Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-11 / 107. szám
8I KULTÚRA Verses honismeret kicsiknek Felsinger Károly maradt a népies hangvételnél, de új, falujáró kötetében sem erőlteti a „műfolklórt" JUHÁSZ KATALIN A jókedvű versek gyógyítják a lelket ezekben a nehéz időkben. De mivel a magyar költők komorságukról híresek, nem könnyű ilyeneket találni. Épp ezért terápiaként is ajánljuk megtépázott idegzetű szülőknek Feliinger Károly új gyerekverseit, közös családi felolvasásra. A Barangoló pár nappal a járvány előtt került a boltokba, író-olvasó találkozókon propagálni már nem volt idő, sem könyvbemutatót rendezni. Ezért is szeretnénk rá felhívni a figyelmet. Tavaly megjelent falujáró verseskönyvében, a Csatangolóban Feliinger Károly a Csallóköz és a Mátyusföld mese-, monda- és hiedelemvilágát foglalta játékos rímekbe. Már akkor kilátásba helyezte a folytatást a Komáromi, az Érsekújvári, a Nyitrai, az Aranyosmaróti és a Lévai járás magyarok által is lakott falvairól, azt is megígérte, hogy idén húsvétra jön ki a kötet. És így is lett. Lám, mégiscsak akadnak nálunk olyan projektek, amelyek nem csúsznak, nem halasztódnak váratlan akadályok miatt, előre nem látható okokból. És pont olyanok, amilyennek tervezték őket. Ugyanaz a csapat dolgozott rajta, amelyik a Csatangolom Z. Németh István, a szintén híres gyerekversfaragó művész szerkesztette, Balázsy Géza illusztrálta és a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó gondozásában jelent meg. Azonnal látható, hogy ez egy sorozat második darabja, ugyanolyan tetszetős külsővel, vidám színekkel, tájékozódást segítő térképpel, és még az oldalszám is hasonló, úgyhogy akinek tetszett a Csatangoló, most odateheti mellé ezt is. A szerző maradt a népies hangvételnél, de most sem erőlteti a „műfolklórt”, inkább csak atmoszférateremtésre használja itt-ott a régies csengésű szavakat, szófordulatokat. Nem helytörténeti gyorstalpalót kínál kicsiknek, hanem szórakoztató olvasmányt, amelyben felfelbukkannak a településeken található jellegzetes épületek, földrajzi és természeti adottságok. Falusi élethelyzetek keverednek mesebeli történésekkel, vagy éppen a mai, modern kor képeivel. A legsikerültebb versekben egyszerre mozognak valós és kitalált szereplők: „Hét kis ördög rohan éppen,/bújócskáznak ma Hetényen./ Hímez a lány/ott, ha vénül,/toledó meg/azsúr készül./Hét kis ördög,/ szeleburdi,/hogyha jönnek,/el kell futni./Óbégat a gazda, végem,/ kárt tesznek a/veteményben.” Óvodás korú és már önállóan olvasó gyerekeknek is ajánljuk ezt a könyvet, amely megmozgatja a fantáziát és megjeleníti Dél- Szlovákia magyarlakta településeit. Nincs is annál örömtelibb felfedezés, mint amikor a lurkók ráakadnak a saját falujukra egy verseskönyvben. Akik pedig messzebb laknak, kikereshetnek a mellékelt térképen olyan faluneveket, mint például Zsemlékes, Újlót, Nemespann vagy Kurtakeszi. Azért pont ezeket soroltam fel, mert be kell vallanom, hogy magam sem hallottam róluk soha. Egyébként pluszpont jár a szerzőnek a kötet végén található helységnévmutatóért, amelyben szlovákul is szerepelnek a települések nevei, hogy bármilyen térképen kereshetőek legyenek. És hogy össze lehessen hasonlítani a hangzásukat - hadd élvezze a gyerek, mennyivel szebben csengnekbongnak a magyar megnevezések. Talán valami ősi hagyományt, titokzatos ízt is megérez bennük. A versek ritmusa és rímelése sokféle, a szerző szeret játszani a formákkal, struktúrákkal. Ehhez az alapot gyakran maga a helységnév adja: „Madárfüttyös falu Kálna,/ a szél benne muzsikálna”. Néha a földrajzi név puszta hangzása is megér egy versszakot: „Zsörtölődik a menyecske,/Libádon nincs liba egy se./Nagyot kurjant, szeme lángol,/ kiszaladna a világból.” Feliinger Károly egyébként mármár tudományos érdeklődést tanúsít a régió mese-, monda- és hiedelemvilága iránt, mégis sikerül elkerülnie a tudálékosságot. Ezek a történetek csak jelzésszerűen, utalások szintjén bukkannak fel, ahogy a települések hírességeiről sem kell dicshimnuszokat olvasniuk a kicsiknek. „Révkomárom, / Révkomárom, /lakosait /mind komárom, /ez a legszebb/hely a földön,/hős Klapka György/védte bölcsőm./Révkomárom, Révkomárom, szúnyogcsapat/ árul Áron, /kezében fakardot forgat,/ leszúrja a kerek holdat.” Ilyenkor a gyerek vagy megkérdezi szüleitől, ki volt Klapka György, vagy csak később csillan fel a szeme, amikor tanulnak róla az iskolában. Ugyanez a helyzet például Csokonai Vitéz Mihály múzsájának esetében is, akiről szerintem még a szülők sem nagyon tudják, hogy: „Ekel falu,/nincsen párja,/ itt született/Csokonai szép Lillája.” Vagy itt egy másik informatív gyöngyszem: „Káptalanpusztai lányok/fejkendője rózsás, cifra,/Franz Schuberttel együtt zenél / tücsök úrfi s a pacsirta.” Külön öröm, hogy hazai magyar írók, költők nevei is felbukkannak a kötetben, például N.Tóth Anikó, Barak László, Duba Gyula, Gál Sándor, Turczel Lajos - hogy a kicsik megismerjék a régiójukból származó kortárs szerzőket. A rajzok most is tele vannak lendülettel, humorral, jól passzolnak a szöveg hangulatához. És most is jutott belőlük minden oldalra, ami egy viszonylag vastag kötet esetében komoly teljesítmény. Ráadásul kellően aprólékosak ahhoz, hogy a gyerek sokáig elnézegesse őket, közelebb bújva a verseket felolvasó szülőhöz. Balázsy Géza nem véletlenül kedvenc illusztrátora a hazai magyar kiadóknak, legalábbis annak a néhánynak, amely foglalkozik gyerekkönyvekkel. És a végére egy örömhír, illetve mindjárt kettő. Feliinger Károly már befejezte a harmadik részt is, amely a Lófráló címet viseli, és száz vers szerepel majd benne a Losonci, a Nagykürtösi, a Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járásról. Ha minden jól megy, karácsonyra megjelenik. A sorozat utolsó részét pedig jövőre tervezi a szerző Kassavidékről, a Nagymihályi és a Tőketerebesi járás magyar településeiről. Felsinger Károly: Csatangoló, Lilium Aurum, 2020,144 oldal. RÖVIDEN A neten rendezik a Margó fesztivált Budapest. A járványhelyzet miatt idén online rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált június 3. és 7. között. Az eseményen csaknem 50 programot követhetnek a könyvújdonságok iránt érdeklődők. Új kötetét mutatja be Erdős Virág, Krusovszky Dénes, a friss Aegon Irodalmi Díjas Nádasdy Ádám, Selyem Zsuzsa, Spiró György, Szentesi Éva és Tompa Andrea. A virtuális térben találkozhatunk az idei Libri-díjasokkal és Bereményi Gézával is. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a Fortepan, a Katona József Színház, a Ludwig Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a TRIP Karanténszínház és a Várkert Bazár is rendhagyó, online platformra tervezett előadással, beszélgetéssel vagy tárlatvezetéssel jelentkezik. A fesztivál programjainak pontos időpontját május közepén teszik közzé a szervezők a margofeszt.hu és a Facebook.com/margofeszt oldalakon. (k) 2020. május 11. | www.ujszo.com Meghalt Little Richard, a rock első forradalmára A rocktörténet egyik legnagyobb hatású előadója, Little Richard 87 évesen hunyt el, ügyvédje szerint csontrák következtében. Forradalmasította a zenét, amikor a feketék gospeljét összegyúrta a blues lüktető alapjaival. És nem mellesleg a showman figuráját is ő teremtette meg. Richard Wayne Penniman néven született 1932-ben Georgia államban, 12 gyermekes, szegény családban. Lelkész édesapja 13 éves korában kitagadta a melegnek tartott fiút, aki ezt követően egy fehér családnál talált menedéket. Az általuk vezetett klubban kezdett rendszeresen fellépni. Amikor 19 évesen megnyert egy helyi tehetségkutatót, leszerződtette az RCA lemezkiadó, de dzsesszes bluesdalaival kezdetben nem aratott komolyabb sikereket. Első jelentős dala a féktelen ritmusú, teljesen új hangzású Tutti Frutti volt 1955-ben. Két évvel későbbi Here's Little Richard című bemutatkozó albumának is ez lett a nyitószáma, míg a B oldal egy másik hatalmas slágerrel, a Long Tall Sallyvel indult. A mindössze 27 perces debütálást máig a könnyűzene történetének legfontosabb albumai között tartják számon. „A Here's Little Richard a rock and roll egyik őssejtje, ebből az albumból fejlődött ki a teljes műfaj” - írta róla Michael Lydon, a Rolling Stone magazin alapító szerkesztője. A közönség imádta a különc kinézetű, féktelen énekest, aki gyakran a zongorán állva vagy fekve verte a billentyűket, üvöltötte dalait. Sikereinek csúcsán hirtelen hátat fordított a rock and rollnak, adventista prédikátornak állt és a gospel felé fordult. Amikor 1964-ben visszatért, már más szelek fújtak a rockzenében, nem tudta visszaszerezni egykori népszerűségét. De ekkorra már olyan zenészek nevezték első számú példaképüknek, mint Mick Jagger, James Brown, Bob Dylan, Jimi Hendrix, Paul McCartney vagy Elton John. Utóbbi 1972- ben, már szupersztárként nyilatkozta, hogy akkor pecsételődött meg a sorsa, amikor először látta Little Richardot a tévében. A tizenéves Mick Jaggernek az volt a vágya, hogy az ő zenekarában játsszon, a Beatles pedig több dalát is feldolgozta, még a hamburgi időkben. Egy darabig párhuzamosan adott ki rock and roll- és gospellemezeket, sőt gyereklemezt is csinált, amellyel több gyerekműsorban szerepelt. A hetvenes évek nosztalgiahulláma ismét a csúcsra röpítette, 1986-ban bekerült a rock and roll halhatatlanjai közé, 1993-ban Grammy-életműdíjat kapott. Fellépett Bill Clinton elnöki beiktatásán és az atlantai olimpia záróünnepélyén. Little Richard hozzájárult ahhoz is, hogy az 50-es évek Amerikájában a fehérek elfogadják a feketék zenéjét, illetve értéknek tekintsenek minden fajta másságot. Quk Little Richard (1932-2020) (Képarchívum)