Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-04 / 103. szám

2 I Már kevésbé bízunk a védőoltásokban NAGY ROLAND IBOS EMESE Pozsony: Szlovákia lakosságának kevesebb mint fele biztos abban, hogy az oltások hatákony védelmet nyújtanak a súlyos megbete­gedések ellen - derült ki az Európai Unió legújabb, Eurobarometer-felméréséből. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) adatai alapján a beol­tott gyermekek száma fokozatosan csökken, s elér­heti a kritikus alsó határt is. A legfrissebb közvélemény­kutatások szerint az emberek egyre kevésbé hiszik el, hogy az oltások segítségével megelőzhetővé válnak a súlyos betegségek. Szlovákiában a megkérdezettek mindössze 48 százaléka volt teljesen biztos ben­ne, hogy az oltások valóban haté­konyak lehetnek. Ugyanakkor elég magas azoknak az aránya, akik be­­oltatnák magukat, de nem biztosak benne, hogy valóban elkerülhetik a megbetegedéseket — a válaszadók 36 százaléka mondta ezt. A részt­vevők 8 százaléka úgy gondolja, hogy nem érdemes beoltatnia ma­gát (közülük 3 százalék biztos a vé­leményében, 5 százalékuk pedig kételkedik). További 5 százalék válaszolta, hogy az adott betegség­től függ az oltás hatékonysága, 3 százalék pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben. Elmaradunk az átlagtól Az oltások hatékonyságába vetett bizalom terén Szlovákia elmarad a nyugati és északi tagországoktól. Az emberek leginkább Dániában (81%), Hollandiában (76%) és Svédország­ban (70%) bíznak az oltásokban. Ezekben az országokban értelem­szerűen alacsony azoknak a száma, akik teljesen elutasítják a vakciná­kat, arányuk nem haladja meg az 1 százalékot. A szomszédos orszá­gokhoz képest azonban Szlovákia nem áll rosszul: Magyarországon (44%), Lengyelországban (42%) és Ausztriában (32%) is kevesebben bíznak az oltásokban, mint nálunk. Csehországban a megkérdezettek 52 százaléka biztosan beoltatná magát, ugyanekkora az uniós átlag is. A vé­dőoltások megítélése Romániában és Litvániában a legrosszabb, itt az emberek 8 százaléka teljesen biztos benne, hogy az oltások megbetege­déseket okoznak. A felmérés készítői a vakcinák el­utasításának okait is vizsgálták. Ná­lunk a legtöbben azért nem oltatják be magukat, mert nem érzik szük­ségesnek a vakcinák kínálta védel­met (35%). A megkérdezettek 29 százaléka hivatkozott arra, hogy nemrégiben kapott védőoltást, 26 százalékuk pedig állítja, hogy a ke­zelőorvosuk nem tájékoztatta őket megfelelően a beadandó oltásokról. További 10 százalék szerint az oltá­sok mellékhatásai túlságosan veszé­lyesek, 6 százalék pedig drágának tartja a vakcinákat. Elértük a kritikus határt A Közegészségügyi Hivatal leg­újabb adatai szerint Szlovákiában a gyermekek 95 százaléka kapta meg a kötelező védőoltásokat. A szakér­tők arra figyelmeztetnek, hogy ez az arány néhány évvel ezelőtt még 98 és 99 százalék között mozgott. Az em­berek véleménye 2010-től kezdett megváltozni, azóta fokozatosan csökken a beoltott gyermekek szá­ma. Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) szerint az oltások csak akkor nyújtanak megfelelő védett­séget, ha az adott régióban az em­berek legalább 95 százaléka be van oltva, különben fennáll a járvány veszélye. Szlovákia éppen a kritikus határon mozog, néhány megbetege­dés esetében azonban már 95 szá­zalék alá csúszott. Ide tartozik a mumpsz, a kanyaró és a rubeola el­leni oltás, melyet a gyermekek egyetlen vakcina formájában kap­nak meg. A Közegészségügyi Hiva­tal példaként a Tőketerebesi járást említi, ahol az utóbbi fél évben 165 kanyarós megbetegedést regisztrál­tak. Költséges oltások Dolán Rózsa infektológus arra figyelmeztet, hogy mivel a védő­oltások ingyenesek, az emberek nem tudatosítják, hogy az államnak ez komoly költséget jelent. „Rend­kívül hosszú út vezetett odáig, hogy az egyes országok megvegyék az oltóanyagokat és használják azo­kat” - magyarázza a szakember. Emlékeztet, hogy azokban az or­szágokban, ahol háború van, mint például Szíriában, ott nem oltják a gyerekeket. Anyagiak hiányában például Ukrajnában sem zökkenő­­mentes az oltás, így ezekben az or­szágokban terjedhet a vírus és szedheti áldozatait. „1984-ben dol­goztam Afrikában, Líbiában szá­mos gyermek halt meg, mert nem kapta meg azokat a védőoltásokat, melyek nálunk ingyenesek. Ott vé­gül a szülőket úgy ösztönözték, hogy az ételjegyet a kötelező oltá­sok beadásához kötötték” - mondta Dolán Rózsa. Félrevezető weboldalak Az oltásokba vetett bizalom leg­inkább az interneten terjedő álin­formációk következtében ingott meg az emberekben. A legtöbben ugyan azt állítják, hogy a kezelőor­vosukhoz fordulnak segítségért, azonban aggasztóan magas azok­nak a száma is, akik internetes hon­lapokat keresnek fel. Szlovákiában a válaszadók 77 százaléka orvosnál tájékozódik, azonban 16 százalé­kuk megbízik a weboldalakban, 5 százalékuk pedig a közösségi mé­diák felületein olvasott informáci­ókban is. Szlovákiában a gyermekek 95 százaléka kapta meg a kötelező védőoltáso­kat, ez a járványkitörés veszélyének alsó határa (TASR-felvétel) AB: 24 jelöltről szavaznak Pozsony. A parlament alkot­mányjogi bizottsága a hét máso­dik felében meghallgatta az al­kotmánybírói posztra jelentkező 24 bírójelöltet, s valamennyien zöldet kaptak a bizottságtól. A parlament már harmadszor fut neki a bírójelöltek megválasztá­sának. Legközelebb május 21 -én szavazhat a plénum. A 24 jelölt között két új jelentkező van. Is­mét indul a posztért Pfundtner Edit, a Híd igazságügyi állam­titkára és Radoslav Procházka, a jelenlegi kormány korábbi koa­líciós partnere. Mivel Andrej Kiska államfő a parlament által legutóbb megválasztott nyolc bírójelölt közül négy helyett csak hármat nevezett ki, a szakembe­rek között sincs egyetértés arról, hány bírójelöltet kellene meg­választania a plénumnak. Ere­detileg a kilenc megüresedett al­kotmánybírói posztra a parla­mentnek 18 bírójelöltet kellett volna megválasztania. Kiska ki­jelentette, hogy a korábban megválasztott öt bírójelöltet nem utasítja el, továbbra is számol velük. Információnk szerint a kormánykoalíció még nem egyeztetett a jelöltekről, erre a napokban kerülhet sor. (ie) KÖZÉLET r Évről évre egyre kevesebb a magyar CZÍMER GÁBOR A Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint 2018-ban 451900 magyar élt az országban. A demográfus szerint a következő népszámlálás még ettől is kisebb számot mutathat majd. A hivatal a 2011-es népszámlálás adataiból kiindulva igyekszik min­den évben arra következtetni, hogy miként változott az egyes nemzeti­ségek lélekszáma. A 2011-es felmé­rés azonban eléggé pontatlan, hiszen sokan nem töltötték ki a nemzetiség­re vonatkozó kérdést, vagy egyálta­lán nem adták le az adatlapot. „A 2011-es népszámlálás ezer sebből vérzett” - mondta Gyurgyík László demográfus, és hozzátette, szakmai becslése szerint 2011-ben a szlová­kiai magyarok száma 480 ezer le­hetett, míg a népszámlálás során csak 458 400 személy vallotta magát ma­gyarnak. A szakember elmondta, a Statisz­tikai Hivatal két népszámlálás között egyszerűen a népmozgalmi adatok, vagyis a születés, a halálozás és a migráció egyenlegét számolja ki az egyes évekre. Az alacsony gyer­mekvállalási kedv jellemző a ki­sebbségek képviselőire, kivéve a ro­mákat. A többségi szlovákok termé­kenységi mutatói is kedvezőbbek a kisebbségekre vonatkozó értéknél. Gyurgyík azonban kiemelte, a most publikált számokat statisztikai módszerekkel állították elő. A 2021 -„A magyarok száma a 2021-es népszámlálás során mindenképpen alacsonyabb lesz". Gyurgyík László demográfus­ben esedékes valós felmérés nagy­ban eltérő értékeket mutathat. „A magyarok száma a 2021-es nép­­számlálás során mindenképpen ala­csonyabb lesz, mint a 2020-as sta­tisztikai érték” — mondta. A valós mérésben az emberek dönthetnek úgy, hogy nem magyarnak, hanem például szlováknak vallják magu­kat. Ez azt jelenti, hogy a többségi nemzethez asszimilálódnak. A szakember szerint a népszám­lálási adatokat két alapvető ténye­zőcsoport fogja befolyásolni. Az egyikbe tartozik a születés, a halá­lozás, a migráció és főleg az asszi­miláció, a másik csoportot pedig a módszertani adatfelvételi problé­mák jelentik. „Ha kérdezőbiztosok végeznék a felmérést, akkor minden bizonnyal sokkal magasabb válasz­adási arányt sikerülne elérni” — mondta Gyurgyík. A roma közösségre vonatkozó számokról Ravasz Ábel (Híd) roma­ügyi kormánybiztos elmondta, a Statisztikai Hivatal által publikált adatok nem alkalmasak arra, hogy valós képet adjanak a romák lélek­­számáról. „Már csak azért sem, mert egy sokkal kisebb számmal dolgoz­nak,mint ami a romák esetében a va­lóság” - mondta Ravasz. Hozzátet­te, a következő hónapokban publi­kálják majd a Roma Közösségek At­laszának újabb kiadását, amely sok­kal pontosabb adatokat tartalmaz majd. Az országban élő nemzetiségek lélekszámának alakulása Az adatok ezer főben értendők. • Forrás: Statisztikai Hivatal 2019. május 4. | www.ujszo.com Tegnap volt a sajtószabadság világnapja Pozsony. Az újságírók sza­badsága és biztonsága elsődleges a munkájuknál - emlékeztetett a szlovákiai Lapkiadók Szövetsé­ge (AVT) a sajtószabadság vi­lágnapján, hozzátéve: a szabad újságírás a dezinformációk elleni harc kulcsa. A szövetség szerint ezen a napon nemcsak hódolni kell a szabad sajtó előtt, hanem arra is rá kell irányítani a figyel­met, elfogadhatatlan, hogy az új­ságírókat megfigyelik. Az A­VT emlékeztetett a Smer képviselői által kidolgozott sajtótörvény­módosításra, amelyben automa­tikus válaszadási jogot biztosíta­nának a politikusoknak ahelyett, hogy még több figyelmet fordí­tanának az újságírók védelmére. Nagy-Britannia szlovákiai nagy­­követsége Facebook-posztban közölte: a szabad sajtó a demok­rácia egyik alappillérére. Rámu­tatott, hogy a világon a lakosság pusztán 13 százalékának érhető el a szabad sajtó, és hogy még soha annyi erőszakos cselekményt nem követtek el újságírók ellen, mint tavaly. Ezért júliusban meg­szervezi Londonban az első nemzetközi konferenciát a sajtó­­szabadságért, amelyen politiku­sok, diplomaták, újságírók és akadémikusok közösen hívják fel a figyelmet a szabad sajtó védel­mére. (TASR)

Next