Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-08 / 82. szám, kedd
2 Közélet REAKCIÓK Bugár Béla a Híd elnöke: A még Fidesz tudta mozgatni a választóit és el tudta őket vinni az urnákhoz, újból csak gratulálni tudok. Berényi József az MKP elnöke: Bízunk benne, hogy az újra mandátumresmot szerzett Fidesz és a meggyengült Smer megtalálja a közös megoldást a felvidéki magyarság nyitott kérdéseire. Adao Silva az EBESZ megfigyelője:választási A kormánypárt nem megfelelő előnyre tett szert a nekik kedvező, elfogult médiamegjelenés által. Török Gábor politikai elemző: A győzelem nagysága nem arányos a választói akarattal, de a magyarországi országgyűlési választást a Fidesz a világ minden választási rendszerében megnyerte volna. Juraj Marušiak politológus: Orbán Viktor a propaganda mestere. A párt mellett kormányt és a az állami intézményeket is bekapcsolták a választási propagandába. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke: A nyonkormálévő RMDSZ segítségével a magyar-román államközi kapcsolatok javítására is sor kerülhet a közeljövőben. Tőkés László erdélyi politikus: A külhoni szavazatoknak döntő szerep jutott a abban, hogy Fidesz megszerezte a kétharmadot. riv ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com A Fideszre 1998 óta nem szavaztak olyan kevesen, mint most vasárnap, ám így is megőrzi domináns pozícióját Narancssárga maradt Magyarország Kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve, ám ismét kétharmados többséghez juthat a Fidesz. A Jobbik erősödött, az LMP épphogy becsúszott a parlamentbe. A baloldal katasztrofálisan mozgósított. ÖSSZEFOGLALÓ Ismét narancssárga Magyarország térképe. Korábban a baloldal arra számított, hogy 20 egyéni választókerületben is nyerhet, és a Jobbik is reménykedett egy-két kelet-magyarországi mandátum megszerzésében. Ebből szinte semmi sem jött be. A 106 egyéni választókörzetből 96-ot vitt a jobboldal, csak tízben győzött a baloldali kormányváltás. A tízből nyolc Budapesten volt. Gyengén mozgósító kormányváltók Olyan, korábban masszívan baloldali régiókban is tarolt a Fidesz, mint Baranya vagy Nyíregyháza és környéke. Elemzők szerint a potenciálisan baloldali körzetekben mért viszonylag alacsony részvételi arány mutatja, hogy a kormányváltó erők mozgósítása katasztrofálisra sikeredett. Budapesten, ahol a baloldal hagyományosan nyerni szokott, most be kellett érnie a második hellyel: 338 ezren szavaztak a Fidesz listájára és csak 323 ezren az MSZP vezette koalícióra - a jelenlegi állás szerint 10 mandátumot szerez itt a kormánypárt és csak nyolcat a baloldal, igaz, egy kerületben rendkívül szoros a verseny. Nyugatra terjeszkedő Jobbik A Jobbik megközelítette a baloldalt, ám nem tudta megelőzni. A radikális párt így is négy százalékponttal jobb eredményt ért el, mint 2010-ben, és vidéken kiegyesített küzdelmet vívott a baloldallal: a fővároson kívüli régiókban 870 ezer voksot szerzett, a baloldal is csak 912 ezret. A szélsőséges párt Kelet- és Közép-Magyarország választókerületeinek nagy részében megelőzte a szocialistákat, 2010-hez mérten főleg nyugaton erősített. A Jobbik mindenütt erősödött 2010-hez képest: egyedül Borsod-Abaúj- Zemplén megyében kapott számszerűleg kevesebb voksot, ám az alacsony részvétel miatt ott is nőtt százalékos eredménye. Több választókerületben is közel álltak ahhoz, hogy egyéni mandátumot szerezzenek - ez négy éve sem sikerült Vonáéknak. Kevesebb szavazat, változatlan erő A Fideszre 1998 óta nem szavaztak olyan kevesen, mint most vasárnap, ám így is megőrzi domináns pozícióját: egyrészt az átszabott választási rendszernek, másrészt az alacsony részvételnek köszönhetően. 2002-ben 2,3 millió szavazatot kaptak Orbánék - és vesztettek-, 2010-ben 2,7 milliót (52%). Most 2,1 milliót (44%), ám ez is elég volt az újabb elsöprő győzelemhez. Az egyéni választókerületek átszabása miatt a Fidesz hatékonyabban tudta mandátumra fordítani szavazatait, emellett segítették őt a győztesnek jutó kompenzációs szavazatok is - ezeket az új játékszabályokat két évvel ezelőtt vezették be. Ha a régi rendszer szerint zajlott volna a választás, a kétharmad nem jött volna össze. Négy éve a Fidesz a 176 egyéni választókerületből 173-ban nyert - tehát nagyobb arányban, mint most -, s így is csak szűkösen lett meg a kétharmada. Azt ugyanakkor minden elemző hangsúlyozta: bármilyen módon alakították volna át a választási rendszert, mindenképpen a Fidesz nyert volna, s egy kevert, egyéni választókerületes rendszerben mindenképpen többséget szerzett volna az új parlamentben. „Az új választási rendszerrel a Fidesz biztosította, hogy jelentős szavazatvesztés esetén is esélye legyen a kétharmad megszerzésére, illetve elérte, hogy az összességében nála több szavazatot szerzett ellenzék együttesen is csak a parlamenti mandátumok közel egyharmadát birtokolja” - véli Török Gábor politikai elemző, aki szerint a Fidesz megtervezett, permanens választási kampányával sikerült alacsonyan tartania a részvételt. Az elemző szerint a Fidesz szinte hibátlanul valósította meg politikai elképzeléseit. (MSZ) ■ FIDESZ-KDNP ■ MSZP-Együtt-DK-PM-MLP Összesen 106 egyéni választókerület van A szavazatok 98,97%-ának összesítése alapján BUDAPEST ► egyéni választókerületek száma: 18 AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEK (OEVK) EREDMÉNYEI - 2014. ÁPRILIS 6. ♦ Forrás: Nemzeti Választási Iroda/MTI Sok választókerületben csak néhány száz szavazaton múlott a végeredmény, a Jobbik nem szerzett egyéni mandátumot Szombatra eldőlhet, meglesz-e a Fidesz-kétharmad ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Szombatig kell várni arra, hogy megtudjuk: lesz-e újra kétharmados többsége a Fidesznek. A kétharmadhoz legalább 133 mandátumra van szüksége - a szavazatok 98,97%-os feldolgozottsága mellett éppen ennyi képviselői helyet szerzett. A kormánypárt kétharmada azonban még korántsem biztos - a budapesti 15. egyéni választókerület eredményén múlik, ahol jelenleg Kucsák László, a Fidesz jelöltje áll az élen. Ha nyer, megvan a 133. mandátum, ha veszít, „csak” 132-t szerez a Fidesz. Simon választókerülete A különbség minimális, a második helyen álló Kunhalmi Ágnes (MSZP) csak 22 szavazattal van lemaradva. A választókerületi eredmények 98,68 százalékos feldolgozottsága mellett Kucsák László 20 104 szavazatot kapott, míg Kunhalmi Ágnes 20 082-öt. Az országban ez a legszorosabb eredmény az első két jelölt között. Ez a választókörzet arról híres, hogy a kormányváltó koalíció itt indította Simon Gábor MSZP-s jelöltet, a párt korábbi elnökhelyettesét, aki két hónappal a választások előtt korrupciós botrányba keveredett. A korrupció elleni rendőrségi és adóhatósági szervek 240 millió forintot találtak egy tulajdonában lévő ausztriai bankszámlán, amely összeg nem szerepelt a vagyonbevallásában. Miután visszalépett, Kunhalmi Ágnes indult a helyén. Kunhalmi egyébként mindenképpen mandátumhoz jut, mivel az Összefogás listáján a 13. helyen szerepelt. Arra azonban, hogy kiderüljön, ki kapja a mandátumot, még várni kell szombatig, várhatóan akkor bontják fel a szavazókörben a szavazás napján lezárt urnákat. Ezek az urnák arra várnak, hogy megérkezzenek az átjelentkezéssel, illetve a külképviseleteken szavazók voksai. A Nemzeti Választási Iroda oldalán közzétett tájékoztatás szerint pontosan 2000 fel nem dolgozott szavazaton múlik, melyik jelölt szerez képviselői mandátumot. Miután az átjelentkezés és a külképviseleti szavazás voksai megérkeznek és azokat bekeverik a szavazókör szavazatai közé, a szavazatszámláló bizottságnak meg kell állapítania a szavazás szavazóköri eredményét, ez várhatóan szombaton történik. Az eredmény ellen azonban még jogorvoslattal lehet élni, lehet, hogy még egyszer átszámolják az összes voksot. 300 szavazat különbség Hasonlóan éles volt a küzdelem a nyugat-miskolci körzetben, három képviselő végig fejfej mellett haladt, szinte ugyanannyi szavazatot kaptak. Végül a baloldal jelöltje, a 2006 óta képviselő Varga László háromszáz szavazatnyi különbséggel előzte meg Sebestyén László fideszes politikust. A Jobbik-jelölt Pakusza Zoltán önkormányzati képviselő nagyjából négyszáz szavazattal kapott kevesebbet Vargánál. Varga egyébként az MSZP elnökségi tagja. A testület 13 tagú, egyéni körzetben 6-an indultak közülük, de mindössze Vargának sikerült mandátumot szereznie. Igaz, Kunhalmi is elnökségi tag, még neki is van esélye a győzelemre. A szoros eredmény többnyire jellemző az ellenzék által megnyert egyéni választókerületekre, az ezer szavazatnyi különbség már nagynak számít. Kivétel csak a szegedi választókerület, ahol Szabó Sándor, az MSZP jelöltje csaknem 6 százalékponttal, mintegy 3 ezer vokssal előzte meg Bohács Zsoltot (Fidesz). A kormányváltók Szeged és Miskolc mellett csak Budapesten tudtak nyerni, itt is szorosan. Vereséget szenvedett Kuncze Gábor, a Pest megyei, szigetszentmiklósi választókerületben. A volt belügyminisztert, SZDSZ-s politikust Bóna Zoltán (Fidesz) előzte meg mintegy 3800 szavazattal. A Jobbiknak nem sikerült Egyetlen egyéni mandátumot sem szerzett a szélsőséges Jobbik, habár több körzetben is csak hajszálon múlott a siker. Vona Gábor pártelnök láthatóan csalódott volt az eredmények miatt, ő is kénytelen volt megelégedni a második hellyel a gyöngyösi választókerületben. Horváth Lászlóval (Fidesz) szemben maradt alul, mindössze 650 szavazatkülönbséggel. (lpj, mti, hvg.hu) Kunhalmi Ágnes, a billegő jelölt (Képarchívum)