Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-09 / 106. szám, csütörtök
8 Kultúra RÖVIDEN Arany János-díj L. Juhász Ilonának Budapest. A hagyományokhoz hűen idén is Arany Jánosdíjjal és Arany János-éremmel ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia a határon túli kutatók értékteremtő tudományos munkáját. Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjat kapott L. Juhász Ilona, a magyar néprajzkutatás nemzetközi mércével mérve is jelentős szlovákiai képviselője, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának tudományos kutatója, a Magyar Néprajzi Táraság külföldi levelező tagja, az MTA köztestületének tagja. Az Akadémia értékelése szerint L. Juhász Ilona kutatói habitusára a holisztikus szemlélet jellemző. A néprajz hagyományosnak mondható módszereinek alkalmazása mellett szokatlan alapossággal és mélységben hasznosítja a korabeli sajtó szolgáltatta adatokat éppúgy, mint a mai médiákból nyerhető információkat. Kutatási témája: temetkezési szokások, temetőkultúra, haláljelek, emlékjelek, nemzeti szibólumok, interetnikus kapcsolatok, szokásváltozások, a szlovákiai magyarok kultúrájának változásai az államfordulatok és rendszerváltás során. (MTA) PENGE Lírai bulvár „Halasics Tamás dunaszerdahelyi vállalkozó kapta idén a legjobb magyar / apának és férjnek / járó elismerést”. Kevesen hinnék, hogy ez egy vers, méghozzá egy remek vers kezdete. Bognár Péter versei ugyanis az aktuális valós és ál-, mi több, bulvárhírek sajátos sémáiból állnak össze. Ez a bizarr publicisztikai költészet valóban átfordul izzó és eleven lírába: közéletisége elsősorban retorikai-nyelvi kihívás, mégis dokumentáló látlelete, analízise a jelenkori magyar társadalomnak. Bognár bátorsága tehát nem pusztán nyelvi természetű (jelentős költőknél ez szinte evidencia), hanem tematikus is: egy elátkozott műfaj varázskörében tud autentikus hangot megütni. A verseket indító dermesztő, szenvtelen tárgyilagosság váratlanul lírai fordulatot vesz és intimizálódik: a privát egzisztenciális létszorongatottság felé vesz irányt, miközben a nyelv objektivitását is minduntalan kisiklatja. Nem a beszéd válik lehetetlenné, nem is az objektivitás, hanem maga az ábrázolt helyzet, a lírai beszéd tulajdonképpeni tárgya. A hír hírértéke a szubjektivitásban oldódik fel, a nyelv pedig elképesztő módon applikálja ridegségét a belső folyamatokra vagy a lírai környezetrajzra. A Brutális kettős gyilkosság Érden című vers, melynek apropója az, hogy „Varga Liviusz úr, fideszes honatya”, egy étteremtulajdonos szerelemféltésből megöli feleségét és szeretőjét, „Kobzos Ferenc Örs urat, / A Jobbik érdi szervezetének alapítóját”. A „félelem van a földön” sor apokaliptikus panelként rezonálja be a vers kongó, dokumentáló tereit hol a szarkazmus, hol a megjelenített lelki szorongás pólusai közt cikázva. A gyilkosság menetének leírása maga is metapoétikus kép: „lefogták, és kedvenc könyvének / (Horváth István, Rajzolatok a legrégibb magyar történelemből) / Lapjait a helyszínen talált pumpával, vagy mi volt az, / Egymás után leerőszakolták a torkán”. A bulvárhír leerőszakolása a társadalom torkán, illetve a dokumentálhatóság, a nyelv megerőszakolása mind olyan jelenségek, melyekről eddig nem igazán versben, sokkal inkább szociológiai vagy médiaelméleti tanulmányokban olvashattunk. Bognár kötete ugyanakkor bizarr közéleti oratóriumként is olvasható, a szerző a kötet elején a játszó személyek listáját is megadja. Bognár teljesítményére már a kötet megjelenése előtt felfigyeltek, 2011-ben Petri György-díjat kapott. Méltán, könyve a mai magyar líra egyik legkülönösebb, semmihez sem hasonlítható kísérlete, vagy ahogy Borbély Szilárd fogalmazott, „az utóbbi évek talán legerősebb költői hangja”. (Bognár Péter: Bulvár, Budapest, Magvető, 2012.) Értékelés: BOGNÁR PÉTER - bibi fáj ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 9. www.ujszo.com Bohdan Sláma, a neves cseh filmrendező interjúkötete Oscar-díjas pályatársáról, Milos Formánról Igaz legyen minden történet Filmrendező faggatott filmrendezőt. Cseh filmrendező cseh filmrendezőt. Prágában él az egyik, Connecticutben a másik. Tisztelik egymást. Szeretik egymás alkotásait. Bohdan Sláma most könyvet írt Milos Formánról. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem ez az első könyv, amely a Száll a kakukk fészkére és az Amadeus Oscar-díjas rendezőjéről hozzánk is eljut. Jan Novák, az ugyancsak Amerikában élő, cseh dokumentarista húsz évvel ezelőtt beszélgetett Milos Formánnal. Ennek lett kézzelfogható eredménye a magyarul Fordulatok - Emlékirataim címmel a Kalligram kiadásában megjelent vaskos kötet, amelynek cseh verzióját Bohdan Sláma, a Vadméhek, a Valami boldogság, A vidéki tanító és a Négy Nap rendezője is hosszasan olvasgatta. Forman jól ismeri Sláma filmjeit. Connecticuti otthonában mind a négyet ott őrzi a dolgozószobája polcán. Sláma többször nyilatkozta az elmúlt évek során: Forman itthon forgatott munkái (Fekete Péter, Egy szöszi szerelmei, Tűz van, babám!) nagyban befolyásolták pályaválasztásában, s ma is példaképének tekinti őt. 2012 nyarán mindezt személyesen is elmondta neki, hiszen napokat töltött nála egy hosszas szakmai beszélgetés révén, amellyel elsősorban azoknak a pályatársaknak akart örömet szerezni, akik hozzá hasonlóan őszinte kíváncsisággal akartak betekinteni a világhírű filmes alkotóműhelyébe. A többórás, videokamerával felvett beszélgetés most könyv alakban is megjelenik Foglalkozása: rendező címmel. A Kakukkért öt, az Amadeusért nyolc Oscar-díjjal jutalmazott Milos Forman, akit Berlin, Cannes, Róma és Párizs is a legrangosabb szakmai elismerésben részesített, aki pályakezdése óta minden történetével, minden hősével az igazságot kutatja, műhelytitkairól beszélt kendőzetlenül itthoni kollégájának. „Egyetlen kritérium létezik számomra, amikor már a forgatás színhelyén látom és hallom a színészt: hiszek-e neki vagy sem? Ez nagyon lényeges. Elhiszi-e vajon az ember a mondatban rejlő gondolatot, miközben az furcsán, gépiesen, művien hangzik? Ha ugyanis nem hiszem, azon nyomban újraveszem a jelenetet. Más a leírt szó és más a kimondott. Ha nem érzem hitelesnek a színész szájából, valahol hiba történt, újra kell fogalmazni a gondolatot. És addig nyaggatom a színészt, amíg el nem jut abba a lelkiállapotba, hogy minden szava őszintén hangzik.” Sláma szerint vannak rendezők, akik valósággal letámadják a színészt a spontán reakció kedvéért. Forman ezt a módszert tudatosan sohasem alkalmazta. „Én ugyanis nem hiszek ebben - állítja. - A támadásban ott a feszültség, az idegesség, ami aztán átitatja a dialógot, és azt érezni lehet. Ami nem jó. Az eredménynek meggyőzőnek kell lennie, a gondolatot fényesen kell továbbadni. Én határtalanul csodálom a színészeket, ezért is örülök, hogy néha-néha engem is felkérnek kisebb-nagyobb szerepre. Egészen más a kamera mögött értetlenkedni, hogy milyen egyszerű ez az egész, miért nem úgy mondja a szöveget, hogy a tartalma mindenki számára világos legyen? De hogy mégsem olyan egyszerű, arra csak akkor jön rá az ember, ha színészi feladatot is vállal. Engem minden alkalommal lenyűgöz, ha a színész magától tudja, mit kell tennie, és tökéletesen beleéli magát a figurába, nincs egy hamis gesztusa, egy rosszul árnyalt szava.” A válogatásokon jelentkező megérzéseiről, az első benyomásairól is faggatta a jeles alkotót jó nevű cseh kollégája. Arról, hogy előfordult-e már vele, hogy nem figyelt a belső hangra? „Ha az első percben valami azt súgja, hogy megtaláltam, ő az, akit az adott szerepre keresek, még nem árulom el neki, hogy ő a legesélyesebb a feladatra. Jön a következő fázis, amikor behívom próbára. Megkapja a szöveget, és én leszek a partnere. Velem kell játszania. Sokéves tapasztalatom szerint a színész ugyanis nem szereti, ha a rendező csak ott ül, és figyeli minden szavát, gesztusát, mozdulatát. Sokkal felszabadultabb, ha velem játszhat, ha én adom meg a jelenet tempóját, hangulatát. Ő majd abban megkapaszkodik, és finoman megnyilvánul. Nagyon intim összefonódás ez. Két egyéniség személyes harca. A színészé és a rendezőé.” Hogy miben látja az alapvető különbséget az amerikai és az európai filmművészet között Milos Forman? A Foglalkozása: rendező című, most megjelenő könyvben erre is pontos választ ad. „Az amerikai filmek jelentős része tulajdonképpen mese. Felnőtteknek szóló mese. Az európai film pedig igyekszik olyannak mutatni az életet, amilyen az valójában. Az amerikai hős mindig álmokat kerget, el akar érni valamit, célja van, győzni szeretne, a néző pedig izgul érte, drukkol neki. De a történetnek el kell jutnia odáig, arra a pontra, hogy a néző azt érezze: a várva várt győzelem mégis meghiúsul. És akkor kell felemelkednie a hősnek, abban a pillanatban. Valami olyat kell tennie, amivel a néző azonosulni tud, amitől hirtelen jó érzése támad, és átélhet egy hatalmas katarzist. Ez pedig már a film, a rendező győzelme is: a közönség elégedetten távozik a moziból.” Hét év telt el a Goya kísértetei óta. Milos Forman azóta nem forgatott játékfilmet, de játszott Christophe Honoré Szerelem nélkül soha című francia-angolcseh koprodukcióban készült romantikus drámájában. Gyengülő látásán szemműtéttel segítettek az orvosok, ízületi bántalmai ellen gyógyszereket szed. Még nem mondta ki, hogy befejezte. Csak egy jól megírt forgatókönyvre lenne szüksége. Szívesen forgatna újabb filmet... (SITA/AP-felvétel A filmfesztivál a színész teljes pályájáról megemlékezik, s bemutatja a felújított Ragyogó napfényt Cannes Alain Delon előtt tiszteleg MTI-HÍR változatait bemutató programjában, a Cannes Classics-ban. A Párizs: Alain Delon életsorozat zárófilmje lesz az műve előtt tiszteleg a 66. ban- 1960-ban forgatott bűnügyi nes-i filmfesztivál: a díjkiosztót film. Tavaly Pálfi György Final megelőző este, május 25-én Cut - Hölgyeim és Uraim című ünnepélyesen bemutatják a alkotásának díszbemutatójával René Clément rendezésében zárult ez a program, készült Ragyogó napfény című Delon hosszú idő után, film felújított változatát - je- 2010-ben tért vissza először a lentette be Gilles Jacob, a világ Croisette-re, Claudia Cardinale egyik legrangosabb filmmustoldalán A párduc felújított vál rájának elnöke. rozatának bemutatójára. A külföldön a mai napig leg- A Ragyogó napfény Patrícia ismertebb, 78 éves francia Highsmith A tehetséges Mr. filmsztár teljes pályájáról meg Ripley című 1955-ben meg seemlékezik idén a fesztivál a lent regényének feldolgozása, nagy filmklasszikusok felújított Az alkotás fordulópontot jelentett Delon karrierjében: rögtön ez után a film után forgatta Luchino Visconti rendezésében a Rocco és fivéreit. Ezekkel az alkotásokkal vált Delon egy csapásra ismertté a világban. A Ragyogó napfény felújítását az olaszországi Immagine Ritrovata filmes laboratórium végezte a francia Studio Canal filmforgalmazó megbízásából, amely jövő nyáron a francia mozikban is bemutatja a felújított változatot. A cannes-i filmfesztivált május 15. és 26. között rendezik Alain Delon a Ragyogó napmeg, s A nagy Gatsby című 3D- fény legendás kockáján s filmmel nyílik meg. (Képarchívum)