Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-05 / 103. szám

2 I Trónok harca a Smerben: Pellegrini támad CZÍMER GÁBOR Pozsony: Peter Pellegrini, az ellenzéki Smer alelnöke arról beszél, el szeretne indulni a pártvezetői tisztségért. Ugyanakkor a jelenlegi elnök, Robert Fico is úgy nyilatkozott, tovább szeretné vezetni a politikai formációt. Pellegrini, aki Ficóhoz hasonlóan korábban miniszterelnök is volt, a Markíza televízió vasárnapi műsorában úgy nyilatkozott, érté­kelhető teljesítményt tud felkínálni a Smer választóinak. „A párt kül­döttein múlik, hogy eldöntsék, mi­lyen formában fog működni a Smer a következő években” - mondta ar­ra utalva, hogy a párt a kongresszu­sán választhat új elnököt. Pellegrini annak örülne, ha már szeptember­ben összehívnák a közgyűlést, és ezt indítványozni is fogja. A testület hagyományosan decemberben szo­kott összeülni. Hangsúlyozta, szo­ciáldemokratának tarja magát, és elutasítja, hogy a politikában pszeu­­dotémákkal foglalkozzanak, de at­tól is elhatárolódott, hogy a Smer­ben egy liberális bizniszszárnyat tá­mogasson. „Ha nem érezném annak a lehetőségét, hogy sikerrel tudok járni, akkor nem bocsátkoznék egy ilyen harcba” - mondta Pellegrini arról, lát-e esélyt arra, hogy őt vá­lasszák a párt élére. Hozzátette, ha a küldöttek úgy döntenek, hogy nem őt szeretnék a pártelnöki tisztségben látni, akkor fontolóra veszi, miként folytatja a politikai pályafutását. „Furcsa lenne ott maradni, ahol nem akarnak” - fogalmazott, de világo­san nem válaszolt arra a kérdésre, hogy egy kudarc esetén kilépne-e a pártból. Fico maradni akar Fico ugyanakkor nem szándéko­zik önként távozni a párt éléről, amelyet alapító elnökként 20 éve vezet. „A Smerből továbbra is egy rendkívül kimagasló és erős ellen­zéki pártot fogok építeni” - mondta. „Nagyon világosan azt mondom, el­utasítom a pártatlan liberalizmus­nak a pártban való bármilyen meg­nyilvánulását” - közölte azon a saj­tótájékoztatón, ahol a Smer parla­menti képviselői, köztük Pellegrini is jelen volt. Az eseményen az új­ságírók azt a kérdést is feltették Fi­­cónak, vajon nem tart-e attól, hogy Pellegrini kilép a pártból. A Smer elnöke azonban figyelmen kívül hagyta a kérdést. Fico korábban már kétszer megpróbált a pártpolitikából kilépni, először az államfői, majd alkotmánybírói tisztségre jelöltette magát. Mindkét esetben sikertele­nül. Megosztott smeresek? Juraj Blanár, a párt alelnöke és egyben parlamenti képviselő nem válaszolt arra, kit támogatna a közgyűlésen. Richard Rasi, a Smer másik alelnöke sem mondta ki egyértelműen, kire adná a voksát, de arra utalt, egy elnökválasztáson Pel­­legrinit támogatná. Peter Kmec par­lamenti képviselő azonban nyíltan kijelentette, a pártelnök személyéről szóló voksoláson Pellegrinire sza­vaz. A szeptemberi előrehozott közgyűlést a Smer elnökségének kell összehívnia. Sajtóértesülések sze­rint azonban ebben a testületben Fi­­cónak nagyobb a támogatottsága. Korábban a Smer számára sikerte­len EP-választás után a párt egyes regionális szervezetei már követel­ték Fico leváltását. A pártelnök azonban a helyén maradt, de a par­lamenti választáson átengedte Pel­­legrininek a listavezetői pozíciót. Pellegrini vs. Fico A Markíza televízió ugyancsak vasárnap hozta nyilvánosságra a Fo­cus közvélemény-kutató ügynökség azon felmérését, amely szerint Zu­­zana Caputová államfő mögött Pel­legrini a második legnépszerűbb po­litikus az országban, míg Fico a ki­lencedik helyen áll. A kutatás sze­rint a Smer szavazóinak 96 százalé­ka bízik Pellegriniben, míg Ficóban 63,4 százalékuk. A Pozsonyi Közgazdasági Egye­tem politológusa, Radoslav Ste­­fancík szerint, ha Pellegrini a párt­elnökválasztáson nem járna sikerrel és kilépne a Smerből, akkor az je­lentősen átalakítaná a politikai szubjektumot. „Egy olyan ember hagyná el a pártot, aki nemcsak a fi­atalabb, hanem a modernebb szár­nyat képviseli” - mondta a Stefancík a webnoviny.sk portálnak. A szak­ember hozzátette, mindez a Smer ra­­dikalizációjához és a nemzeti szo­cialista jelszavak kiterjedtebb hasz­nálatához vezetne. Grigorij Meseznikov politológus szerint azzal, hogy Fico pártatlan li­beralizmusról (sl­ieckarstvo) be­szélt, egyrészt a nyílt társadalom eszméjével szemben határozta meg magát, másrészt Pellegrinit próbálta diszkvalifikálni. „Ugyan közvetle­nül nem nevezte meg Pellegrinit” - tette hozzá a szakember azzal, hogy Fico ennek ellenére egy olyan üze­netet próbál közölni, mely szerint pont Pellegrini az, aki a liberálisabb eszmékhez áll közel. A politológus szerint kicsi az esélye annak, hogy Pellegrini felülkerekedne Ficón és át tudná venni a párt irányítását. „Fico eddig minden párton belüli küzdel­met megnyert” — mondta Meseznikov, és hozzátette, hogy a jelenlegi pártelnöknek sokkal erő­sebbek a formáción belüli pozíciói. A szakember szerint így valószínű, hogy Pellegrini távozik majd a párt­ból, de Meseznikov szerint ez nem jelent majd nagy arányú pártszaka­dást. „A kevésbé radikális szavazók követhetik Pellegrinit” - véli a szak­ember. Robert Fico (jobbra) nem hajlandó távozni a Smer éléről (TASR-felvétel) RÖVIDEN Készülőben a közigazgatási reform Pozsony. A közigazgatási refor­mot a parlamentben egy speciális bizottság fogja felügyelni, amely a közigazgatásért és vidékfej­lesztésért felelős parlamenti bi­zottságnak lesz alárendelve. A bizottságba a megyei önkor­mányzatokat tömörítő SK8 cso­port, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), vala­mint a Szlovákiai Városok Unió­ja (UMS) is delegálhat majd ta­gokat. Ezt hétfőn jelentette be Boris Kollár (Sme­rodina), a par­lament elnöke, miután találkozott a megyefőnökökkel. Jozef Viskupic nagyszombati megye­főnök, aki egyben az SKÖ elnöke is, arról tájékoztatott, hogy Kol­lárral az önkormányzatok finan­szírozásának megváltoztatásáról is tárgyaltak. A megyefőnök szerint az önkormányzatok nem szeretnének továbbra is az állam egyfajta költségvetési szerveze­teiként működni. Viskupic ezzel arra utalt, hogy közvetlenül füg­genek a személyi jövedelemadó­tól. A megyefőnök parlamenti vitát fog indítványozni egy szín­vonalasabb és stabilabb önkor­mányzati modell kialakítása ér­dekében, amely magába foglalná a községeket, városokat és a me­gyéket is. Az SKP javasolja to­vábbá, hogy az önkormányzatok záradék formájában vélemé­nyezhessék az őket érintő jogszabály-tervezeteket. (TASR) Matovic: Lipék­ről is tárgyalunk Pozsony. Daniel Lipsic ügyvéd neve is szóba került a főügyészi poszttal kapcsolatban. Ezt hétfőn Igor Matovic miniszterelnök (OEaNO) is megerősítette. A kormányfő szerint Lipsic ki­váló jelölt lenne. Hozzátette azonban, hogy a hatályos törvény nem teszi lehetővé a jelölését, mivel a volt ellenzéki képviselő soha nem tevékenykedett ügy­védként. „Daniel Lipsic egyike azoknak, akiknek a neve felme­rült. Azt hiszem, kiváló főügyész lenne” - mondta Matovic, és hozzátette, a többiek is felkészült szakemberek. Megjegyezte, bár­melyikük lesz is az ügyészség vezetője, jobb lesz, mint a jelen­legi, azaz Jaromír Ciznár. Az ügyészségről szóló törvény vál­tozásával kapcsolatban elmond­ta, hogy több intézmény állíthat jelöltet, és bővíthető a jelölhető személyek köre is. A koalíciós képviselők megerősítették, hogy tárgyalnak a jelöltekről. Boris Kollár, a parlament elnöke (Sme­rodina) Ján Sántár, a Speciális Ügyészi Hivatal (USP) ügyészét említette a lehetséges jelöltek egyikeként. (TASR) KÖZÉLET 2020. május 5. I www.ujszo.com Nem ugrott meg az alkoholvásárlás SZALAY HAJNALKA Egy átlagos szlovákiai évente 12 liter tiszta alkoholt iszik meg, s erre több mint 400 eurót költ el. Ezzel világvi­szonylatban a kilencedik helyet foglaljuk el. A lapunk által megszólított boltok szerint nem ugrott meg jelentősen az alkohol eladása. Pozsony: Egy háztartás Szlováki­ában kiadásainak 2,4 százalékát for­dítja alkoholra, amivel az európai ranglista 11. helyére kerültünk. Ezzel szemben az uniós átlag 1,6 %. A vi­segrádi országok közül épp Szlová­kia költi a legkevesebbet szeszre: a magyar háztartások kiadásaiknak 3,1%-át, a csehek 3,3%-át, a lengye­lek pedig 3,5%-át fordítják alkoholra. A legkevesebbet az olaszok, a görö­gök és a spanyolok költik szeszes italra. A legtöbb alkoholt a fehéroroszok isszák meg, fejenként 14 litert. Szlo­vákiát ezen a téren - bár nem sokkal­­ a csehek, az írek és az oroszok is le­előzik. A szakemberek arra figyelmeztet­nek, hogy a járvány következtében életbe lépő szigorítások, a bezártság, az ebből fakadó konfliktusok, az esetleges munkahelyelvesztés to­vább növelheti az alkoholfogyasz­tást. Egyelőre azonban úgy fest, hogy a március közepétől tartó óvintézke­dések nem vezettek nagyobb mértékű alkoholvásárláshoz. „A jelenlegi helyzetre való tekintettel a vásárlók több alapélelmiszert, például tésztát, rizst vagy húskonzerveket vesznek, de ez a trend az alkoholos italok vá­sárlásánál nem figyelhető meg” - tu­datta lapunkkal Lucia Langová, a Kaufland üzletlánc szóvivője. A Lidl szóvivője, Tomás Bezák ugyanerről számolt be. „A koronavírus-járvány okozta krízissel összefüggésben nem növekedett jelentősen az alkoholel­adás. Néhány százalékos emelkedés­ről beszélhetünk, de ez már régóta tart” - közölte Bezák. Peter Konupka, a Temo és a Kraj boltjait tömörítő hálózat menedzse­re ezzel kapcsolatban elmondta, ők sem regisztráltak jelentős változást az alkoholt érintő vásárlási szoká­sok tekintetében, a vásárlóik leg­gyakoribb választása a vodka. A lapunknak válaszoló boltok közül egyedül a COOP Jednota szá­molt be megnövekedett alkoholvá­sárlásról. Branislav Leslák, a COOP Jednota kereskedelmi részlegének a főigazgatója arról tájékoztatott, márciusban 13%-kal nőtt a tömény szeszes italok iránti érdeklődés. Sörből 15%-kal, borból pedig 9%­­kal több fogy. A Billa és a Tesco nem reagált a megkeresésünkre. MENNYI ALKOHOLT ISZNAK AZ EGYES ORSZÁGOKBAN? Fehéroroszország 14,4 Litvánia 12,9 Grenada 11,9 Csehország 11,8 Franciaország 11,8 Oroszország 11,5 Írország 11,4 Luxemburg 11,4 Szlovákia 11,4 Németország 11,3 * Forrás: www.worldpopulationreview.com ország liter/fő A március közepétől tartó óvintézke­dések nem vezettek nagyobb mértékű alkoholvásárláshoz (TASR-felvétel)

Next