Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-11 / 259. szám, kedd
www.ujszo.com UJ SZÓ 2014. NOVEMBER 11. Értékes első világháborús fotótörténeti anyagot kínál a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Divald Kornél és a háború emlékei A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a Divald Kornél - Harctéri felvételek Sáros és Zemplén vármegyékből, 1915 című kiállítással gazdagítja a pozsonyi Fotóhónap rendezvénysorozatát. A tárlatot - amely 2015. január 31-ig tekinthető meg - Sípos Szilvia rendezte. TALLÓSI BÉLA Remek összeállítás, értékes anyag várja a Brámer-kúria látogatóit a Divald Kornéi fotográfus munkáit bemutató kiállításon. Részint fotótörténeti szempontból válik a Fotóhónap egyik legattraktívabb kiállításává, részint tartalmilag gazdagítja azokat az eseményeket, amelyekkel az első világháború századik évfordulójára emlékezünk. A kiállítássá rendezett felvételek a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum és a Divaldhagyaték jelentős részét gondozó Forster Intézet gyűjteményéből származnak. Ezeket a család hagyatékában fennmaradt korabeli fotókkal és dokumentumokkal egészítette ki a pozsonyi múzeum. Sipos Szilvia a megnyitón arról beszélt, hogy amikor kitört az első világháború, Divald Kornél művészettörténész, muzeológus, műemléktopográfus és fotográfus közel egy évtizede egy fényképekkel illusztrált műemléki topográfia elkészítésén dolgozott. Elhatározását leginkább családi háttere motiválta. A fényképezés rejtelmeibe testvéreivel együtt édesapja, Divald Károly avatta be, aki fia figyelmét felkeltette a műtárgyfényképezés iránt is. A szarajevói merénylet azonban felborította a terveket, és a műemlékek törzskönyvének összeállítása mellett a műemlékeket sújtó háborús károk feltérképezése vált a legfontosabbá. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége (MKOF) megbízta Divald Kornéit, hogy Sáros vármegyében és Zemplén vármegye Sárossal határos északi részén fényképfelvételeket készítsen a háború által okozott károkról. A megbízás főleg a harcterek nevezetesebb pontjai, az érintett községek, a rommá lőtt műemlékek és nevezetes épületek, lövészárkok, kötözőhelyek, harctéri temetők stb. fényképfelvételeinek elkészítésére vonatkozott. Divald Sáros vármegyébe utazott, ahol 72 felvételt készített. Fotói nem csupán az MKOF adattárát gazdagították, a csatatereken készült felvételekből képeslapsorozat is megjelent. A Divald Kornél által megörökített háborús emlékek megtekintésére kivételes alkalmat kínál a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Divald Kornél: A zborói Rákóczi-kastély főszárnya, sarokbástyáján gránátlövések nyomaival (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) (Fotók: SZMKM) Divald Kornél rövid életrajza A magyar fotográfia megteremtői között számon tartott fényképészdinasztia leszármazottjaként 1872-ben született Eperjesen, és 1921-ben hunyt el Budapesten. Eredetileg orvosnak készült. 1891-ben Rómában tett utazása során érdeklődése a művészettörténet felé fordult. 1901 és 1919 között a Műemlékek Országos Bizottsága és a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége munkatársa, később a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1911-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Számos új lelettel gazdagította a magyar tudományos irodalmat, és számtalan emléket, régiséget, szobrot, ötvösművet, különféle népi, polgári és egyházi kincset mentett meg a pusztulástól, szállított múzeumokba és dokumentált fotográfiákon. (ú) Mm Divald Kornéi portréja 1905 körül, magántulajdon Településeink, jeles személyiségeink, intézményeink, történetünk és egyebünk - 3600 szócikkben Itt A (cseh) szlovákiai magyarok lexikona ÚJ SZÓ-HÍR Tíz év előkészítés után hiánypótló, átfogó, reprezentatív kötet jelent meg a napokban - A (cseh) szlovákiai magyarok lexikona. Csaknem 100 évvel azt követően, hogy létezünk, hogy (cseh)szlovákiai magyarokról beszélhetünk, könyv formájában is beérett az a vállalkozás, amely ennek a közösségnek az alapvető tényanyagát gyűjti ábécérendben egy kötetbe. A lexikon 480 oldalon több mint 3600 szócikket, ezekhez kapcsolódóan több mint 500 fényképet, továbbá számos térképet és táblázatot tartalmaz. Urbán Zsolt főszerkesztő vezetésével a szerkesztőbizottság 5 kategóriát határozott meg: a településekre vonatkozó szócikkeket Popély Árpád, a személyeket Lacza Tihamér, az intézményeket Végh László, a történelmi eseményeket Simon Attila, az „egyéb” témaköröket (pl. néprajz, fesztiválok, sajtó stb.) Tóth Károly gondozta; a szócikkek megírásában a témák hazai szakértőinek sora vett részt. A (cseh)szlovákiai magyarok lexikonának hétfői sajtóbemutatóján elhangzott, a munka számos módszertani kérdést felvetett, a legfontosabb talán azt volt, ki mi és milyen terjedelemben kerüljön be a kiadványba. Végül minőségi és mennyiségi szempontok is érvényesültek. Bekerültek például a lexikonba mindazok a települések, ahol a Csehszlovákia megalakulásától kezdve megtartott bármely népszámlálás 10 százalékot meghaladó magyar lakosságot mutatott ki, vagy a magyarok száma meghaladta a 100 főt. A településekre vonatkozó szócikkek kiemelten foglalkoznak az etnikai arányok változásával, a vallási adatokkal; a történelemből elsősorban a 20. századra összpontosítanak, továbbá érintik az iskolákat, kulturális intézményeket és szervezeteket, a műemlékeket. A személyek közül azok kaptak önálló szócikket, akik az elmúlt csaknem száz esztendőben kiemelkedő teljesítménnyel járultak hozzá a (cseh)szlovákiai magyarság közösségi, kulturális, tudományos és politikai életének fejlődéséhez. Ezt a munkát csak abbahagyni lehet, befejezni nem -jegyezte meg Tóth Károly, aki elmondta: a Fórum Intézet honlapján folyamatosan elérhető volt a lexikon alakuló változata, amelyhez várták a hozzászólásokat. Most a könyv anyaga kerül fel az internetre, kiegészítve a kimaradt szócikkekkel, képekkel, térképekkel. A szerkesztők reményei szerint ez a korpusz továbbra is bővülni fog. (as) A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona. Slovenské pedagogické nakladateľstvo - Mladé letá, 2014. A (CSEH) SZLOVAKA A MAGYAROK LEXIKONA CM.HSZLOVAKIA Mf., A LAX ULAsATOL NM-JAINKHi Jgl . (Somogyi Tibor felvétele) Kultúra 17 Bemutatják az oktatómunkát és a kutatást Módszertani napok Nyitrán ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Tegnap megkezdődtek a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán a II. Módszertani Napok. A rendezvénysorozat sokrétű programmal prezentálja a karon folyó oktatómunkát és tudományos kutatást. Tegnap zajlott a negyedik alkalommal megrendezett Legere Irodalmi Verseny, amely középiskolásoknak szól, és ez alkalommal az irodalom és a szerelem kapcsolatát tematizálta. Ma a zoborvidéki alap- és középiskolások, valamint egyetemisták számára meghirdetett, Bergengócia című regionális mesemondó verseny résztvevőit várja a Közép-európai Tanulmányok Kara; Ép testben ép lélek címmel pedig interaktív workshop zajlik, mely azt a kérdést járja körül, hogyan szoktathatók a gyerekek az egészséges életmódhoz. Holnap Nemzetközi Doktorandusz Konferenciát tartanak Nyitrán, melyen magyar nyelvtudománnyal és irodalomtudománnyal foglalkozó hazai és külföldi doktoranduszok mutatkoznak be előadásaikkal. Csütörtökön a Hol volt, hol nem volt... élményműhelyen alsó tagozatos pedagógusok mélyülhetnek el a kérdésben, miként lehet feldolgozni a kortárs magyar gyermekirodalmat a tanórán és azon kívül. Pénteken az iskolai könyvtárosok számára szervez szakmai szemináriumot a Közép-európai Tanulmányok Kara, a téma: az iskolai könyvtárak helyzete, a könyvtáros feladatainak újragondolása, az információs műveltség hatékonyságának növelése könyvtári foglalkozások segítségével. (as) Esélyes az Ida és a Leviatán Az Ida című lengyel és a Leviatán című orosz filmet jelölte az Európai Filmakadémia (EFA) a legtöbb, négy-négy kategóriában az Európai Filmdíjra. A legjobb film díjáért a svéd Ruben Östlund Lavina, a lengyel Pawel Pawlikowski Ida című alkotása, az orosz Andrej Zyjagincev Leviatán című thrillere, Lars von Trier kétrészes, A nimfomániás című filmjének rendezői változata, valamint a török Nuri Bilge Ceylan Cannesban Arany Pálma-díjjal elismert Téli álom című drámája verseng. Az Európai Filmakadémia december 13-én Rigában adja át 27. alkalommal az Európai Filmdíjakat. (MTI) A harmadik LitFest is zsúfolt nézőtér előtt zajlott Irodalom által inspirálva ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Az idei Kazinczy Napok keretében rendhagyó irodalmi estet rendeztek a Thália Színház Márai Stúdiójában. A Litfesten a helyi magyar gimnázium, valamint az iparművészeti szakközépiskola diákjai mutatták be, hogyan hatott rájuk egy-egy konkrét szöveg. A kezdeményezés célja, hogy az irodalmi művek új műveket inspiráljanak: festményeket, rajzokat, zenét, kisfilmeket, performanszokat, intallációkat. A LitFest kiötlője Fecsó Yvett, akinek férje, Fecsó Szilárd képzőművész sokat tett azért, hogy a kassai magyar gimnáziumban beindítsák a művészeti képzést. Bodon Andrea, Cselényi Árpád és Forgács Miklós személyében olyan vezető tanárokat is talált, akik értik a fiatalok nyelvét, és akikre a diákok is felnéznek. Idén Benkő Géza, Száz Pál, Paluska Zsuzsa és Forgács Miklós verseit, prózáit dolgozták át mestereik vezetésével. Érdekes volt látni, hogyan hatnak egymásra a különböző művészeti ágak, mi minden juthat eszébe egy tizenévesnek egy irodalmi műről. Az est zsúfolt nézőtér előtt zajlott, a közönség láthatott performanszt, megzenésített verseket, rövid jeleneteket és egy egész kiállításnyi festményt, grafikát. Az érdeklődők író-olvasó találkozó keretében megismerkedhettek a „nyersanyagot” biztosító irodalmárok egyikével, Száz Pállal. Viszlai Tibor, a Szepsi Művészeti Alapiskola tanára, a zenei műhely vezetője pedig megzenésített versekkel lépett színpadra. (juk) Bodnár Kevin és Bodák Krisztina alkotása Benkő Géza Karácsonyi rap című verse alapján (ifj. Szaszák György felvétele)