Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-11 / 85. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés Rendhagyó könyvbemutató Dunaszerdahely. Bíró Szabolcs Ragnarök című regényét mutatják be ma 18 órakor a Vermes-villában. A kötet a szerző szerint mitologikus történelmi fantasy. Bíró Szabolccsal Štefkovič Pataki Ági beszélget, és izgalmas kísérőprogramok is várják az érdeklődőket: viking hagyományőrzők csapnak össze, a könyvet pedig meglepetésvendégek keresztelik meg. (juk) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ BEREMÉNYI GÉZA f ki ARANYA RENDEZTE: BAGÓ BERTALAN *2014. áprilisig, 15.00 Az előadás utáni közönségtalálkozó: AMP140249 Magyar Örökség és Kossuth díjas műve DANKO SZILVI, HOLLÓSY ADRIÁN CSÖCSÍSZ% 2014. április 30.19.00 ó Rimaszombat vmk tel.: 047/5621 550, Tompa Mihály könyvesbolt: 0903 302 416, és a 0915 830 286 számon 2014. május 6.19.00 ó Nagymegyer vmk tel.: 031/555 2360 és 0908 804 128 2014. április 23.19.00 ó Párkány vmk, 1.1,036/7511 m 2014. április 29.19.00 ó Somorja vmk tel.: 031/562 2241 és 16.00 p után 0650/409 566 iinidrVD1 VASÁRNAP Jegyelővétel a helyszíneken és a Ticketportal jegyirodáiban. WWW.ticketportal.sk MP140169 ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com Zórád Ernő négy műfajban brillírozott: képregényben, illusztrációban, diafilmben és akvarellben Az újra felfedezett képíró „Nekem száz oldal kell ahhoz, amit ő egy vonallal ki tud fejezni” - írta Márai Sándor Zórád Ernőről. Az egyszerre bohém és precíz grafikus, festő, képregényrajzoló, illusztrátor és karikaturista tíz éve, kilencvenhárom éves korában halt meg. A műveiből készült vándorkiállítás tavaly bejárta Magyarországot, és most hozzánk is eljutott, konkrétan a Pozsonyi Magyar Intézetbe. JUHÁSZ KATALIN Zórád Ernő 1911-ben született Balassagyarmaton, gyermekkorát a Felvidéken, főleg Nyitrán töltötte, ahonnét az első világháború végén, Csehszlovákia létrejötte után telepítették át a családot Budapestre, a Tabánba. Az ottani Iparművészeti Iskolában tanult, egy évfolyamba járt Michel Gyarmatival és Amerigo Tóttal. Állandó témája lett a Tabán, ez a különleges, bohém városnegyed, Budapest Montmartre-ja. Amikor 1933 elején kiderült, hogy a Tabánt lebontják, festők és fényképészek hada kerekedett fel, hogy megörökítse az utókor számára ezt a különös hangulatú negyedet. Köztük volt Zórád Ernő is. Megkapó, hangulatos tabáni akvarelljei, rajzai egyszerre realisták és romantikusak, a múlttá váló jelen szívbe markoló dokumentumai. Zórád a második világháború után kezdett a sajtóban dolgozni, rajzolt, karikatúrákat, címlapokat készített a Füles rejtvénymagazinnak, majd kényszerből képregényeket. Ezt a munkát eleinte nem tartotta túl sokra, később viszont felismerte, hogy „a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja”. Első ilyen műve, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg, ez volt az első magyar szóbuborékos képregény (korábban csak aláírásos történetek jelentek meg Magyarországon) . Zórád a műfaj elismert képviselőjévé vált, komoly szerepe volt a művészi értékű képregény kialakításában. Nemcsak lapoknak dolgozott, hanem teljes füzeteket, akvarellel színezett nagyalakú albumokat is készített, közel háromszázat. Magyarországon ő alkalmazta elsőként a kollázstechnikát, a korhangulat érzékeltetésére metszeteket, fotórészleteket helyezett el a rajzok között. Hétről hétre ezrek várták Jókai, Rejtő Jenő, Victor Hugo és Dumas műveinek folytatásait. A lebecsült képregény műfaj, amely csak mostanában kapta meg a méltó figyelmet, sok ember számára az irodalom előszobáját, az olvasásra szoktatást jelentette. Illusztrációkat készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond, Villon és Maupassant műveihez. A legkisebbek is megismerkedhettek munkáival, hiszen számos mesekönyvet, köztük Benedek Elek műveit illusztrálta. A diafilm műfajában is maradandót alkotott, ezek a filmek ma már muzeális értékűek, a „retróbörzék” legkeresettebb darabjai. Zórád Ernő gyermekei és unokái közösen kezelik a hagyatékot. Honlapot működtetnek (zorademo.hu), és nyakukba vették az országot egy vándorkiállítással, amely a Petőfi Irodalmi Múzeumból rajtolt, sok helyre eljutott. Most megérkezett Pozsonyba, először lépve át az országhatárt. „A reakciók mindenütt kedvezőek voltak, a legtöbb helyen a felfedezés örömét tapasztaltam, a rácsodálkozást. Azt a fajta elismerést és tiszteletet, amivel az ember a minőséget fogadja” - mondta lapunknak Feyér Balázs, a művész unokája, aki nyomdászként is tapasztalja, hogy az alkalmazott művészetnek tartott illusztráció mostanában kezdi visszanyerni becsületét. A képregények iránti érdeklődés újjáéledése szerinte részben a retródivatnak köszönhető, részben pedig annak, hogy rohanó világunkban egyre nagyobb igény mutatkozik a „lassúbb tempójú” művészetre. Például arra is, hogy a család az elsötétített nappaliban diafilmeket nézzen, és a szülők meséljék el a gyerekeknek a történeteket. „Az ilyen vetítéseknek leírhatatlan hangulata van. Próbálják ki! Egész biztos tetszeni fog azoknak a gyerekeknek is, akik legszívesebben egész nap a számítógép előtt ülnének.” A Zórád Ernő képregényeit, illusztrációit és akvarelljeit bemutató, gondolatébresztő kiállítás május 22-ig tekinthető meg. (Képarchívum ÁPRILIS 11. - A KÖLTÉSZET NAPJA Hat kortárs magyar költő, akit érdemes olvasni Parti Nagy Lajos nem bánik kesztyűs kézzel a magyar nyelvvel: mindent kihoz belőle, ami kihozható. Korunk irodalmának nagy nyelvújítója. „Zölden zsúrnak a gesztenyék, / ikrásodás a május, / ikrásodik a veszteség/de ne félj, bárhová juss, / megvagy már, mint a lomb, az ég /sormintája a bőrön,/vedlik az árnyék, semmiség, / ne félj, elrendeződök ’’(Gesztenyeméz) Ajánlott kötete: Grafitnesz, Magvető, Budapest, 2007 Tóth Krisztina a mindennapi élethelyzetek drámai oldalát jeleníti meg. Privát élményein keresztül vezeti olvasóját az egyetemes gondolatok és a már-már megfogalmazhatatlan távlatok felé. „Húzom az időt, át az életem /árnyas rengetegén, a lába összekötve, / húzom magam után, elejtve vonszolom, / mint egy szánkót, a holtidőt. ” (Idő, idő, idő) Ajánlott kötete: Síró ponyva, Magvető, 2007 Térey János kegyetlenül pontos karakeket rajzol, gúnyosan emelkedetten ír görög istenek magánéletéről, máskor egy behavazott kastélykert rejtett geometriája érdekli. „Vakuk villognak, célpontjuk a Lánchíd / Az Admirál-terasz dugig teli / S ott lent a nyát víz percről percre vált színt / Özönvizes közönség élvezi/Hogy szenzáció a tegnapi árszint. ” (Árvízi stanzák) Ajánlott kötete: Ultra, Magvető Magvető 2006 Kemény István két lábbal áll a földön. Ahogy ő mondja: „Az emberiség végső nagy kérdéseit próbálom pofátlanul hétköznapi módon megfogalmazni”. „Hatezer évig voltam méhész, / száz éve vagyok villanyszerelő. / Ha nyugdíjba megyek, majd újra méhészkedem. / Valami zümmögjön nekem, zümmögjön nekem, /zümmögjön nekem, zümmögjön nekem.” (A méhész) Ajánlott kötete: Élőbeszéd, Magvető, Budapest, 2006 Erdős Virág az utóbbi években közvetlen természetességei és tiszta, mégis nyers nyelven élesztette újra a politikai költészet tradícióját. Szembesít és gondolkodtat. „Van egy ország/ ahol lakom / semmi ágán / lógó flakon/van egy város/ ahol élek / ahány test épp / annyi lélek / ahány lélek/annyi lom is / utcára tett / fájdalom is. ” (Van egy ország) Ajánlott kötete: A Trabantfejű Nő, Palatínus, 2011 Hizsnyai Zoltán a hazai magyar irodalom állócsillaga. Költészetét a játékos gondolatiság, a gazdag, színes és hajlékony nyelvezet, valamint a rendkívül kifinomult nyelvi humor teszi kivételessé. Jónás a sivatag szélén horkol / gyomrában lubickol a bálna / agysejtjeim mint egy batyu szputnyik / lehuppannak a mennyországba. ” (A tizenharmadik év) Ajánlott kötete: Ének, Kalligram Könyvkiadó, 2010