Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
2005-05-26 / 121 szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. május 26., csütörtök 3. évfolyam 20. szám Évente 15 ezer diplomás vándorol ki Romániából Elmennek a fiatalok EDUPRESS Évente több mint 15 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal hagyja el az országot magasabb fizetések és jobb megélhetési lehetőségek kedvéért - írja a Háromszék. A Nyát Társadalom Alapítvány megbízásából végzett felmérés szerint az egyetemek és főiskolák végzős hallgatóinak egynegyede álmodik arról, hogy külföldre távozik. Nem az a baj, hogy a fiatalok elmennek, hanem az, hogy nem látnak okot a visszatérésre - jelentette ki Nicolae Idu, az Európa Intézet igazgatója. Bírálta, hogy Romániának nincs stratégiája arra, hogy vonzóvá tegye magát állampolgárai számára. Amikor a diplomások hazatérnek, nem részesülnek sem anyagi, sem szakmai elismerésben, és problémáik vannak a beilleszkedéssel is - tette hozzá Idu. 2003- ban minden ötödik végzett orvostanhallgató, mintegy tízezer diplomás, hagyta el az országot, s vállalt munkát külföldön. A Katedra legutóbbi számából tallóztunk Európaiságra nevelés LAPAJÁNLÓ A Katedra legfrissebb számának szerzői az európaiságra nevelés és a magyarságismeret oktatásának kölcsönhatásait boncolgatják. Arra a kérdésre keresik a választ, hogyan lehetünk magyarként európaiak. Modern európai tudattal csak az az egyén vértezhető fel, aki szilárd nemzettudattal rendelkezik, áll a Katedra Társaság kapcsolódó állásfoglalásában. Egykori iskoláira Z. Németh István emlékezik Tintamókus fenn a fán című írásában. A folyóiratban interjú olvasható Horváth Géza, Szent Gorazd-díjas pedagógussal. Az érdeklődők megtudhatják, mi hír mostanság a Selye János Egyetemen. Tátyi Tibor Nincs elveszett gyerek című, Gergely Jolánnal, a párkányi speciális iskola igazgatójával készített beszélgetésében a gyógypedagógia szerepét járja körül az oktatásban. Pénzes István a tizenegyedik rozsnyói pedagógustalálkozón szerzett benyomásait adja közre. Csáky Károly Balogh Károly, a Madách-család krónikásának alakját idézi. Népzenékről kezdőknek és haladóknak című sorozatának soron következő darabjában Ág Tibor zenekutató az interetnikus kapcsolatokba kínál betekintést. Ökrös Csaba a budapesti Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának adjunktusa a kézilabdajáték oktatásának egy lehetséges módszerét ismerteti. A lap hasábjain az érdeklődők recenziót olvashatnak Vekerdy Tamás neves pszichológus Az iskola betegít? című kötetéről. Cseh Gizella pedagógus Csokonai Vitéz Mihály felvilágosodás kori poétára emlékezik a költő halálának kétszáz éves évfordulója kapcsán. A média értékközvetítő szerepének sajátos kétarcúságára figyelmeztet Szeberényiné Z. Judit nyugalmazott egyetemi tanár. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese a gyermekszínjátszás napköziben, tanulószobán betöltött szerepéről értekezik. Einstein és Freud neveléssel kapcsolatos nézeteit ismerteti Stredl Terézia pszichológus. (érvé) XX. 3005 orfjut 9 ura* 4»>Sfc Európaiság, magyarság Z. Németh István alma materei Nincs elveszett gyerek Posztersorazat: Várak, kastélyok, kúriák Ősztől it-jogászokat képeznek Pécsett Speciális jogi ISMERTETÉS Infokommunikációs szakjogász szakirányú továbbképzési szak indul idén szeptemberben Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A képzésre jogi diplomával rendelkezők jelentkezhetnek. Az egyetem weboldalán olvasható tájékoztatásból kiderül: a képzés célja, hogy a jogász képzettséggel rendelkező szakemberek az informatikai, távközlési és média ismeretek szektort érintő, a társtudományok eredményeire is alapozott speciális jogi ismereteket szerezzenek. A levelező rendszerű, 4 féléves képzésben egyetemi szintű jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képzés szervezői szerint a szakképzés az informatikai területeken működő gazdasági vállalkozások, illetve a szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó állami szervek gyakorlatában széles körben hasznosítható, (o) Pázmány Péter érsek 1635-ben alapította 370 éves az ELTE OFI magyar felsőoktatás egyidős Európa hasonló régiójának egyetemi A budapesti Eötvös Loránd Tvintézményeivel. A felsőoktatási dományegyetem Magyarország intézményt 1635-ben alapította legrégibb folyamatosan működő, Pázmány Péter esztergomi érsek, s egyben legnagyobb egyeteme. A Az ELTE idén 370 éves. „Nálunk nem a nevelés az oktatás része, hanem az oktatás a nevelésé, s ez nagy különbség” - mondta Piri Lajos Ünnep az egyházi gimnáziumban Ipolyság. A kéttornyú Nagyboldogasszony római katolikus templomban ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját pénteken a Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű Nyolcéves Egyházi Gimnázium. FORGÁCS MIKLÓS Orosch János általános püspöki helynök celebrált ez alkalomból szentmisét. A segédpüspök visszaemlékezett azokra az időkre, amikor ebben a templomban misézett és „vasárnap reggelenként bemutathattam a legszentebb áldozatot az úrnak”. Krisztus szavait idézte: „Menjetek az egész világra és tanítsátok az embereket!”, melyek Orosch szerint nemcsak a papokra, de mindenkire, legfőképpen a pedagógusokra és a szülőkre vonatkoznak. A segédpüspök emlékeztetett arra, hogy éppen Siennai Szent Bernardin ünnepére esik az iskola jubileuma, s ez a hatszáz évvel ezelőtt élt egyetemi tanár, aki a dögvész idején betegápoló lett „a mai egyesülésre törekvő Európának nagyon aktuális szentje, tevékenységével azt bizonyította, hogy nemcsak szavakkal, de elsősorban életpéldával kell bizonyítanunk”. Út az egyházi iskola felé Orosch János figyelmeztetett mindenkit, hogy a megkeresztelés, elkötelezés a vallásos nevelésre, „ez óriási ígéret, nem szabad elhanyagolni, ez az út, később az egyházi iskolába kell, hogy vezessen”. Orosch átadta a fiataloknak egy kétszeres gyilkos üzenetét is, aki kilenc évet már leült huszonhárom éves büntetéséből, amiért megölte az őt szerelmétől tiltó szüleit, s ma már a lengyel kartuziánus rend hivatalosan befogadott tagja. Atya, ha megy a fiatalok közé, mondja el nekik az én esetemet, s emlékeztesse őket, hogy nekik van hitük, reményük, szeretetük” - üzente a huszonnyolc éves fiatalember Haváról. A szentmisén és az ünnepségen is közreműködött a gimnázium Magnificat Gyermekkara, melyet tizenegy éve alakított meg és vezet Wollent Andrea, a kórus éneke a messze, a Hargitáig szálló gyönge kismadárról vezetett át az jubileumi ünnepi műsorba. Pál András, ötödikes diák Sík Sándor versét szavalta el, majd az iskola igazgatója Piri Lajos mondta el ünnepi beszédét. Az igazgató, aki 1998. január elsején, Csáky Károlytól vette át ezt a tisztséget, hangsúlyozta, bár tíz év történelmi távlatokban nem nagy idő ilyenkor nemcsak célszerű, de kötelező is egy intézménynek számvetést készíteni.Alapelvként fogadtuk el, hogy az iskola akkor jár el helyesen, ha oktató-nevelő tevékenységében úgy közvetít egyetemes értékeket, hogy közben hűek maradunk mindahhoz, amit apáink hagytak ránk: hittel és reménnyel kötődni szülőföldünkhöz, miközben állandóan kreatív gondolkodásra késztetünk, s nyitottnak maradni mindenre, ami a tanulók fejlődését segíti” - mondta Piri Lajos. Gyanútlanul lépnek a felnőttek világába A ballagókhoz szólva az igazgató úgy gondolta, hogy a fiatalok gyanútlanul lépnek a felnőttek világába, s ő nem gyanakvásra buzdítja. Orosch figyelmeztetett, a megkeresztelés, elkötelezés a vallásos nevelésre, csak óvatosságra inti őket. „Az iskola eddig a teljes világot jelentette nektek, de az ifjúságnak joga van megfogalmazni önmagát. El kell engedni őket, hogy visszatérhessenek hozzánk” - állapította meg Piri. A tíz évvel ezelőtt az iskola alapításában nagy szerepet vállaló Bíróczi István esperes-plébános egy ornitológiai példázattal figyelmeztetett a nevelés, a jó példa fontosságára. Ha a fülemüle fiókák kiemelve a fészekből, nem hallják a hím éjjel-nappal tartó dalát, akkor testvéreikkel ellentétben csak rikácsolni tudnak, az éneklés helyett. „Ti is egy fészekben voltatok évekig, tanáraitok a telketekbe énekelték a szépet, a jót, az igazat, s énekelni kezdtek nemsokára a világban, ahol túl sok a rikácsolás. Ti ha megszólaltok mondjátok az emberi szót. Szavatok tegyen mindig igaz, s vigasz” - tanácsolta a ballagóknak az esperes. Baltazár Aranka, mint a szülői szövetség elnöke emlékezett vissza az iskola tíz és a ballagó diákok nyolc évére. Zachar Pál a ballagók nevében, szólt, s elmondta, a diákok többsége úgy gondolja, hogy„ jó lenne itt maradni továbbra is”. A diák jó tanácsokkal látta el az ifjabb nemzedéket, „nem kell kimondani mindent, amit gondolunk, de meg kell gondolni mindent, amit kimondunk”. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke fontosnak tartotta az iskola alapítását abból a szempontból is, hogy az egyházi iskolák segíthettek, az elmúlt negyven évben az egységes oktatási rendszerből kilúgozott értékek után megtalálni a színeket, a hagyományokat. „Kinyílt Európa, a világ, de a kisebb, kanyargósabb, emberi léptékű utakat is vegyék észre a fiatalok” - fogalmazta meg kívánságát Pék László. Szesztay Ádám a magyar nagykövetség kulturális attaséja szerint „ünnep kell, hogy legyen Magyarországon is egy határon túl működő katolikus magyar iskola sikeres tíz éve”. Csönd és fegyelem A beszédek után a kiselsősök kedveskedtek egy verses-zenés összeállítással a ballagóknak, Pálffy Zsuzsa betanításában. Ezután a meghatódott nyolcadikosok fölsorakoztak osztályfőnökük Ondrusz Anna mögé, s elindultak a hagyományos körútjukra. Piri Lajos már a feldíszített iskolaépületben arról beszélt, hogy „nálunk nem a nevelés az oktatás része, de az oktatás a nevelésé, s ez nagy különbség. Elmondta, hogy különös hangsúlyt fektetnek az angol és a német nyelv oktatására, de fontos a matematika és a számítástechnika is. Minden tantárgyat arra a szakra specializált pedagógus tanít, a tantestület átlagéletkora harminc év körül mozog. Az eddigi két végzős osztály eredményei alapján nyolcvan százalék körül, van a továbbtanulók száma. „Ha bejön valaki hozzánk, nem akarja elhinni, hogy milyen légkör van ebben az iskolában, csönd és fegyelem. Ezek a fiatalok már a XXI. században gondolkodnak, de a mi nevelési módszereink ennek figyelembe vételével nemcsak a lexikális tudásra szűkülnek” - jellemezte az iskolát Piri Lajos igazgató. Ondrusz Anna osztályfőnök és a ballagok (A szerző felvételei) Tízéves az ipolysági egyházi gimnázium Piri Lajos ünnepi beszédében elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az angol és a német nyelv oktatására, de fontos a matematika és a számítástechnika is