Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-30 / 250. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 30. m Anekdotákból, visszaemlékezésekből áll össze a könyv, háttérben a panelrengeteggel A regényes Ligetfalu nyomában Pozsony-Ligetfalunak nincs jó híre az országban. Sokan úgy tudják, ide csak aludni járnak a pozsonyiak, és sötétedés után veszélyes egyedül sétálni a panelházak között. Ha önállósulna, lakosai számát tekintve Szlovákia harmadik legnagyobb városa lenne. Egy fiatal magyarországi író, Czinki Ferenc ezt a helyet szemelte ki készülő regénye helyszínéül. JUHÁSZ KATALIN Miért érdekli önt annyira ez a panelrengeteg? Ligetfalu a kommunista múlt mementója. Másfél hónapos pozsonyi tartózkodásom alatt főleg azt kutattam, hogyan él együtt ez a városrész a modern negyedekkel és a történelmi belvárossal, ami teljesen más világ. Azok a helyek érdekelnek, ahol élnek az elmúlt rendszer tervgazdaságának nyomai, és bizonyos szempontból újra is termelődnek. Nagyon izgalmasnak találom a társadalmi és hétköznapi stratégiákat, amelyekkel az emberek elkezdik használni ezeket a területeket. Eleve ezért pályáztam ide alkotói ösztöndíjért. Amikor Krakkóban jártam, ott sem a történelmi belváros érdekelt, hanem a Nova Huta nevű hatalmas lakótelep. Ott azonban csak látogatóban voltam több alkalommal. De ott vált egyértelművé, mivel szeretnék foglalkozni Pozsonyban másfél hónapon keresztül. Az időm nagy része azzal telt, hogy megismertem a várost és kutattam a múltját. Magára az írásra ez alatt nem sok idő jutott, úgyhogy még csak a fejemben formálódik ez a könyv. De egy éven belül mindenképp szeretném befejezni. Hogyan zajlott az ismerkedés? Leginkább csatangolással. Közben pedig elkezdtem keresni a régi fotókat, írott anyagokat. Mivel nem tudok szlovákul, csak az angolul hozzáférhető információkra támaszkodhattam, és sok mindent találtam, mivel a nagy kelet-európai lakótelepek érdeklik a nyugati turistákat. Speciális túrákat is szerveznek számukra a város ezen részébe. Én persze egyedül jártam a terepre, és mivel nem sürgetett senki, annyi időt tölthettem ott, amennyit akartam. Mivel a történeteim fikciók, a várostörténetet csak érintőlegesen kezelem. Igazából csak számomra fontos, hogy ismerjem a hátteret, magában a szövegben ebből nagyon kevés jelenik majd meg. Ez jókora falat, úgyhogy lassan közelítettem Ligetfaluhoz. Először megnéztem kívülről, aztán fokozatosan egyre beljebb merészkedtem és egyre hosszabb túrákat tettem. Rendkívül izgalmas helyszíneket találtam. Szerintem a hasonló típusú magyarországi lakótelepekhez képest ez egy nagyon is élhető, változatos hely, tele zöld területekkel. És az ott élők általában szeretnek ott lakni. Előzetesen én is sok rosszat hallottam Ligetfaluról, de semmi negatív, lehangoló dologgal nem találkoztam ott. Készülő művében nevén nevezi a helyszínt, vagy inkább olyan érzést igyekszik kelteni, hogy ez egy kitalált város? A szöveg mostani állapotában meg van nevezve Ligetfalu, sőt a könyv jelenlegi munkacímében is szerepel. Most jelent meg Magyarországon egy könyvem Egy kocsmaváros címmel, amely a szülővárosom, Székesfehérvár külvárosi gyárakhoz kötődő kis kocsmáiról szól. Amikor ezek a szövegek tárcaként megjelentek a Déli Hírlapban, szerepelt bennük a város neve, illetve nagyon sok konkrétum. Amikor viszont kötetbe rendeztem őket, kivettem a város nevét, és olyanná alakítottam a szöveget, hogy bármelyik magyarországi vagy környező országbeli vidéki nagyvárosra érvényesek legyenek a történetek. Felmerül a kérdés, vajon a magyarországi olvasót mennyire érdekli Pozsony-Ligetfalu. Ez tényleg nagy dilemma, valószínűleg ezért is nyúltam hozzá a struktúrához a székesfehérvári történetek esetében. Szerintem az országos szintű érdeklődés nem a helyszínen múlik, hanem a történeteken. Remélem, le tudom majd kötni velük az olvasót. A városrészt tulajdonképpen csak eszközként használom, hogy megmutassak valamit, ami érdekes lehet. Ez a könyv anekdoták, visszaemlékezések gyűjteménye lesz. A főszereplő személye köti össze az egyes részeket. Ő egy író-újságíró, aki valaha itt élt, és visszatér, mert riportot akar írni a környékről. A könyvben az is megjelenik, ahogy dolgozik a riporton, és az is, amire közben visszaemlékszik. Ön panelban lakik vagy családi házban? Családi házban, de egy olyan érdekes kertvárosban, ahol négyemeletes, panelre hasonlító téglaházak is vannak. Nálunk nem rombolták le teljes a kertvárosi övezeteket, hanem itt-ott „beszúrtak” közéjük emeletes társasházakat. A közvetlen környezetem ilyen újabb építményekből áll, közöttük lakom egy kertes házban. Czinki Ferenc (Oláh Gergely felvétele) Lnmumm Czinki Ferenc ♦ 1982-ben Székesfehérváron született író, szerkesztő, írásai a Magyar Narancsban, az Élet és Irodalomban, az Irodalmi Szemlében és a Kalligramban jelentek meg. ♦ Első önálló kötete Egy kocsmaváros címmel idén jelent meg a József Attila Kör és a Prae.hu gondozásában. ♦ A Visegrádi Alap irodalmi ösztöndíjasaként az ősszel másfél hónapot töltött Pozsonyban. Tizenhét író ajánlotta fel, hogy a licit győzteséről nevezi el következő könyve egy-egy szereplőjét Ki szeretne szerepelni egy Ken Follett-műben? MTI-HÍR London. Jótékonysági árverésen keresnek nevet regényszereplőiknek elismert írók, az érdeklődők november 20-ig online is licitálhatnak. Tizenhét író - köztük Julian Barnes, Ian McEwan, Margaret Atwood és Ken Follett - ajánlotta fel a lehetőséget olvasóinak, hogy pénzadományért cserében róluk nevezik el következő regényük egy-egy szereplőjét. A Halhatatlanság Aukció (Immortality Auction) elnevezésű árverésből befolyó összeget a kínzások áldozatainak gyógykezelésével és rehabilitációjával foglalkozó Freedom from Torture alapítványnak ajánlják fel. Hasonló kezdeményezésre volt már példa: 2005-ben az eBay internetes portálon mások mellett Stephen King kínálta árverésre az egyik regényszereplőjének a nevét. Akkor a nyertes több mint 25 ezer dollárt fizetett azért, hogy az író a kistestvéréről nevezze el a 2006-ban megjelent A mobil (The Cell) című könyvének zombivadászát. Nemrég pedig két rajongó fizetett fejenként 20 ezer fontot azért, hogy George R. R. Martin „megölje őket” A tűz és jég dala című regényfolyamának következő részében. Volt már példa hasonló kezdeményezésre: Stephen King A mobil című regény zombivadászának nevét bocsátotta árverésre (Archívum) Kultúra 9 RÖVIDEN Laboda Róbert sikere Budapest. A füleki Laboda Róbert harmadik helyezést ért el az országos slam poetry bajnokságon. Az idén harmadszor megrendezett verseny győztese a Színész Bob művésznéven szereplő Horváth Kristóf lett, a második helyen Süveg Márk (Sanid), az Akkezdet Phiai nevű népszerű hip-hop trió tagja végzett. A budapesti országos döntőben 26 slammer szerepelt, akiket 150 jelentkezőből választottak ki. (juk) Árverezik az Európa Kiadó könyveit Budapest. Árverést tűztek ki a május óta végrehajtás alatt álló Európa Könyvkiadó Kft. ingóságaira - írta szerdai számában a Világgazdaság. A raktárkészletre november 21-ig lehet licitálni, a kikiáltási ár 266 millió forint, a legalacsonyabb vételár 93,3 millió forint. A Világgazdaság közlése szerint remek könyvek szerepelnek a csomagban, 218 mű mintegy 100 ezres példányszámban (például Kundera, Tolsztoj, Vargas Llosa, Babits, Ady és Radnóti kötetei). Bárki licitálhat, de egy nagykereskedőnek esetleg megérheti egyben megvásárolni a készletet. Az Európa Könyvkiadó Kft. közleményben tudatta: nem üzleti működésével, hanem a kiadó általi biztosítéknyújtással áll összefüggésben a kft-vel szembeni végrehajtási eljárás, amelynek jogszerűségét a cég vitatja. Az Európa Könyvkiadó a végrehajtás alapjául szolgáló szerződést nem ismeri el érvényesnek, és azt bírósági úton megtámadta, kérve a végrehajtás felfüggesztését. A kiadó a végrehajtási eljárás jogszerűségét is vitatja - hangsúlyozták, hozzátéve, hogy az árverés kizárólag a lefoglalt készletet érinti, a kiadó üzleti működését egyébként nem akadályozza. (ú, MTI) PENGE Magándetektív születik J. K. Rowlingnak a Harry Potter-sorozat óta tartós helye van a szívünkben. A Kakukkszó a második, felnőtteknek írt könyve. Érdekessége, hogy nagy médiafelhajtás és hírverés helyett teljes titoktartás mellett, álnéven jelentette meg a könyvet. Az eladási listák pedig visszaigazolták a választott stratégia helyességét: amint kiderült a turpisság, a rajongók megrohamozták a könyvkereskedőket. A bűnügyi regénnyel jelentkező szerző a kibogozásra váró esettel biztosra ment, ugyanis egy fiatal, szép nő halála mindenkit megrendít. Egy gyönyörű modell, Lula Laundry halálát a rendőrség öngyilkosságnak könyvelte el. A lány bátyja azonban nem nyugszik bele a rendőrségi vizsgálat eredményébe, és hősünket, Cormoran Strike magánnyomozót bízza meg az ügy felgöngyölítésével. A magányos bűnüldözési szervektől és más szervezetektől, nyelvtől független, intézmécsalád nélküli magándetektív figurája első találkozásra is rokonszenves. Strike több szempontból is válságba kerül: barátnőjével szakított, anyagi helyzete kilátástalan, egy kempingágyon alszik szerény irodájában. Ilyen körülmények között érkezik a megbízás, melynek elfogadása rövid távú megoldást jelent problémáira. Rowling ezen a terepen is otthonosan mozog, magabiztosan használja a krimikliséket. A nyomozás közben az olvasó megismerheti a londoni celeb- és divatvilágot, ahol folyamatosan anyagot tolnak és csattognak a paparazzók gépei. Egy másik fontos háttér maga a város, London, melyet ugyancsak éles szemmel, helyenként gondos részletességgel mutat be a szerző. A jól felépített cselekmény és a fifikásan adagolt feszültség remek kikapcsolódást ígér a hideg, ködös őszi és téli estékre. Az időzítés is megfelelő lehet, hiszen ha most kezdjük el olvasni, a következő Cormoran Strike-regényre nem kell sokat várni: A selyemhernyó címmel decemberben jelenik meg a folytatás. Mi már várjuk! Robert Galbraith (J. K. Rowling): Kakukkszó. Gabo Kiadó, 2014., 548 o. Értékelés: IMMHOOO