Új Szó, 2005. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
2005-01-28 / 22. szám, péntek
8 Kultúra A Böngésző nyertesei A Vasárnap 4. számában feltett kérdésre Babindák István a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Terbák József szímői, Kozmér Izabella somorjai és Erdélyi hajnalka vajári olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ Pozsony HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: Horror az erdészházban 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet (vendégjáték Zselízen) 12.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Gazdag szegények 17 MOZI ■ ■ [UNK] [UNK] [UNK]Í POZSONY HVIEZDA: A holnap világa (am.) 16,18,20 MLADOST: Rossz nevelés (sp.) 16,18 Elátkozott Argentína (am.) 20 AUPARK - PALACE: A nemzet aranya (am.) 14.10, 16.20, 17, 19, 20 Kaptár 2. Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.40, 16.40 Wicker Park (am.) 18.40, 21.10 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 13.50, 16, 17.10, 18.20, 19.40, 20.30 Bajos csajok (am.) 14.30, 17.20 Kerülőutak (am.) 19.30 A holnap világa (am.) 14.20, 15.40, 16.50, 18.10, 20.50 Rossz nevelés (sp.) 18. 20.20 Polar Expressz (amerikai) 14.20,16.20 Kóristák (francia) 21.40 Ocean’s Twelve - Eggyel nő a tét (am.) 15.20,17.50, 20.40 Szüzet szüntess (am.) 15.50 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 18.30, 21 Elátkozott Argentína (am.) 19.10, 21.30 PÓLUS - METROPOLIS: A nemzet aranya (am.) 13.50,15.30,16.25,18.05,19.20.40 A holnap világa (am.) 16.05, 17, 18.15, 19.10, 20.25 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 14.30,16.35,17.45,19.50,21 Kaptár 2. Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 14.25, 21.20 Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 20.30 Elátkozott Argentína (am.) 14.50 KASSA DRUŽBA: Želary (cseh) 17, 20 CAPITOL: A nemzet aranya (am.) 16, 18,15, 20.30 TÁTRA: Nagy Sándor, a hódító (am.ang.) 16,15,19.30 ÚSMEV: A holnap világa (am.) 16,18. 20 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - VMK: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (ang.) 18 GALÁNTA - VMK: Felejtés (am.) 19 DUNASZERDAHELY - LUX: Cápamese (am.) 17,19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A tűzből nincs kiút (am.) 17, 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Mobil (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Én és a hercegem (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Apja lánya (am.) 14.30,16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kaptár 2.-Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Alfie (ang.-am.) 19.45 Állítsátok meg Terézanyut! (magy.) 14.45,17.15 A bukás - Hitler utolsó napjai (ném.) 18, 20.45 Csudafilm (magy.) 15.45,17.45,19.30 Az ifjú Churchill kalandjai (ang.) 13 Kaptár 2. - Apokalipszis (ném.-fr.-ang.) 16, 18, 20. 22 Nagy Sándor, a hódító (am.-ang.) 17, 20.15 Nagy zűr Korzikán (ff.) 15.15,19.45,21.45 A nemzet aranya (am.) 15,17.30,20 Ocean’s TWelve - Eggyel nő a tét (am.) 17.45, 20.15 Az utolsó gyémántrablás (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Válótársak (am.-ném.) 16.15,18.15,20.15 80 nap alatt a Föld körül (am.) 14.30 A prágai magyar intézet új internetes honlapot indított Magyar kultúra cseheknek KOKES JÁNOS A háromnyelvű - magyar, angol, cseh - fórum (www.soumar.cz) alapvető célja bemutatni a cseheknek a kortárs magyar irodalmat és kultúrát. „Az irodalmi lap szolgálni kívánja a fiatal olvasóközönséget, igyekszik kielégíteni a középnemzedék irodalmi igényeit, ugyanakkor »étlapként« is működik, amely lehetőséget nyújt a cseh könyvkiadóknak a magyar szerzők jobb megismerésére, a cseh nyomtatott és elektronikus médiumoknak magyar szerzők műveinek közlésére. A lap egyben információkat szolgáltat a magyar irodalom fordítóinak is a magyarországi pályázati lehetőségekről” - írják a honlap szerkesztői önmagukról. A honlap hivatalos elnevezése Kortárs Magyar Revü, röviden Soumar. A szerzők szerint ez utóbbi mozaikszó (jelentése magyarul: teherhordó állat, öszvér), s arra utal, hogy a fórum legfontosabb feladatának a magyar és a cseh irodalom közötti átjárás javítását tekinti. A honlap tájékoztatást nyújt a magyar kulturális élet különféle területeiről, új írásokat közöl kortárs magyar íróktól magyarul és cseh fordításban, bemutatja a magyar irodalom tolmácsolásával foglalkozó cseh műfordítókat, magyar és cseh szerzőkkel folytatott beszélgetések révén bepillantást nyújt az írói és fordítói műhelyekbe. Az új honlapról elérhető a Prágai Magyar Kulturális Központ honlapja, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége által kiadott Prágai Tükör, valamint a magyar kultúra cseh barátai által megjelentetett Amicus folyóirat honlapja is. A www.soumar.cz koncepcióját - Kiss Szemán Róbertnek, az intézet igazgatójának a vezetésével - olyan jeles hungarológusok, műfordítók és irodalomtörténészek dolgozták ki, mint Simona Kolmanová, Lucie Szymanowská és Petra Alincová. ÚJ SZÓ 2005. JANUÁR 28. Ma kétszáz éve hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője A „popularitás mániája” A szerelem a rokokó költő számára az öt érzékszerv birodalmába tett látogatás. A virágillat, a mézíz, a szépség látványa, a gyengéd érintés, a beszéd zenéje külön-külön is az élvezet forrásai, ám együttes jelenlétükkel hozhatják csak létre a legfenségesebb szerelemérzést. A világ érzéki megtapasztalásának legmagasabb rendű változata az imádott hölgy kegyének elnyerése. POLGÁR ANIKÓ Ám a világ ilyen megtapasztalhatósága csak illúzió, hiszen csak az istenek szférájában lehetséges, a költő tragédiáját pedig éppen ez az elérhetetlen létszféra utáni áhítozás okozza. Ebből bontakoznak ki azok a feloldhatatlan ellentétek, melyek egységbe szervezik az univerzumot: a szerelem az eleven tűz, de a mindent felemésztő halállal is azonos. Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című, varázslatos zeneiségű versének lüktető ionicusai a lét három szféráját járják be a rokokó szimbolika elemeivel: a „megemésztő tűz” maga a pokol, a hölgy szemének hajnali tüze már a purgatórium szféráját villantja elénk, s az angyali szó, illetve az ambrózia csak a beteljesedett szerelem mennyországába vezet. Ma talán már meglepő, hogy az „érzékeny daloknak” nevezett Lilla-ciklus darabjait közrebocsátó Csokonai szemében vakmerőségnek tűnt Erato lantját megrendíteni Kisfaludy Sándor nagy sikerű Himfyje után. Pedig Kölcsey Ferenc még Csokonai halála után írt kritikájában is úgy nyilatkozik, hogy Lilla úgy nem éri fel Himfyt, mint a tűzijáték fénye a vulkánét. A mai olvasót épp a költészetnek ez a tűzijátékszerűsége, a látványos formakezelés, a szellemes könnyedség igézi meg, a szentimentalizmus érzelmi „vulkánjai” pedig gyakran inkább mosolyt csalnak az olvasó arcára együtt érző megrendülés helyett. Maga Csokonai is azt írja, hogy Himfy múzsájának a képzelődései olyan nagyok, mint a Teremtés, érzései melegségét csak a nyári nap vagy az Etna tüzével lehet mérni. Ma ebből az eltúlzott nagyságból és tűzből csak alig érzékelünk valamit, annál mélyebbnek érezzük Csokonai „nyájas kesergéseit”, s ebben a szókapcsolatban alighanem a jelző a hangsúlyosabb. Miben is áll ez a nyájasság? A mesteri fokon űzött szerepjátékokban, az antik eleganciában, a rokokó erotikában, az olaszos dallamvilágban, a tanult, de sohasem tudálékos elmésségben. Kölcsey ezért is veti Csokonai szemére a „popularitás mániáját”, illetve az obszcén, priamikus humort. Hiszen nem sok olyan klasszikus magyar költő van, aki ódát írt volna az árnyékszékhez, vagy a szerelmi aktust egy várostromnak álcázva ecsetelte volna (A pendelbergai vár formája és megvétele). Természetesen Csokonai egyszerre szórakoztat és alkot zseniális műfaj paródiákat: a heroikus ostromleí rás komikus kétértelműségek sorjázása lesz, a heroikus eposzt pedig a rokokó összeurópai trendjeinek megfelelően váltja fel a vígeposz, melynek a magyar irodalomban máig legragyogóbb példája a Dorottya. A kaposvári farsangi mulatság színtere hirtelen csatatérré változik, s a dámák diadalt aratnak Carneval herceg hadain. A barokk udvari költészet szépségleírásainak kontrasztja Dorottya jellemzése: szeme pislogása olyan, „mint a kocsonyába fagyott varasbéka”, „elhervadt csecsei” pedig olyanok, mint a napon megaszalt uborka, ám a főhős az eposz végére megszépül, és párjára lel. Csokonai zsenialitása nemcsak a történetbonyolítás virtuóz nyelvi megformálásában van jelen, hanem az irodalmi hagyomány aktualizálásában, az alkalmiság egyetemessé formálásában is. Csokonai sokoldalúsága meghökkentő: lírájával és verses epikájával egyenrangú vígjátékait máig műsorra tűzik, de prózaíróként szinte csak az irodalom ínyencei ismerik. Árkádikus pásztorregénye, A csókok befejezetlenül maradt ugyan, illetőleg a szerző terveiről, a befejezéshez készített vázlatokról is tudomásunk van, ám az elkészült mű töredékesen is markáns része a magyar regénytörténetnek. Csokonai kiszabadítja a pásztorregényt abból az élettelen művilágból, melyért még a Gessner-átköltő Kazinczy is olyan kritikátlanul rajongott. Az ő Árkádiája lelki-szellemi tájképpé emelkedik, személyes szerelmi tragédiájának furcsa kódolásává alakul, s a testiség példátlan nyíltsággal jelenik meg az érzékiség számos vonatkozásában. Rozália és Melítesz tragikus szerelme a tündérvilágban teljesedik be, ahol a nemek játékosan felcserélődnek, Melítészt a nimfák lángruhába öltöztetik, s ebben az álruhában vesz részt az Adonisz sírjánál tartott csókversenyen, különféle hódítási trükkökkel próbálkozik, miközben testi vágyait képtelen kordában tartani. A történés az antik idillköltészet motívumait éppúgy magába szippantja, mint Gua rini, Sannazaro vagy Castelletti szellemét. Csokonai erőteljesen integrálja szövegébe az irodalmi hagyomány számos beszédmódját. A csóktündérek leírásai, a szerelmet misztifikáló mitológiai és mesebeli lények a Szentivánéji álom inszcenírozását idézik. Csokonai, ha kell, szinte romantikus hévvel teremt drámai feszültséget, ha kell, könnyed hangvételben folytatja szenvedélyes fejtegetéseit, s még az elemi szimbolika is többrétegűvé válik: az erdő egyszerre jelképezi a sötét melankóliát és az idealizált, fel-felragyogó szerelmet, s ez a kétosztatúság Csokonai szerelmi költészetének is meghatározó jegye. A pokol, purgatórium és a menny dantei hármassága a frusztráció, a fantázia és a halállal való folytonos játék dimenzióihoz kapcsolódik. Csokonainál a szerelem halálos játék, és folytonosan megtöri a társadalmi normát. Ezért válhatott a halál és a fájdalom megrendítő énekesévé is, tüdőbetegségének hiteles és tárgyilagos leírása a nyugatosok fájdalomverseit előlegezi meg. A Tüdőgyuladásomról című vers narrátora ágyában, mint egy koporsóban fekve hánykódik, „az élet és halál sötétes hullámjain lebeg”, akárcsak korábban a szerelmes. Egy láthatatlan kéz lőtt nyilat a szívébe, de ezúttal nem Ámor nyiláról van szó, hanem Apollón járványt és betegséget terjesztő fegyveréről. A hatása is egészen más: a beteg tüdőhólyagjai „úsznak” tőle, a melle „csontbokján” pedig „irgalmatlan sarkával rugdos két halál.” Jankó János „Csokonai a lakodalomban” című festménye (1869); balra fent: ismeretlen művész Csokonai-portréja Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt, Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis ‘tulipánt!’ Szemeid szép ragyogása Eleven hajnali tűz, Ajakid harmatozása Sok ezer gondot elűz. Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért, Ezer ambrózia csókkal Fizetek válaszodért. Hétről hétre, Terefere, Téka, Élő reménység, Gyerekzsúr, Ifjúsági műsor, Térerő, Kaleidoszkóp, Életpályák A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 7 órától fél 12-ig a Hétről hétre c. publicisztikai magazinunkat hallhatják, melyben foglalkozunk az ENSZ menekültügyi főbiztosa szlovákiai hivatalának tevékenységével, a munkáltatók szövetségének elnökségi ülésével, a szakszervezetek és a Smer stratégiai együttműködésével. Miklósi Péter Terefere c. műsorának vendége Duka Zólyomi Árpád EP-képviselő és Drapák Károly, Muzsla polgármestere lesz. 13 órától Téka c. irodalmi magazinunkban új verseskötetéről nyilatkozik Balázs F. Attila és Cselényi László. Ezt követi 13.30-tól a Kaszinói esték, amelyben beszélgetést hallhatnak Matuska Márton újvidéki újságíróval, majd Végh Péter Albert Schweitzer munkás ságáról szól. 14.05-től Slágerhullám, 15 órakor kezdődik Élő reménység című vallási műsorunk. A 16 órai híreket a Köszöntő követi, majd nyelvi vétségeinkről lesz szó 1 percben. 17.30-tól Napzárta. Vasárnap 7 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul műsorunk. 8.05-kor: A hét Londonban. 9.05-kor katolikus műsorral várja hallgatóit a Világosság. 10 órakor hírek, sport, majd Gyerekzsúr. 11 órától az Ifjúsági műsorban bemutatjuk az ipolysági gimnázium diákönkormányzatát, és vendégünk lesz Garay Lilla, a Kazinczy-érem boldog tulajdonosa. Megemlékezünk Bob Marleyról, sztárvendég a Konflikt együttes. 13 órától Térerő: beszélgetés hangzik el Tolnai Ottó vajdasági költővel, Bánó Attilával, aki könyvet írt a magyar nemesség múltjáról és jelenéről, majd színházi percek Kolozsvárról, Újvidékről és Temesvárról. 14 órakor hírek, majd Kaleidoszkóp, amelyben beszámolunk arról az ünnepi rendezvényről, amelyet a Királyfiakarcsán működő Petőfi Baráti Társulás szervezett január 21-én, a magyar kultúra napja alkalmából. 15 órától Életpályák című műsorunkban Vörös Ottóval, a Comenius Egyetem Magyar Tanszékének magyarországi vendégtanárával beszélgetünk. A fél négykor kezdődő néprajzi összeállításban bemutatjuk az almágyi népdalkört. A Köszöntő és a Napzárta után 18 órakor fejeződik be közvetítésünk. (Nyit.)