Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-18 / 115. szám, szerda
www.ujszo.com TEMPLOMOK ■ 2016. MÁJUS 18. 13] Komárom - a vallások találkozásának színhelye Komárom városa mindig is stratégiai központ volt, amit az itt magasló templomtornyok is mutatják. Jelentősége vallási téren is meghatározó. Komáromi imanapok majd három évtizede mozgósítja Dél-fzlovákia római katolikus híveit. Az eseménynek a Szent Andrástemplom ad otthont, amely széles környéken a legnagyobb késő barokk stílusban épült templom. A templom most még inkább a figyelem központjába került, hiszen a Nagyszombati Egyházmegyében ez az egyetlen magyar területen lévő templom, ahol az irgalmasság kapuját megnyitották, és ahová egész évben várják a zarándokokat is. A látványos belső teret egy több mint 150 éves orgona hangja tölti ki a szentmisék alkalmával. A templom külső felülete jelenleg felújítás alatt áll, az első és a hátsó homlokzat után most az oldalsó rész restaurálása zajlik. A munkálatok befejeztével várhatóan még inkább erősödik a városképet alakító domináns szerepe. Pár éve teljesen megújult Komárom másik impozáns temploma is, a Szent Rozália-kálváriatemplom. Ugyancsak új külsőt kapott a Szent Anna-kápolna a Klapka tér szomszédságában (amely mellett a Mária rádió felvidéki stúdiója működik), illetve a Szent Józsefkápolna a Nádor utcán. Komárom főterén áll a város legrégibb köztéri szobra, a Szentháromság-szobor, amely egyben Szűz Mária megkoronázását is ábrázolja, valamint azoknak a szenteknek az alakját, akikhez a hívők nagy veszélyek (járványok, elemi csapások) idején fohászkodtak. Említést érdemel a Limes Galériának helyet adó egykori domonkostemplom, amelynek kriptájában régészek gótikus stílusra utaló elemeket találtak. A templom később a reformátusok, majd a ferencesek tulajdona lett, a napóleoni háborúk idején a katonakórházként működött. A kilencvenes években a város felújította és művészeti galéria kapott helyet benne, amely rendszeresen szervez új kiállításokat. A katolikus mellett a másik legnagyobb felekezet Komáromban a református. Itt tevékenykedik a református püspök, Fazekas László, de a közösség fiataljai is nagyon aktívak. Komáromból számos jótékonysági, vallási és kulturális rendezvényt irányít a református egyház. A templomban található a Jókai család számára fenntartott pad, amelyet még maga az író édesapja készíttetett. Itt keresztelték meg Jókai Mórt, és a templom melletti református kollégiumban járt iskolába. A Jókai utcában álló templom tornyának óráját idén újították fel. Az eredeti fatorony helyére később kőtorony épült, amelyben három harang található. A Gazdák harangját és a Jókai harangot 1929-ben avatták fel. A templom mellett található helyiségekben tanított egy ideig Csokonai Vitéz Mihály. A 19. században jelentős szerepet játszott a város életében a több mint 2000 fős zsidóság. A második világháború során az itteni zsidók többsége életét vesztette. Az itt élő zsidóság központi irodája az Eötvös utcán található Menházban rendezkedett be, melyben helyet kapott egy imaterem és a közösség múltját idéző kiállítás is. A közösség a vallási rendezvényeken kívül számos más programmal jelentkezik, és aktív részt vállal a zsidó kultúra és hagyományok bemutatásában. A 19. századig Komárom városa számtalan szerb kereskedőnek adott otthont, nekik köszönhető a Dél-Komárom felé vezető út mellett található ortodox templom. A görögkeleti vallású hívők 1904- ben építették meg a Legszentebb Szűzanya tiszteletére. A templom 1967-ben a Duna Menti Múzeum kezelésébe került, de a rendszerváltást követően megújult görögkeleti egyházközség visszakapta az épületet. Az előtte álló házat kolostorrá alakította az egyház, a templom kertjében pedig megtalálható annak a dúsgazdag komáromi gabonakereskedőnek, Domonkos Jánosnak a síremléke is, akiről Jókai Mór az Aranyembert, Tímár Mihály alakját formázta. Egyedülálló látványt nyújt a díszes oltár, amelyet mindenkinek látnia kell! A háború utáni lakosságcsere következtében megnőtt a szlovák nyelvű evangélikusok száma Komáromban. Templomuk a Ferencesek utcájában található. A korábbi fa imaházból 1795-ben kezdték el építeni a kőtemplomot. A hozzá tartozó tornyot csak 100 év múltán építették hozzá. A fentebb felsorolt szakrális emlékek csupán egy apró töredékét adják vissza annak a vallási sokrétűségnek, amelynek épp Komárom városa adhat otthont. A magasba meredő tornyok, amelyek ma is a város sziluettjének fontos részei, folyamatosan újulnak meg. Ez jele annak, hogy ma is élő közösségek alkotják, amelyek nem csak a szertartásokat tartanak, hanem fontos részei Komárom kulturális életének is. Arra is rámutat, hogy itt sokféle vallás megfér egymás mellett, a tolerancia és a békés egymás mellett élés színhelye. A komáromi kirándulások alkalmával, az erőd lenyűgöző szépsége, a Duna és a Vág varázsa, a történelmi épületek, és a szétágazó kerékpárutak mellett érdemes felfedezni a szent helyeket is egy körút során. ' mami r* I EISiíB ' — Az evangélikus templom E E Az ortodox templom v.E E ;e A református templom ... A Jókai család padja a református templomban MP160298