Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-12 / 10. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 12. Egymást okolja a szlovák és a magyar fél, de abban megegyeztek, hogy újra együtt pályáznak - ki tudja, mikorra készülhetnek el a hidak Ipoly-hidak: építés helyett halasztás Most már biztos, hogy a közeljövőben nem épül meg sem a Helemba és Ipolydamásd, sem az Ipolypásztó és Vámosmikola közötti híd. VRABEC MÁRIA Az EU ugyan jókora összeget hagyott jóvá a hídépítésre, ám úgy tűnik, ez mégsem volt elég ahhoz, hogy mindenkinek jusson, pedig a terveket többször is átdolgozták. Annyira, hogy tavaly kiderült, a két híd árából már csak egyre telik. És ahogy az tájainkon lenni szokott: mivel a partnerek még egymásban sem bíztak meg, az eredmény az, hogy belátható időn belül egy sem épül. Egyeztettek, de nem egyeztek meg Nyitra megye és a magyar Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mint a beruházás vezető partnere 2007-ben nyert el 10 millió eurós EU-támogatást a Helembát Ipolydamásddal és Ipolypásztót Vámosmikolával összekötő hidak építésére. Az összeg a költségek 85 százaléka volt, további 10 százalékot az állam finanszírozott volna, öt százalékot - 205 ezer eurót - pedig Nyitra megye. A tervek szerint mindkét híd kb. 5,1 millió euróba került volna, de az engedélyeztetési eljárás során állítólag kiderült, hogy a terveket át kell dolgozni és az összesen 10 millió eurós keret csak az egyik híd felépítésére elég. Ezért a magyar fél október 8-án azt javasolta, hogy elsőként a Helemba és Ipoldamásd közötti hidat építsék fel, a fennmaradó összegből pedig készítsék elő a másik híd építését, amire később pályáznának. A Nyitrai Megyei Önkormányzat ezt a javaslatot nem fogadta el, Milan Belica megyei elnök azóta is azt hangsúlyozza, hogy túl kockázatos, mert ha 2015-ig nem fejezik a munkálatokat, az EU nem fizeti ki a támogatást, és az egész összeget a két szerződő félnek kell állnia. Szerinte a magyar fél önkényesen változtatta meg a tervet, és előzetes egyeztetés nélkül döntötte el, hogy a két Ipoly-híd árából csak egyet épít. Lapunk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnek e-mailben elküldött kérdéseire azt a választ kapta, hogy a 2009 szeptemberében benyújtott pályázati anyag előkészítése során több alkalommal is egyeztettek, 2009 óta közel húsz alkalommal tárgyaltak az új tervek készítéséről és a műszaki feltételekről. Hogy miért nem egyeztek meg, az nem derült ki. A 2010-es árvíz növelte a költségeket Míg Milan Belica azt állítja, 2009 óta nem változtak annyit a körülmények, hogy a költség a duplájára emelkedett volna. A NIF illetékesei szerint „a pályázat során benyújtott költségvetés az akkor rendelkezésre álló tervek alapján, 2009-es évi árkalkulációval készült.” Jak „A tervek azonban nem kapépítési engedélyt, így mindkét oldalon új terveket készített magyar költségvetési forrásból a magyar partner. A korábbi tervek engedélyezése során a szlovák vízügyi szervek kifogásolták a tervekben szereplő műszaki megoldásokat, ezért az építési engedély csak új tervdokumentáció összeállításával és új építési engedélyezési eljárás lefolytatásával szerezhető be. A hatósági előírások miatt egy új műszaki megoldású hídszerkezetet kellett megtervezni, melynek költségei jelentősen megnövelték a projekt értékét, pl.: a mederhíd szabad nyílását meg kellett növelni, új ártéri műtárgyat kellett betervezni” - írta Loppert Dániel, a NIF kommunikációs vezetője. A költségeket a magyar partner szerint jelentős mértékben növelték az árvízvédelmi kiadások, Belica szerint ezt is lehetett már tudni 2009-ben. A magyar fél viszont azt állítja, hogy a 2010-es év végén elindított új tervezés során az az évi hatalmas árvíz okozta károkat vették figyelembe. „Az új vízügyi előírások szerinti visszaduzzasztási és vízsebesség-növekedési értékek betartása miatt a mederhíd szabad nyílását, valamint a szerkezet alsó élének magasságát jelentősen meg kellett növelni az eredeti tervekhez képest. Továbbá ártéri műtárgy tervezése is szükségessé vált. Mindezek a hatóság által előírt változtatások a projekt költségvetését jelentősen megnövelték”-írja a NIF. Nincs szlovák építési engedély A magyar fél a nyitrai megyei képviselő-testület 2012. október 8-i ülésén tájékoztatta a szlovák partnert a műszaki változásokról és a költségnövekedésről, majd október 9-én megküldte Nyitrára a partnerszerződés tervezetét. Ezt a szlovák fél nem fogadta el, feltételül szabta, hogy a NIF vállaljon garanciát, a beruházás teljes költségét vállalja abban az esetben is, ha az EU nem fizeti ki a támogatást. Erre az ajánlatra nem érkezett válasz, a NIF lapunknak azt felelte: maga a felvetés is irreális.A szlovák partner által kért megoldáshoz, miszerint a teljes beruházást magyar oldalról szükséges finanszírozni, a jelenlegi hatályos kormányközi megállapodás nem teszi lehetővé, módosítása pedig nem megoldható.” Az Ipoly-hidak építése azonban nem csak a kommunikációs zavarok miatt hiúsult meg. Szándékos csúsztatásokra, elhallgatásokra is bőven akad példa mindkét fél részéről, hiszen ha az árvizet nem is lehetett előre látni, az, hogy Ipolydamásd természetvédelmi övezet, ahol a védett madarak miatt évente csak két-három hónapig folyhat az építkezés, 2009-ben is világos volt. Nyitrán viszont arról hallgatnak, hogy a mai napig nincs jogerős szlovákiai építési engedély, ami a támogatási szerződés aláírásának előfeltétele. Új terveket készítenek Müan Belica nyilván ennek tudatában javasolta még tavaly október 12-én, hogy jelen uniós költségvetési ciklusban a két Ipoly-híd kivitelezésének csupán az előkészítése történjen meg. A magyar fél ebbe beleegyezett és most új, sorrendben már a harmadik tervezetet készíti elő. „Az uniós források hatékony felhasználásának biztosítása mellett, valamint a szlovák partner javaslatának megvizsgálását követően magyar részről az a döntés született, hogy a mostani akciótervi időszakban megtörténik az Ipoly-hidak építésének teljes körű előkészítése, majd a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban megvalósul a hidak építése” - áll a NIF válaszlevelében. A hidak sorsa ettől még kérdéses, mert az EU-támogatást újra meg kell pályázni. S - a hídépítések eddigi történetét látva nem lehet tudni, legközelebb milyen „akadályokba” ütközik a kivitelezés. Híd híján „komppal" közlekednek (Jan Krošlek felvétele) Az illetékeseket, úgy tűnik, ezúttal is sokkal inkább a pályázati pénzek érdekelték A helyiek mindent megtettek az ügy érdekében VRABEC ARÁRIA Ipolyság. A helyiek mindent megtesznek az Ipoly-hidak felépüléséért, ám úgy tűnik, a felsőbb vezetés - enyhén szólva - nem elkötelezett az ügyben. Milan Belica nyitrai megyeelnök pl. úgy véli, az sem gond, ha a következő pályázat során nem kapják meg a teljes, szerinte túlméretezett összeget, mert a két érintett határ menti település lakói úgyis csak „egyszerű hidakra vágynak”. Helembán pedig szerinte nem akarják annyira az Ipoly-hidat. A helyiek csalódottak A község polgármestere, Kosznovszki Henrietta ezt cáfolta, mint lapunknak elmondta, a lakosság körében tavaly májusban végzett közvélemény-kutatás eredménye az volt, hogy a túlnyomó többség támogatja a hídépítést. „A képviselő-testület mindent megtett, az ingyenes ingatlan-átruházások is megtörténtek, senki nem ellenezte a beruházást. Ha voltak aggályok, azok csak a megnövekvő forgalommal kapcsolatban merültek fel, mert a főút mentén löszfalba vájt védett pincesor van, és sokan a pinceszakadásoktól tartottak. Az új területrendezési tervben ezért kerülőút építése is szerepel, de most már nem vagyok abban biztos, hogy szükség lesz rá” - mondta a polgármester asszony. Helemba és Ipolydamásd között egyébként a bősi vízerőmű építésekor volt egy vasszerkezetes híd, azóta a legközelebbi határátkelőhelyig, Szálkáig 27 kilométert kell autózniuk. Ahol a turul fészkel Nagyon várták a híd megépülését az ipolypásztóiak is, de Mészáros Ottó polgármester szerint egyre kevésbé bíznak abban, hogy lesz belőle valami. „Mi mindent megtettünk érte, ha rajtunk múlik, már áll a híd. Ipolypásztótól ugyan csak 12 km a szálkái határátkelő, de az ottani híd is felújításra szorul, ha nálunk felépült volna, azt le lehetett volna zárni. Nem értettük, milyen védett madarakra hivatkoznak, amelyek miatt évente csak három hónapig lehet dolgozni, hiszen a mezőgazdasági gépek folyamatosan dolgoznak a területen. Jájja is egy vicc a környéken, hogy talán a turul fészkel Vámosmikolán, mert az Ipoly innenső felén semmiféle szigorúan védett madárról nincs tudomásunk” - mondja keserűen a polgármester. Akárhogy is, a dolgok jelenlegi állása szerint az Ipoly-hidakat csak a folyó mentén élők akarták, az illetékeseket sokkal inkább a pályázati pénzek érdekelték és érdeklik most is. Tény, hogy csak a tervekre elfogyott vagy 150 millió forint, és ennyit elköltenek még legalább Számoljunk csak utána, hány kormányváltás lehet még nálunk és Magyarországon is 2020 végig, hányan gondolhatják még úgy, hogy az ő embereik jobban tudnak pályázni - és persze, a jó munkát jól meg is kell fizetni. Hogy lesz-e a tervekből valaha híd is, arra Helembán és Ipolypásztón most senki nem merne fogadásokat kötni. Lezárt terület (Ján Krošlák felv.) Közélet 3 % prpv ■ 1 fcsaferJI V ”, . ~^ A Madách-híd (Képarchívum) 9 hidat akarnak építeni, eddig kettőt adtak át Hídépítés: nem sikersztori ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Ipolyon az első világháború előtt még 47 hídon lehetett átkelni. Nagy részük megsemmisült a második háborúban. A legdélebbi megmaradt hidat Ipolydamásd és Helemba között 2000-ben a jeges ár vitte el. Jelenleg csak egy tucatnyi határhíd áll, a Ráróspusztát Ráróssal összekötő Madách-hidat 2011 decemberében adták át, a Pösténypuszta-Petőpuszta hidat pedig tavaly februárban. Utóbbi a Katalin-híd nevet kapta, Molnár Katalin emlékére (2011-ben hunyt el), aki a régióban az ezredforduló után elindította az Ipoly-hidak újjáépítését nemzetközi konferenciák, szakmai előkészítő tárgyalások szervezésével. A hidak újjáépítését névleg több kormány is felkarolta az Ipoly mindkét oldalán, ám a megvalósításhoz sokszor hiányzott a politikai akarat. Az eredeti tervek szerint 9 határhidat építettek volna újjá, közülük kettő készült csak el, kettő (a főcikkben említett ipolypásztói, valamint helembai) híd építésére írtak alá államközi szerződést, de még egy kapavágásra sem került sor. A további öt híd megépítése a jövő zenéje. (MSz)