Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-11 / 35. szám

www.ujszo.com I 2019. február 11. g RÉGIÓ Nem a világvégét jelzik GULYÁS ZSUZSANNA Világháborút, Sorost és mig­­ránsokat emlegető hozzászó­lások is megjelentek azok alatt- a katonai járművek szállítását ábrázoló - fotók alatt, amelyek a Párkány képekben Facebook-oldalon jelentek meg. K­&Ma a Világháborút, Sorost és migránso­­kat emlegető hozzászólások is meg­jelentek azon - katonai járművek szállítását ábrázoló - fotók alatt, amelyek a Párkány képekben nevű Facebook-oldalon jelentek meg. A felvételek a párkányi vasútállomáson készültek. „Csak azért csináltam őket, mert kiváncsi voltam a járművek tí­pusára és arra, hogy hová szállítják őket” - magyarázta lapunknak Balla Dávid, akit megleptek a fénykép alatti hozzászólások és reakciók. Voltak, akik úgy vélekedtek, hogy a kocsikat katonai gyakorlatra szál­lítják. Akadt, aki azt a következtetst vonta le, hogy a harmadik világhá­ború kitörését jelzik, amiről a média hallgat. Volt, aki azt írta, hogy Soros serege közeledik, és akadt olyan hozzászóló is, aki azt állította, há­romszáz migránst fogtak Helembán, és a katonai járműveket azért szállí­tották Párkányba, hogy megerősít­sék a határokat. Voltak, akik a fel­vételeket egy Ipolyságon is áthaladó katonai konvojjal hozták összefüg­gésbe. Akadtak tárgyilagos hozzá­szólások is, amelyek arról szóltak, hogy nyilván kimustrált harcko­csikról van szó. Mások tovább ár­nyalva a képet megjegyezték, hogy a felvételeken nem tankok, hanem páncélozott gyalogsági csapatszál­lítók láthatók, amelyeket a hetvenes években a volt keleti blokk hadse­regeiben (B­VP) vezettek be. A felvételek kapcsán megkeres­tük Ivana Popoluharovát, a vasúttár­saság (ZSR) szóvivőjét, aki el­mondta, hogy nem haditechnikáról, hanem kisorolt katonai járművekről van szó, melyeket a PSZ Részvény­­társaság szállított Szlovéniából a csehországi Preloucba, hogy bezúz­zák őket. A félreértések egy részét nyilván az okozta, hogy az ország területén a múlt héttől amerikai és lengyel ka­tonákat és haditechnikát szállító konvojok haladnak át. Erre a védel­mi minisztérium január 25-én köz­zétett felhívásában figyelmeztetett. Nem Soros György küldte őket (Balla Dávid felvétele) FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Mit gondol arról, hogy a katolikus egyház bele­szólhatna a törvények előkészítésébe? Holocsi Magdaléna: Az egyház ne politizáljon. Van mit eltakarítania a saját háza előtt. A sok pedofil papot rendezze el inkább. Pálffy András: Feltaláltuk az idő­gépet, és visszautaztunk 800 évet? Szóljatok, ha lesz boszorkányége­tés, viszek pattogatott kukoricát. Vontszemű Gyula: A történelem során még csak rossz sült ki abból, ha az egyház és vezetőik beleszóltak a politikába! „Császárnak, ami a császáré, Istennek, ami az Istené.” Kohut József: Szlovákia lakosai­nak kb. 5­5%-a vallj­a magát katoli­kusnak, tehát eléggé diszkriminatív a lakosság döntő részére nézve. Tukacs Farkas Gábor: Maradja­nak a templomban. Csák Éva: Ez alkotmányellenes lé­pés lenne. Szlovákia alkotmánya az első pontban írja: „(1) Slovenská republika je zvrchovany, demokra­­ticky a právny stát. Neviaze sa na nijakú ideológiu ani nábozenstvo.” Vass István: Szerintem a katolikus egyház—mivel igencsak régi - nem rendelkezik modern korunknak megfelelő tudományos rendszer­tannal ahhoz, hogy egy 21. századi társadalmat irányítani tudjon mód­szertanilag. Seres Sándor: A katolikus egyház­nak megvan a saját országa, a Vati­kán, az ottani törvényekbe bele­szólhatnak. Talán keveslik a támo­gatást, amit az emberek félreveze­téséért kapnak? Akkor ne csinálják. Nagy Olivér: A törvényalkotás nem az egyház Krisztustól kapott fel­adata. A társadalmi igazságosság őrzése és a példamutatás viszont szent kötelessége. Ebbe nem illik bele a politikai pártok vitatható háttér-megállapodásainak szentesí­tése... Még szerencse, hogy a pro­testáns egyházak ebből a javaslatból kimaradtak. Pathó Béla: Ha bármelyik vallás képviselői beledumálnak a törvé­nyek előkészítésébe, akkor az az adott vallás szemüvegén keresztül igazítja a témát... Varga Irén: Az egyház maradjon a keresztnél meg az imádkozásnál! Imádkozzon, hogy minden jól sike­rüljön az egyszerű nép számára! A­z Az ÚJ SZÓ szerkesztősége pályázatot hirdet „Itt már mindenki Petőfi Sándor” címmel. Bárki pályázhat olyan saját művel (verssel, megzenésített verssel, slammel, dallal, hiphoppal, rappel stb.), amely az egyik legnagyobb ünnepünk, március 15. szabadságvágyához kötődik. Egy pályázó több pályaművel is pályázhat. A legjobb 3 pályaművet táblagéppel jutalmazzuk. A beérkezett pályaművek közül a legjobbakat - a szerkesztőség zsűrijének döntése alapján - a március 14-én megjelenő ünnepi mellékletünkben közöljük, illetve a videókat az ujszo.com oldalon tesszük közzé. Az írásos vagy videós pályaműveket a következő címre várjuk: petofi.sandor@ujszo.com, illetve DUEL - PRESS, s. r. o., Új Szó szerkesztősége, P. O. Box 222,830 00 Bratislava 3. Az e-mail tárgyában és a borítékon tüntessék fel a pályázat címét: „Itt már mindenki Petőfi Sándor” A pályázóktól kérjük, hogy adják meg az elérhetőségüket. A játék résztvevője bejegyezik, hogy a DUEL-PRESS KFT. a személyes adatokat postai/elektronikus kommunikációs célokra használja fel. A DUEL-PRESS KFT. az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően dolgozza fel a személyes adatokat. Bővebb információért látogasson el a https://ujszo.com/gdpr weboldalra. Beküldési határidő: 2019. márCIUS 1. I 3 Miért emelik a szociális és az egészségbiztosítás összegét? Kisiparosként keresem a ke­nyerem, de egyre nehezebben megy a bolt. A bevételem az ár­emelkedéssel nemhogy együtt nőne, évről évre csökken. Mégis egyre emelik a szociális meg egészségbiztosításom összegét. Nem értem a rendszert. Miből számolják ki ezeket az összege­ket? Addig növelik a befizetni­­valót, míg be nem dobom a tö­rülközőt, aztán tartson el engem is meg a családomat is az állam. (folytatás) Az önálló vállalkozónak magának kell előteremtenie a, járulékrava­­lóját”. Egy munkavállalónál a já­rulékfizetési teher megoszlik az alkalmazott és a munkáltató kö­zött. Ezért, ha össze akarjuk ha­sonlítani, mennyit keres egy munkavállaló és mennyit egy ön­álló vállalkozó, a vállalkozásból befolyó hasznot nem a nettó, nem is a bruttó munkabérrel, hanem az ún. munka értékével (cesková cena práce), a szuperbruttó bérrel kell összevetni. Ez utóbbi magába foglalja az összes fizetendő járu­lékot, nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató által befize­tett összegeket is. Ugyan az alkalmazottak nem na­gyon szokták számon tartani a munkáltató által befizetett eurókat, azok később megmutatkoznak a folyósított nyugdíj-, rokkantsági, anyasági ellátások / táppénz mér­tékében. Az egészségbiztosítás a biztosított kivetési alapjának 14%-a. Alkal­mazásban dolgozó személyeknél az alkalmazott fizeti a kivetési alap 4%-át, a munkáltató pedig a 10%-át. Az önálló vállalkozó társadalom­biztosítási járulékai: (1) betegbiz­tosítás (nemocenské poistenie) (2) öregségi és rokkantsági nyugdíj­­biztosítás és (3) a szolidaritási tar­talékalapba való befizetés (prís­­pevok do rezervného fondu soli­darity). A betegbiztosítás célja a betegség vagy szülés miatti mun­kaképtelenség idején kieső kerese­tet helyettesítő pénzbeli ellátás nyújtása, míg az egészségbiztosítás a természetbeni ellátásokat fedezi. Az alkalmazásban levőknek emel­lett kötelezően rendelkezniük kell munkanélküliség elleni biztosítás­sal (poistenie v nezamestnanosti), baleset-biztosítással (úrazové po­istenie) és garanciabiztosítással (garancné poistenie). Az önálló vállalkozónak nem kell magát be­biztosítania munkanélküliség ese­tére, de van rá lehetősége. Mielőtt azonban munkanélküli segélyt igényelhet, legalább két évig fizet­nie kell a munkanélküliség elleni biztosítást. A betegbiztosítás mértéke az önál­ló vállalkozó kivetési alapjának a 4%-a, alkalmazottaknál a munkál­tató és a munkavállaló is meg­egyezően 1,4—1,4%-ot fizet. Az öregségi nyugdíjbiztosítás 18% (alkalmazottaknál a munkáltató 14%-ot, a munkavállaló 4%-ot fi­zet), a rokkantsági nyugdíjbiztosí­tás 6% (alkalmazottaknál a mun­káltató és a munkavállaló is egy­aránt 3-3%-ot fizet), a szolidaritási tartalékalapba való befizetés a ki­vetési alap 4,75%-a (alkalmazot­taknál ezt csak a munkáltató fizeti). A munkanélküli-biztosítás a kive­tési alap 2%-a (alkalmazott és munkáltató is 1-1%-ot fizet), a baleset-biztosítás 0,8% és a garan­ciabiztosítás 0,25% (ezeket csak a munkáltató fizeti). A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL

Next