Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)

2014-11-11 / 259. szám, kedd

www.ujszo.com UJ SZÓ 2014. NOVEMBER 11. Értékes első világháborús fotótörténeti anyagot kínál a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Divald Kornél és a háború emlékei A Szlovákiai Magyar Kul­túra Múzeuma a Divald Kornél - Harctéri felvéte­lek Sáros és Zemplén vármegyékből, 1915 című kiállítással gazdagítja a pozsonyi Fotóhónap ren­dezvénysorozatát. A tár­latot - amely 2015. január 31-ig tekinthető meg - Sí­pos Szilvia rendezte. TALLÓSI BÉLA Remek összeállítás, értékes anyag várja a Brámer-kúria lá­togatóit a Divald Kornéi foto­gráfus munkáit bemutató kiál­lításon. Részint fotótörténeti szempontból válik a Fotóhónap egyik legattraktívabb kiállítá­sává, részint tartalmilag gaz­dagítja azokat az eseményeket, amelyekkel az első világháború századik évfordulójára emlé­kezünk. A kiállítássá rendezett felvételek a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum és a Divald­­hagyaték jelentős részét gon­dozó Forster Intézet gyűjte­ményéből származnak. Ezeket a család hagyatékában fenn­maradt korabeli fotókkal és dokumentumokkal egészítette ki a pozsonyi múzeum. Sipos Szilvia a megnyitón ar­ról beszélt, hogy amikor kitört az első világháború, Divald Kornél művészettörténész, mu­zeológus, műemléktopográfus és fotográfus közel egy évtizede egy fényképekkel illusztrált műemléki topográfia elkészíté­sén dolgozott. Elhatározását leginkább családi háttere moti­válta. A fényképezés rejtelmei­be testvéreivel együtt édesapja, Divald Károly avatta be, aki fia figyelmét felkeltette a műtárgy­fényképezés iránt is. A szaraje­vói merénylet azonban felborí­totta a terveket, és a műemlé­kek törzskönyvének összeállí­tása mellett a műemlékeket súj­tó háborús károk feltérképezése vált a legfontosabbá. A Múze­umok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége (MKOF) meg­bízta Divald Kornéit, hogy Sá­ros vármegyében és Zemplén vármegye Sárossal határos északi részén fényképfelvétele­ket készítsen a háború által okozott károkról. A megbízás főleg a harcterek nevezetesebb pontjai, az érintett községek, a rommá lőtt műemlékek és ne­vezetes épületek, lövészárkok, kötözőhelyek, harctéri temetők stb. fényképfelvételeinek elké­szítésére vonatkozott. Divald Sáros vármegyébe utazott, ahol 72 felvételt készített. Fotói nem csupán az MKOF adattárát gaz­dagították, a csatatereken ké­szült felvételekből képeslapso­rozat is megjelent. A Divald Kornél által megörökített hábo­rús emlékek megtekintésére ki­vételes alkalmat kínál a Szlová­kiai Magyar Kultúra Múzeuma. Divald Kornél: A zborói Rákóczi-kastély főszárnya, sarokbástyáján gránátlövések nyomaival (Ma­gyar Nemzeti Múzeum, Budapest) (Fotók: SZMKM) Divald Kornél rövid életrajza A magyar fotográfia megte­remtői között számon tartott fényképészdinasztia leszár­mazottjaként 1872-ben szü­letett Eperjesen, és 1921-ben hunyt el Budapesten. Eredeti­leg orvosnak készült. 1891-ben Rómában tett uta­zása során érdeklődése a mű­vészettörténet felé fordult. 1901 és 1919 között a Mű­emlékek Országos Bizottsá­ga és a Múzeumok és Könyv­tárak Országos Főfelügyelő­sége munkatársa, később a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1911-től a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Számos új le­lettel gazdagította a magyar tudományos irodalmat, és számtalan emléket, régisé­get, szobrot, ötvösművet, kü­lönféle népi, polgári és egy­házi kincset mentett meg a pusztulástól, szállított múze­umokba és dokumentált fo­tográfiákon. (ú) M­m Divald Kornéi portréja 1905 körül, magántulajdon Településeink, jeles személyiségeink, intézményeink, történetünk és egyebünk - 3600 szócikkben Itt A (cseh) szlovákiai magyarok lexikona ÚJ SZÓ-HÍR Tíz év előkészítés után hi­ánypótló, átfogó, reprezentatív kötet jelent meg a napokban - A (cseh) szlovákiai magyarok lexikona. Csaknem 100 évvel azt követően, hogy létezünk, hogy (cseh)szlovákiai magya­rokról beszélhetünk, könyv formájában is beérett az a vál­lalkozás, amely ennek a közös­ségnek az alapvető tényanya­gát gyűjti ábécérendben egy kötetbe. A lexikon 480 oldalon több mint 3600 szócikket, ezekhez kapcsolódóan több mint 500 fényképet, továbbá számos tér­képet és táblázatot tartalmaz. Urbán Zsolt főszerkesztő veze­tésével a szerkesztőbizottság 5 kategóriát határozott meg: a te­lepülésekre vonatkozó szócik­keket Popély Árpád, a szemé­lyeket Lacza Tihamér, az in­tézményeket Végh László, a tör­ténelmi eseményeket Simon At­tila, az „egyéb” témaköröket (pl. néprajz, fesztiválok, sajtó stb.) Tóth Károly gondozta; a szócikkek megírásában a témák hazai szakértőinek sora vett részt. A (cseh)szlovákiai ma­gyarok lexikonának hétfői saj­tóbemutatóján elhangzott, a munka számos módszertani kérdést felvetett, a legfonto­sabb talán azt volt, ki­ mi és mi­lyen terjedelemben kerüljön be a kiadványba. Végül minőségi és mennyiségi szempontok is érvényesültek. Bekerültek pél­dául a lexikonba mindazok a te­lepülések, ahol a Csehszlovákia megalakulásától kezdve meg­tartott bármely népszámlálás 10 százalékot meghaladó ma­gyar lakosságot mutatott ki, vagy a magyarok száma megha­ladta a 100 főt. A településekre vonatkozó szócikkek kiemelten foglalkoznak az etnikai arányok változásával, a vallási adatok­kal; a történelemből elsősorban a 20. századra összpontosíta­nak, továbbá érintik az iskolá­kat, kulturális intézményeket és szervezeteket, a műemlékeket. A személyek közül azok kaptak önálló szócikket, akik az elmúlt csaknem száz esztendőben ki­emelkedő teljesítménnyel járul­­tak hozzá a (cseh)szlovákiai magyarság közösségi, kulturá­lis, tudományos és politikai éle­tének fejlődéséhez. Ezt a munkát csak abbahagy­ni lehet, befejezni nem -jegyez­te meg Tóth Károly, aki elmond­ta: a Fórum Intézet honlapján folyamatosan elérhető volt a le­xikon alakuló változata, amely­hez várták a hozzászólásokat. Most a könyv anyaga kerül fel az internetre, kiegészítve a ki­maradt szócikkekkel, képekkel, térképekkel. A szerkesztők re­ményei szerint ez a korpusz to­vábbra is bővülni fog. (as) A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona. Slovenské pedago­gické nakladateľstvo - Mladé letá, 2014. A (CS­E­H) SZL­OV­A­KA A MAGYAROK LEXIKONA CM.HSZLOVAKIA Mf.­, A LAX ULAsATOL NM-JAINKHi Jgl . (Somogyi Tibor felvétele) Kultúra 17 Bemutatják az oktatómunkát és a kutatást Módszertani napok Nyitrán ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Tegnap megkezdőd­tek a Nyitrai Konstantin Filozó­fus Egyetem Közép-európai Ta­nulmányok Karán a II. Mód­szertani Napok. A rendezvény­­sorozat sokrétű programmal prezentálja a karon folyó okta­tómunkát és tudományos kuta­tást. Tegnap zajlott a negyedik alkalommal megrendezett Leg­ere Irodalmi Verseny, amely középiskolásoknak szól, és ez alkalommal az irodalom és a szerelem kapcsolatát tematizál­­ta. Ma a zoborvidéki alap- és középiskolások, valamint egye­temisták számára meghirde­tett, Bergengócia című regioná­lis mesemondó verseny részt­vevőit várja a Közép-európai Tanulmányok Kara; Ép testben ép lélek címmel pedig interaktív workshop zajlik, mely azt a kér­dést járja körül, hogyan szok­tathatók a gyerekek az egészsé­ges életmódhoz. Holnap Nemzetközi Dokto­­randusz Konferenciát tartanak Nyitrán, melyen magyar nyelv­­tudománnyal és irodalomtu­dománnyal foglalkozó hazai és külföldi doktoranduszok mu­tatkoznak be előadásaikkal. Csütörtökön a Hol volt, hol nem volt... élményműhelyen alsó ta­gozatos pedagógusok mélyül­hetnek el a kérdésben, miként lehet feldolgozni a kortárs ma­gyar gyermekirodalmat a tan­órán és azon kívül. Pénteken az iskolai könyvtárosok számára szervez szakmai szemináriu­mot a Közép-európai Tanulmá­nyok Kara, a téma: az iskolai könyvtárak helyzete, a könyv­táros feladatainak újragondolá­sa, az információs műveltség hatékonyságának növelése könyvtári foglalkozások segít­ségével. (as) Esélyes az Ida és a Leviatán Az Ida című lengyel és a Leviatán című orosz filmet jelölte az Európai Filmakadémia (EFA) a legtöbb, négy-négy kategóri­ában az Európai Filmdíjra. A legjobb film díjáért a svéd Ru­ben Östlund Lavina, a lengyel Pawel Pawlikowski Ida című alkotása, az orosz Andrej Zyjagincev Leviatán című thrillere, Lars von Trier kétrészes, A nimfomániás című filmjének ren­dezői változata, valamint a török Nuri Bilge Ceylan Cannes­­ban Arany Pálma-díjjal elismert Téli álom című drámája ver­seng. Az Európai Filmakadémia december 13-én Rigában adja át 27. alkalommal az Európai Filmdíjakat. (MTI) A harmadik LitFest is zsúfolt nézőtér előtt zajlott Irodalom által inspirálva ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Az idei Kazinczy Na­pok keretében rendhagyó iro­dalmi estet rendeztek a Thália Színház Márai Stúdiójában. A Litfesten a helyi magyar gimná­zium, valamint az iparművé­szeti szakközépiskola diákjai mutatták be, hogyan hatott rá­juk egy-egy konkrét szöveg. A kezdeményezés célja, hogy az irodalmi művek új műveket inspiráljanak: fest­ményeket, rajzokat, zenét, kis­­filmeket, performanszokat, in­­tallációkat. A LitFest kiötlője Fecsó Yvett, akinek férje, Fecsó Szilárd képzőművész sokat tett azért, hogy a kassai magyar gimnáziumban beindítsák a művészeti képzést. Bodon Andrea, Cselényi Árpád és For­gács Miklós személyében olyan vezető tanárokat is talált, akik értik a fiatalok nyelvét, és akik­re a diákok is felnéznek. Idén Benkő Géza, Száz Pál, Paluska Zsuzsa és Forgács Miklós verse­it, prózáit dolgozták át meste­reik vezetésével. Érdekes volt látni, hogyan hatnak egymásra a különböző művészeti ágak, mi minden jut­hat eszébe egy tizenévesnek egy irodalmi műről. Az est zsú­folt nézőtér előtt zajlott, a kö­zönség láthatott performanszt, megzenésített verseket, rövid jeleneteket és egy egész kiállí­­tásnyi festményt, grafikát. Az érdeklődők író-olvasó találkozó keretében megismerkedhettek a „nyersanyagot” biztosító iro­dalmárok egyikével, Száz Pál­lal. Viszlai Tibor, a Szepsi Művészeti Alapiskola tanára, a zenei műhely vezetője pedig megzenésített versekkel lépett színpadra. (juk) Bodnár Kevin és Bodák Krisztina alkotása Benkő Géza Karácso­nyi rap című verse alapján (ifj. Szaszák György felvétele)

Next