a Gessner-átköltő Ka­zinczy is olyan kritikátlanul rajon­gott. Az ő Árkádiája lelki-szellemi tájképpé emelkedik, személyes sze­relmi tragédiájának furcsa kódolá­sává alakul, s a testiség példátlan nyíltsággal jelenik meg az érzéki­ség számos vonatkozásában. Rozália és Melítesz tragikus sze­relme a tündérvilágban teljesedik be, ahol a nemek játékosan felcse­rélődnek, Melítészt a nimfák láng­ruhába öltöztetik, s ebben az álru­hában vesz részt az Adonisz sírjá­nál tartott csókversenyen, különfé­le hódítási trükkökkel próbálkozik, miközben testi vágyait képtelen kordában tartani. A történés az an­tik idillköltészet motívumait épp­úgy magába szippantja, mint Gua­­­ rini, Sannazaro vagy Castelletti szellemét. Csokonai erőteljesen in­tegrálja szövegébe az irodalmi ha­gyomány számos beszédmódját. A csóktündérek leírásai, a szerel­met misztifikáló mitológiai és me­sebeli lények a Szentivánéji álom inszcenírozását idézik. Csokonai, ha kell, szinte romantikus hévvel teremt drámai feszültséget, ha kell, könnyed hangvételben folytatja szenvedélyes fejtegetéseit, s még az elemi szimbolika is többrétegűvé válik: az erdő egyszerre jelképezi a sötét melankóliát és az idealizált, fel-felragyogó szerelmet, s ez a két­­osztatúság Csokonai szerelmi köl­tészetének is meghatározó jegye. A pokol, purgatórium és a menny dantei hármassága a frusztráció, a fantázia és a halállal való folytonos játék dimenzióihoz kapcsolódik. Csokonainál a szerelem halálos játék, és folytonosan megtöri a tár­sadalmi normát. Ezért válhatott a halál és a fájdalom megrendítő énekesévé is, tüdőbetegségének hiteles és tárgyilagos leírása a nyu­­gatosok fájdalomverseit előlegezi meg. A Tüdőgyuladásomról című vers narrátora ágyában, mint egy koporsóban fekve hánykódik, „az élet és halál sötétes hullámjain le­beg”, akárcsak korábban a szerel­mes. Egy láthatatlan kéz lőtt nyilat a szívébe, de ezúttal nem Ámor nyiláról van szó, hanem Apollón járványt és betegséget terjesztő fegyveréről. A hatása is egészen más: a beteg tüdőhólyagjai „úsz­nak” tőle, a melle „csontbok­ján” pedig „irgalmatlan­­ sarkával rug­­dos két halál.” Jankó János „Csokonai a lakodalomban” című festménye (1869); balra fent: ismeretlen művész Cso­­konai-portréja Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt, Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis ‘tulipánt!’ Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért, Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért. Hétről hétre, Terefere, Téka, Élő reménység, Gyerekzsúr, Ifjúsági műsor, Térerő, Kaleidoszkóp, Életpályák A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 7 órától fél 12-ig a Hétről hétre c. publicisztikai ma­gazinunkat hallhatják, melyben foglalkozunk az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosa szlovákiai hivatalá­nak tevékenységével, a munkálta­tók szövetségének elnökségi ülé­sével, a szakszervezetek és a Smer stratégiai együttműködésével. Miklósi Péter Terefere c. műsorá­nak vendége Duka Zólyomi Árpád EP-képviselő és Drapák Károly, Muzsla polgármestere lesz. 13 órától Téka c. irodalmi magazi­nunkban új verseskötetéről nyilat­kozik Balázs F. Attila és Cselényi László. Ezt követi 13.30-tól a Ka­szinói esték, amelyben beszélge­tést hallhatnak Matuska Márton újvidéki újságíróval, majd Végh Péter Albert Schweitzer munkás­ ságáról szól. 14.05-től Slágerhul­lám, 15 órakor kezdődik Élő re­ménység című vallási műsorunk. A 16 órai híreket a Köszöntő köve­ti, majd nyelvi vétségeinkről lesz szó 1 percben. 17.30-tól Napzárta. Vasárnap 7 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul műso­runk. 8.05-kor: A hét Londonban. 9.05-kor katolikus műsorral várja hallgatóit a Világosság. 10 órakor hírek, sport, majd Gyerekzsúr. 11 órától az Ifjúsági műsorban bemu­tatjuk az ipolysági gimnázium di­ákönkormányzatát, és vendégünk lesz Garay Lilla, a Kazinczy-érem boldog tulajdonosa. Megemléke­zünk Bob Marleyról, sztárvendég a Konflikt együttes. 13 órától Tér­erő: beszélgetés hangzik el Tolnai Ottó vajdasági költővel, Bánó Atti­lával, aki könyvet írt a magyar ne­messég múltjáról és jelenéről, majd színházi percek Kolozsvár­ról, Újvidékről és Temesvárról. 14 órakor hírek, majd Kaleidoszkóp, amelyben beszámolunk arról az ünnepi rendezvényről, amelyet a Királyfiakarcsán működő Petőfi Baráti Társulás szervezett január 21-én, a magyar kultúra napja al­kalmából. 15 órától Életpályák című műsorunkban Vörös Ottóval, a Comenius Egyetem Magyar Tan­székének magyarországi vendég­tanárával beszélgetünk. A fél négykor kezdődő néprajzi összeál­lításban bemutatjuk az almágyi népdalkört. A Köszöntő és a Nap­zárta után 18 órakor fejeződik be közvetítésünk. (Nyit.)

Next