Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-25 / 121. szám, szerda

2­­ Kotleba-ellenes megyei választási SZALAY ZOLTÁN Pozsony: Marian Kotleba megyei elnökké való újraválasztása elleni intézkedésként szolgálhat az a terv, amelyet Martin Glvác (Smer) vetett fel a koalíciós tanács ülésén. Glváó szerint egykörössé kell tenni a megyei választást, és össze kell hangolni a helyhatósági választással. A megyerendszer túlságosan ide­gen az állampolgároktól - ez a meg­állapítás sokszor sokaktól elhang­zott a legutóbbi, 2013-as megyei vá­lasztások után, amelyeken mind­össze 20,11%-os volt az országos részvétel. Az alacsony részvétel mellett akkor Marian Kotleba szél­sőjobboldali politikus Besztercebá­nya megye elnökévé való megvá­lasztása keltett felháborodást - az esetre mint a szélsőséges politika előretörésének példájára nemzetkö­zi szinten is felfigyeltek; ez volt Kot­leba első valódi politikai sikere. A megyerendszer ügye régóta proble­matikus pontja a szlovákiai politiká­nak, és bár időről időre felvetődik a reform szükségességének gondola­ta, általában egyéb kérdések felül­kerekednek. Alighanem így lesz ez a jelenlegi választási időszakban is. Megyei dilemma A szlovákiai magyar politizálás­nak különösen traumatikus pontja a megyerendszer, hiszen a megyék je­lenlegi kialakítása gyakorlatilag mindenhol kisebbségbe kényszeríti a magyarokat az országban, még a tömbmagyar területeken is, ráadásul a megyék egyáltalán nem követik a történelmi régiók határait. A me­gyerendszer 2001-es reformja ide­jén az akkori, Bugár Béla vezette MKP először szorgalmazta a ma­gyar többségű, Komárom megye­ként emlegetett megye létrehozását, ám végül a koalíciós partnerek által előkészített modellt támogatta. Az utóbbi években Robert Fico rend­szeresen felveti a megyerendszer re­formjának szükségességét: az ő el­képzelése a 3+1 alapú elrendezés, amely egy kelet-szlovákiai, egy közép-szlovákiai, egy nyugat­szlovákiai és egy külön Pozsony megyével működne. Richard Sulik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke korábban azt hangoztatta, a megyék megszüntetése lenne a jó megoldás, kompetenciáikat az állam és a községi önkormányzatok között kellene felosztani. A Híd Polgári ví­ziójában azt olvashatjuk, „elkerül­hetetlen a megyerendszer reformja”, és új felosztást szorgalmaznak, amelyben a történelmi régiók ha­gyományainak figyelembe vételével is számolnak. Csak választási reform A márciusban kinevezett Smer-SNS-Híd-Siet’-kormány programja nem számol a megye­­rendszer reformjával. Bár a Híd „el­kerülhetetlennek” nevezi ennek a kérdésnek a megoldását, a koalíció prioritásai közé nem került be a té­ma. Megegyezés mindössze a me­gyei választási rendszer megváltoz­tatásáról születhet, amit Martin Glváč javasolt. A Híd szerint konkrétumokról még ebben a témában is korai be­szélni. „Egyelőre csak általános tár­gyalások kezdődtek a koalíciós partnerek között a témában, eddig semmilyen konkrét javaslattal nem állt elő senki - mondta az Új Szónak Nagy András, a Híd szóvivője. - A koalíciós partnerek médiában meg­ reform jelent javaslatait csak akkor szeret­nénk kommentálni, ha a koalíciós partnereknek is bemutatták őket.” A megyerendszer átfogó reformjáról abban az esetben lehetne beszélni, ha az összes koalíciós partner között létrejönne konszenzus, tette hozzá Nagy András. Az ellenzék nincs elragadtatva Glráč ötletétől. Martin Klus, az SaS képviselője a TASR hírügynökség­„Egyelőre csak általános tárgyalások kezdődtek a koalíciós partnerek között a témában, eddig semmi­lyen konkrét javaslattal nem állt elő senki." Nagy András (Híd) szóvivő­nek elmondta, nem támogatják a megyei választások egykörössé té­telét, mert az elsősorban azt ered­ményezhetné, hogy a Smer megye­­elnökjelöltjei biztosan nyernének, illetve megkönnyíthetné Kotleba helyzetét is. Klus szerint az osztrák elnökválasztás is azt mutatja, a két­körös modell segíthet a szélsősége­sek elleni összefogásban. Glráč másik javaslata, mely sze­rint össze kellene hangolni a megyei és a helyhatósági választások rende­zését, alkotmánymódosítással volna elérhető, mivel meg kellene hosszabbítani a megyeelnökök és megyei képviselők mandátumát, hogy a 2018-ban esedékes helyha­tósági választásokig érvényben ma­radjon. Az alkotmánymódosításhoz legalább kilenc ellenzéki képviselő támogatására is szüksége volna a kormánynak, ennek megszerzése pedig egyelőre meglehetősen valószínűtlennek tűnik. Kotleba bevitte a sajátjait a megyeházba (Ján Krošlák felvétele) RÖVIDEN Lajčák indul a főtitkári posztért Pozsony­ Hivatalosan is jelölteti magát az ENSZ-főtitkári tiszt­ségre Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter. A kormány mai tanácskozásán hagyhatja jóvá a miniszter indulását, melyet a ka­binet egyébként támogat. Robert Fico kormányfő még a parla­menti választások előtt kijelen­tette, hogy Lajčákot alkalmasnak tartja a poszt betöltésére, indulá­sát támogatja. Az új ENSZ- főtitkárt 2017 januárjában iktat­ják be. Nagyjából eddig tartanak majd Lajčák számára Szlovákia EU-elnökségével kapcsolatos feladatok is. (Sme. se) Nincs eljárás a náci képviselő ellen Pozsony. A rendőrség nem indít eljárást Milan Mazurek, a Marian Kotleba Mi Szlovákiánk Néppárt parlamenti képviselője ellen, aki kétségbe vonta a holokauszt je­lentőségét. A rendőrség szerint elképzelhető, hogy Mazurek for­málisan törvényt sérthetett, vi­szont büntetés helyett inkább arra kellene törekedni, hogy megvál­toztassa nézeteit. A képviselő az egyik közösségi portálon Hitlert éltette, és a zsidók elhurcolását hazugságnak, illetve mesének nevezte. Mazurek azóta törölte a bejegyzését, és nem volt hajlandó vallomást tenni az ügyben. (Denník N­­ie) Gyanús szerződés a védelmi tárcánál Pozsony. Húszezer eurós meg­rendelésről szóló szerződést kö­tött a védelmi minisztérium a R­SYS vál­lalattal. A cégben je­lentős érde­keltségei vannak Ján Hofkónak, Peter Gajdoš védelmi miniszter (SNS-jelölt) egyik közeli tanácsadó­jának. Hoľko április negyedikétől dolgozik a minisztériumnak, a húszezer eurós megrendelésről szóló szerződést április másodi­­kán írták alá. A tárca azt állítja, hogy a tanácsadói poszt elfoga­dásakor Hoľko minden gazdasági érdekeltségéről lemondott. A vi­tatható szerződésre a Plus jeden deň napilap figyelmeztetett, munkatársai két alkalommal is a cégben érték utol a tanácsadót, nem pedig a tárcánál. (ie) KÖZÉLET 2016. május 25.1 www.ujszo.com A kormány előtt az oktatási törvények IBOS EMESE A közoktatási törvény és a pedagógusbérek emelése kerül ma terítékre a kormányban. Mindkét módosító javaslatról gyorsított eljárásban tárgyal majd a parlament, hiszen a kormány azt szeretné, hogy már szeptemberben hatályba lépjenek. Pozsony: A most beterjesztett módosító javaslat az alsó tagozatos iskolák helyzetét orvosolja, a lét­számgondokkal küzdő teljes szervezettségű iskolákról az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó belső elbírálás során döntene a tárca. Lapunk úgy tudja, hogy csak egy­szeri szükségmegoldásról van szó, mert a bajban levő felső tagozatos is­kolák helyzetének orvoslását az ok­tatási intézmények finanszírozását szabályzó törvény módosításától várja a Híd. A kormányprogramban valóban szerepel a vonatkozó jog­szabály megnyitása. Ugyanakkor Peter Krajčák (Híd), az oktatási mi­nisztérium államtitkára lapunknak korábban azt mondta, hogy elsősor­ban az iskolai klubok, szabadidő­­központok stb. finanszírozásáról szeretnének egyeztetni. Információ­ink szerint a finanszírozással kap­csolatos konkrét kérdésekről még nem tárgyaltak a koalíciós partne­rek. Nem tudni tehát, hogy van-e va­lós politikai akarat arra, hogy a je­lenlegi normatív finanszírozási rendszert az osztályalapú finanszí­rozás váltsa fel. (Ez utóbbi alapján nem az adott oktatási intézményt lá­togató gyermekek száma, hanem az osztályok száma szerint járna a meg­határozott állami támogatás.) Rá­adásul ebben a kérdésben egyelőre a Hídnak sincs konkrét álláspontja. A kormány előtt landolt a peda­gógusbérek 6%-os emelésére vo­natkozó javaslat is. Az előirányzott 6%-ot szeptembertől az összes pe­dagógiai alkalmazott megkapná. Az indoklásban a további bér­emelést, az újabb 6%-ot, mely 2018 januárjától lenne esedékes, alapvető belső átalakításokhoz, magyarán: optimalizációhoz köti a kormány. A béremelés mértékével sem Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnö­ke, sem pedig a Szlovák Pedagógu­sok Kezdeményezése (ISU) nem elégedett. Előbbi 25%-os, utóbbi pedig két lépésben, konkrét összeg­gel történő béremelést szorgalma­zott. A módosítás most sem számol a nem pedagógiai alkalmazottak béremelésével, miközben havi fize­tésük még a minimálbért sem éri el. Peter Krajčák oktatási államtitkár

Next