Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-11 / 84. szám, csütörtök
2 Közélet Sulik egymás után váltja le Kollar „embereit" Már csak napok kérdése az SaS szétesése ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Gyorsabban fog bekövetkezni, mint ahogy az elmúlt hetekben tűnt: lassú válóper helyett gyors szakadás vár a Szabadság és Szolidaritásra (SaS). A Jozef Kollár vezette szárny politikusai szerint egyre nagyobb a távolság a pártelnök és a vele szembenállók között, közben pedig Richard Sulik sorban távolítja el az „ellenpartihoz” tartozókat. Tegnap Juraj Miškovot mozdította el a Pozsony megyei koalícióról tárgyaló SaS-es delegáció éléről. A tárgyalásokat a liberálisok részéről a továbbiakban ő fogja vezetni. A többi jobboldali párt szerint emiatt várhatóan még jobban elhúzódnak a tárgyalások. „A döntés mindenképpen megváltoztatja helyzetet” - mondta lapunknak a Sólymos László, a Híd alelnöke, aki a Pozsony megyei tárgyalásokat vezeti pártja részéről. A keddi sikertelen Sulík-Kollár-tárgyalás, valamint a legutóbbi döntések fényében Daniel Krajcer úgy látja, minimálisak a maradás esélyei. „Semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy a liberális értékeket és programot az SaS-en kívül érvényesítsük” - nyilatkozta a képviselő. Szerinte napokon belül kiderül, maradnak-e vagy mennek. Szinte kizárt, hogy az első forgatókönyv valósuljon meg. „Ez a »talán kilépek, talán nem« lassan már az agyamra megy. Jozef Kollár végre eldönthetné, hogy marad-e, vagy sem” - nyilatkozta tegnap Sulik, aki szintén nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy egyben marad a párt. Kollárék állítása szerint öt képviselő hagyhatja el az SaS 11 tagú frakcióját - ezzel maga a frakció is veszélybe kerülhet (ezt a házszabály szerint 8 képviselőnek kell alkotnia). Kollár, Krajcer és a már említett Miškov mellett feltehetően távozik Martin Chren és Juraj Droba is. Arról még nem nyilaztak, hol folytatnák, ám lassan már annyi független képviselő lesz a parlamentben, hogy saját frakciót is alkothatnak. (MSz, SZTA) 1 Szétesik alatta a párt (Képarchívum) RÖVIDEN Ötezren a Hídban Pozsony. Az elmúlt napokban érte el a Híd tagjainak száma a kerek ötezret. A párt három hónappal ezelőtt kezdte el a tagnyilvántartás rendbetételét, ekkor derült ki, hogy a Híd tagjainak száma hamarosan eléri az ötezer főt. A kerek létszámhoz szükséges utolsó öt jelentkezési lap a napokban érkezett be a pártközpontba. A Hidat 2009 nyarán alapították az Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok, az MKP-nak jelenleg 9800 tagja van. (dp) Ellenzéki egyezkedés Pozsony. Az SaS belügyeivel és az aktuális kérdésekkel foglalkozott a tegnapi „ellenzéki tanács”. A KDH, a Híd, az SDKÚ és az SaS elnöke megegyezett abban, hogy továbbra is érdeke a megyei választásokon való együttműködés, és közösen szeretnének jelöltet állítani az Állami Számvevőszék (NKÚ) élére is. Az ellenzék elutasítja Robert Fico ajánlatát az NKÚ elnökválasztással kapcsolatban. Richard Sulik SaS-elnök szerint pár héten belül nyilvánosságra hozzák új jelöltjük nevét az NKÚ élére. A négy ellenzéki párt egyetértett abban is, hogy nyilvános NKÚ-elnöki választást fog kérni. (SITA) ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com Nem teljesen világos, hogy a szakorvos előírhat-e másik szakvizsgálatot Egyelőre nincsenek sorok az orvosi beutalók miatt Pozsony. Nem megtakarítási céllal vezették be április elsejétől a szakorvosi beutalókat - állítják az egészségbiztosítók. Szerintük a cél a járóbeteggyógykezelés jobb koordinációja. LAJOS P. JÁNOS „A gyógykezelés koordinálatlansága komoly veszélyeket hordozott, mindenekelőtt a gyógyszerfelírás tekintetében, ami a beteg teljes egészségi állapotának, valamennyi diagnózisának és az összes általa használt gyógyszer ismerete nélkül történt” - magyarázta az áprilisban életbe lépett rendelet célját Dana Gašparíková, az Álatlános Egészségbiztosító szóvivője. Nem lesz kevesebb kivizsgálás A beutalók azonban nem minden esetben oldják meg ezt a problémát. „Csak akkor látják el a kívánt funkciót, ha az általános orvos rendesen kiírja azt, és tartalmazzák az összes hasznos információt” - véli Monika Šimunová, a Devera szóvivője. Szerinte arra is szükség lenne, hogy az orvosok egymás közt megbeszéljék a beteg állapotát, és ne terheljék a beteget felesleges kivizsgálásokkal és mintavételekkel. A beutalók rendszerét 2011 áprilisában szüntette meg Iveta Radičová kabinetje. A biztosítók szerint a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a beutalók nem csökkentik a szakorvosi kivizsgálások számát. „A kivizsgálások száma a múltban a beutalók bevezetésekor és megszüntetésekor sem változott érdemben” - állítja Šimunová. Az általános orvosoknál egyelőre nem okozott hosszú sorokat a beutalók bevezetése. „Még túl korai a hatások értékelése” - véli Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke. Ő szintén pozitív változásnak tartja a beutalók bevezetését. Tisztázatlan kérdések Nem teljesen tisztázott azonban, hogy egy egészségi probléma esetén minden szakorvoshoz kell-e külön beutaló, vagy csak elég az első szakorvoshoz beutalót kérni. „Jobb, ha minden szakorvoshoz külön beutalót ír ki a körzeti orvos, mivel ezzel minden szakorvos számára megindokolja, hogy miért küldi oda a beteget” - magyarázta Pásztor. A Devera szerint viszont a körzeti orvosnak elég csak az első szakorvoshoz kiírni a beutalót, szükség esetén másik szakorvoshoz már az első küldheti tovább a beteget. Hasonló véleményen van az egészségügyi minisztérium is. „A szakorvos továbbküldheti a beteget egy másik szakorvoshoz, ha szükségesnek tartja” - mondta Zuzana Čižmáriková, az egészségügyi minisztérium szóvivője. Igaz, ebben az esetben a körzeti orvosnak megint nem lesz teljes áttekintése a beteg kivizsgálásairól. A szakorvosok ellenezték A beutalók bevezetését a szakorvosok ellenezték leghatározottabban, szerintük ez ugyanis csak feleslegesen nehezíti a beteg helyzetét. Több szakorvos szerint a betegek olyan beutalóval érkeztek hozzájuk, amelyeken csak az szerepelt: kérem a szakorvosi kivizsgálást. Nem tartalmazta sem a feltételezett diagnózist, sem a törvény által előírt többi adatot. A törvény tartalmaz kivételeket is: nem kell beutaló a pszichiátriai és bőrgyógyászati kezelésre, valamint a fogorvost, a nőgyógyászt és a szemorvost is beutaló nélkül lehet látogatni, igaz, a szemorvost csak abban az esetben, ha új szemüveget szeretne rendelni a beteg. Ezen felül nem kell beutaló baleset esetén sem, ha a sérült a balesetet követően 24 órán belül fordul orvoshoz. Nincs szükség beutalóra a krónikus betegségek esetében, amelyek rendszeres szakorvosi kezelést igényelnek, mint például a cukorbetegség vagy a dialízis. Pontos adatokat kérnek a szakorvosok (Gabriel Kuchta felvétele) A hivatalnokok sem értik, mi értelme csak szlovákul írni a kétnyelvű kéziratba Két tűz között az anyakönyvi hivatalok VERES ISTVÁN Pozsony. A belügy azt mondja, csak szlovákul szabad írni a kétnyelvű anyakönyvi közokiratokra, a kormányhivatal szerint a kisebbség nyelvén is lehet. Az általunk megkérdezett dél-szlovákiai anyakönyvi hivatalok a belügy utasítása szerint járnak el, a kormányhivataltól viszont elmarasztalásra számíthatnak panasz esetén, mint ahogyan az nemrég a csallóközi Vásárúton történt. Hogy mi értelme egy olyan kétnyelvű közokiratnak, amelyre csak szlovákul írnak, az anyakönyvi hivatalok sem értik. „Nem tudom, mi értelme” - mondta lapunk kérdésére Szabó Renáta, a galántai anyakönyvi hivatal munkatársa. Kétnyelvű nyomtatványaik vannak, viszont eddig kevesen kértek ilyet, tette hozzá. Füleken tavaly júliustól egy személy kért kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, tájékoztatott Szabó Klára. „Szlovákul írjuk a magyarba is, mert az adatokat az anyakönyvből visszük át, abban pedig minden szlovákul van” - magyarázta a helyzetet a hivatal munkatársa. Hogy ennek így mi értelme, azt szerinte „feljebb” kellene valakitől megkérdezni. A kisebbségi kormánybiztos hivatalában szakmai munkacsoport foglalkozik az egységes hatósági álláspont kialakításával. Bukovszky László főosztályvezető szerint a közeljövőben a hivatal használati utasítást ad ki a kisebbségi nyelvhasználati törvényhez. „Ebben benne lesz, miként kell alkalmazni ezt a jogszabályt az egyes közigazgatási eljárások során” - magyarázta Bukovszky. Ha addig is valaki kétnyelvű anyakönyvi közokiratot kér, és kizárólag szlovákul írják bele az adatait, panaszt tehet a kisebbségi kormányhivatalnál. Kötelezni fogják az illető anyakönyvi hivatalt, hogy a kisebbség nyelvén tüntesse fel a kért adatokat, tette hozzá Bukovszky. A büntetésekkel kezdik a roma reformot - szakemberek szerint emiatt is rossz az intézkedéscsomag üzenete Szigorítanák a büntetések behajtását, de még nem tudják, mikor LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A kihágásokról szóló törvény módosításával kezdi meg a roma reform törvényi hátterének módosítását Peter Pollák (OLaNO), a roma közösségek kormánybiztosa. Ezzel akarják biztosítani, hogy a lakosság legszegényebb rétege se mentesüljön a bírságok befizetésétől. ,A módosítás célja a törvény végrehajthatóságának biztosítása a szociális segélyen élők esetében is” - állítja Peter Pollák. Szerinte ugyanis jelenleg a szociális segélyen élők egyfajta immunitást élveznek a kihágásokkal kapcsolatban, a kiszabott büntetést ugyanis az illetékes hivatal nem tudja behajtani, a segély összegéből ez nem fogható le. Habár már februártól készül a biztos hivatala az első törvénytervezet bemutatására, még most sem tudták pontosan megmondani, hogy erre mikor kerülhet sor. Laco Oravec szerint nem szerencsés, hogy a kormánybiztos éppen ezzel az intézkedéssel kezdi a roma reform megvalósítását. „Már tavaly októberben is negatív üzenetnek tartottuk, hogy a reform jelentős része represszív, büntető jellegű intézkedéseket tartalmaz - mondta lapunknak a Milan Šimečka Alapítvány programkoordinátora. A tartalom ugyan nem volt világos és még mindig nem az, de a kormánybiztos és Robert Kaliňák üzenete egyértelmű volt: kemény kézzel fogunk elbánni mindenkivel. Nemcsak a romákkal szemben, hanem mindenkivel, akiket ők úgy határoznak meg, hogy alkalmazkodásképtelen, nem rendes emberek.” Szerinte így nem is lehet egyértelműen roma reformnak tartani az intézkedéscsomagot, inkább arról van szó, hogy a kormány rendet akar teremteni azok között, akik nem illeszkednek a rendszerbe. „Bízom benne, hogy a kormányhivatal fejlesztési programokat is előkészít majd, de nagyon nem szerencsés, hogy éppen a büntető jellegű intézkedésekkel kezdik - véli a romakérdések szakértője. - Ez sokkal olcsóbb és egyszerűbb megoldás, mint például óvodákat építeni a romáknak, vagy növelni körükben a foglalkoztatottságot.” Elismeri ugyanakkor, hogy meg kellene oldani a jogérvényesítés kérdését is. A kormánybiztos ezen felül még egy konkrét projektet említ, ez azonban a Módszertani Központ (MPC) hatáskörébe tartozik, a hivatal csak részt vesz a megvalósításban: azok az óvodák pályázhatnak taneszközökre és segédeszközökre, valamint egy pedagógiai asszisztensi pozícióra, amelyek vállalják a roma közösségekben élő gyerekek integrált oktatását, és az oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzését. Az idei pályázati kiírás most szombaton zárul. Ivana Kirkov, az MPC projektmenedzsere szerint nagy az érdeklődés, már több mint 250 óvoda pályázott az így elnyerhető támogatásra.