Új Szó, 2015. május (68. évfolyam, 100-123. szám)

2015-05-05 / 102. szám, kedd

2 Közélet Veszélyben a magyar iskolák Magyar oktatási minimum készül IBOS EMESE Pozsony. Az oktatási keret­­tanterv bevezetésének elhalasz­tásáról, a minimális osztálylét­számokról szóló rendelet hatá­lyon kívül helyezésének és az is­kolatanácsok jogkörei megőrzé­sének lehetőségeiről tárgyalt az MKP kezdeményezésére a Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ), a Híd, a Csemadok és számos más civil szervezet. A találkozó további célja volt egy közös stratégia, egy oktatási minimum megfo­galmazása és jóváhagyása. Az MKP által kidolgozott ok­tatási minimummal a jelenle­vők egyetértettek, mivel azon­ban Érsek Árpád, a Híd képvise­lője csak a tanácskozáson kapta meg a dokumentumot, aláírá­sára haladékot kért. A doku­mentumot csak a Híd egyértel­mű állásfoglalása után hozzák nyilvánosságra. A. Szabó László, az MKP ok­tatási alelnöke szerint egyetér­tettek abban is, hogy ellenzik az az iskolaigazgatók megválasz­tásának kormány által javasolt módját. A kabinet ugyanis telje­sen az önkormányzatok kezébe adná a döntést, a pedagógus­­társadalom és a tanácskozás résztvevői viszont az iskolata­nácsok demokratikus választá­­sát támogatja. Mindent el akarnak követni a minimális osztálylétszámra vo­natkozó rendelet hatályon kívül helyezéséért is, amely mintegy száz magyar tanítási nyelvű is­kolát érint. Jókai Tibor az SZMPSZ elnöke azt mondta, óriási a bizonytalanság az új tanévet illetően, az osztálylét­szám mellett a finanszírozási kérdések sem egyértelműek, ez utóbbiról a tárca csak decem­berben egyeztetne. Juraj Drax­­ler oktatási miniszterrel az SZMPSZ kezdeményez szakmai találkozót a legégetőbb kérdé­sekben. RÖVIDEN „Párhuzamos” igazságszolgáltatás Pozsony. Felmentette a Pozsonyi I. Járásbíróság Radoslav M. és Róbert B. vádlottakat a 2004-ben Dunahidason elköve­tett gyilkosság vádja alól. Az ítélet nem jogerős. A több mint tíz évvel ezelőtti brutális támadásban egy tízéves gyermek és egy fiatal nő vesztette életét. A támadás valódi célpontja a nő élettársa, Juraj G. volt rendőr lehetett. A gyilkossági ügyet két különböző szenátus is tárgyalta, más-más vádlottakkal. A második szenátus előtt négy másik vádlott szerepel, közü­lük egy a tegnap meghallgatott vádlottak koronatanúja volt. A bíró szerint elfogadhatatlan, hogy valaki egy­azon ügyben vádlott és koronatanú is legyen egyszerre. (ie, TASR) Kiska: alszik az AB? Pozsony: Andrej Kiska államfő levélben fordult az Alkot­mánybíróság elnökéhez, amiért a taláros testület még min­dig nem küldte el az államfőnek az alkotmánybírák kineve­zésének elutasítására vonatkozó határozatát. Az Alkot­mánybíróság három megüresedett posztjára hat jelölt közül Kiska csupán Jana Baricovát tartotta megfelelőnek. A siker­telen bírák panasszal éltek Kiska döntése ellen. Az Alkot­mánybíróság 40 nappal ezelőtt alkotmányellenesnek minő­sítette a jelöltek visszautasítását, viszont hivatalosan az ál­lamfőt még nem értesítette döntéséről. (TASR. ie) ÚJ SZÓ 2015. MÁJUS 5. www.ujszo.com Ma kezdődik a parlament májusi ülésszaka, új vezetője lehet az Állami Számvevőszéknek Bevezetik a minimálnyugdíjat Pozsony. A minimális nyugdíjat bevezető tör­vénymódosítás lesz az egyik legérdekesebb pontja a parlament ma kezdődő májusi üléssza­kának. Megmutatkozik az is, hogy az új házelnök hajlandó-e engedni az el­lenzéknek. ÚJ SZÓ-HÍR A kisnyugdíjasok remény­kedhetnek, júliustól várhatóan emelkedik majd azoknak a já­radéka, akik legalább 30 évet ledolgoztak, de mégis nagyon alacsony nyugdíjat kapnak. A kormány elképzelése szerint 30 ledolgozott év esetén a Szo­ciális Biztosító 269,50 euróra, vagyis a létminimum 136 szá­zalékára egészítené ki azok já­radékát, akiknek ennél alacso­nyabb a nyugdíja. A minimálnyugdíj a ledol­gozott évek száma alapján emelkedik majd, 40 ledolgo­zott év esetén már a létmini­mum 157 százaléka, azaz 311 euró, 45 év esetén pedig 172 százaléka, azaz 340 euró jár majd. A jogszabály azonban várhatóan változik majd az el­ső elképzelésekhez képest, a kabinet ugyanis kivételt tesz azokkal a nyugdíjasokkal, akik a második pillérből is kapnak járadékot: számukra alacso­nyabb minimális állami nyug­díjat akar jóváhagyni, hogy ezzel is a második pillérből va­ló kilépésre ösztönözze az em­bereket. Ellenzéki képviselők már jelezték, hogy ha a jog­szabályt ilyen diszkriminatív módon fogadja el a parlament, akkor az Alkotmánybíróság­hoz fordulnak. Az Állami Számvevőszék elnökének megválasztását május 19-re tűzte ki Peter Pel­legrini házelnök. A Smer ed­dig nem volt hajlandó támo­gatni egyetlen ellenzéki jelöl­tet sem, azt követelte, hogy előbb az ellenzéki pártok egyezzenek meg egy közös je­löltben. Várhatóan most is több ellenzéki jelölt lesz, de egyelőre csak Maroš Žilinka ügyész neve ismert, őt a KDH jelölte. A képviselők tárgyalnak majd a közbeszerzési törvény módo­sításáról is, amely előírná, hogy csak azok a cégek indulhatnak az állami tendereken, amelyek nyilvánosságra hozzák, hogy ki áll a cég hátterében, ki a végső kedvezményezett. Ezzel az offshore cégeket akarják kizárni a tenderekből. Az ellenzék azonban azt követeli, hogy ne csak a közbeszerzésből zárják ki az ismeretlen hátterű cégeket, hanem a közpénzek kezelésé­ből általában, így például nyil­vánosságra kellene hozni a Devera Egészségbiztosító való­di tulajdonosainak névsorát, sajtóinformációk alapján ugyanis a biztosító egyik titkos tulajdonosa Juraj Široký, a Smer állítólag mecénása, a Vá­­hostav tulajdonosa. A képviselők tárgyalnak majd a bősi erőmű jelenlegi helyzetéről is, jelentést kértek ugyanis arról a folyamatról, amelynek eredményeképpen a Smer felmondta az üzemelte­tési szerződést az olasz többsé­gi tulajdonban lévő Szlovák Villamos Művekkel. Opj) Bizonyíthatja, hogy más, mint az elődje (TASR-fotó) Freedom House: Szlovákiában szabad a sajtó, Magyarországon csak részben Oligarchák veszélyeztetik a sajtószabadságot ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony: A pénzügyi csopor­tok veszélyeztetik a leginkább a sajtószabadságot Szlovákiá­ban, állítja az USA pozsonyi nagykövetsége. A sajtószabad­ság napja alkalmából kiadott közleményében a nagykövet­ség megállapítja, hogy a szlo­vákiai sajtó még mindig erős, rendszeresen közöl oknyomo­zó riportokat korrupciós bot­rányokról, amelyekben politi­kusok is megjelennek. Úgy véli ugyanakkor, hogy veszélyben van a vélemények sokszínűsé­ge. „Nyugtalanító az egyre erő­södő konszolidáció a sajtó terü­letén - állítja a nagykövetség. -Néhány nagy pénzügyi csoport több médiát is ellenőrzése alatt tart, ami veszélyezteti a valódi függetlenséget.” Figyelni fog­ják, hogy nem változik-e a színvonal, a hírek hangvétele, a szerkesztőségi vélemények, il­letve azt is nézik majd, hogy nem bocsátják-e el a nyíltan bí­ráló alkalmazottakat. A Freedom House által a na­pokban nyilvánosságra hozott médiaszabadság-index alapján Szlovákia a szabad országok közé tartozik, a 36. helyen sze­repel 23 ponttal, Nagy-Britan­­niával és Máltával egy sorban. A három értékelt szempont - a törvényi háttér, a politikai be­folyás és a gazdasági befolyás -közül azonban a Freedom House a politikai befolyásra adott a legtöbb pontot (9), ami rosszabb értékelést jelent. A másik két kritériumra 7-7 pon­tot kapott Szlovákia. A leg­rosszabb összesített pontszám a 100-ashoz közelít, az utolsó helyeken Észak-Korea, Üzbe­gisztán és Türkmenisztán sze­repel 97-95-95 ponttal. Magyarország - az utóbbi évek trendjének megfelelően - kilóg a közép-európai régió­ból, és a kevésbé szabad or­szágok közé tartozik. A 71. hellyel ugyan megelőzi a 78. Bulgáriát, a 83. Horvátorszá­got, a 84. Romániát és a 92. Görögországot, de az unió többi tagállama előkelőbb he­lyen szerepel. Az említett or­szágokon kívül az unióból csak Olaszország szerepel még a kevésbé szabad országok kö­zött, a 64. helyen áll. Magyarország előkelő he­lyen áll az utóbbi 5 évben leg­többet rontó országok listáján is. 2009-ben még 23 ponttal hozzávetőlegesen egy szinten állt Szlovákiával, 2014-ben már 35 pontot kapott, ami 12 pontos romlást jelent. A leg­magasabb pontszámot - 13-at - a politikai befolyásra kapott Magyarország, a másik két kri­tériumot egyaránt 11-11 pont­ra értékelte a Freedom House. (lpj, TASR) Sokan vannak, akik amikor erőszakkal találkoznak, még ha be is akarnának avatkozni, félnek segítséget nyújtani, vagy nem tudják, mit tegyenek Ismert férfiak a nőkkel szembeni erőszak ellen ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony: A nők elleni erő­szak komoly társadalmi prob­léma Szlovákiában, ezért az emberjogi aktivisták országos kampányt indítottak az erő­szakos megnyilvánulások visszaszorítása és az ún. isz­tambuli­­ egyezmény mihama­rabbi ratifikálása érdekében, tájékoztatta lapunkat Adriana Mesochorit­sová, a Választás Lehetősége civil szervezet kép­viselője. „Az Európai Unió Em­berjogi Ügynöksége reprezen­tatív felmérésének az eredmé­nye szerint azok közül a nők közül, akiknek már volt partne­rük, csaknem minden negyedik átélt valamilyen fizikai vagy szexuális erőszakot. Ha ehhez hozzáadnánk a lelki zaklatást, ami mindig jelen van az erő­szakos kapcsolatokban, a nők elleni erőszak áldozatainak az aránya még magasabb lenne” - mondta Barbora Holubová szociológus. Négyből egy______ Az emberjogi aktivisták ne­hezményezik, hogy Szlovákiá­ban a problémával kapcsolat­ban nemcsak a megfelelő in­formációk, hanem a rend­szerszintű megoldások is hiá­nyoznak. Ezért sokan vannak, akik amikor erőszakkal talál­koznak, még ha be is akarná­nak avatkozni, félnek segítsé­get nyújtani, vagy nem tudják, mit csináljanak. Mások pedig egyszerűen közönyösek a nők elleni erőszakkal szemben, nem tesznek semmit, ha ilyen esettel találkoznak. Ezt erősíti meg annak a kísérletnek az eredménye is, melybe ismert színészek kapcsolódtak be. „Róbert Jakab és Zuzana Konečná egy lakásban, zárt aj­tók mögött eljátszottak egy erőszakos jelenetet, és várták az emberek reakcióját. Négyen mentek el a lakás előtt, mely­ből zaj, ricsaj, veszekedés, kia­bálás, szörnyű hangok jöttek ki, és csak egy állt meg előtte. „Kampányunk célja megmu­tatni, hogy a nők elleni erő­szakkal szemben aktívan cse­lekedni kell” - részletezte Mesochorit­sová. Isztambuli egyezmény „Mindenki tehet valamit” -tette hozzá Richard Lintner jégkorong játékos, aki Petőcz Kálmánnal, Ivo Gogállal, Mike Spirittel, a Hochschorner test­vérekkel, Richard Stankeval és sok más ismert emberrel együtt részt vesz a kampányban. Szlo­vákiában most először kapcso­lódnak be ilyen akcióba közis­mert férfiak, s közös fellépé­sükkel azt kívánják üzenni fő­leg a többi férfinek, hogy a nők elleni erőszak elfogadhatatlan. Lintner szerint már az is so­kat segít, ha az emberek aláírá­sukkal támogatják az államfő­nek, a miniszterelnöknek és a házelnöknek címzett nyílt leve­let, melyben az emberjogi akti­visták az isztambuli egyez­mény ratifikálását sürgetik. „A dokumentum a nők elleni erő­szak felszámolásának a legát­fogóbb európai stratégiája, ezért igazi reményt jelent. Szlovákia az Európa Tanács tagjaként az elsők között írta alá még 2011-ben, s kötelezte magát, hogy 2013-ig ratifikál­ja. Csakhogy erre a mai napig nem került sor, ami azt jelenti, hogy a nőknek és a lányoknak még tovább kell várniuk az éle­tük hatékonyabb védelmére. Szerintünk a ratifikálás haloga­tására nincs semmilyen nyo­mós ok” - jegyezte meg Me­sochorit­sová. Azok a nők, akik bármilyen erőszakos megnyilvánulás ál­dozatául estek, vagy akik sze­retnének segíteni, de nem tud­ják, mitévők legyenek, a 0800 212 212-es ingyenes, nonstop működő telefonszámon kér­hetnek segítséget. (sza) Gyakori eset (Képarchívum)

Next