Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-28 / 298. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 28. Szülőföldünk 27 Átadták Vágsellye városi és polgármesteri díját. A kitüntetettek között van Gyurovszky László is. Kodály Örökség Bizottság alakult Galántán Miniszter is van a díjazottak között Vágsellye. Iskolaigazgató, könyvtáros, vállalatvezető, önkéntes véradó, előadóművész és miniszter is van a nemrég átadott városi és polgármesteri díjak kitüntetettjei között. GAÁL LÁSZLÓ Vágsellyén már hagyományosan a Városi Önkormányzat Napján adják át az előző évre odaítélt „Város díja”, valamint kétévenként a „Polgármester díja” kitüntetéseket. Idén december 9-én ünnepélyes képviselő-testületi ülésen adta át Tibor Baran polgármester a díjakat. A 2004. évi „Város díja” kitüntetettjei: Karol Ritter orvos a Vöröskereszt terén kifejtett tevékenységéért, a Vágsellyei Speciális Alapiskola a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében elért eredményekért. A 2004. évi polgármesteri díj kitüntetettjei között van Gyurovszky László miniszter, aki a szülővárosa érdekében kifejtett erőfeszítéseivel érdemelte ki a díjat. A városi könyvtár megalakulásának 80. évfordulója alkalmából Miroslav Demin igazgató vehetett át díjat. Magdaléna Bimsteinová a Vágsellyei Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatójaként vehette át a kitüntetést, amit az iskola főleg a lovassportban elért eredményeivel érdemelt ki. A 2003. évi városi díj kitüntetettjei között van a Microwell cég, amely a város érdekében kifejtett társadalmi tevékenységével érdemelte ezt ki. A díjat Vladimír Kopáček ügyvezető vette át. Ľubica Somorová, a Jánsky-emlékplakett gyémántfokozatának tulajdonosa hatvanszoros önkéntes véradóként kapta a díjat. A Patkoló testvérpár, László és Gyula, előadóművészi tevékenységével érdemelték ki a városi kitüntetést. A két zenész az átadási ünnepségen is bemutatta tehetségét, hegedűn és zongorán előadott műsorukkal emelték a rendezvény színvonalát. A legidősebb díjazott, Karol Ritter a vöröskeresztes tevékenységéért vehetett át kitüntetést Tibor Baran polgármestertől (Milan Pospíš felvétele) Több mint 1,5 millió koronával emelte a város az iskolaügy támogatására szánt összeget Kész a város új, 2006-os költségvetése UNDESSER TÍMEA Somorja. A polgármester, Domsitz Károly beszámolójával kezdődött meg Somorján az év utolsó plenáris ülése. Beszédében a decemberi választási eredményekről számolt be, a város fennállásának 600. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatról, valamint a Duna-parttal kapcsolatos turisztikai fejlesztések lehetőségéről tett említést. Csatlakozási szándékukat hagyták jóvá két, a határon túli kapcsolatok megerősítésére szolgáló szervezethez, egyik a pannonhalmi apát kezdeményezése, melynek, már 18 település a tagja, a másik a Héthatár elnevezésű nemzetközi szervezet, amely Esztergomban alakult, és 20 önkormányzat a tagja. Januárra halasztották a művelődési központ működésével kapcsolatos határozatok teljesítésének ellenőrzését, elkészült viszont a 2006-os év költségvetése, amelyet az ülésen elfogadtak. Annyit megtudtunk, jövőre Somorja összvagyona 242 millió 271 ezer korona lesz, ennyi pénzből gazdálkodhat a város. A költségvetést a tavalyi alapján dolgozták ki, figyelembe véve, hogy a bevétel nagyobb legyen, mint a kiadás. Egyes kiadásokat módosítottak. Sólymos Lívia képviselő javasolta a megyei kompetenciájú iskoláknak szánt támogatást 500 ezer koronáról 700 ezerre emelni, a javaslatát jóváhagyták, s a 2006-os évben sor kerül ennek a 200 ezer koronás különbségnek az átcsoportosítására. Több mint 1,5 millió koronával emelte a város az iskolaügy támogatására szánt összeget, továbbá megemelte a városi újságra szánt támogatást 900 ezerről 1 millió 65 ezer koronára. A Somorja és vidéke című újság egyébként 2005 márciusától új formában, bővített tartalommal jelenik meg, és 2500 példányban jut el a város lakóihoz. A helyi illetékek, adók változatlanok Az ipari parkkal kapcsolatosan interpellált egy képviselő, maradnak jövőre is, illetve egy-két helyen módosul, csökken. A jövő év első felében megvalósul még az első 34 lakásos bérház felépítése, melyhez 80 százalékot az állami lakásfejlesztési alaptól hitel formájában, 20 százalékot pedig klasszikus banki hitellel finanszíroznának. Terveik közt szerepel további 34 lakás felépítése, amelyben 70 százalékot igényelnének a lakásfejlesztési alaptól, kedvező feltételekkel, és 30 százalékot az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumtól vissza nem térítendő támogatás formájában. Az ipari parkkal kapcsolatosan interpellált egy képviselő, mert nincs gyalogos út építve a park felé vezető úton, ez a közlekedés biztonsága szempontjából veszélyes. A polgármester megígérte, igyekeznek mielőbb megoldást találni a problémára. Továbbra sem született megoldás azonban a gyermek elsősegély-szolgálatot illetően, továbbra sem fogadnak Somorján beteget az orvosok, Dunaszerdahelyre kell szállítani a gyermeket betegség esetén. Kecskeméttel közösen ÚJ SZÓ-INTERJÚ Galánta: A galántai reneszánsz kastélyban megalakult a Kodály Örökség Bizottság. A bizottság elnöke, Mézes Rudolf, a Csemadok OT tagja és Galántai Területi Választmányának titkára az újonnan alakult testület célját és küldetését a következőképpen fogalmazta meg: „A bizottság elsődleges célja feltérképezni, egyesíteni, közzétenni mindazt a tevékenységet, melyet az elmúlt időszakban a városunk, a régió, Mátyusföld területén működő szervezetek, intézmények végeztek a kodályi örökség ápolása terén, majd a tevékenység összegzését fokozatosan országos szinten is el kell végezni.” A bizottság 12 tagból áll: a már említett Mézes Rudolf, Vysztavel Melinda, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola igazgatója, Marsai János, a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója, Balogh Csaba, az alapiskola énekkarának vezetője, Bombic Katalin, a gimnázium énekkarának vezetője, Józsa Mónika, a Galántai Kodály Zoltán Daloskar karnagya, Duka Zólyomi Emese, a Szovákiai Magyar Zenebarátok Szövetségének elnöke, Kolek János, a városi művelődési központ igazgatója, Mat’ašovsky László, a Galántai Művészeti Alapiskola (zeneiskola) igazgatója, Gabrišová Lívia, a Galántai Városi Hivatal elöljáró-helyettese, Zsilló Éva, a városi hivatal kulturális és oktatásügyi osztályának vezetője, Polák Tibor, a városi hivatal projektmenedzsere, Mézes Rudolf elárulta, az ötlet Kecskeméten született, ahol idén tavasszal alakult meg azonos nevű bizottság, és egy nyári látogatás során az ottani bizottság elnöke, Szécsi Gábor kecskeméti polgármester vetette fel az ötletet, hogy a két Kodály-város - Kecskemét, a szülőváros, és Galánta - hozzon létre hasonló bizottságot, és ezeken keresztül közösen célozzanak majd meg uniós pályázatokat is a kodályi örökség megőrzésének anyagi támogatásáért. A galántai alakuló ülésre várták Kodály Zoltánná Péczeli Saroltát is, akit a bizottság tiszteletbeli elnöki posztjának betöltésére szerettek volna felkérni, de az idős hölgy nem tudott jelen lenni, ám a jövőben számítanak a vele való együttműködésre. Az elnök által előterjesztett célkitűzés-javaslatban szerepel továbbá: „A Kodály Zoltán nevét viselő intézmények, a Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és a Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, valamint a Galántai Kodály Zoltán Daloskör vezetése keresse a kapcsolatot a Kodály Zoltán nevét viselő intézményekkel, iskolákkal, kórusokkal, együttesekkel, kezdeményezőleg lépjen fel annak érdekében, hogy alakuljon meg a Kodály Zoltán nevét viselő alapiskolák és középiskolák társulása, valamint a Kodály Zoltán nevét viselő énekkarok, együttesek társulása.” Elhangzott az is, hogy az eddig évente megrendezett Kodály Zoltán Hegedűversenyt ezután kétévente rendezik majd meg - felváltva a lévai Kadosa Pál Zongoraversennyel -, kétévente pedig Galántán szervezzenek nemzetközi Kodály-szimpóziumot. A bizottság célul tűzte ki, hogy megjelentet egy kiadványt a Mátyusföldi Kodály-hagyományokról. A kiadványt 2007-ben kellene megjelentetni, ami két szempontból is jeles év lesz: egyrészt Galánta első írásos említésének 770. évfordulójára, másrést Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évfordulójára emlékeznek. A jeles évfordulóval kapcsolatban több javaslat is elhangzott, egyebek mellett, hogy a galántai zeneiskola felvehetné Kodály Zoltán nevét, továbbá teret nevezhetnének el Kodályról, például a városi művelődési ház előtti teret, ahol a két legnagyobb magyar zeneszerzőnek és népdalgyűjtőnek, Kodálynak és Bartóknak közös szobrot állíthatnának. Persze mindehhez pénz is kell, ezért mind a városi költségvetésből, mind megyei és országos intézményekkel együttműködve, magyarországi és európai uniós forrásokból kell majd megpróbálni támogatást szerezni. (g) Kodály-dallam a vonatinduláshoz A galántai vasútállomás hangszóróiból a vonatérkezést vagy - indulást jelző bejelentést megelőző szignál Kodály-dallam, az Esti dal egy részlete. Ez is arra emlékeztet, hogy az egykori galántai állomásfőnök fia, Kodály Zoltán hét esztendőn át ebben az állomásépületben lakott, (gl) „Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára” címet adományoztak Vágán. Összesen mintegy százan rendelkeznek már ezzel a megtisztelő címmel. Tiszteletbeli vásárhelyivé lettek a vágaiak ÚJ SZÓ-HÍR Vága. Újabb 230 vágai lakos tudhatja magát Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgárának. Az erről szóló díszokleveleket Kószó Mihály és Almásy István, Hódmezővásárhely két alpolgármestere hozta el a galántai járásbeli községbe. Mintegy százan rendelkeznek már ezzel a megtisztelő címmel. Hogy miért fogadta polgárává Hódmezővásárhely a 600 kilométer távolságban fekvő Vága lakosait, arról az Új Szónak Kószó Péter alpolgármester nyilatkozott: „A tavaly december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye nagyon lesújtott bennünket. Úgy éreztük, termünk kell valamit, és Grezsa István képviselő indítványa nyomán februárban a vásárhelyi képviselő-testület elfogadta a díszpolgári rendeletünk módosítását. Helyi törvényt hoztunk, amely szerint minden határon kívüli magyar nemzetiségű polgárnak, aki kéri, tiszteletbeli polgári címet adományozunk. Azóta 13 ezernél több kérvénynek tettünk eleget. Az ötvenezres Hódmezővásárhely lakossága gyakorlatilag ennyivel gyarapodott. Különösebb állampolgári jogot nem tudunk biztosítani, gesztusnak szántuk.” Az alpolgármester elmondta, elsősorban a Vajdaságból és Erdélyből érkeznek a kérvények. A Felvidékről elsőként a vágai Farkas Róbert jelentkezett. „Nagyon szívesen tettünk eleget a kérésének, és a március 15-i ünnepségre meghívtuk városunkba, hogy ott vegye át személyesen a díszoklevelet.” Farkas Róbert azóta sok falubelijét „megfertőzte”. A vágai Csemadok-évzárón elsőként Adamkó Péter, a helyi alapszervezet elnöke vehette át a díszoklevelet, majd felolvasták mind a 230 új tiszteletbeli polgár nevét. Egy másik magyarországi település, Győrszemere képviselői is jelen voltak az ünnepségen. Győrszemere és Vága 25 éves testvértelepülési együttműködést tudhat maga mögött, és a hódmezővásárhelyi példát követve Szemere önkormányzata is hasonló helyi törvényt hozott a tiszteletbeli polgárságról. Győrszemere képviselői is jelen voltak az ünnepségen. Nagy Ferenc polgármester két díszpolgári oklevelet mindjárt át is adott, az 1. számút Szalay Ferdinánd vágai polgármester, a 2. számút Andrisák Viola, a helyi óvoda igazgatója, Csemadok tisztségviselő vehette át. A helyi lakosok és a magyarországi vendégek közösen koszorúzták meg a két világháborúban elesett vágaiak emlékművét, és természetesen a kultúrműsor sem maradhatott el, amelyben a helyi óvodások és alapiskolások, a győrszemerei asszonykórus és a Galántai Kodály Zoltán Daloskör szórakoztatta a közönséget. Kószó Péter azt is elárulta, jövő nyárra nagy találkozót terveznek, ahová Hódmezővásárhely összes polgárát meghívnák. Ez nem kis kihívás az ötvenezres létszámú településnek, hiszen addigra akár 15-20 ezer is lehet majd a meghívandó díszpolgárok száma. Hódmezővásárhely továbbra is szívesen fogadja a külhoni magyarok jelentkezését a tiszteletbeli polgárságra. Ha ezt mindannyian kérnék, akkor - ahogyan azt Grezsa István képviselő egy sajtónyilatkozatban mondta - Hódmezővásárhely a világ legnépesebb magyar városává válhatna. (gl) A 230 újdonsült vágai hódmezővásárhelyi polgár egyike átvette a díszoklevelet Kószó Péter és Almásy István alpolgármestertől (Szőcs Hajnalka felvétele)