Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-20 / 242. szám

RÉGIÓ TORNYAI BIANKA Nagyszombat megye saját költségvetéséből újítja fel az évtizedek óta kihasználatlanul álló épü­letet, ahol a Galántai Honismereti Múzeum raktára lesz, de egy állandó kiállítás is helyet kap a malom történetéről. hrrc.^M Takács Mihálytól, a Galántai Hon­ismereti Múzeum igazgatójától meg­tudtuk, a malom épületét az utolsó időkben a Jednota használta levéltár­ként, Nagyszombat megye most megvásárolta a szervezettől. Fontos a felújítás „Ilyen szempontból számunkra is megfelelő lenne az épület, hiszen a múzeum is raktárként használná. Az épületet legutóbb az 1970-es évek­ben újították fel, amikor a Jednota használatba vette. Az 1990-es évek végétől kihasználatlanul áll az egy­kori műmalom. A mai követelmé­nyeknek előírásoknak nem felel meg az állapota. A legnagyobb kihívás, ami miatt szükség van a felújításra az, hogy állandó kiállítást szeretnénk be­rendezni az első emeleten az alsószeli gőzmalom történetéről. Sajnos két malomkövön kívül eredeti gépek, berendezések nem maradtak fenn, de az 1920-30-as évekből származó szerkezeteket, például hengerszéket, osztályozó berendezést szeretnénk kiállítani, amelyek hasonló malmok­ban működtek” - vázolta fel az el­képzeléseket Takács Mihály. El­mondta, hogy a honismereti múzeum gyűjteményének tárolására jelenleg épületet bérelnek, ami egyrészt je­lentős anyagi megterhelést jelent, másrészt a gyűjteményt megfelelő körülmények között kell tárolni. Mi­vel bérleményről van szó, sem értel­me, sem lehetőség nem volt arra, hogy javítsanak a tárolás körülmé­nyein, ezért is szeretnék, ha minél ha­marabb átszállíthatnák a gyűjteményt a saját épületükbe. „Reméljük, hogy mindent el tudunk itt helyezni és ma­rad annyi hely, hogy ne kelljen né­hány évtizedig újabb raktárhelyisé­get keresni, hiszen a gyűjtemény egyre növekszik” - tette hozzá a mú­zeumigazgató. A történetéről Az alsószeli malmot a monarchia idején, a 19. század végén részvény­­társaságként alapították főleg alsó- és felsőszeli, valamint környékbeli részvényesek.,,Miután a vízimalmok kapacitása kevésnek bizonyult, di­vatba jöttek a gőzzel hajtott, úgyne­vezett műmalmok. A környéken sok nagyközség volt, de nem volt a kö­zelben olyan malom, amelynek elég kapacitása lett volna az igények ki­elégítésére, így először Felsőszeliben terveztek malmot építeni, de viták alakultak ki az elhelyezésével kap­csolatban, ezért Alsószeliben épült meg a malom. Sok háztartásban ma is lehet találni az akkori részvényekből, és a múzeumban is van belőlük. Egé­szen a második világháború utánig részvénytársaságként működött a malom. A részvényesek nagy részét kitelepítették. A kitelepítési doku­mentumokból tudjuk, hogy jegyzék­be vették a malom részvényeit. Az 1948-ban történt államosítás után el­hanyagolt, a ‘60-as évek végére tel­jesen lepusztult épület lett belőle, ez­után vásárolta meg a Jednota és ala­kította át irattárrá, amely a ‘90-es évekig működött. Azóta üresen áll az épület, illetve egy-egy részét bérbe adták, például asztalosműhely működött ott egy ideig” - foglalta össze a malom történetét Takács Mi­hály. Tavaszra elkészülhet A felújítás részeként a külső tere­ket, az udvart is rendbe teszik, ahol a tervek szerint kulturális rendezvé­nyeket is szerveznek majd. „A kö­zelben van a helyi kultúrház, amely­nek udvarán is aktív közösségi élet folyik, akár a községgel együttmű­ködve is lehet majd közös rendezvé­nyeket szervezni, de például kézmű­vesvásároknak is lehetne teret adni a malom udvarán. A felújítás a megye költségvetéséből valósul meg, az elő­zetes számítások szerint 600 ezer eu­ró lesz. Bízom benne, hogy a koro­navírus miatt nem jön közbe olyan probléma, hogy hónapokat kell majd várni az építőanyagokra, ami mos­tanság sajnos előfordul, annál is in­kább, mert a monarchia korabeli épü­let felújításához speciális szigetelő­­anyagokra is szükség lesz, hiszen a külső arculatát szeretnénk eredeti formájában megtartani. A tetőcserén kívül komoly szerkezeti átalakítás nem lesz, így, ha az időjárás is ked­vező lesz, jövő tavasszal, legkésőbb nyáron elkezdhetjük a múzeumi gyűjtemény költöztetését” - fogal­mazott bizakodva az igazgató. Felújítják az alsószeli műmalmot A felújítás keretében az udvart is rendbe teszik (A galántai múzeum felvétele) Sikeres Duna-projektek SOMOGYI KATALIN A napokban zárult le az össz­európai environmentális pro­jektek versenye, amelyben a Pozsonyi Regionális Termé­szetvédelmi Társulás pályázata sikerrel szerepelt. POZSONY Nem ez az első és bizonyára nem is az utolsó alkalom, hogy a Po­zsonyi Regionális Természetvé­delmi Társulás (BROZ) projektje pozitív elbírálást kapott a nemzet­közi fórumon. A LIFE WILDis­­land felhívására több mint ezer pro­jekt érkezett, közülük kevesebb mint száz lett befutó. Utóbbiak kö­zött van a BROZ pályázata is, amely két csallóközi sziget újraélesztésé­ről szól. Szap és Kolozsnéma köz­ségek melletti Duna szigetekről van szó. Ezt a két szigetet körbeölelő mellékágakat fogják a közeljövő­ben uniós támogatásból kitisztítani és eredeti állapotukba visszaállíta­ni. „A Duna menti szigetek hajda­nában természetes dinamizmussal fejlődtek. Az őket körbefolyó mel­lékágak csordultig voltak a folyó vizével, és éltették, ahogy az ártéri erdőket, úgy a talajvizet is. Ezek az egyedi szigetek még mindig létez­nek a folyó medrében, ám a hajó­­utak változtatása, az árvízvédelmi intézkedések és egyéb módosítá­sok miatt a víz áramlása megválto­zott a szigetek körül. Ezeket a vál­tozásokat szeretnénk megfelelő módon korrigálni a LIFE WILDis­­land program keretében, mert ezek a szigetek nemcsak egyedi biotó­­pok, hanem értékes madárfajok fé­szekrakó és nagyon sok hal ívó he­lyei is” - jelentette ki Tomás Kusík, a BROZ elnöke. Az elmúlt időszakban a Duna menti országok részletesen feltér­képezték a folyó valamennyi szi­getét. Németországtól Romániáig a 912 sziget közül 147 kitűnő, ter­mészetes állapotban van, sőt, 106 szigeten tökéletes ártéri erdőket ta­lálunk. A természetvédők 238 olyan szigetet is beazonosítottak, ame­lyek a folyami áramlás korrekció­jával visszaállíthatóak természetes állapotukba. „A LIFE WTLDisland program projektek százait foglalja magába, amelyek közül vala­mennyi a dunai szigetek megmen­téséről szól, és minden ország, me­lyet a Duna folyama érint, részt vesz benne. A mi projektünk zöldet ka­pott, most a Vízgazdálkodási Ku­tatóvállalat (Vyskumny ústav vod­­ného hospodárstva) a megvalósítá­si tanulmányok kidolgozását fogja elkezdeni. Legkorábban egy éven belül, vagyis 2022 telén kezdőd­hetnek el a munkálatok. A projekt megvalósítására 6 évünk van” - nyilatkozta lapunknak Andrea Froncová, a BROZ szóvivője. Újraélesztik a dunai szigeteket (Somogyi Tibor felvétele) 2021. október 20.1 www.ujszo.com Méltó helyre került az Afrika-kutató mellszobra SZÁZ ILDIKÓ Kittenberger Kálmán jeles Afrika-kutató, zoológus mell­szobrát a nemzetközi hírű vadász és természettudomá­nyi író születésének 140. évfordulóján helyezték ki a zsinagógával szembeni park­ban, a róla elnevezett utcában. HÍZ3 Nagy meglepetés volt, amikor há­rom évvel ezelőtt a Barsi Múzeum­ban, I. Koháry Istvánnak, Hont vár­megye főispánjának plasztikáját leplezték le, és Túri Török Tibor szobrászművész még egy alkotás­sal, Kittenberger Kálmán mellszob­rával ajándékozta meg a lévaiakat. A közelmúltban elhunyt lévai alpol­gármester, Tolnai Csaba akkor vá­rosi és megyei képviselőként, a Lé­vai Városszépítő Társulás elnöke­ként vett részt az átadási ünnepsé­gen. Nagy örömmel fogadta az aján­dékot, engedte, hogy lencsevégre kapjuk a Kapitány-épületre elhelye­zett mellszobornál, és már akkor szorgalmazta annak talapzatra he­lyezését a róla 2001-ben elnevezett közeli kis utcában. A szobor kihe­lyezését Tolnai Csaba már nem ér­hette meg, ám annak ünnepi lelep­lezésével egyfajta emléket is állított a város vezetése a fiatalon elhunyt alpolgármesternek, aki fontos törté­nelmi értékmentő munkát végzett a járási székhelyen. Kittenberger Kálmán, a magyar vadászirodalom klasszikusa, a Nimród vadászlap szerkesztője is volt. Szülővárosában végezte elemi és középiskolai tanul­mányait, és a lévai tanítóképzőben természetrajz tanára, Kriek Jenő ta­nította meg az állatok preparálására. Kittenberger a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség lévai csapatának a névadója. Több mint hatvanezer példányból álló anyaggal gazdagí­totta a Magyar Nemzeti Múze­um állattani gyűjteményeit. Vadá­szatai során nemegyszer került élet­­veszélyes helyzetbe, dulakodott vadállatokkal, de más támadások is érték. 1948-ban a politikai hatalom félreállította, és csak 1956 után re­habilitálták. Az átadási ünnepségen részt vettek a talapzat állításához szükséges összeget jóváhagyó tes­tület tagjai, a lévai cserkészek, a Re­viczky Társulás tagjai, valamint Érd testvérváros és Nagymaros küldött­sége. Nagymarosban hunyt el, ahol utcát neveztek el róla, és emlékházat nyitottak az egykori otthonában. A nagy vadász mellszobra 1971 óta dí­szíti Nagymaros főterét. Kittenber­ger Kálmán több könyvet írt, ilyen a Vadász- és gyüjtőúton Kelet-Af­­rikában, A megváltozott Afrika, Ke­­let-Afrika vadonjaiban, Vadászka­landok Afrikában, vagy az Orosz­lánkaland Afrikában. Kalandor va­dászok - vadászó kalandorok cím­mel elbeszélések, karcolatok, vadá­szélmények, állatportrék jelentek meg tőle és Fekete István Kittenber­ger Kálmán élete címmel írt könyvet a jeles kutatóról. A nagy utazó időn­ként ellátogatott a szülővárosába, és néhány értékes darabbal, egy orosz­lán koponyájával, kagylókból ké­szült, bennszülöttektől kapott nyak­lánccal gazdagította a múzeum gyűjteményét. Az utolsó vadászat című játék- és dokumentumfilmet, amelyben a va­dászként is ismert Bodrogi Gyula színész alakítja Kittenberger Kál­mánt, a közelmúltban megrendezett Vadászati és Természeti Világkiál­lítás alkalmával mutatták be. Kittenberger Kálmán lévai mellszobra (A szerző felvétele)

Next