Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-09 / 184. szám
2019. augusztus 9.1 www.ujszo.com 121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA CSIBRÁNYI ZOLTÁN Méhek láttán elsőre sokaknak, felszisszenéssel körítve, az jut eszébe: Jaj, Istenem, csak meg ne szúrjon! Utána azonban a máz látványát villantja fel az emlékezet. Beporzást végző méhek legalább 100 millió éve élnek a Földön. Ezt a Science hetilapban 2006-ban bemutatott, Mianmarban fellelt borostyánban megőrződött új méhfaj, a Melittosphex burmensis igazolja. Mintegy 20 000 fajuk ismert, de ma csak 7 valódi mézelő méhfajról (mézelő méh, bokorlakó méh, törpeméh, indiai méh, vörös méh, indonéziai méh, óriásméh) s pár tucat, szintén mézelő alfajukról tudni. Az óriásméh Nepálban honos himalájai alfaja hallucinogén hatású „bolondmézet” készít (National Geographic magazin magyar kiadása, 2017. július). Már vadászó-gyűjtögető őseink rákaptak a mézre. A tanzániai tatoga pásztornéh ma is gyűjti a vadméhek mézét, mézsört is készítenek belőle: minden házban van egy csak a liba készítésére szolgáló lopótök-edény (forrás: Az őskor utolsó tanúi c. könyv szerzője Petr Jahoda, magyarul a Helikon Kiadónál, 2003). Az ausztráliai Griffith Egyetem sziklarajz-szakértője, Paul S. C. Taeon professzor több helyszínen lelt méhviaszt is tartalmazó képekre; egyik tanulmányában leírja, néha a festékhez keverték a háromdimenziós hatásért. Méhviaszos képek láthatók például a Kakadu Nemzeti Parkban és a Djulirri sziklarajzok között (utóbbi helyszín Ausztrália leggazdagabb festékalapú sziklaművészeti lelőhelye). A vízálló méhviaszt régen hajóépítők is használták. Termékként való terjesztésének fő központja a középkori Európában Bruges volt. „Egy Bruges kereskedelmi életéről szóló 14. század eleji leírás szerint a méhviasz Magyarországról, Csehországból és Oroszországból érkezett a városba” - írja Hatalom és haszon - Kereskedők a középkori Európában c. könyvében Peter Spufford(Scolar Kiadó, 2007). Alacsony víztartalmánál, hidrogén-peroxid-tartalmánál, savas pH- értékénél fogva gátolja egyes baktériumok, gombák szaporodását. Megfelelően tárolva sokáig eláll; több ezer éves egyiptomi sírokban is leltek fogyasztható állapotot. Nem ismert más élelmiszer (ha annak tekintjük!), ami ennyi idő után ehető lenne. Minden méz alapja a virágnektár. A méheknek köszönhető a méhpempő, a méhkenyér, a propolisz is. A világon rengetegfajta méz kapható, pl. lucerna-, hajdina-, lóhere-, tupelofa-méz. Cukortartalmuk 80% körüli. Fajtától függően eltérő összetételben s mennyiségben vannak bennük vitaminok, ásványi anyagok, enzimek, nyomelemek, aminosavak, pollen, íz- és illatanyagok. A Bee Culture amerikai méhészeti magazin 2016 júliusában közölt egy a kémiájával foglalkozó cikket, eszerint a méz legalább 181- féle összetevőből áll. Csecsemőknek nem adható, náluk csecsemőkori botulizmust okozhat! Egyébként nem szabad senkinek sokat enni mézből, eltúlozva éppúgy hizlal, mint bármi más. Fogyasztását kerülnie kell a gyenge immunrendszerűeknek, szívre és gyomorra gyógyszert szedőknek. Egy hollandosztrák tanulmány szerint több növényfaj, közte a rododendronok grayanotoxin nevű méreganyagot hordoznak, ami a mézbe kerülve életveszélyes szívritmuszavart, vérnyomáscsökkenést okozhat. Mint írják, embereknél a mérgezés ritkán halálos, ellentétben a szarvasmarhákkal, kisállatokkal (Cardiovascular Toxicology, 2012). Számos kultúra népi gyógyászatában is használnak mézet. A svédországi Blekinge Műszaki Intézetben arra keresték a választ, akut vagy krónikus sebeknél az ezüsttartalmú kötszerekhez képest milyen hatásfokkal bír a mézes sebkezelés. A gyógyuláshoz szükséges napok száma alapján hatékonyabb, és az ezüstnél több antibakteriális tulajdonsága van (Contemporary Nurse, 2015). Képzelhetjük, mennyi egyed munkája kell a számunkra könnyed mozdulattal kézbe vett egy üvegnyi mézhez, ha egy méh egész életében egy kávéskanálnyinál sokkal kevesebb nektárt képes a kaptárba vinni, s egy kg mézhez több millió virágot kell meglátogatniuk. Megfigyelések szerint jó időjárás-előrejelzők is, ha a kaptár közelében maradnak, vihar közeleg. Sok virág beporzásához elengedhetetlenek a méhek, nélkülük tán az egész emberiséget érintő élelmiszerhiány is előfordulhatna. Ezért sajnálatos, hogy egyre több méh pusztul el világszerte, sokszor tömegesen tudományosan igazolható okait keresik, felvetődnek lehetséges okként mikrobiális betegségek, kártevők, növényvédő/rovarirtó szerek, környezeti változások. Ki tudja, lehet bármelyik önmagában, vagy kombinációik. Egyik legvalószínűbb az emberek által a természetbe kijuttatott sokféle s töméntelen méreganyag és/vagy az ezek keveredésekor fellépő kémiai reakciók során keletkező anyagok. A művileg előállított anyagoknak nem csak a méhpusztulásban lehet szerepük: a természet egészének károsításával az emberek egészségét is veszélyeztetik! Mindenesetre a Helsinki Egyetem honlapján olvasható, hogy 2018-ban kidolgoztak a méhek védelmében egy szájon át adagolható oltóanyagot, amely ellenállóvá teszi őket bizonyos bakteriális betegségekkel szemben. Az elnéptelenedés-szindróma hátterében - a Harvard Közegészségügyi Iskola tanulmánya szerint (Bulletin of Insectology, 2012. június) - az imidakloprid vegyület állhat, ami rovarölő-szerek hatóanyaga (európai bizottsági határozat nyomán az EU-tagállamokban a szabadföldi használata 2018 óta tilos). Amatőr és hivatásos írókat, költőket, festőket, szobrászokat is megihlettek a szorgos méhek. Csokonai Vitéz Mihály egyik versének címe „A méhekhez”. Születnek köztéri méhszobrok, homlokzati falfestmények (például Torontóban) s más méhes alkotások. A méhsejtforma régóta izgatja az embereket. Charles Darwint is foglalkoztatta a méhsejtek geometriája. 1999-ben a Michigan Egyetem matematikusa, Thomas Hale bebizonyította, azért hatszög, mert ez építhető meg a legkevesebb anyag- s energiafelhasználással. Vonatok fejlesztésénél is felmerült a méhsejtforma használata (Könnyűszerkezetes lehet a jövő vonata, magyar nyelvű National Geographic honlapja, 2012. május). A világűrben is foglalkoztak már a méz súlytalanságban tapasztalható tulajdonságaival, erről látványos mozgóképsor tekinthető meg az egyik videomegosztó oldalon. A méhek és az emberek kapcsolatáról Sok virág beporzásához elengedhetetlenek a méhek, nélkülük tán az egész emberiséget érintő élelmiszerhiány is előfordulhatna (Fotó: Shutterstock) Eddig láthatatlan, hatalmas ősi galaxisokat fedeztek fel MTI-HfR Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az első eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre. „Ez az első alkalom, hogy nagy tömegű galaxisok létét ilyen nagy számban sikerült megerősíteni a 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak számunkra” - fogalmazott Vang Tao, a Tokiói Egyetem kutatója, az Atomenergia-bizottság és a Japán Nemzeti Csillagvizsgáló munkatársa, a felfedezésről a Nature tudományos lapban szerdán megjelent tanulmány szerzője. „Ez a felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak, és segít megérteni bizonyos részleteket, melyek eddig hiányoztak” - tette hozzá. A szupernagy tömegű fekete lyukakkal és fekete anyaggal összeköttetésben lévő galaxisoknak az ilyen mértékű elterjedtsége ellentmond az univerzum jelenlegi modelljének - írja a CNN.com. Korukból és távolságukból adódóan ezek a hatalmas tömegű galaxisok rejtve voltak, mivel fényük gyenge és elnyújtott. Ilyen távolságból ugyanis a fény infravörössé válik, ráadásul az univerzum is tágul, ami miatt nő a távolság. „Ezeknek a galaxisoknak a fénye nagyon halvány és nagy hullámhosszú, láthatatlan a szem számára, és nem érzékelhető a Hubble által sem” - mondta Kohno Kotaro, a Tokiói Egyetem tudósa. Ezért az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) használták, amely ideális az ilyen jellegű objektumok megfigyelésére. A galaxisok tanulmányozása több információt szolgáltat a szupernagy tömegű fekete lyukakról is. „Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál nagyobb tömegű a szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyuk. Tehát a galaxisok fejlődésének tanulmányozása révén többet megtudhatunk a szupernagy tömegű fekete lyukakról” - mondta Kohno. Korukból és távolságukból adódóan ezek a hatalmas tömegű galaxisok rejtve voltak, mivel fényük gyenge és elnyújtott (Fotó: Shutterstock)