Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-11 / 84. szám, csütörtök

2 Közélet Sulik egymás után váltja le Kollar „embereit" Már csak napok kérdése az SaS szétesése ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Gyorsabban fog bekövetkezni, mint ahogy az elmúlt hetekben tűnt: lassú vá­lóper helyett gyors szakadás vár a Szabadság és Szolidari­tásra (SaS). A Jozef Kollár ve­zette szárny politikusai szerint egyre nagyobb a távolság a pártelnök és a vele szembenál­lók között, közben pedig Ri­chard Sulik sorban távolítja el az „ellenpartihoz” tartozókat. Tegnap Juraj Miškovot moz­dította el a Pozsony megyei koa­lícióról tárgyaló SaS-es delegá­ció éléről. A tárgyalásokat a libe­rálisok részéről a továbbiakban ő fogja vezetni. A többi jobbolda­­li párt szerint emiatt várhatóan még jobban elhúzódnak a tár­gyalások. „A döntés minden­képpen megváltoztatja helyzetet” - mondta lapunknak a Sólymos László, a Híd alelnöke, aki a Pozsony megyei tárgyalá­sokat vezeti pártja részéről. A keddi sikertelen Sulík-Kollár-tárgyalás, vala­mint a legutóbbi döntések fé­nyében Daniel Krajcer úgy lát­ja, minimálisak a maradás esé­lyei. „Semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy a libe­rális értékeket és programot az SaS-en kívül érvényesítsük” - nyilatkozta a képviselő. Szerin­te napokon belül kiderül, ma­radnak-e vagy mennek. Szinte kizárt, hogy az első forgató­­könyv valósuljon meg. „Ez a »talán kilépek, talán nem« lassan már az agyamra megy. Jozef Kollár végre el­­dönthetné, hogy marad-e, vagy sem” - nyilatkozta tegnap Su­lik, aki szintén nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy egy­ben marad a párt. Kollárék állítása szerint öt képviselő hagyhatja el az SaS 11 tagú frakcióját - ezzel maga a frakció is veszélybe kerülhet (ezt a házszabály szerint 8 kép­viselőnek kell alkotnia). Kollár, Krajcer és a már említett Miškov mellett feltehetően távozik Martin Chren és Juraj Droba is. Arról még nem nyilaztak, hol folytatnák, ám lassan már annyi független képviselő lesz a par­lamentben, hogy saját frakciót is alkothatnak. (MSz, SZTA) 1 Szétesik alatta a párt (Képarchívum) RÖVIDEN Ötezren a Hídban Pozsony. Az elmúlt napokban érte el a Híd tagjainak szá­ma a kerek ötezret. A párt három hónappal ezelőtt kezdte el a tagnyilvántartás rendbetételét, ekkor derült ki, hogy a Híd tagjainak száma hamarosan eléri az ötezer főt. A kerek lét­számhoz szükséges utolsó öt jelentkezési lap a napokban ér­kezett be a pártközpontba. A Hidat 2009 nyarán alapították az Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok, az MKP-nak jelenleg 9800 tagja van. (dp) Ellenzéki egyezkedés Pozsony. Az SaS belügyeivel és az aktuális kérdésekkel fog­lalkozott a tegnapi „ellenzéki tanács”. A KDH, a Híd, az SDKÚ és az SaS elnöke megegyezett abban, hogy továbbra is érdeke a megyei választásokon való együttműködés, és közösen sze­retnének jelöltet állítani az Állami Számvevőszék (NKÚ) élére is. Az ellenzék elutasítja Robert Fico ajánlatát az NKÚ elnök­­választással kapcsolatban. Richard Sulik SaS-elnök szerint pár héten belül nyilvánosságra hozzák új jelöltjük nevét az NKÚ élére. A négy ellenzéki párt egyetértett abban is, hogy nyilvános NKÚ-elnöki választást fog kérni. (SITA) ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com Nem teljesen világos, hogy a szakorvos előírhat-e másik szakvizsgálatot Egyelőre nincsenek sorok az orvosi beutalók miatt Pozsony. Nem megtakarí­tási céllal vezették be áp­rilis elsejétől a szakorvo­si beutalókat - állítják az egészségbiztosítók. Sze­rintük a cél a járóbeteg­gyógykezelés jobb koor­dinációja. LAJOS P. JÁNOS „A gyógykezelés koordiná­latlansága komoly veszélyeket hordozott, mindenekelőtt a gyógyszerfelírás tekintetében, ami a beteg teljes egészségi ál­lapotának, valamennyi diag­nózisának és az összes általa használt gyógyszer ismerete nélkül történt” - magyarázta az áprilisban életbe lépett rende­let célját Dana Gašparíková, az Álatlános Egészségbiztosító szóvivője. Nem lesz kevesebb kivizsgálás A beutalók azonban nem minden esetben oldják meg ezt a problémát. „Csak akkor látják el a kívánt funkciót, ha az álta­lános orvos rendesen kiírja azt, és tartalmazzák az összes hasznos információt” - véli Monika Šimunová, a Devera szóvivője. Szerinte arra is szük­ség lenne, hogy az orvosok egymás közt megbeszéljék a beteg állapotát, és ne terheljék a beteget felesleges kivizsgálá­sokkal és mintavételekkel. A beutalók rendszerét 2011 áprilisában szüntette meg Iveta Radičová kabinetje. A biztosí­tók szerint a korábbi évek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a beutalók nem csökkentik a szakorvosi kivizsgálások szá­mát. „A kivizsgálások száma a múltban a beutalók bevezeté­sekor és megszüntetésekor sem változott érdemben” - állítja Šimunová. Az általános orvosoknál egyelőre nem okozott hosszú sorokat a beutalók bevezetése. „Még túl korai a hatások értékelése” - véli Pásztor Lász­ló, a Magánorvosok Társulásá­nak (ASL) elnöke. Ő szintén pozitív változásnak tartja a be­utalók bevezetését. Tisztázatlan kérdések Nem teljesen tisztázott azon­ban, hogy egy egészségi prob­léma esetén minden szakorvos­hoz kell-e külön beutaló, vagy csak elég az első szakorvoshoz beutalót kérni. „Jobb, ha min­den szakorvoshoz külön beuta­lót ír ki a körzeti orvos, mivel ezzel minden szakorvos számá­ra megindokolja, hogy miért küldi oda a beteget” - magya­rázta Pásztor. A Devera szerint viszont a körzeti orvosnak elég csak az első szakorvoshoz kiírni a beutalót, szükség esetén má­sik szakorvoshoz már az első küldheti tovább a beteget. Ha­sonló véleményen van az egész­ségügyi minisztérium is. „A szakorvos továbbküldheti a be­teget egy másik szakorvoshoz, ha szükségesnek tartja” - mondta Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi minisztérium szóvivője. Igaz, ebben az eset­ben a körzeti orvosnak megint nem lesz teljes áttekintése a be­teg kivizsgálásairól. A szakorvosok ellenezték A beutalók bevezetését a szakorvosok ellenezték legha­tározottabban, szerintük ez ugyanis csak feleslegesen nehe­zíti a beteg helyzetét. Több szakorvos szerint a betegek olyan beutalóval érkeztek hoz­zájuk, amelyeken csak az szere­pelt: kérem a szakorvosi kivizs­gálást. Nem tartalmazta sem a feltételezett diagnózist, sem a törvény által előírt többi adatot. A törvény tartalmaz kivétele­ket is: nem kell beutaló a pszi­chiátriai és bőrgyógyászati ke­zelésre, valamint a fogorvost, a nőgyógyászt és a szemorvost is beutaló nélkül lehet látogatni, igaz, a szemorvost csak abban az esetben, ha új szemüveget szeretne rendelni a beteg. Ezen felül nem kell beutaló baleset esetén sem, ha a sérült a balese­tet követően 24 órán belül for­dul orvoshoz. Nincs szükség beutalóra a krónikus betegsé­gek esetében, amelyek rendsze­res szakorvosi kezelést igényel­nek, mint például a cukorbeteg­ség vagy a dialízis. Pontos adatokat kérnek a szakorvosok (Gabriel Kuchta felvétele) A hivatalnokok sem értik, mi értelme csak szlovákul írni a kétnyelvű kéziratba Két tűz között az anyakönyvi hivatalok VERES ISTVÁN Pozsony. A belügy azt mondja, csak szlovákul szabad írni a kétnyelvű anyakönyvi közokiratokra, a kormányhiva­tal szerint a kisebbség nyelvén is lehet. Az általunk megkérde­zett dél-szlovákiai anyakönyvi hivatalok a belügy utasítása szerint járnak el, a kormányhi­vataltól viszont elmarasztalás­ra számíthatnak panasz esetén, mint ahogyan az nemrég a csal­lóközi Vásárúton történt. Hogy mi értelme egy olyan kétnyelvű közokiratnak, amelyre csak szlovákul írnak, az anyakönyvi hivatalok sem értik. „Nem tudom, mi értelme” - mondta lapunk kér­désére Szabó Renáta, a galán­­tai anyakönyvi hivatal munka­társa. Kétnyelvű nyomtatvá­nyaik vannak, viszont eddig kevesen kértek ilyet, tette hoz­zá. Füleken tavaly júliustól egy személy kért kétnyelvű anya­könyvi kivonatot, tájékoztatott Szabó Klára. „Szlovákul írjuk a magyarba is, mert az adatokat az anyakönyvből visszük át, abban pedig minden szlovákul van” - magyarázta a helyzetet a hivatal munkatársa. Hogy ennek így mi értelme, azt sze­rinte „feljebb” kellene valakitől megkérdezni. A kisebbségi kormánybiztos hivatalában szakmai munka­­csoport foglalkozik az egységes hatósági álláspont kialakításá­val. Bukovszky László főosz­tályvezető szerint a közeljövő­ben a hivatal használati utasí­tást ad ki a kisebbségi nyelv­­használati törvényhez. „Ebben benne lesz, miként kell alkal­mazni ezt a jogszabályt az egyes közigazgatási eljárások során” - magyarázta Bukovszky. Ha ad­dig is valaki kétnyelvű anya­könyvi közokiratot kér, és kizá­rólag szlovákul írják bele az adatait, panaszt tehet a kisebb­ségi kormányhivatalnál. Köte­lezni fogják az illető anyakönyvi hivatalt, hogy a kisebbség nyel­vén tüntesse fel a kért adatokat, tette hozzá Bukovszky. A büntetésekkel kezdik a roma reformot - szakemberek szerint emiatt is rossz az intézkedéscsomag üzenete Szigorítanák a büntetések behajtását, de még nem tudják, mikor LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A kihágásokról szó­ló törvény módosításával kezdi meg a roma reform törvényi hátterének módosítását Peter Pollák (OLaNO), a roma közös­ségek kormánybiztosa. Ezzel akarják biztosítani, hogy a la­kosság legszegényebb rétege se mentesüljön a bírságok befize­tésétől. ,A módosítás célja a törvény végrehajthatóságának biztosítása a szociális segélyen élők esetében is” - állítja Peter Pollák. Szerinte ugyanis jelen­leg a szociális segélyen élők egyfajta immunitást élveznek a kihágásokkal kapcsolatban, a kiszabott büntetést ugyanis az illetékes hivatal nem tudja be­hajtani, a segély összegéből ez nem fogható le. Habár már feb­ruártól készül a biztos hivatala az első törvénytervezet bemu­tatására, még most sem tudták pontosan megmondani, hogy erre mikor kerülhet sor. Laco Oravec szerint nem sze­rencsés, hogy a kormánybiztos éppen ezzel az intézkedéssel kezdi a roma reform megvalósí­tását. „Már tavaly októberben is negatív üzenetnek tartottuk, hogy a reform jelentős része re­­presszív, büntető jellegű intéz­kedéseket tartalmaz - mondta lapunknak a Milan Šimečka Alapítvány programkoordiná­tora.­­ A tartalom ugyan nem volt világos és még mindig nem az, de a kormánybiztos és Robert Kaliňák üzenete egyértelmű volt: kemény kézzel fogunk el­bánni mindenkivel. Nemcsak a romákkal szemben, hanem mindenkivel, akiket ők úgy ha­tároznak meg, hogy alkalmaz­kodásképtelen, nem rendes emberek.” Szerinte így nem is lehet egyértelműen roma re­formnak tartani az intézkedés­­csomagot, inkább arról van szó, hogy a kormány rendet akar te­remteni azok között, akik nem il­­leszkednek a rendszerbe. „Bí­zom benne, hogy a kormányhi­vatal fejlesztési programokat is előkészít majd, de nagyon nem szerencsés, hogy éppen a bünte­tő jellegű intézkedésekkel kez­dik - véli a romakérdések szak­értője. - Ez sokkal olcsóbb és egyszerűbb megoldás, mint pél­dául óvodákat építeni a romák­nak, vagy növelni körükben a foglalkoztatottságot.” Elismeri ugyanakkor, hogy meg kellene oldani a jogérvényesítés kérdé­sét is. A kormánybiztos ezen felül még egy konkrét projektet említ, ez azonban a Módszertani Köz­pont (MPC) hatáskörébe tarto­zik, a hivatal csak részt vesz a megvalósításban: azok az óvo­dák pályázhatnak taneszközök­re és segédeszközökre, valamint egy pedagógiai asszisztensi po­zícióra, amelyek vállalják a ro­ma közösségekben élő gyerekek integrált oktatását, és az okta­tásban részt vevő pedagógusok továbbképzését. Az idei pályá­zati kiírás most szombaton zá­rul. Ivana Kirkov, az MPC pro­jektmenedzsere szerint nagy az érdeklődés, már több mint 250 óvoda pályázott az így elnyerhe­tő támogatásra.

Next