Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-10 / 135. szám, péntek
2 Holnap elnököt választ az MKP LAJOS P. JÁNOS Pozsony Két elnökjelölt indul holnap a Magyar Közösség Pártjának elnöki posztjáért. Menyhárt József ás Őry Péter mellett jelölést kapott még Bárdos Gyula ás a választások után lemondott elnök Berényi József is. A pártstruktúrában azonban a tisztújítás eddig nem sok változást eredményezett. A Magyar Közösség Pártja teljes tisztújítást hirdetett a harmadik elvesztett parlamenti választás után. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a lemondott elnökséget választják-választották újra, hanem a regionális struktúrákat is megújítják. Míg azonban az elnök új lesz - a korábbi elnök Berényi József nem vállalta a jelölést - és az elnökségben is várhatóak változások, járási szinten nem történt nagy változás. Az elnöki posztért végül csak ketten maradtak versenyben: szombaton Menyhárt József és Őry Péter méretteti meg magát. Ugyan jelölést kapott Berényi József és Bárdos Gyula is, de ők nem fogadták el a felkérést. Berényi azonban indul az országos tanács elnöki posztjáért. Kérdés, hogy ezt meg tudja-e szerezni. A posztért ugyanis indul Ory Péter is, mivel lapunk információi szerint az elnöki posztra inkább Menyhárt az esélyes, elképzelhető, hogy párton belüli alku keretében Őry megkapja az OT- elnöki posztot. Több változás is várható a pártelnökségben. Nem indul vagy nem jelölték az eddig hosszú éveken át a környezetvédelmi és mezőgazdasági alelnöki posztot betöltő korábbi környezetvédelmi minisztert, Miklós Lászlót. A posztjára Varga Pétert, Pomichal Istvánt és Pleva Lászlót jelölték a járási konferenciák. Ellenfelet kap a párt régi oktatási alalnöke, A. Szabó László is, Hrbácsek-Noszek Magdolna és Kiss Beáta is indul ezért a posztért. Kiss korábban is elnökségi tag volt, a pártlistán pedig négy hellyel megelőzte a 15. helyen szereplő A. Szabót. A pártelnökség mellett Őry Pétert jelölték közigazgatási és önkormányzati alelnöknek is, ezt a posztot jelenleg is ő tölti be. Kihívója Körösi Ildikó, aki a párt listáján a 15. helyen indult. Kihívót kapott Farkas Iván, a párt befolyásos gazdasági alelnöke. Őt Forró Krisztián elnökségi tag szeretné leváltani, aki a párt választási kampányát irányította. A járási szervezetek vezetőit a járási konferenciák választották meg, a 18 szervezet közül azonban csak 3 élére került új ember. A komáromi elnök Becse Norbert, az érsekújvári Bolya Szabolcs, a rozsnyói pedig Simon Csaba lett. Az érsekújvári szervezet élén eddig Szigeti László, az országos tanács elnöke állt, de ő az eddigi eredmények alapján feltehetően teljesen háttérbe akar húzódni. Nem jelöltette magát sem az elnökségbe, sem pedig az OT élére. Az új érsekújvári elnök, Bolya Szabolcs eddig Szigeti mellett járási titkár volt. Őry Péter ► kisebb a népszerűsége a választók körében ► kevésbé reprezentatív a kommunikáció szempontjából ► önkormányzati alelnökként több a tapasztalata a párt vezetésében ► jobb a beágyazottsága a párt struktúráiban ► polgármesterként és a Pro Cívis elnökeként jobb a kapcsolati rendszere a polgármesterekkel Menyhárt József ► nagyobb a népszerűsége a parlamenti választásokon a 3. legtöbb preferenciaszavazatot kapta ► a nyilvánosság számára reprezentatívabb elnök lehetne ► elfogadhatóbb lehet a külső partnerek számára ► kisebb a tapasztalata a párt vezetésében ► gyengébb a beágyazottsága a párt struktúráiban Szigeti már nem vállal szerepet, Berényi OT-elnök lenne (Somogyi-fotó) Nem látszik CZAJLIK KATALIN Pozsony. Kis túlzással élve azt is mondhatnánk, az MKP a túlélésért küzd, a párt berkeiben azonban nem látni jelentősebb mozgásokat a szombati kongresszus előtt. Bár az MKP márciusban már harmadszor bukta el a parlamenti választásokat, a megújulás és az irányváltás szükségessége csak nagyon halkan hallatszik a párt környezetéből - ha egyáltalán hallatszik. A járási elnökök többségét újraválasztották, s még a két elnökjelölt között sem látható jelentősebb törésvonal vagy vízióbeli különbség, s egyikük sem fogalmazott meg markánsabb kritikát az előző vezetés irányába. Sőt, paradox módon mindkét elnökjelölt annak a nézetnek adott hangot, miszerint nem igazán fontos, ki lesz a párt új vezetője. Az egyetlen mozgás vagy helyezkedés, amely az utóbbi napokban látható, csupán az EP-képviselő Csáky Pál „magánkampánya”, melyben egyrészt aránylag élesen bírálja a pártot, másrészt azt sugallja, egyedül ő maga lehet képes talpra állítani az MKP-t. Több MKP-s forrásunk is megerősítette azonban, hogy itt valóban csak Csáky egyszemélyes „gerillaharcáról” van szó, s a párt egykori elnöke, akinek a nevéhez fűződik a pártszakadás is, ma már nem rendelkezik olyan bázissal az MKP-ban, hogy bárminemű jelentősebb meglepetéssel szolgálhatna a kongresszuson. Érdekes kérdés lehet még az új elnökség összetétele, illetve a párt Országos Tanácsa (OT) elnökének a személye. Előbbi azért, mert a megújulás az MKP alapszabálya értelmében az elnökség jelentős hatáskörökkel bír, tehát nagy befolyással lehet a párt további lépéseire, utóbbi pedig leginkább abból az okból, hogy meginogni látszik a lemondott elnök, Berényi József pozíciója a pártban, nem biztos, hogy megszerzi az OT elnöki posztját. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a harmadszori parlamenti kudarc ellenére az MKP releváns politikai erő maradt a hazai pártpalettán, hiszen aránylag stabilan őrzi egykori választói bázisa felét. „A párt azonban nem él azokkal a lehetőségekkel, amik növelhetnék politikai súlyát, elsősorban nem használja ki koalíciós potenciálját” - véli Mesežnikov. Elsősorban a Híddal való együttműködésre gondol, mivel a szlovák pártok szempontjából továbbra is kevéssé nyitottnak látja az MKP-t a politológus. A Híd kormánytagsága azonban valamelyest bonyolítja a helyzetet. „Bár Bugáréknak valóban számos, a kisebbség számára jelentős célkitűzést sikerült bejuttatniuk a kormányprogramba, egyelőre csak papíron van minden. Elképzelhető, hogy az MKP most egy kiváró stratégiát választ, amikor a kormány teljesítményéhez köti, hogy mennyire közeledik a Hídhoz” - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez a kockázatosabb opció. „A hazai magyarok választási szokásait ismerve a közös szereplés a biztosabb út a sikerhez” - mondta Mesežnikov. Azonban úgy látja, ennek kevesebb az esélye abban az esetben, ha a Híd kitölti a koalícióban a teljes négy évet. KÖZELET 2016. június 10. I www.ujszo.com Menyhárt és Őry a választási kudarcról és az MKP politikájáról ÖSSZEFOGLALÓ Az MKP holnap választ elnököt. A két elnökjelöltje Menyhárt József és Őry Péter a közelgő tisztújításra hivatkozva tegnap már nem akart kérdéseinkre válaszolni, ezért a lapunkban korábban megjelent interjúkból idézünk. Az MKP újabb választási kudarcának oka: Menyhárt József: Az a civil összefogás, melyet az MKP-nak sikerült maga mögé felsorakoztatnia, jó jelzés volt, hiszen ezáltal különféle korcsoportokat, kulturális közegeket mozgattunk meg. Ám ezzel együtt sem volt elég a szavazat. Szükséges a párbeszéd a magyarokat képviselő pártok között, de ugyanúgy nyitni kell a szlovákok felé is, ott is meg kell találnunk a partnereinket. Őry Péter: Elsősorban a lakosság elfordulása a politikumtól. Jelenleg egy nagyon komoly társadalmi átalakulás zajlik, amit mintha nem vennénk észre. Egyre növekszik a társadalom kiábrándultsága és polarizálódása, és ez érvényes a hazai magyar közegre is. S nem utolsósorban kihat a közösségünk körében tapasztalható népességfogyás is, aminek hatására a hazai magyarság már nem biztos, hogy elbír két egymással vetekedő pártot. MKP-HÍD együttműködés: Menyhárt József: Ha megnézzük a demográfiai mutatókat, sajnos egyértelműen látható a magyarság fogyása. Ennek fényében szerintem elkerülhetetlen, hogy a két párt között párbeszéd induljon, de ezt most nem kell siettetnünk, a jelen pillanatban a tisztújításra kell összpontosítani. Őry Péter: Azt gondolom, hogy az elkövetkező fél- vagy egyéves időszakban nem bilaterális kapcsolati rendszerben kell gondolkodnunk, hanem azon, hogyan tudjuk létrehozni a magyar-magyar párbeszéd intézményesített formáját. A magyarországi támogatások, nemzeti jelentőségű intézmények kiválasztása. Menyhárt József: Úgy gondolom, egy párt csak megerősíthet egy ilyen döntést, amelyet azonban széles körű szakmai konzultációnak kellene megelőznie. Hogy ez korábban így volt-e, nem tudom - magam is csak a sajtóban találkoztam a témával. Azt gondolom, a továbbiakban bármely támogatások esetében - és ez a hazai pályázati csatornákra is vonatkozik -, az lenne kívánatos, ha a döntést olyan emberek hoznák, akik szakmailag jól ismerik a közeget, ám anyagilag nem érdekeltek a témában. A kultúra egy olyan kiszolgáltatott szféra, ahol gyakran csupán a lobbi menekít át egy-egy szervezetet. Őry Péter: Van egy döntéshozatali mechanizmus, amiben az MKP- nak javaslattevő szerepe van. Ezt nem tisztünk felülbírálni, hiszen az egész a magyar kormány kompetenciája. Egyébként azt gondolom, a történet kissé túl van dimenzionálva. S ismétlem, az egész tortát kellene megnézni, nem csak egy szeletét, tehát azt is meg kellene vizsgálni, hogyan működik a hazai támogatások rendszere.