Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-08 / 82. szám, kedd

2 Közélet REAKCIÓK Bugár Béla a Híd elnöke: A még Fidesz tudta mozgatni a választóit és el tudta őket vinni az ur­nákhoz, új­ból csak gratulálni tudok. Berényi József az MKP elnöke: Bízunk ben­ne, hogy az újra mandátu­mres­mot szerzett Fidesz és a meggyen­gült Smer megtalálja a kö­zös megoldást a felvidéki magyarság nyitott kérdé­seire. Adao Silva az EBESZ megfigyelője:választási A kormány­párt nem megfelelő előnyre tett szert a ne­kik kedve­ző, elfogult médiamegjelenés által. Török Gábor politikai elemző: A győzelem nagysága nem ará­nyos a vá­lasztói aka­rattal, de a magyaror­szági országgyűlési válasz­tást a Fidesz a világ min­den választási rendszeré­ben megnyerte volna. Juraj Marušiak politológus: Orbán Vik­tor a propa­ganda mes­tere. A párt mellett kormányt és a az állami in­tézményeket is bekapcsol­ták a választási propagan­dába. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke: A nyon­kormá­lévő RMDSZ se­gítségével a magyar-ro­mán állam­közi kapcso­latok javítására is sor ke­rülhet a közelj­övőben. Tőkés László erdélyi politikus: A külhoni szavazatok­nak döntő szerep jutott a abban, hogy Fidesz megszerez­te a kétharmadot. r­i­v ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com A Fideszre 1998 óta nem szavaztak olyan kevesen, mint most vasárnap, ám így is megőrzi domináns pozícióját Narancssárga maradt Magyarország Kevesebb szavazatot ka­pott, mint négy éve, ám ismét kétharmados többséghez juthat a Fi­desz. A Jobbik erősödött, az LMP épphogy becsú­szott a parlamentbe. A baloldal katasztrofálisan mozgósított. ÖSSZEFOGLALÓ Ismét narancssárga Magyar­­ország térképe. Korábban a baloldal arra számított, hogy 20 egyéni választókerületben is nyerhet, és a Jobbik is remény­kedett egy-két kelet-magyaror­szági mandátum megszerzésé­ben. Ebből szinte­ semmi sem jött be. A 106 egyéni választó­­körzetből 96-ot vitt a jobbol­dal, csak tízben győzött a bal­oldali kormányváltás. A tízből nyolc Budapesten volt. Gyengén mozgósító kormányváltók Olyan, korábban masszívan baloldali régiókban is tarolt a Fidesz, mint Baranya vagy Nyíregyháza és környéke. Elemzők szerint a potenciáli­san baloldali körzetekben mért viszonylag alacsony részvételi arány mutatja, hogy a kor­mányváltó erők mozgósítása katasztrofálisra sikeredett. Budapesten, ahol a baloldal hagyományosan nyerni szo­kott, most be kellett érnie a má­sodik hellyel: 338 ezren szavaz­­tak a Fidesz listájára és csak 323 ezren az MSZP vezette koalíció­ra - a jelenlegi állás szerint 10 mandátumot szerez itt a kor­mánypárt és csak nyolcat a bal­oldal, igaz, egy kerületben rendkívül szoros a verseny. Nyugatra terjeszkedő Jobbik A Jobbik megközelítette a baloldalt, ám nem tudta meg­előzni. A radikális párt így is négy százalékponttal jobb eredményt ért el, mint 2010-ben, és vidéken kiegyesí­­tett küzdelmet vívott a balol­dallal: a fővároson kívüli régi­ókban 870 ezer voksot szerzett, a baloldal is csak 912 ezret. A szélsőséges párt Kelet- és Kö­­zép-Magyarország választóke­rületeinek nagy részében meg­előzte a szocialistákat, 2010-hez mérten főleg nyuga­­­ton erősített. A Jobbik minde­nütt erősödött 2010-hez ké­pest: egyedül Borsod-Abaúj- Zemplén megyében kapott számszerűleg kevesebb voksot, ám az alacsony részvétel miatt ott is nőtt százalékos eredmé­nye. Több választókerületben is közel álltak ahhoz, hogy egyéni mandátumot szerezze­nek - ez négy éve sem sikerült Vonáéknak. Kevesebb szavazat, változatlan erő A Fideszre 1998 óta nem szavaztak olyan kevesen, mint most vasárnap, ám így is meg­őrzi domináns pozícióját: egy­részt az átszabott választási rendszernek, másrészt az ala­csony részvételnek köszönhe­tően. 2002-ben 2,3 millió szava­zatot kaptak Orbánék - és vesztettek-, 2010-ben 2,7 mil­liót (52%). Most 2,1 milliót (44%), ám ez is elég volt az újabb elsöprő győzelemhez. Az egyéni választókerületek átszabása miatt a Fidesz haté­konyabban tudta mandátumra fordítani szavazatait, emellett segítették őt a győztesnek jutó kompenzációs szavazatok is - ezeket az új játékszabályokat két évvel ezelőtt vezették be. Ha a régi rendszer szerint zaj­lott volna a választás, a két­harmad nem jött volna össze. Négy éve a Fidesz a 176 egyéni választókerületből 173-ban nyert - tehát nagyobb arány­ban, mint most -, s így is csak szűkösen lett meg a kéthar­mada. Azt ugyanakkor minden elemző hangsúlyozta: bármi­lyen módon alakították volna át a választási rendszert, mindenképpen a Fidesz nyert volna, s egy kevert, egyéni vá­­lasztókerületes rendszerben mindenképpen többséget szerzett volna az új parla­mentben. „Az új választási rendszer­rel a Fidesz biztosította, hogy jelentős szavazatvesztés ese­tén is esélye legyen a kéthar­mad megszerzésére, illetve elérte, hogy az összességében nála több szavazatot szerzett ellenzék együttesen is csak a parlamenti mandátumok kö­zel egyharmadát birtokolja” - véli Török Gábor politikai elemző, aki szerint a Fidesz megtervezett, permanens vá­lasztási kampányával sikerült alacsonyan tartania a részvé­telt. Az elemző szerint a Fi­desz szinte hibátlanul valósí­totta meg politikai elképzelé­seit. (MSZ) ■ FIDESZ-KDNP ■ MSZP-Együtt-DK-PM-M­LP Összesen 106 egyéni választókerület van A szavazatok 98,97%-ának összesítése alapján BUDAPEST ► egyéni választókerületek száma: 18 AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEK (OEVK) EREDMÉNYEI - 2014. ÁPRILIS 6. ♦ Forrás: Nemzeti Választási Iroda/MTI Sok választókerületben csak néhány száz szavazaton múlott a végeredmény, a Jobbik nem szerzett egyéni mandátumot Szombatra eldőlhet, meglesz-e a Fidesz-kétharmad ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Szombatig kell várni arra, hogy megtudjuk: lesz-e újra kétharmados több­sége a Fidesznek. A kéthar­madhoz legalább 133 mandá­tumra van szüksége - a szava­zatok 98,97%-os feldolgozott­sága mellett éppen ennyi kép­viselői helyet szerzett. A kor­mánypárt kétharmada azon­ban még korántsem biztos - a budapesti 15. egyéni választó­­kerület eredményén múlik, ahol jelenleg Kucsák László, a Fidesz jelöltje áll az élen. Ha nyer, megvan a 133. mandá­tum, ha veszít, „csak” 132-t szerez a Fidesz. Simon választókerülete A különbség minimális, a második helyen álló Kunhalmi Ágnes (MSZP) csak 22 szava­zattal van lemaradva. A válasz­tókerületi eredmények 98,68 százalékos feldolgozottsága mellett Kucsák László 20 104 szavazatot kapott, míg Kun­halmi Ágnes 20 082-öt. Az or­szágban ez a legszorosabb eredmény az első két jelölt kö­zött. Ez a választókörzet arról hí­res, hogy a kormányváltó koa­líció itt indította Simon Gábor MSZP-s jelöltet, a párt korábbi elnökhelyettesét, aki két hó­nappal a választások előtt kor­rupciós botrányba keveredett. A korrupció elleni rendőrségi és adóhatósági szervek 240 millió forintot találtak egy tulajdoná­ban lévő ausztriai bankszám­lán, amely összeg nem szere­pelt a vagyonbevallásában. Miután visszalépett, Kunhalmi Ágnes indult a helyén. Kun­halmi egyébként mindenkép­pen mandátumhoz jut, mivel az Összefogás listáján a 13. he­lyen szerepelt. Arra azonban, hogy kiderül­jön, ki kapja a mandátumot, még várni kell szombatig, vár­hatóan akkor bontják fel a sza­vazókörben a szavazás napján lezárt urnákat. Ezek az urnák arra várnak, hogy megérkez­zenek az átjelentkezéssel, illet­ve a külképviseleteken szava­zók voksai. A Nemzeti Válasz­tási Iroda oldalán közzétett tá­jékoztatás szerint pontosan 2000 fel­ nem dolgozott szava­zaton múlik, melyik jelölt sze­rez képviselői mandátumot. Miután az átjelentkezés és a külképviseleti szavazás voksai megérkeznek és azokat beke­verik a szavazókör szavazatai közé, a szavazatszámláló bi­zottságnak meg kell állapítania a szavazás szavazóköri ered­ményét, ez várhatóan szomba­ton történik. Az eredmény el­len azonban még jogorvoslattal lehet élni, lehet, hogy még egy­szer átszámolják az összes vok­sot. 300 szavazat különbség Hasonlóan éles volt a küzde­lem a nyugat-miskolci körzet­ben, három képviselő végig fej­fej mellett haladt, szinte ugyanannyi szavazatot kaptak. Végül a baloldal jelöltje, a 2006 óta képviselő Varga Lász­ló háromszáz szavazatnyi kü­lönbséggel előzte meg Sebes­tyén László fideszes politikust. A Jobbik-jelölt Pakusza Zoltán önkormányzati képviselő nagy­jából négyszáz szavazattal ka­pott kevesebbet Vargánál. Varga egyébként az MSZP elnökségi tagja. A testület 13 tagú, egyéni körzetben 6-an indultak közülük, de mind­össze Vargának sikerült man­dátumot szereznie. Igaz, Kunhalmi is elnökségi tag, még neki is van esélye a győ­zelemre. A szoros eredmény többnyi­re jellemző az ellenzék által megnyert egyéni választókerü­letekre, az ezer szavazatnyi kü­lönbség már nagynak számít. Kivétel csak a szegedi választó­­kerület, ahol Szabó Sándor, az MSZP jelöltje csaknem 6 száza­lékponttal, mintegy 3 ezer vokssal előzte meg Bohács Zsoltot (Fidesz). A kormányváltók Szeged és Miskolc mellett csak Budapes­ten tudtak nyerni, itt is szoro­san. Vereséget szenvedett Kun­­cze Gábor, a Pest megyei, szi­­getszentmiklósi választókerü­letben. A volt belügyminisztert, SZDSZ-s politikust Bóna Zoltán (Fidesz) előzte meg mintegy 3800 szavazattal. A Jobbiknak nem sikerült Egyetlen egyéni mandátu­mot sem szerzett a szélsőséges Jobbik, habár több körzetben is csak hajszálon múlott a siker. Vona Gábor pártelnök látható­an csalódott volt az eredmé­nyek miatt, ő is kénytelen volt megelégedni a második hellyel a gyöngyösi választókerület­ben. Horváth Lászlóval (Fi­desz) szemben maradt alul, mindössze 650 szavazatkü­lönbséggel. (lpj, mti, hvg.hu) Kunhalmi Ágnes, a billegő jelölt (Képarchívum)

Next