Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-23 / 220. szám, péntek
IZVILAG ■ 2011. SZEPTEMBER 23. 11 www.ujszo.com Színpadtechnikusként kezdett egy prágai színházban. Díszletekkel dolgozott. Első színművét, a Kerti ünnepélyt 1963-ban írta. Két évvel később a hatvanas évek cseh új hullámának egyik vezéregyéniségétől, Pavel Jurácektől kapott szerepet Minden fiatalember című filmjében. Drámákat írt és politizált. A Charta ’77 egyik vezéralakjaként öt évre börtönbe zárták. 1989 és 2003 között köztársasági elnök volt. Mesét is írt már. Feleségének ruhát tervezett. Idén rendezőként is bemutatkozott. Távozás című színművét vitte filmre neves cseh színészek közreműködésével. Václav Havel mindemellett a mesterszakács címet kiérdemelné. Azokisnak, akiknek „ez már sok”, vagy egyszerűen csak hihetetlen, van egy igaz történetem. Jirí Menzelt hosszú évek óta tartó barátság fűzi Václav Havelhez. Audiencia című drámáját Josef Abrhám és Pavel Landovský főszereplésével a prágai Činoherní klub legendás éveiben vitte színre. Koldusoperája nyomán filmet rendezett. S mint régi cimborák, alkalomadtán összejárnak. Havel nyári rezidenciájába ilyenkor nem hívnak szakácsnőt, az exelnök maga főz. Segítség nélkül. Mindent ő készít elő, és mindent egyedül készít el. Még a fűszerezésbe sem szólhat bele senki. Jirí Menzel a feleségével vendégeskedett nála, amikor Václav Havel különleges húslevessel várta őket. Saját recept, nem átvett, s még csak nem is módosított. „Olyan finom volt a leves, hogy elég csak rágondolnom, máris összefut a nyál a számban” — mondta az Oscardíjas rendelő, akinek a marhahúsleves az egyik kedvence Magyarországon. De Havel húslevesének nincs párja, állítja. Sokféle húsból ( Elképesztő ÍZ) valóban párját ritkítja - vélekedik Havel húsleveséről Jirí Menzel -Aki csak egyszer is evett belőle, ezt a konyhai hőskölteményt már nem tudja elfelejteni soha, és sokféle zöldségből csinálja, bors, borókabogyó és csemegepaprika hozzáadásával. De nem ez a titka. Nincs benne víz, egy deci sem. Helyette vagy másfél liter zamatos fehérbor. „Elképesztő íz, valóban párját ritkítja - vélekedik Jirí Menzel. - Aki csak egyszer is evett belőle, ezt a konyhai hőskölteményt már nem tudja elfelejteni soha.” A borókabogyó egyébként alapvető ízesítő Václav Havel konyhájában. A világszerte elismert drámaíró a különleges fűszernövények, a pikáns specialitások híve. Csípős paprikából - különböző formában - többfélét is tart otthon. Ám ugyanígy ragaszkodik a ribizli- és feketeáfonya-dzsemhez is. Ladislav Spaček, az exelnök egykori szóvivője szerint Václav Havel igazi ínyesmester. „Nem nagyevő, csupán a finom ízek megszállott kreátora. Fantáziája nemcsak az írásaiban, a konyhaművészetében is megmutatkozik. Mézes csirkéje egyszerűen világhírű - hangsúlyozza Špaček. - Zöldségkörete intenzív élvezet.” Elnöki éveiben szlovákiai magyar szakácsnője volt. Csirike, vagy ahogy Václav Havel hívja őt: Banyi Csirina, aki azóta már egy jó nevű prágai étterem tulajdonosa, egyben főszakácsa, mosolyogva meséli: .Az elnök úr akkor is bejárt a konyhába, ha én főztem. Megemelte az edények fedelét, belekóstolt az éppen készülő ételbe, és ha jó időben sündörgött körülöttem, a fűszerezést ráhagytam, bár én is a szája íze szerint főztem. Szakácskönyvet soha nem lapozott, nem is láttam receptgyűjteményt nála, mindig a hangulata és az étvágya alapján állította össze az ételt. Lehetett az vadas vagy akár kung-pao, az a bizonyos haveri plusz mindig benne volt.” Szakácsmesteri pedantériáját mi sem bizonyítja jobban, mint az a levél, amelyet 1995 decemberében akkori felesége, Olga Havlová titkárának írt. „Kérem a hölgyet, hogy az ételt az általam megadott recept szerint január 5-én, 6-án vagy 7-én készítse el, így az ízek jól összeérnek. Egy olyan baráti összejövetelre megyek, ahol mindenki a saját ételével vendégeskedik. Mivel nagyobb adagról van szó, a hölgy is fogyaszthat belőle, de ha fontosnak látom, én a végén még utófűszerezem. Köszönöm. Václav Havel.” S hogy mi volt ez a bizonyos étel? Václav Havel leghíresebb eledele, a burgundi marharagu, amelynek fő alkotóeleme - természetesen a húson kívül - a nem kis, hanem „kellő” adag csípős paprika. Elmondhatom: nem kis utánjárás révén sikerült megszereznem a VH-marharagu receptjét. Hat pontból áll. Negyed kiló füstölt oldalast nagyobb edényben hirtelen kisütünk, majd a zsírba egy kiló apróra vágott vöröshagymát teszünk, s üvegesre pirítjuk. Vizet nem öntünk alá, hozzáadjuk a felszeletelt, kocsonyás marhalábszárat. Ezután öntjük fel vörösborral, és addig pároljuk, amíg a hús megpuhul. A vége felé hozzáadjuk a kockákra vágott kenyérhéjat, a füstölt kolbászt, egy darab reszelt krumplit és egy evőkanál simalisztet. Egy másik edényben reszelt sárgarépát, fehér répát és zellert párolunk, sóval, őrölt édes paprikával, chilivel, borssal, borókabogyóval ízesítjük, majd ribizlidzsemet, citromhéjat és paradicsomsűrítményt teszünk hozzá. Összekeverjük a kettőt, és pár perc múlva levesszük a tűzről. Amikor kihűlt, tejszínt keverünk bele. Egy napig állni hagyjuk, s csak azután fogyasztjuk. Már aki bírja állni hagyni. Állítólag megéri. Amit ugyanis másnap elővesz az ember, az nem más, mint egy fenséges eledel, egy igazi mestermű, Meisterstück, ahogy a német mondaná. Mennyei magaslatokba emeli az embert. Mint Bach muzsikája. Szabó G. László Václav Havel és a burgundi marharagu