Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-10 / 135. szám, péntek

2 Holnap elnököt választ az MKP LAJOS P. JÁNOS Pozsony­ Két elnökjelölt indul holnap a Magyar Közösség Pártjának elnöki posztjáért. Menyhárt József ás Őry Péter mellett jelölést kapott még Bárdos Gyula ás a választások után lemondott elnök Berényi József is. A pártstruktúrában azonban a tisztújítás eddig nem sok változást eredményezett. A Magyar Közösség Pártja teljes tisztújítást hirdetett a harmadik el­vesztett parlamenti választás után. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a lemon­dott elnökséget választják-válasz­tották újra, hanem a regionális struk­túrákat is megújítják. Míg azonban az elnök új lesz - a korábbi elnök Berényi József nem vállalta a jelölést - és az elnökségben is várhatóak változások, járási szin­ten nem történt nagy változás. Az el­nöki posztért végül csak ketten ma­radtak versenyben: szombaton Menyhárt József és Őry Péter méret­teti meg magát. Ugyan jelölést kapott Berényi József és Bárdos Gyula is, de ők nem fogadták el a felkérést. Berényi azonban indul az országos tanács elnöki posztjáért. Kérdés, hogy ezt meg tudja-e szerezni. A posztért ugyanis indul Ory Péter is, mivel la­punk információi szerint az elnöki posztra inkább Menyhárt az esélyes, elképzelhető, hogy párton belüli alku keretében Őry megkapja az OT- elnöki posztot. Több változás is várható a párt­el­nökségben. Nem indul vagy nem je­lölték az eddig hosszú éveken át a környezetvédelmi és mezőgazdasági alelnöki posztot betöltő korábbi kör­nyezetvédelmi minisztert, Miklós Lászlót. A posztjára Varga Pétert, Pomichal Istvánt és Pleva Lászlót je­lölték a járási konferenciák. Ellenfe­let kap a párt régi oktatási alalnöke, A. Szabó László is, Hrbácsek-Noszek Magdolna és Kiss Beáta is indul ezért a posztért. Kiss korábban is elnöksé­gi tag volt, a pártlistán pedig négy hellyel megelőzte a 15. helyen sze­replő A. Szabót. A pártelnökség mel­lett Őry Pétert jelölték közigazgatási és önkormányzati alelnöknek is, ezt a posztot jelenleg is ő tölti be. Kihívója Körösi Ildikó, aki a párt listáján a 15. helyen indult. Kihívót kapott Farkas Iván, a párt befolyásos gazdasági al­­elnöke. Őt Forró Krisztián elnökségi tag szeretné leváltani, aki a párt vá­lasztási kampányát irányította. A járási szervezetek vezetőit a já­rási konferenciák választották meg, a 18 szervezet közül azonban csak 3 élére került új ember. A komáromi el­nök Becse Norbert, az érsekújvári Bolya Szabolcs, a rozsnyói pedig Si­mon Csaba lett. Az érsekújvári szer­vezet élén eddig Szigeti László, az or­szágos tanács elnöke állt, de ő az ed­digi eredmények alapján feltehetően teljesen háttérbe akar húzódni. Nem jelöltette magát sem az elnökségbe, sem pedig az OT élére. Az új érsek­újvári elnök, Bolya Szabolcs eddig Szigeti mellett járási titkár volt. Őry Péter ► kisebb a népszerűsége a választók körében ► kevésbé reprezentatív a kommunikáció szempontjából ► önkormányzati alelnökként több a tapasztalata a párt vezetésében ► jobb a beágyazottsága a párt struktúráiban ► polgármesterként és a Pro Cívis elnökeként jobb a kapcsolati rendszere a polgármesterekkel Menyhárt József ► nagyobb a népszerűsége­­ a parlamenti választásokon a 3. legtöbb preferenciaszavazatot kapta ► a nyilvánosság számára reprezentatívabb elnök lehetne ► elfogadhatóbb lehet a külső partnerek számára ► kisebb a tapasztalata a párt vezetésében ► gyengébb a beágyazottsága a párt struktúráiban Szigeti már nem vállal szerepet, Berényi OT-elnök lenne (Somogyi-fotó) Nem látszik CZAJLIK KATALIN Pozsony. Kis túlzással élve azt is mondhatnánk, az MKP a túlélésért küzd, a párt berkeiben azonban nem látni jelentősebb mozgásokat a szombati kongresszus előtt. Bár az MKP márciusban már harmad­szor bukta el a parlamenti válasz­tásokat, a megújulás és az irány­váltás szükségessége csak nagyon halkan hallatszik a párt környeze­téből - ha egyáltalán hallatszik. A járási elnökök többségét újravá­lasztották, s még a két elnökjelölt között sem látható jelentősebb tö­résvonal vagy vízióbeli különbség, s egyikük sem fogalmazott meg markánsabb kritikát az előző ve­zetés irányába. Sőt, paradox mó­don mindkét elnökjelölt annak a nézetnek adott hangot, miszerint nem igazán fontos, ki lesz a párt új vezetője. Az egyetlen mozgás vagy he­lyezkedés, amely az utóbbi napok­ban látható, csupán az EP-képviselő Csáky Pál „magánkampánya”, melyben egyrészt aránylag élesen bírálja a pártot, másrészt azt sugall­ja, egyedül ő maga lehet képes talp­ra állítani az MKP-t. Több MKP-s forrásunk is megerősítette azon­ban, hogy itt valóban csak Csáky egyszemélyes „gerillaharcáról” van szó, s a párt egykori elnöke, akinek a nevéhez fűződik a pártszakadás is, ma már nem rendelkezik olyan bá­zissal az MKP-ban, hogy bármi­nemű jelentősebb meglepetéssel szolgálhatna a kongresszuson. Érdekes kérdés lehet még az új elnökség összetétele, illetve a párt Országos Tanácsa (OT) elnöké­nek a személye. Előbbi azért, mert a megújulás az MKP alapszabálya értelmében az elnökség jelentős hatáskörök­kel bír, tehát nagy befolyással le­het a párt további lépéseire, utób­bi pedig leginkább abból az ok­ból, hogy meginogni látszik a le­mondott elnök, Berényi József pozíciója a pártban, nem biztos, hogy megszerzi az OT elnöki posztját. Grigorij Mesežnikov politoló­gus szerint a harmadszori parla­menti kudarc ellenére az MKP re­leváns politikai erő maradt a hazai pártpalettán, hiszen aránylag sta­bilan őrzi egykori választói bázisa felét. „A párt azonban nem él azokkal a lehetőségekkel, amik növelhetnék politikai súlyát, első­sorban nem használja ki koalíciós potenciálját” - véli Mesežnikov. Elsősorban a Híddal való együttműködésre gondol, mivel a szlovák pártok szempontjából to­vábbra is kevéssé nyitottnak látja az MKP-t a politológus. A Híd kormánytagsága azonban valame­lyest bonyolítja a helyzetet. „Bár Bugáréknak valóban számos, a ki­sebbség számára jelentős célkitűzést sikerült bejuttatniuk a kormányprogramba, egyelőre csak papíron van minden. Elképzelhe­tő, hogy az MKP most egy kiváró stratégiát választ, amikor a kor­mány teljesítményéhez köti, hogy mennyire közeledik a Hídhoz” - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez a kockázatosabb opció. „A hazai magyarok választási szoká­sait ismerve a közös szereplés a biztosabb út a sikerhez” - mondta Mesežnikov. Azonban úgy látja, ennek kevesebb az esélye abban az esetben, ha a Híd kitölti a koalíci­óban a teljes négy évet. KÖZELET 2016. június 10. I www.ujszo.com Menyhárt és Őry a választási kudarcról és az MKP politikájáról ÖSSZEFOGLALÓ Az MKP holnap választ elnököt. A két elnökjelöltje Menyhárt József és Őry Péter a közelgő tisztújításra hivatkozva tegnap már nem akart kérdéseinkre válaszolni, ezért a lapunkban korábban megjelent interjúkból idézünk. Az MKP újabb választási ku­darcának oka: Menyhárt József: Az a civil összefogás, melyet az MKP-nak si­került maga mögé felsorakoztatnia, jó jelzés volt, hiszen ezáltal külön­féle korcsoportokat, kulturális kö­zegeket mozgattunk meg. Ám ezzel együtt sem volt elég a szavazat. Szükséges a párbeszéd a magyaro­kat képviselő pártok között, de ugyanúgy nyitni kell a szlovákok fe­lé is, ott is meg kell találnunk a part­nereinket. Őry Péter: Elsősorban a lakosság elfordulása a politikumtól. Jelenleg egy nagyon komoly társadalmi át­alakulás zajlik, amit mintha nem vennénk észre. Egyre növekszik a társadalom kiábrándultsága és pola­rizálódása, és ez érvényes a hazai magyar közegre is. S nem utolsó­sorban kihat a közösségünk körében tapasztalható népességfogyás is, aminek hatására a hazai magyarság már nem biztos, hogy elbír két egy­mással vetekedő pártot. MKP-HÍD együttműködés: Menyhárt József: Ha megnéz­zük a demográfiai mutatókat, sajnos egyértelműen látható a magyarság fogyása. Ennek fényében szerintem elkerülhetetlen, hogy a két párt kö­zött párbeszéd induljon, de ezt most nem kell siettetnünk, a jelen pilla­natban a tisztújításra kell összpon­tosítani. Őry Péter: Azt gondolom, hogy az elkövetkező fél- vagy egyéves időszakban nem bilaterális kapcso­lati rendszerben kell gondolkod­nunk, hanem azon, hogyan tudjuk létrehozni a magyar-magyar párbe­széd intézményesített formáját. A magyarországi támogatások, nemzeti jelentőségű intézmények kiválasztása. Menyhárt József: Úgy gondo­lom, egy párt csak megerősíthet egy ilyen döntést, amelyet azonban szé­les körű szakmai konzultációnak kellene megelőznie. Hogy ez koráb­ban így volt-e, nem tudom - magam is csak a sajtóban találkoztam a té­mával. Azt gondolom, a továbbiak­ban bármely támogatások esetében - és ez a hazai pályázati csatornákra is vonatkozik -, az lenne kívánatos, ha a döntést olyan emberek hoznák, akik szakmailag jól ismerik a köze­get, ám anyagilag nem érdekeltek a témában. A kultúra egy olyan ki­szolgáltatott szféra, ahol gyakran csupán a lobbi menekít át egy-egy szervezetet. Őry Péter: Van egy döntéshoza­tali mechanizmus, amiben az MKP- nak javaslattevő szerepe van. Ezt nem tisztünk felülbírálni, hiszen az egész a magyar kormány kompeten­ciája. Egyébként azt gondolom, a történet kissé túl van dimenzionál­va. S ismétlem, az egész tortát kel­lene megnézni, nem csak egy szele­tét, tehát azt is meg kellene vizsgál­ni, hogyan működik a hazai támo­gatások rendszere.

Next