Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)

2015-12-10 / 285. szám, csütörtök

www.ujszo.com , 2015. december 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Mitől féljünk? Az ítélet nélküli fogva tartás a legsötétebb pártállami időket idézi KODUR LÁSZLÓ K­óstolgassuk a szót: ter­rorellenes törvénycso­mag. Nem valami szép. Eleve a terror két szó­tagjába összezsúfolt három pergő­hang nem teszi kellemessé a hang­alakot, s hozzá az ellenes utótag. A törvényeket általában a közjó érde­kében, a leggyakrabban valamiért, és -legalábbis kimondva - nem valami ellenében fogalmazzák meg. A tör­ténelem során jó pár negatív példát láthattunk arra, ha egy törvény vál­laltan valami vagy valaki(k) ellen irányult. Az amerikaiaknak is van ilyenjük, de az angol nyelvterületnek volt egy George Orwellje, aki a Poli­tika és az angol nyelv című esszéjé­ben irányt mutatott a politikai nyelv­­használatnak, ráadásul az USA-ban a politikai stilisztikára mindig nagyobb hangsúlyt fektettek, mint nálunk. Kreativitásuk is határtalan, lásd: ba­ráti tűz, ellenséges harcosok, a Go­nosz tengelye, lator államok stb. így lett az ottani terrorellenes törvény neve hazafias törvény. Hát nem hangzik sokkal jobban? Ennyit a po­litika, a hangtan és a stilisztika vi­szonyáról. És most nézzük, jogos-e a tegnap elfogadott szlovák terrorelle­nes intézkedéscsomag által vetett hullámok magassága. A Smert a teljes ellenzéki oldal bí­rálta miatta, némileg skizofrén mó­don még az a Híd is, amely előző nap a párttal módosított Alkotmányt, szintén ezen intézkedéscsomag ré­szeként. Az ellenzék a Smer szemére veti, hogy a terrorellenes törvény csak a választási marketing része. Ezt sajnos nem lehet kizárni. Kéz a kéz­ben jár a Smer Megvédjük Szlováki­át! választási szlogenjével. Törvényeket lehet hozni hosszas, alapos előkészítési folyamat során, és lehet sebtében, egy megváltozott helyzetre reagálva. Például, hogy egy addig lefedetlen vagy nem létező te­rület is megfelelő törvényi szabályo­zást kapjon. A Párizs utáni helyzet akár ilyennek is tekinthető. A szlo­vákiaival összehasonlíthatatlan mé­retű és költségvetésű jogi apparátust, és sokkal bonyolultabb törvényho­zási rendszert működtető Egyesült Államokban a 2001. szeptember 11-i merénylet után pár héttel, október 24- én már hatályba is lépett a hazafias törvény. A terrorellenes törvényeket akkor kell meghozni - ha korábban nem léteztek­­, amikor a fenyegetés valós. Persze, lehet kényelmesen, egy langyos nyári délutánon is, egy folyamat részeként, de ha váratlan helyzet áll elő, arra a jogalkotónak kötelessége (lenne) reagálni. A Fico­­kormány meg egyébként is szeret a választási időszak utolján törvénye­ket hozni, lásd a kettős állampolgár­ság elleni törvényt 2010-ből... A törvénycsomag lényegesen bő­víti a rendőrség és a titkosszolgálatok jogosultságait a megfigyelés és az eszközhasználat terén, a fizikai és a kibertérben egyaránt. Vélelmeznünk kell, hogy ha növeljük az ellenőrzést, ami az erőszakszervezetek jogköré­nek kiterjesztésével is elérhető, az­­bár nem feltétlenül, de áttételesen mindenképpen­­ hozzáj­árulhat biz­tonságunkhoz. Nyílt aggodalomra adhatnak okot viszont a személyi szabadság korlá­tozására irányuló rendelkezések. A 96 órás őrizetbe vételre sem mond­hatjuk, hogy az hagyj­án, ha az állam biztonsága úgy kívánja, de az, hogy a „Čemák-törvényt” az ötéves vizsgá­lati fogságról a terrorgyanús szemé­lyekre is kiterjesztenék, egy új Gu­antánamo kezdetét is jelentheti. A bírósági ítélet nélküli fogva tartás a legsötétebb pártállami időket idézi. Nyilván senki se örül, ha állam­­polgári szabadságait megnyirbálják. A hazafias törvény az Egyesült Álla­mok több évszázados demokráciájá­ban sem aratott osztatlan sikert. Még rosszabbul hangzik az állampolgári szabadságok kivívása után 26 évvel engedni azokból. De amikor az erről szóló egyetemes nyilatkozatokat megfogalmazták, a globális terrorfe­nyegetés a mai formájában nem léte­zett. Az új helyzethez pedig új esz­közök kellenek. Ördögi kör ez, ami­kor ahhoz, hogy megvédhessenek bennünket, meg kell nyirbálni sza­badságunkat. Az Amerika diktálta globális trend azonban egyelőre ebbe az irányba mutat. Aki tud jobbat, ne tartsa meg magának! Dermesztő. Iszlám államos kifestőt adott ki 10-12 éves gyerekeknek ajánlva az amerikai Missouriban egy kiadó, nyil­ván a haszon reményében. Az első oldalon persze felhívja a figyelmet a kiadvány esetleges sokkoló hatására. A 8 dol­láros könyvecskében az Iszlám Állam mészárosainak rémtetteit kell kiszínezni: látható lefejezés, savval való leöntés, nők megcsonkítása, felrobbantott New York-i Szabadság-szobor és csonka Eiffel-torony. A kiadó azzal mentegeti ma­gát, hogy fel kell hívni a figyelmet, milyen veszélyt jelent az Iszlám Állam. (Facebook) Elítélt tartózkodik a radikalizálódástól­ Ausztria megkezdi a fogva tartottak radikalizálódása ellen kidolgozott program végrehajtását. A Die Presse osztrák lap beszámolója szerint jelenleg a 9000 ausztriai bebörtönzött 20 százaléka muszlim, sok A tervek szerint szociális munká­és pedagógusok segítenek kiszűrni a szélsőségeseket a börtön­ben, vagy megelőzni azt, hogy a bör­tönbe került fiatalokat szélsőséges eszmékkel fertőzzék. A szabadulás utáni visszailleszkedésben a fiatalok környezetét, családját, barátait vagy akár tanárait is bevonva igyekeznek megállítani a fanatikus eszmék terje­dését. Egyúttal az igazságszolgálta­tás dolgozóit is felkészítik arra, hogy felismerjék a radikalizálódás jeleit. A terveket az igazságügyi minisz­térium a Szociális Összetartás Háló­zata nevű osztrák civil szervezettel közösen dolgozta ki. A szervezet ala­pítói közül néhányan a Radikalizáció Tudatosítási Hálózat, az Európai Bi­zottság által létrehozott ernyőszerve­­zet tagjai, így a társaság közös uniós tapasztalatok és bevált gyakorlatok alapján végzi a radikalizmus elleni küzdelmet. Az ausztriai börtönökben 31-en ül­nek terrorcselekmények támogatása miatt, idén összesen 43 esetben tör­tént terrorizmus elkövetése címén feljelentés, kétszáz alkalommal ren­deltek el hasonló ügyben nyomozati eljárást. A Die Presse megállapítása szerint a számok feltehetően nőni fognak. (MTI) I 7 Most léptünk egy nagyot SZALAY ZOLTÁN A joghallgatók az első évfolyamban sajátítják el a jogelmélet alapjait, ismerkednek a jogforrás fogalmával. A jogi norma egyik forrása az ún. anyagi forrás, ami azoknak a társadalmi körülményeknek az összessége, amelyekből a jogszabály ki­indul. Ez az anyagi jogforrás a demokratikus közösségekben jó esetben a társadalmi gyakorlatban gyökerezik, amely szükségessé teszi egyes vi­szonyok jogi szabályozását. Magyarul, ha valami nem működik elég jól magától, akkor jogilag kell szabályozni. Például ha teleszórják kutyagu­mival a játszóteret, akkor kitiltjuk a játszótérről a kutyákat. Vagy ha nem elég, hogy x óráig tartsunk őrizetben egy gyanúsítottat, akkor a vonatkozó jogi szabályozásban az őrizet idejét meghosszabbítjuk, így a jogelmélet. A parlament kedden módosította az alkotmányt. Egy jól működő de­mokratikus társadalom számára az alkotmány olyan, mint a Gaia-elmé­­letben a földanya: ha baja esik, az mindenkinek fáj. Nem csoda, hogy a jog istennője, Themis a mitológiában egyszer a lánya Gaiának, másszor pedig azonos vele: ez is azt jelképezi, a jognak olyan precízen kellene működnie, mint a természetnek. Persze, a természet is megbolondul néha, de ne ez le­gyen a mérce. Szóval az alkotmánymódosításhoz mindig kérünk egy ala­pos indokot. Meg kell nézni, milyen anyagi jogforrással dolgoznak a mó­dosítók. A Smer alkotmánymódosításának központi kérdése volt, hogy mennyi ideig kell őrizetben tartani valakit ahhoz, hogy a terrorizmus gya­núját meg lehessen vizsgálni. Mi volt a Smer indoklása az alkotmánymó­dosításhoz? Hogy a terrorfenyegetés megköveteli a gyanúsítottakkal szembeni eljárás feltételeinek szigorítását. Felhoztak-e az alkotmánymó­dosítás beterjesztői olyan eseteket, amikor nem volt elég a 48 óra ahhoz, hogy átvilágítsanak egy gyanúsítottat? Nem. Érveltek-e azzal a beterjesz­­tett anyag indoklásában, hogy más országokban hosszabb ez az idő, mint Szlovákiában? Nem. Mi volt a fő érv? Hogy így hatékonyabban tudják „megvédeni Szlovákiát”. Talán ha nem gyorsított eljárásban nyomják át a módosítást, érdemi vitára is lehetett volna mód, így nem volt. A Smernek a legmesszebbmenőkig igaza van abban, hogy a terrorfe­nyegetés valós és komolyan veendő. Biztos vagyok ugyanakkor abban is, hogy a keddi alkotmánymódosítás után az országban senki nem fog nyu­­godtabban aludni. Kivéve a Smer-lista első 80 helyén szereplő képviselő­­jelölteket, őket ugyanis a Híd egy kicsit közelebb tolta a húsos fazekakhoz. A Híd eddig élesen kritizálta a Smert és minden pártot, amely hangulat­­keltésre használta a terrorizmust. Ficónak kapóra jött a párizsi terrortáma­dás, az emberek félelmeire építi kampányát, ezt már számos elemző kifej­tette. A Híd kiállt amellett a Smer-kampány mellett, amelyet eddig bírált. Most léptünk egy nagyot a stabil harmadik Fico-kormány felé. Nézzük a csomagolást MARIÁN LEŠKO A Smer választási Mikulás-csomagja még bőségesebb lett, mint a főnök tervezte. Csupán 400 milliós csomagot harangozott be, de az egymilliárdosra hízott. A pártkongresszusnak azt az örömhírt kellett hirdetnie, hogy osztogatásban a Smer utolér­hetetlen. Ezért volt oly zaklatott és agresszív Fico, amikor másról is kér­dezték, mint a Mikulás-orgiáról. Hatalomba való visszatérése óta a Smer szerencsés csillagzat alatt kor­mányoz. Európa kilábalt a válságból, a gazdaság növekedik, az autógyárak termelnek, az uniós pénzek ömlenek és nőttek az adóbevételek is. Mihez kezdett ezzel a szerencsés korszakkal a kormány? Az Európai Bizottság szerint a strukturális hiány 2017-ben magasabb lesz, mint 2013-ban volt! Eugen Jurzyca közgazdász szerint ötször magasabb, mint azt a kormány ígérte. És ak­kor még nem sejtette, hogy 2017-ig újabb egymilliárdos cso­magot kellene elbírnia a gazdaságnak. Fico mégis azt hangoztatja:„A csomagnak nem lesz negatív hatása az államháztartási hiány csökkentésé­re, tovább fogjuk csökkenteni az államadósságot”. Peter Kažimír magya­rázata szerint ezt a gazdasági csodát úgy fogják megvalósítani, hogy nö­velik a foglalkoztatást, nőni fog a gazdaság és hatékonyabb lesz az adóbe­szedés. Ha ez ilyen egyszerű, hihetetlen, hogy nem csinálták meg már eb­ben a ciklusban, hanem szépen várnak vele a következőig. Fico roppant ingerülten válaszolt minden kérdésre, amely Pavol Paška jövőjét firtatta. Nem véletlenül: nem teheti egymás mellé Paška és a saját verzióját. Paška azt hajtogatja, nem tett semmi rosszat, lejárató kampány áldozata, és saját elhatározásából nem szerepel a Smer-listán, hogy ne árt­son a pártnak és „főleg Bobónak”, aki állítólag még győzködte is, no, csak induljon bátran a választáson. A Smer hivatalos verziója viszont így hang­zott: Paška azért nem indul, mert a párt magas fokra fejlesztette a „politikai felelősségvállalás kultúráját”. Ha ez így lenne, akkor az első 30 jelöltből úgy 5 maradhatna a listán. A Smer politikai kultúrája abból áll, hogy az kerül az oldalvonal mögé, akit Fico elküld. Hogy az érintett mit tett és mennyire járatta le magát, egyáltalán nem kell összefüggésbe lennie ezzel. Ami a lényeg, Fico annyi mindent beígért, hogy azt az államháztartás feldúlása nélkül nem lehet teljesíteni. Hogy miért, arra csak egy válasz van. Ő se hiszi, hogy pusztán a menekültválság számára áldásos hatásaival tartani tudja pártja támogatottságát a választásokig. A szerző a Trend kommentátora

Next