Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-30 / 250. szám, kedd

2 Közélet A múzeum a magyar kisebbség történetével, néprajzával és kultúrtörténetével kapcsolatos tevékenységével vált dominánssá - ez úgy látszik, megengedhetetlen Magyartalanították a komáromi múzeumot Nyitra/Komárom. Se magyar, se Fehér. November elsejé­től nem Fehér Csaba, ha­nem Csütörtöky József a komáromi múzeum igazga­tója. Az intézmény neve jö­vő januártól nem Magyar Kultúra és Duna Mente Mú­zeuma lesz, hanem Duna Mente Múzeuma. Minder­ről Nyitra megye képviselő­testülete határozott tegnapi ülésén. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Fehér Csaba leváltását a jelenlé­vő 46 képviselő közül az úgyneve­zett szlovák nagykoalíció 30 tagja támogatta, az MKP 15 képviselője ellenezte. Egy szlovák képviselő nem szavazott, tartózkodó nem volt. A múzeumigazgatót olyan in­dítvány alapján menesztik, amelyet Milan Belica megyei elnök nem írt alá, a dokumentumot helyette hi­vatalvezetője látta el kézjegyével. Az MKP ezért kérte, hogy a javasla­tot vegyék le a napirendről, de a többség ezt nem támogatta. A vitában csak az MKP képviselői szólaltak fel. Hortai Éva és Forró László ismertette a frakció névvál­toztatással és igazgatóleváltással kapcsolatos álláspontját. Az egyet­len szlovák hozzászóló Serafína Ostrihonová független képviselő, Aranyosmarót polgármester asszo­nya volt, aki javasolta, hogy a testü­let Fehér Csaba véleményét is hall­gassa meg. Az igazgató nem volt je­len a tanácskozáson. Regionális jellegű múzeum kell A változtatási javaslat indoklásá­ban az áll, hogy az elnevezés 2002-­­ es bővítése miatt „háttérbe szorult működési terület regionális jellege”, mert a magyar kisebbség történetével, néprajzával és kultúr­történetével kapcsolatos tevékeny­ség dominánssá, illetve alapvető küldetéssé vált­­ a regionálissal szemben. Történt mindez annak ellenére - szögezi le az indoklás - hogy 2001-ben létrejött a pozsonyi székhelyű Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeuma. Az MKP-frakció ezt az indoklást megalapozatlannak és célzatosnak tartja. Hangsúlyozza, a múzeumon belül 1991 óta műkö­dött a magyar nemzetiségi kisebb­ség osztálya, és 2002-ben, amikor a megye vette át az intézményt, tu­lajdonképpen ennek az osztálynak a tevékenységét jelenítették meg az új, bővített névvel is. Arra is figyel­meztet az MKP, hogy a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma csak 2001-ben kezdte meg tevékenysé­gét, vagyis tíz évvel azután, hogy a komáromi intézményben a kisebb­ségi kutatásokra létrehozták a kü­lön osztályt. A Fehér elleni vádak A Fehér Csaba leváltását munka­jogi mulasztásokkal, szakképzett dolgozók elbocsátásával és nem kellően szakképzett személyek fel­vételével, a múzeumban uralkodó rossz légkörrel indokolták. Az ál­lamnyelvről szóló törvény állítóla­gos megsértését is felhozták ellene, mert „a kiállításmegnyitókat csu­pán vagy elsősorban magyarul tar­tották, egynyelvű, csak magyar ki­adványokat jelentetett meg az intézmény”. Felhozza az indoklás Fehér Csaba ellen azt is, hogy a Ne­ver again 1945-1948 című, a szlo­vákiai magyarok II. világháború utáni meghurcoltatását bemutató kiállítást nem a múzeumi tevé­kenység keretében rendezték meg. Az indoklás kitér arra, hogy Fehér a múzeumot és dolgozóit is kihasz­nálta a Magyar Hírvivő című ha­­vilap készítésére, amelyet a Szüllő Géza Társulás jelentet meg. Szere­pel az indoklásban, hogy állítólag szélsőséges politikai nézeteinek rendelte alá múzeumi tevékenysé­get, továbbá a Benes-dekrétumok eltörlése és a II. világháború után meghurcolt szlovákiai magyarok kárpótlása érdekében tett lépései­vel politikai tevékenységet fejtett ki. Miként a többi vádat, az MKP- frakció ezt is visszautasította, tétel­ről tételre hozva fel az ellenérveket (ezekre holnapi számunkban vis­­­szatérünk). Az MKP megyei képviselőcso­portja hangsúlyozza, hogy Fehér tevékenysége a történelem hiteles dokumentálására irányult, soha­sem mások ellen. A frakciót Fehér Csaba annak tolmácsolására is fel­kérte, hogy sohasem volt semmi­lyen személyes kapcsolata olyan, szélsőségesnek tartott szerveze­tekkel, múlt amilyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Dél-Felvidéki Autonómia Társulás, magát kereszténynek vallja, és nem antiszemita. „Fehér Csaba személyének összekapcsolása szél­sőséges csoportokkal éppen ezért megalapozatlan és célzatos” - álla­pítja meg az MKP-frakció állásfog­lalása, amely leszögezi, az érintett­nek is joga van ellentmondani a kormányelnöknek, ha más a véle­ménye. Fehér Miklós korábbi me­gyei alelnök kifejtette, meggyőző­dése szerint éppen a Brüsszelben is bemutatott Never again 1945- 1948 kiállítás és Dusan Caplovic kisebbségekért felelős miniszterel­nök-helyettes ezzel szembeni kriti­kája a fő oka Fehér Csaba leváltá­sának. (kor) Mostantól nem csipognak majd a fémdetektorok, ha Mikulás Dzu­­rinda áthalad köztük. Tegnap kiszedték a csavarokat a volt kormány­fő lábából - de talizmánnak megtartja azokat. Dzurinda két éve szenvedett súlyos síbalesetet, az orvosok több titán csavarral és fém­lappal erősítették meg lábát. (CTK-felvétel) Elsőként a Wüstenrot ismertette a díjszabást Új autóbiztosítási tarifák ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elsőként a Wüstenrot tette közzé a 2008-ra vonatkozó kötelező járműbiztosítási díjszabá­sát. Siegfried Fatzi vezérigazgató közölte: egyszerűsítik az eljárást, a számos kategória helyett (a jármű­­tulajdonos neme, kora, lak­helye, stb.) helyett csak kettő lesz, mégpe­dig a motorteljesítmény és az ügy­fél balesetmentes időszaka. Ami a motor teljesítményét illeti, a Wüs­­tenrot 40 és 100 kW közötti skálát állított fel (100 kW felett már nem emelkedik a biztosítási összeg), a balesetmentes időszakot pedig 10 évre tolja ki - aki az utóbbiba tarto­zik, az 70%-os bónuszt kap, ami a hazai piacon rekord, málus­szal (büntetéssel) pedig továbbra sem számol. A 2-3 éven belül 100 ezer klienssel számoló biztosító jövőre nem emeli az alaptarifát, vagyis a kedvezményeket figyelembe véve 4%-os áreséssel lehet számolni. Fatzi hozzátette, 2006-ban Európá­ban nálunk esett leginkább a köte­lező járműbiztosítás átlagos díjté­tele, mégpedig 6%-kal. Ma a Ge­nerali és a Cseh Biztosító-Szlovákia ismerteti jövő évi díjszabását, vala­mennyi tarifa legkésőbb október 31-én estig lát napvilágot. (shz) ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 30. www.ujszo.com s Fehér Miklós, I Nyitra megyei­­ MKP-s képviselő: I Kimondottan ma­­­­gyarellenes indít­­­­tatásúak, s gondo­­­­lom, a jelenlegi helyzetnek köszönhetőek. Nagyon úgy tűnik, a szlovák megyei képvi­selők felsőbb utasításra cseleked­tek. Kiderült, hogy semmiféle in­dok nem létezik Fehér Csaba vis­­­szahívására - túl azon, hogy ma­gyar. Változott a múzeum megne­vezése és hatásköre is. Ez illik a forgatókönyvbe. A ko­máromi múzeum eddig attól volt különleges, hogy a szlovákiai magyarság történelmének és kul­túrájának kutatását az egész or­szágban végezhette. A hatáskörét most Nyitra megyére korlátoz­ták, amit csak sajnálni tudok. Politikai, nemzetiségi indíttatású az a döntés, hogy ne szerepeljen a névben a magyar kultúra szókap­csolat. A vitában említette, hogy mindez felsőbb megrendelésre készült. Mire gondolt? A szlovákiai magyarok II. világ­háború utáni történetét bemutató Never again kiállítást Fehér Csaba Brüsszelben kénytelen volt magán­emberként bemutatni - pedig a múzeum feladata a magyarság be­mutatása. E kiállítás kapcsán Dusan Caplovic miniszterelnök-he­lyettes már akkor tett olyan kijelen­tést, hogy ezzel rontják Szlovákia hírnevét. Fehér Csabáról a szlovákiai magyar közösségen belül is megoszlanak a vélemények, s az indoklásban is szerepel, hogy magyarországi szélsősé­ges politikai körökkel tart kap­csolatot. Erről mi a véleménye? Nem tudom, ki találta ki és ter­jeszti ezt a mítoszt. Azok az anya­gok és információk, amelyek ki­kerültek a múzeumból, bennfen­tes emberek információi alapján jutottak a megyei hivatal tudo­mására. Nem tudok olyan dol­gokról, amelyeket említett. Nem is tudok reagálni arra, mit jelent szélsőségesnek lenni Szlovákiá­ban. (kor) MEGKÉRDEZTÜK Mit szól a múzeumról hozott döntésekhez? Várhatóan már ma szavaznak a nyugdíjtörvény módosításáról Terítéken a második pillér ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament tegnap megkezdte az októberi ülésszak egyik legfontosabb pontjának tár­gyalását: sorra került a nyugdíjtör­vény. A kormány eredeti elképzelé­séhez képest sokat finomodott a tervezet, de így is jelentősen módo­sítja a nyugdíjrendszert. A legfon­tosabb - egyelőre csak tervezett változás -, hogy a pályakezdők szá­mára önkéntessé válik a kétpilléres rendszer, eldönthetik, hogy telje­sen az államra bízzák majdani nyugdíjuk folyósítását, vagy fele­részben a tőkefedezeti - a megta­karításokra építő - elven alapuló kétpilléres rendszert választják. A másik lényeges módosítás, hogy ja­nuár 1-től fél évre megnyílik a má­sodik pillér, s kiléphetnek azok, akik úgy érzik, számukra hátrá­nyos. Ugyanez érvényes lesz fordít­va is: nyugdíjpénztárt választhat­nak azok, akik korábban az egypil­­léres rendszerben maradtak. Szi­gorodik a nyugdíj meghatározásá­nak feltétele is: a jelenlegi 10 év he­lyett legalább 15 évig kell spórolnia annak, aki nyugdíjat akar kapni a második pillérből. A HZDS ellenállása miatt egyelő­re úgy tűnik, a gyesen lévő kisma­mákat a kormány már nem akarja az egypilléres rendszerbe vissza­­kényszeríteni, ez vonatkozik az egészségkárosodott hozzátartozói­kat gondozókra is. Nem változik vi­szont a nyugdíjjárulék megoszlásá­nak aránya, és egyelőre nem lesz­nek kötelesek negyedik alapot létre­hozni a nyugdíjpénztárak, a jövőre tervezett nagy módosítás azonban várhatóan ezt is tartalmazza majd. Ez a két pont a HZDS követelése volt, de Vladimír Meciar jelenleg nem ragaszkodik a megvalósításuk­hoz. Várhatóan megmenekülnek majd a korkedvezményes nyugdíja­sok: továbbra is dolgozhatnak majd anélkül, hogy felfüggesztenék nyugdíjuk folyósítását arra az időre, amíg alkalmazásban állnak. A szi­gorítás azonban a nyugdíj előtt álló­­kat fogja érinteni: a kormánykoalí­ció olyan módosítást akar elfogad­ni, mely kimondja, hogy legkoráb­ban két évvel a korhatár előtt lehet igénybe venni a korkedvezményes nyugdíj intézményét. A képviselők várhatóan ma sza­vaznak a jelenlegi javaslatról. (lpj) Mit támogattak az aláírók ♦ Maradjon meg a szabad biztosítóválasztás joga ♦ Ne támogassák az egybiztosítós modell létrehozását ♦ Őrizzék meg az állami és nem állami egészségügyi intézmények, azok alkalmazottainak és az egészségügyi biztosítóknak az egyenjo­gúságát ♦ Maradjon meg az elvégzett munkáért járó arányos jutalomhoz, a nyereséghez való jog az egészségügyi dolgozók, a kórházak és az egészségbiztosítók esetében Nyolc halott Török legénység volt a szlovák hajón Koppenhága. Kizárólag török nemzetiségű tengerészek tartóz­kodtak a szlovák zászló alatt közlekedő, tegnapelőtt elsül­­­lyedt teherhajón. A jármű 11 tagú személyzeté­ből hármat sikerült kimenteni, a német és a dán fenségvizek hatá­rán, egyet pedig holtan halász­tak ki a tengerből. A hét eltűnt tengerészt a dán hatóságok teg­nap halottnak nyilvánították, mi­vel a hajótest megtelt vízzel, és nagyon kevés az esély, hogy vala­ki túlélhette a szerencsétlensé­get. A Balti-tengerben történt baleset okát még vizsgálják a ha­tóságok. (SITA) A parlament tudomásul vette az egészségbiztosítókkal kapcsolatos petíciót, de javaslatot nem fogadott el Semmibe vesznek 155 ezer aláírást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egészségbiztosítók­ról szóló törvény elfogadása után, tegnap tárgyalta meg a parlament az egészségbiztosítók által szerve­zett petíciót, melynek fő célja a több-biztosítós rendszer védelme volt. A nyilatkozatot a parlament a kormánypártok javaslatára tudo­másul vette, de semmilyen javasla­tot nem fogalmazott meg a kor­mány felé. Az ellenzék azt szerette volna, ha a parlament kifejezi egyetértését a petícióval, és a kor­mányhoz fordul a benne foglaltak teljesítése érdekében. A nyilatkozatot, melyet több mint 155 ezren írták alá, köteles volt megvitatni a parlament, ám ez semmilyen hatással nincs a ko­rábban elfogadott törvényre, mely a biztosítók szerint egyértelműen az egybiztosítós rendszer kialakí­tását segíti elő. Ez volt az első nyi­latkozat, melyet több mint 100 ez­ren írtak alá, és ezzel a törvény szerint kötelezték a parlamentet, hogy foglalkozzon a témával. „Saj­nálatos, hogy csak most talált időt a parlament a nyilatkozat megvi­tatására, de annak örülök, hogy a felvetett, szerintünk fontos témák­kal foglalkozott a parlament. - mondta lapunknak Eduard Kovác, a magán-egészségbiztosítók szö­vetségének ügyvezető elnöke. - Sajnálom azt is, hogy az egészség­­ügyi szervezetek által támogatott javaslatokból semmit sem foga­dott el a koalíciós többség.” A vitá­ban elsősorban az ellenzéki képvi­selők szólaltak fel, akik szerint a kormány és az egészségügyi mi­niszter semmibe veszi több mint 155 ezer ember véleményét, mivel meg sem jelentek a petíció megvi­tatásán. Bastmák Tibor szerint a hatalom skizofréniája mutatko­zott meg a tárgyalás során, mely az emberekre hivatkozik, de arra nem hajlandó, hogy meghallgassa véleményüket. Egyes kormány­­párti képviselők szerint a biztosí­tók megtévesztették az embere­ket, akik nem is tudták, hogy mit írnak alá. Kovác úgy véli, ez a hozzáállás is bizonyítja, hogy a kormány­pártok nem akarnak szakmailag megalapozott döntéseket hozni. Úgy véli azonban, céljukat elérték. „Azt szerettük volna, hogy a felve­tett kérdésekkel foglalkozzanak a képviselők is. Ez volt az első eset, hogy a lakosság kényszerítette rá a képviselőket, hogy foglalkozzanak egy témával” - mondta Kovác. A képviselők azonban múlt héten már elfogadták az egészségbizto­sítók által termelt haszonra vonat­kozó korlátozást, így azok 2009- től csak a gyógykezelésekre fordít­hatják azt. Az ellenzék jelezte, a törvény elfogadása miatt az alkot­mánybírósághoz fordul, az egész­ségbiztosítók azonban az alkot­mánybíróság mellett nemzetköz döntőbírósággal fenyegetőznek mely a sikerük esetén több tízmil­liárd koronás büntetést róhat l Szlovákiára. (lpj, s)

Next