Új Szó, 2014. november (67. évfolyam, 252-274. szám)
2014-11-29 / 274. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. NOVEMBER 29. Philip K. Dick 20. század derekán írt sci-fijei olyan technológiai és társadalomtörténeti ötletek kavalkádjára épülnek, melyek rendre bejöttek, megvalósultak az utóbbi évek során. Ezek közül elevenítsük fel a Különvélemény című novella alapötletét, mely korunk egyik legégetőbb dilemmájával szembesít. H. NAGY PÉTER A történetben három mutáns látnok jövendöléseire épül az ún. profilaktikus bűnmegelőzés, amely statisztikai módszeren nyugszik. A rendőrség ez alapján tartóztatja le azokat, akik bűnt fognak elkövetni, de - paradox módon - még nem tettek semmit. Ebből az előfeltevésből kiindulva a novella a következő logikával szembesít: a prekogok közül a Donna által megjósolt időösvényen Anderton (a rendszer alkalmazója, akit a következő bűneset elkövetésével vádolnak) gyilkos lesz; a különvélemény, Jerry látomása szerint Anderton tudomást szerez a többségi jelentésről, ezért ezen az időösvényen nem öl meg senkit; a Mike által látott időösvényen Anderton a második jelentés megismerése után meggondolja magát és gyilkosságot követ el. Vagyis három különvélemény van, melyek egymás folytatását adják. Valóban a többségi vélemény érvényesül, de oly módon, hogy a második érvényteleníti az elsőt, a harmadik pedig a másodikat. A többségi jelentés illúzióját az hozza létre, hogy a három eltérő verzióból kettő egy bizonyos ponton egyezik. A novella a Mike által jósolt időösvény kialakulását beszéli el, tehát azt a különvéleményt olvassuk, amely felülírja a másodikat, s ez által az elsőt is. Dick szövege ily módon az időösvények kereszteződését és a jövő genezisét viszi színre, azt a folyamatot, melyben az alternatívákból létrejön a tényleges történelem. A jövő kiszámítása a következőn alapul: „Ritkán, mondhatni kivételes esetekben fordul elő, hogy a három jósnak véleménye tökéletesen egyezik. A leggyakrabban az a helyzet, hogy két jósnak ugyanazt jelzi előre, míg a harmadik jelentése kissé eltér ettől, így tehát létezik egy többségi jelentés, valamint egy kisebbségi jelentés, vagyis különvélemény. A különvéleményben valamelyik mutáns kissé másként jelöli meg a majdan lezajló események helyét és időpontját. Ez még nem azt jelenti, hogy valamelyik vélemény hibás. Erre vonatkozóan a »lehetséges jövők« elnevezésű elmélet ad magyarázatot. Ha csupán egyetlen időösvény létezne, nem lenne jelentősége az előrejelzéseknek. Mivel nem lenne más alternatíva, hiába lenne a birtokunkban a megfelelő információ, nem tudnánk megváltoztatni a jövőt.” Dick műve tehát eljátszik egy olyan eljárással, amely lehetővé teszi a jövő átírását, ám az ártatlanok letartóztatásán, kiiktatásán alapul. Ez a félelmetes képlet a ma emberének ismerős lehet valahonnan. A megközelítéshez vegyük szemügyre az Amerika Kapitány - A Tél Katonája című film alapkonfliktusát. A történetben központi szerepet játszik a globális problémák kezelésére létrejött titkos ügynökség, a S.H.I.E.L.D. Az ENSZ anno Nick Furyt (Samuel L. Jackson) bízta meg a szervezet vezetésével, aki a szuperhősök bevetésével sikeresen oldotta meg a legfenyegetőbb szituációkat is (vö. Bosszúállók). Az Amerika Kapitány folytatásában Fury kezéből kicsúszik az irányítás, az ügynökséget megkaparintja a Hydra, s egy nagyszabású akció veszi kezdetét. Számunkra most csak az utóbbi és annak logikája érdekes. A hajsza egy pontján Amerika Kapitány (Chris Evans) és a Fekete Özvegy (Scarlett Johansson) eljut egy titkos bunkerbe, ahol megtalálják az Arnim Zola által kifejlesztett mesterséges intelligenciát. A tudós megemlíti, hogy alkotott egy Vízió nevű algoritmust, amelyről később megtudják, hogy az emberek cselekedetei alapján képes kiszámítani a jövőt, ami által lehetőség nyílik a rossz dolgok elkerülésére. Ehhez azonban potenciális elkövetők millióit kell kiiktatni. A Hydra ezt a programot indítja el, felhasználva a S.H.I.E.L.D. által kifejlesztett csúcsfegyvereket. A Dick-féle kérdésfelvetés világosan kivehető, azzal a különbséggel, hogy itt a mutánsokat egy olyan algoritmus helyettesíti, amely lehetővé teszi az előrelátó tisztogatás expanzióját. Az Amerika Kapitány is közelebb vihet annak a szituációnak a megértéséhez, amely aktuális tapasztalatnak számít mostanság. Miről is van szó? Világunkat át- meg átszövik az elhárító rendszerek. „9/11 után - írja L. Varga Péter Színre vitt terror című kitűnő tanulmányában - az ENSZ elsődleges céljává a védekezés, a megelőzés vált, ami azonban már deklaratív jellegében fölhatalmazhatta az USA republikánus vezetését arra, hogy legitim módon hirdessen - megelőző csapásként érzett-háborút az egyébként arc nélküli, ily módon a rettegés fokát emelő terrorizmus, továbbá az Egyesült Államokat »veszélyeztető« távoli országok ellen. ” Valóban, a terrorelhárítás lényege, hogy részben olyan célpontokat szemel ki, melyek valószínűleg elkövethetnek valamit. Ennek következtében hamar kialakul egy olyan paranoid kép az ide tartozó szervezetekről, hogy mindenkit lehetséges merénylőnek tekintenek. De talán nincs is mit csodálkozni azon, hogy Dick megjósolta a 9/11 utáni bűnüldözési stratégia alapelvét. Pesszimizmus a science fictionben című esszéjében így fogalmazott az író 1955-ben: „Bizonyos értelemben minden felelős író akaratlanul is betölti a vészmadár szerepét, mert ez a vész ott lóg a levegőben; az állítás a sci-fi szerzőkre pedig még inkább igaz, amennyiben a műfaj mindig is a tiltakozás médiumának számított. A science fictionben nem elég, ha az alkotó hajlandó eljátszani Kasszandra szerepét, egész egyszerűen köteles megtenni ezt. ” Innen nézve Dick valójában csak eleget tett annak a követelménynek, amelyet a szóban forgó médium szabott ki rá. A tudományos fantasztikum szempontjából ugyanis a jövőt csak részben fedi homály. MEDIATER Philip K. Dick, a látnok A Különvéleményből Steven Spielberg forgatott filmet, Tom Cruise főszereplésével (Képarchívum) Szalon 21 Elárverezik A kis herceg első eredeti illusztrációját. Párizs. Elárverezik Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művének első eredeti illusztrációját december 9-én az Artcurialnál - jelentette be csütörtökön a párizsi aukciós ház. A kis herceg eredeti kiadásának illusztrációjául szolgáló akvarellrajz árát 400-500 ezer euróra becsülik. A vízfestékkel és tintával készült, 21,2 x 23,9 centiméteres rajzon,Antoine de Saint Exupéry” aláírása látható (kötőjel nélkül), és az 1943-as eredeti kiadás 17. oldalán van. Az akvarell a B612-es kisbolygót, a kis herceg bolygóját felfedező török csillagászt ábrázolja, amint ujjával egy képletekkel teleírt táblára mutat. Antoine de Saint-Exupéry francia pilóta és író az 1940-es francia fegyverletétel után New Yorkba menekült. A kis herceg először 1943-ban jelent meg New Yorkban. Az eredeti kiadás illusztrációjául szolgáló akvarellrajzokat az író felesége, Consuelo Saint- Exupéry vitte Franciaországba a világháború befejezése után. (MTI) POLGÁR ANIKÓ A homokból pogácsa készíthető, a mohacsomóból muffin, a tobozból fasírt. Egy élére fordított, lyukacsos tégla az udvaron nyitott bolt vonalkódolvasója lehet, egy kődarab pedig a bankkártyaterminál. Fizetőeszköznek elég, ha leveleket gyűjtünk, ez csak az őszi időszakban okoz majd problémát, amikor a boltot beborító falevelek a pénz értékének váratlan csökkenését, az inflációt jelzik. Egy komplexebb, akár hetekig eltartó játék céljaira gondolatban az egész udvar átalakítható: a hinták a Halál Hasadéka fölött függnek, a kerti asztal és a székek Teramon barlanglabirintusának részei, a homokozóból Bazahári sivatag, a bozótos parkrészből pedig Andra őserdeje lesz. Csak látásmód kérdése tehát, hogy a megszokott környezet, az ismert játékok, a kertben vagy a parkban talált ágak, kövek, tobozok izgalmas metamorfózison menjenek át. A Finnországban rendkívül népszerű, s az utóbbi években a magyar olvasókat is meghódító Tatu és Patu sorozat magyarul megjelent legújabb darabja nemcsak szabadtéri játékra csábítja az olvasókat, hanem ötleteivel remekül el is szórakoztat felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A szöveg- és képi elemeket egyenrangúként kezelő, érdekes műfajú gyerekkönyv egyszerre olvasható nevettető, abszurd ötletektől hemzsegő szakkönyvparódiaként, valamint valódi gyakorlati tanácsadóként, mely tele van a kinti játék során remekül megvalósítható javaslatokkal. A kötet önmeghatározása szerint „fura kézikönyv” (outo kasikirja), s ez a sorozat jellegzetességeivel, főként a két fiú fiktív lakhelyének nevével van szoros összefüggésben: a fiúk a sorozat darabjait indító bemutatkozó szöveg szerint Furaváron (finnül Outola) laknak. A magyar kiadó az új kötetben ezt a nyitószöveget a fordító ötletes bemutatásával is megtoldotta, melyből megtudjuk, hogy Bába Laura fiatal hölgy, aki több nyelven beszél, egyetemen tanít, „de mivel még sokan vannak, akik nem tudnak finnül, ezért fordít is”, egyebek mellett „Tatut és Patut is ő tanította meg magyarul beszélni”. Bába Laura fordítását precíz szóválasztás és nyelvi kreativitás jellemzi. Ezt mutatja a cím ötletes magyarítása is: a finn eredetihez képest (Tatu ja Patu pihalla - szó szerint: Tatu és Patu az udvaron) a magyar cím (Tatu és Patu elszabadul) nemcsak helymeghatározást ad, hanem a kinti játékok természetét, a játékjavaslatok felszabadító jellegét is kifejezi. A kötet az alapfogalmak tisztázásával, definiálásával indul. A magyar változatban kissé furcsa, hogy miért éppen a címlapon nem is szereplő udvar szót definiálják a szabadtér helyett, de a fordító a két szó szinonimaként való feltüntetésével ezt is megoldotta: a kötetből megtudjuk, „mennyi jó dolgot lehet csinálni a szabadban, például az udvaron”. A játékötleteket a könyv szakszerűen, ábrákkal, a folyamat szemléltetésével, ugyanakkor a kötet sajátos humorát megalapozó, túlzásba vitt precizitással és szándékolt naivitással tárgyalja. A fára mászás technikáinál például a megfelelő mászófelszereléshez nemcsak a csupasz kéz és a rugalmas öltözet tartozik hozzá, hanem az ész is, ami az instrukció szerint „kötelező, hozni kell”. A nem megfelelő felszerelés szemléltetése hemzseg a legképtelenebb ötletektől, a fiúkra rajzolt női harisnyanadrágtól kezdve a testhez álló hófehér estélyi ruháig, miközben a zárójeles megjegyzések nem felejtik el hangsúlyozni az alkalmatlanság okait is (a harisnyanadrág kiszakadhat, az estélyi ruha pedig nemcsak korlátozza a mozgást, hanem be is piszkolódik). Aino Harukainen-Sami Toivonen: Tatu és Patu elszabadul. Szabadtéri játékok fura kézikönyve. Fordította: Bába Laura, Cerkabella, 2014. VÁLOGATOTT MESÉK SZÜLŐKNEK Játékötletek vagány gyerekeknek AíOo.H.míkronrr, és w.ni roiwott [Tatu és Patu ] ■ elszabadul kézikönyve StíLL Csak látásmód kérdése, hogy a megszokott környezet, az ismert játékok, a kertben vagy a parkban talált ágak, kövek, tobozok izgalmas metamorfózison menjenek át (Illusztráció) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com