Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-26 / 121 szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2005. május 26., csütörtök 3. évfolyam 20. szám Évente 15 ezer diplomás vándorol ki Romániából Elmennek a fiatalok EDUPRESS Évente több mint 15 ezer felsőfo­kú végzettséggel rendelkező fiatal hagyja el az országot magasabb fi­zetések és jobb megélhetési lehető­ségek kedvéért - írja a Háromszék. A Nyát Társadalom Alapítvány megbízásából végzett felmérés sze­rint az egyetemek és főiskolák vég­zős hallgatóinak egynegyede álmo­dik arról, hogy külföldre távozik. Nem az a baj, hogy a fiatalok el­mennek, hanem az, hogy nem lát­nak okot a visszatérésre - jelentette ki Nicolae Idu, az Európa Intézet igazgatója. Bírálta, hogy Romániá­nak nincs stratégiája arra, hogy vonzóvá tegye magát állampolgá­rai számára. Amikor a diplomások hazatérnek, nem részesülnek sem anyagi, sem szakmai elismerésben, és problémáik vannak a beilleszke­déssel is - tette hozzá Idu. 2003- ban minden ötödik végzett orvos­tanhallgató, mintegy tízezer diplo­más, hagyta el az országot, s vállalt munkát külföldön. A Katedra legutóbbi számából tallóztunk Európaiságra nevelés LAPAJÁNLÓ A Katedra legfrissebb számának szerzői az európaiságra nevelés és a magyarságismeret oktatásának kölcsönhatásait boncolgatják. Arra a kérdésre keresik a választ, ho­gyan lehetünk magyarként európa­iak. Modern európai tudattal csak az az egyén vértezhető fel, aki szi­lárd nemzettudattal rendelkezik, áll a Katedra Társaság kapcsolódó állásfoglalásában. Egykori iskoláira Z. Németh István emlékezik Tinta­mókus fenn a fán című írásában. A folyóiratban interjú olvasható Hor­váth Géza, Szent Gorazd-díjas pe­dagógussal. Az érdeklődők meg­tudhatják, mi hír mostanság a Selye János Egyetemen. Tátyi Tibor Nincs elveszett gyerek című, Ger­gely Jolánnal, a párkányi speciális iskola igazgatójával készített be­szélgetésében a gyógypedagógia szerepét járja körül az oktatásban. Pénzes István a tizenegyedik rozs­­nyói pedagógustalálkozón szerzett benyomásait adja közre. Csáky Kár­oly Balogh Károly, a Madách-csa­­lád krónikásának alakját idézi. Népzenékről kezdőknek és hala­dóknak című sorozatának soron következő darabjában Ág Tibor ze­nekutató az interetnikus kapcsola­tokba kínál betekintést. Ökrös Csa­ba a budapesti Semmelweis Egye­tem Testnevelési és Sporttudomá­nyi Karának adjunktusa a kézilab­dajáték oktatásának egy lehetséges módszerét ismerteti. A lap hasábja­in az érdeklődők recenziót olvas­hatnak Vekerdy Tamás neves pszi­chológus Az iskola betegít? című kötetéről. Cseh Gizella pedagógus Csokonai Vitéz Mihály felvilágoso­­dás kori poétára emlékezik a költő halálának kétszáz éves évfordulója kapcsán. A média értékközvetítő szerepének sajátos kétarcúságára figyelmeztet Szeberényiné Z. Judit nyugalmazott egyetemi tanár. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona, a debreceni Kölcsey Ferenc Reformá­tus Tanítóképző Főiskola főigazga­tó-helyettese a gyermekszínjátszás napköziben, tanulószobán betöl­tött szerepéről értekezik. Einstein és Freud neveléssel kapcsolatos né­zeteit ismerteti Stredl Terézia pszi­chológus. (érvé) XX. 3005 orfjut 9 ura* 4»>Sfc Európaiság, magyarság Z. Németh István alma materei Nincs elveszett gyerek Posztersorazat: Várak, kastélyok, kúriák Ősztől it-jogászokat képeznek Pécsett Speciális jogi ISMERTETÉS Infokommunikációs szakjogász szakirányú továbbképzési szak in­dul idén szeptemberben Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karán. A képzésre jogi diplomával rendelkezők jelentkez­hetnek. Az egyetem weboldalán ol­vasható tájékoztatásból kiderül: a képzés célja, hogy a jogász képzett­séggel rendelkező szakemberek az informatikai, távközlési és média­ ismeretek szektort érintő, a társtudományok eredményeire is alapozott speciális jogi ismereteket szerezzenek. A le­velező rendszerű, 4 féléves képzés­ben egyetemi szintű jogász szak­­képzettséggel rendelkezők vehet­nek részt. A képzés szervezői sze­rint a szakképzés az informatikai területeken működő gazdasági vál­lalkozások, illetve a szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó állami szervek gyakorlatában széles kör­ben hasznosítható, (o) Pázmány Péter érsek 1635-ben alapította 370 éves az ELTE OFI magyar felsőoktatás egyidős Eu­rópa hasonló régiójának egyetemi A budapesti Eötvös Loránd Tv­­intézményeivel. A felsőoktatási dományegyetem Magyarország intézményt 1635-ben alapította legrégibb folyamatosan működő, Pázmány Péter esztergomi érsek, s egyben legnagyobb egyeteme. A Az ELTE idén 370 éves. „Nálunk nem a nevelés az oktatás része, hanem az oktatás a nevelésé, s ez nagy különbség” - mondta Piri Lajos Ünnep az egyházi gimnáziumban Ipolyság. A kéttornyú Nagyboldogasszony római katolikus templomban ün­nepelte megalakulásának tizedik évfordulóját pénte­ken a Fegyverneki Ferenc Magyar Tannyelvű Nyolc­éves Egyházi Gimnázium. FORGÁCS MIKLÓS Orosch János általános püspöki helynök celebrált ez alkalomból szentmisét. A segédpüspök vissza­emlékezett azokra az időkre, ami­kor ebben a templomban misézett és „vasárnap reggelenként bemu­tathattam a legszentebb áldozatot az úrnak”. Krisztus szavait idézte: „Menjetek az egész világra és tanít­sátok az embereket!”, melyek Orosch szerint nemcsak a papokra, de mindenkire, legfőképpen a pe­dagógusokra és a szülőkre vonat­koznak. A segédpüspök emlékezte­tett arra, hogy éppen Siennai Szent Bernardin ünnepére esik az iskola jubileuma, s ez a hatszáz évvel ez­előtt élt egyetemi tanár, aki a dög­vész idején betegápoló lett „a mai egyesülésre törekvő Európának na­gyon aktuális szentje, tevékenysé­gével azt bizonyította, hogy nem­csak szavakkal, de elsősorban élet­példával kell bizonyítanunk”. Út az egyházi iskola felé Orosch János figyelmeztetett mindenkit, hogy a megkeresztelés, elkötelezés a vallásos nevelésre, „ez óriási ígéret, nem szabad elha­nyagolni, ez az út, később az egy­házi iskolába kell, hogy vezessen”. Orosch átadta a fiataloknak egy kétszeres gyilkos üzenetét is, aki ki­lenc évet már leült huszonhárom éves büntetéséből, amiért megölte az őt szerelmétől tiltó szüleit, s ma már a lengyel kartuziánus rend hi­vatalosan befogadott tagja. Atya, ha megy a fiatalok közé, mondja el nekik az én esetemet, s emlékeztesse őket, hogy nekik van hitük, remé­nyük, szeretetük” - üzente a huszonnyolc éves fiatal­ember Haváról. A szentmi­sén és az ünnepségen is közreműködött a gimnázi­um Magnificat Gyermekkara, me­lyet tizenegy éve alakított meg és vezet Wollent Andrea, a kórus éne­ke a messze, a Hargitáig szálló gyönge kismadárról vezetett át az jubileumi ünnepi műsorba. Pál András, ötödikes diák Sík Sándor versét szavalta el, majd az iskola igazgatója Piri Lajos mondta el ünnepi beszédét. Az igazgató, aki 1998. január elsején, Csáky Károlytól vette át ezt a tisztséget, hangsúlyozta, bár tíz év történelmi távlatokban nem nagy idő­ ilyenkor nemcsak célszerű, de kötelező is egy intézménynek számvetést ké­szíteni.­­Alapelvként fogadtuk el, hogy az iskola akkor jár el helye­sen, ha oktató-nevelő tevékenysé­gében úgy közvetít egyetemes érté­keket, hogy közben hűek mara­dunk mindahhoz, amit apáink hagytak ránk: hittel és reménnyel kötődni szülőföldünkhöz, miköz­ben állandóan kreatív gondolko­dásra késztetünk, s nyitottnak ma­radni mindenre, ami a tanulók fej­lődését segíti” - mondta Piri Lajos. Gyanútlanul lépnek a felnőttek világába A ballagókhoz szólva az igazgató úgy gondolta, hogy a fiatalok gya­nútlanul lépnek a felnőttek világá­ba, s ő nem gyanakvásra buzdítja. Orosch figyelmeztetett, a megkeresztelés, elkötele­zés a vallásos nevelésre, csak óvatosságra inti őket. „Az isko­la eddig a teljes világot jelentette nektek, de az ifjúságnak joga van megfogalmazni önmagát. El kell engedni őket, hogy visszatérhesse­nek hozzánk” - állapította meg Pi­ri. A tíz évvel ezelőtt az iskola alapí­tásában nagy szerepet vállaló Bíróczi István esperes-plébános egy ornitológiai példázattal figyel­meztetett a nevelés, a jó példa fon­tosságára. Ha a fülemüle fiókák ki­emelve a fészekből, nem hallják a hím éjjel-nappal tartó dalát, akkor testvéreikkel ellentétben csak riká­csolni tudnak, az éneklés helyett. „Ti is egy fészekben voltatok éve­kig, tanáraitok a telketekbe énekel­ték a szépet, a jót, az igazat, s éne­kelni kezdtek nemsokára a világ­ban, ahol túl sok a rikácsolás. Ti ha megszólaltok mondjátok az emberi szót. Szavatok tegyen mindig igaz, s vigasz” - tanácsolta a ballagók­­nak az esperes. Baltazár Aranka, mint a szülői szövetség elnöke em­lékezett vissza az iskola tíz és a bal­lagó diákok nyolc évére. Zachar Pál a ballagók nevében, szólt, s el­mondta, a diákok többsége úgy gondolja, hogy„ jó lenne itt marad­ni továbbra is”. A diák jó tanácsok­kal látta el az ifjabb nemzedéket, „nem kell kimondani mindent, amit gondolunk, de meg kell gon­dolni mindent, amit kimondunk”. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnö­ke fontosnak tartotta az iskola ala­pítását abból a szempontból is, hogy az egyházi iskolák segíthet­tek, az elmúlt negyven évben az egységes oktatási rendszerből kilú­gozott értékek után megtalálni a színeket, a hagyományokat. „Ki­nyílt Európa, a világ, de a kisebb, kanyargósabb, emberi léptékű uta­kat is vegyék észre a fiatalok” - fo­galmazta meg kívánságát Pék Lász­ló. Szesztay Ádám a magyar nagy­­követség kulturális attaséja szerint „ünnep kell, hogy legyen Magya­rországon is egy határon túl műkö­dő katolikus magyar iskola sikeres tíz éve”. Csönd és fegyelem A beszédek után a kiselsősök kedveskedtek egy verses-zenés ös­­­szeállítással a ballagóknak, Pálffy Zsuzsa betanításában. Ezután a meghatódott nyolcadikosok fölso­rakoztak osztályfőnökük Ondrusz Anna mögé, s elindultak a hagyo­mányos körútjukra. Piri Lajos már a feldíszített iskolaépületben arról beszélt, hogy „nálunk nem a neve­lés az oktatás része, de az oktatás a nevelésé, s ez nagy különbség. El­mondta, hogy különös hangsúlyt fektetnek az angol és a német nyelv oktatására, de fontos a matematika és a számítástechnika is. Minden tantárgyat arra a szakra speciali­zált pedagógus tanít, a tantestület átlagéletkora harminc év körül mo­zog. Az eddigi két végzős osztály eredményei alapján nyolcvan szá­zalék körül, van a továbbtanulók száma. „Ha bejön valaki hozzánk, nem akarja elhinni, hogy milyen légkör van ebben az iskolában, csönd és fegyelem. Ezek a fiatalok már a XXI. században gondolkod­nak, de a mi nevelési módszereink ennek figyelembe vételével nem­csak a lexikális tudásra szűkülnek” - jellemezte az iskolát Piri Lajos igazgató. Ondrusz Anna osztályfőnök és a ballagok (A szerző felvételei) Tízéves az ipolysági egyházi gimnázium Piri Lajos ünnepi beszédében elmondta, hogy nagy hangsúlyt fek­tetnek az angol és a német nyelv oktatására, de fontos a matema­tika és a számítástechnika is

Next