Új Szó, 2015. december (68. évfolyam, 277-300. szám)
2015-12-10 / 285. szám, csütörtök
www.ujszo.com , 2015. december 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Mitől féljünk? Az ítélet nélküli fogva tartás a legsötétebb pártállami időket idézi KODUR LÁSZLÓ Kóstolgassuk a szót: terrorellenes törvénycsomag. Nem valami szép. Eleve a terror két szótagjába összezsúfolt három pergőhang nem teszi kellemessé a hangalakot, s hozzá az ellenes utótag. A törvényeket általában a közjó érdekében, a leggyakrabban valamiért, és -legalábbis kimondva - nem valami ellenében fogalmazzák meg. A történelem során jó pár negatív példát láthattunk arra, ha egy törvény vállaltan valami vagy valaki(k) ellen irányult. Az amerikaiaknak is van ilyenjük, de az angol nyelvterületnek volt egy George Orwellje, aki a Politika és az angol nyelv című esszéjében irányt mutatott a politikai nyelvhasználatnak, ráadásul az USA-ban a politikai stilisztikára mindig nagyobb hangsúlyt fektettek, mint nálunk. Kreativitásuk is határtalan, lásd: baráti tűz, ellenséges harcosok, a Gonosz tengelye, lator államok stb. így lett az ottani terrorellenes törvény neve hazafias törvény. Hát nem hangzik sokkal jobban? Ennyit a politika, a hangtan és a stilisztika viszonyáról. És most nézzük, jogos-e a tegnap elfogadott szlovák terrorellenes intézkedéscsomag által vetett hullámok magassága. A Smert a teljes ellenzéki oldal bírálta miatta, némileg skizofrén módon még az a Híd is, amely előző nap a párttal módosított Alkotmányt, szintén ezen intézkedéscsomag részeként. Az ellenzék a Smer szemére veti, hogy a terrorellenes törvény csak a választási marketing része. Ezt sajnos nem lehet kizárni. Kéz a kézben jár a Smer Megvédjük Szlovákiát! választási szlogenjével. Törvényeket lehet hozni hosszas, alapos előkészítési folyamat során, és lehet sebtében, egy megváltozott helyzetre reagálva. Például, hogy egy addig lefedetlen vagy nem létező terület is megfelelő törvényi szabályozást kapjon. A Párizs utáni helyzet akár ilyennek is tekinthető. A szlovákiaival összehasonlíthatatlan méretű és költségvetésű jogi apparátust, és sokkal bonyolultabb törvényhozási rendszert működtető Egyesült Államokban a 2001. szeptember 11-i merénylet után pár héttel, október 24- én már hatályba is lépett a hazafias törvény. A terrorellenes törvényeket akkor kell meghozni - ha korábban nem léteztek, amikor a fenyegetés valós. Persze, lehet kényelmesen, egy langyos nyári délutánon is, egy folyamat részeként, de ha váratlan helyzet áll elő, arra a jogalkotónak kötelessége (lenne) reagálni. A Ficokormány meg egyébként is szeret a választási időszak utolján törvényeket hozni, lásd a kettős állampolgárság elleni törvényt 2010-ből... A törvénycsomag lényegesen bővíti a rendőrség és a titkosszolgálatok jogosultságait a megfigyelés és az eszközhasználat terén, a fizikai és a kibertérben egyaránt. Vélelmeznünk kell, hogy ha növeljük az ellenőrzést, ami az erőszakszervezetek jogkörének kiterjesztésével is elérhető, azbár nem feltétlenül, de áttételesen mindenképpen hozzájárulhat biztonságunkhoz. Nyílt aggodalomra adhatnak okot viszont a személyi szabadság korlátozására irányuló rendelkezések. A 96 órás őrizetbe vételre sem mondhatjuk, hogy az hagyján, ha az állam biztonsága úgy kívánja, de az, hogy a „Čemák-törvényt” az ötéves vizsgálati fogságról a terrorgyanús személyekre is kiterjesztenék, egy új Guantánamo kezdetét is jelentheti. A bírósági ítélet nélküli fogva tartás a legsötétebb pártállami időket idézi. Nyilván senki se örül, ha állampolgári szabadságait megnyirbálják. A hazafias törvény az Egyesült Államok több évszázados demokráciájában sem aratott osztatlan sikert. Még rosszabbul hangzik az állampolgári szabadságok kivívása után 26 évvel engedni azokból. De amikor az erről szóló egyetemes nyilatkozatokat megfogalmazták, a globális terrorfenyegetés a mai formájában nem létezett. Az új helyzethez pedig új eszközök kellenek. Ördögi kör ez, amikor ahhoz, hogy megvédhessenek bennünket, meg kell nyirbálni szabadságunkat. Az Amerika diktálta globális trend azonban egyelőre ebbe az irányba mutat. Aki tud jobbat, ne tartsa meg magának! Dermesztő. Iszlám államos kifestőt adott ki 10-12 éves gyerekeknek ajánlva az amerikai Missouriban egy kiadó, nyilván a haszon reményében. Az első oldalon persze felhívja a figyelmet a kiadvány esetleges sokkoló hatására. A 8 dolláros könyvecskében az Iszlám Állam mészárosainak rémtetteit kell kiszínezni: látható lefejezés, savval való leöntés, nők megcsonkítása, felrobbantott New York-i Szabadság-szobor és csonka Eiffel-torony. A kiadó azzal mentegeti magát, hogy fel kell hívni a figyelmet, milyen veszélyt jelent az Iszlám Állam. (Facebook) Elítélt tartózkodik a radikalizálódástól Ausztria megkezdi a fogva tartottak radikalizálódása ellen kidolgozott program végrehajtását. A Die Presse osztrák lap beszámolója szerint jelenleg a 9000 ausztriai bebörtönzött 20 százaléka muszlim, sok A tervek szerint szociális munkáés pedagógusok segítenek kiszűrni a szélsőségeseket a börtönben, vagy megelőzni azt, hogy a börtönbe került fiatalokat szélsőséges eszmékkel fertőzzék. A szabadulás utáni visszailleszkedésben a fiatalok környezetét, családját, barátait vagy akár tanárait is bevonva igyekeznek megállítani a fanatikus eszmék terjedését. Egyúttal az igazságszolgáltatás dolgozóit is felkészítik arra, hogy felismerjék a radikalizálódás jeleit. A terveket az igazságügyi minisztérium a Szociális Összetartás Hálózata nevű osztrák civil szervezettel közösen dolgozta ki. A szervezet alapítói közül néhányan a Radikalizáció Tudatosítási Hálózat, az Európai Bizottság által létrehozott ernyőszervezet tagjai, így a társaság közös uniós tapasztalatok és bevált gyakorlatok alapján végzi a radikalizmus elleni küzdelmet. Az ausztriai börtönökben 31-en ülnek terrorcselekmények támogatása miatt, idén összesen 43 esetben történt terrorizmus elkövetése címén feljelentés, kétszáz alkalommal rendeltek el hasonló ügyben nyomozati eljárást. A Die Presse megállapítása szerint a számok feltehetően nőni fognak. (MTI) I 7 Most léptünk egy nagyot SZALAY ZOLTÁN A joghallgatók az első évfolyamban sajátítják el a jogelmélet alapjait, ismerkednek a jogforrás fogalmával. A jogi norma egyik forrása az ún. anyagi forrás, ami azoknak a társadalmi körülményeknek az összessége, amelyekből a jogszabály kiindul. Ez az anyagi jogforrás a demokratikus közösségekben jó esetben a társadalmi gyakorlatban gyökerezik, amely szükségessé teszi egyes viszonyok jogi szabályozását. Magyarul, ha valami nem működik elég jól magától, akkor jogilag kell szabályozni. Például ha teleszórják kutyagumival a játszóteret, akkor kitiltjuk a játszótérről a kutyákat. Vagy ha nem elég, hogy x óráig tartsunk őrizetben egy gyanúsítottat, akkor a vonatkozó jogi szabályozásban az őrizet idejét meghosszabbítjuk, így a jogelmélet. A parlament kedden módosította az alkotmányt. Egy jól működő demokratikus társadalom számára az alkotmány olyan, mint a Gaia-elméletben a földanya: ha baja esik, az mindenkinek fáj. Nem csoda, hogy a jog istennője, Themis a mitológiában egyszer a lánya Gaiának, másszor pedig azonos vele: ez is azt jelképezi, a jognak olyan precízen kellene működnie, mint a természetnek. Persze, a természet is megbolondul néha, de ne ez legyen a mérce. Szóval az alkotmánymódosításhoz mindig kérünk egy alapos indokot. Meg kell nézni, milyen anyagi jogforrással dolgoznak a módosítók. A Smer alkotmánymódosításának központi kérdése volt, hogy mennyi ideig kell őrizetben tartani valakit ahhoz, hogy a terrorizmus gyanúját meg lehessen vizsgálni. Mi volt a Smer indoklása az alkotmánymódosításhoz? Hogy a terrorfenyegetés megköveteli a gyanúsítottakkal szembeni eljárás feltételeinek szigorítását. Felhoztak-e az alkotmánymódosítás beterjesztői olyan eseteket, amikor nem volt elég a 48 óra ahhoz, hogy átvilágítsanak egy gyanúsítottat? Nem. Érveltek-e azzal a beterjesztett anyag indoklásában, hogy más országokban hosszabb ez az idő, mint Szlovákiában? Nem. Mi volt a fő érv? Hogy így hatékonyabban tudják „megvédeni Szlovákiát”. Talán ha nem gyorsított eljárásban nyomják át a módosítást, érdemi vitára is lehetett volna mód, így nem volt. A Smernek a legmesszebbmenőkig igaza van abban, hogy a terrorfenyegetés valós és komolyan veendő. Biztos vagyok ugyanakkor abban is, hogy a keddi alkotmánymódosítás után az országban senki nem fog nyugodtabban aludni. Kivéve a Smer-lista első 80 helyén szereplő képviselőjelölteket, őket ugyanis a Híd egy kicsit közelebb tolta a húsos fazekakhoz. A Híd eddig élesen kritizálta a Smert és minden pártot, amely hangulatkeltésre használta a terrorizmust. Ficónak kapóra jött a párizsi terrortámadás, az emberek félelmeire építi kampányát, ezt már számos elemző kifejtette. A Híd kiállt amellett a Smer-kampány mellett, amelyet eddig bírált. Most léptünk egy nagyot a stabil harmadik Fico-kormány felé. Nézzük a csomagolást MARIÁN LEŠKO A Smer választási Mikulás-csomagja még bőségesebb lett, mint a főnök tervezte. Csupán 400 milliós csomagot harangozott be, de az egymilliárdosra hízott. A pártkongresszusnak azt az örömhírt kellett hirdetnie, hogy osztogatásban a Smer utolérhetetlen. Ezért volt oly zaklatott és agresszív Fico, amikor másról is kérdezték, mint a Mikulás-orgiáról. Hatalomba való visszatérése óta a Smer szerencsés csillagzat alatt kormányoz. Európa kilábalt a válságból, a gazdaság növekedik, az autógyárak termelnek, az uniós pénzek ömlenek és nőttek az adóbevételek is. Mihez kezdett ezzel a szerencsés korszakkal a kormány? Az Európai Bizottság szerint a strukturális hiány 2017-ben magasabb lesz, mint 2013-ban volt! Eugen Jurzyca közgazdász szerint ötször magasabb, mint azt a kormány ígérte. És akkor még nem sejtette, hogy 2017-ig újabb egymilliárdos csomagot kellene elbírnia a gazdaságnak. Fico mégis azt hangoztatja:„A csomagnak nem lesz negatív hatása az államháztartási hiány csökkentésére, tovább fogjuk csökkenteni az államadósságot”. Peter Kažimír magyarázata szerint ezt a gazdasági csodát úgy fogják megvalósítani, hogy növelik a foglalkoztatást, nőni fog a gazdaság és hatékonyabb lesz az adóbeszedés. Ha ez ilyen egyszerű, hihetetlen, hogy nem csinálták meg már ebben a ciklusban, hanem szépen várnak vele a következőig. Fico roppant ingerülten válaszolt minden kérdésre, amely Pavol Paška jövőjét firtatta. Nem véletlenül: nem teheti egymás mellé Paška és a saját verzióját. Paška azt hajtogatja, nem tett semmi rosszat, lejárató kampány áldozata, és saját elhatározásából nem szerepel a Smer-listán, hogy ne ártson a pártnak és „főleg Bobónak”, aki állítólag még győzködte is, no, csak induljon bátran a választáson. A Smer hivatalos verziója viszont így hangzott: Paška azért nem indul, mert a párt magas fokra fejlesztette a „politikai felelősségvállalás kultúráját”. Ha ez így lenne, akkor az első 30 jelöltből úgy 5 maradhatna a listán. A Smer politikai kultúrája abból áll, hogy az kerül az oldalvonal mögé, akit Fico elküld. Hogy az érintett mit tett és mennyire járatta le magát, egyáltalán nem kell összefüggésbe lennie ezzel. Ami a lényeg, Fico annyi mindent beígért, hogy azt az államháztartás feldúlása nélkül nem lehet teljesíteni. Hogy miért, arra csak egy válasz van. Ő se hiszi, hogy pusztán a menekültválság számára áldásos hatásaival tartani tudja pártja támogatottságát a választásokig. A szerző a Trend kommentátora