Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-15 / 11. szám

MAI MELLÉKLETÜNK Állj meg vándor Szent Tekla szobránál Önkormányzati támogatással és a tornóciak adományaiból újították fel 4. oldal Kedvére lustálkodhat végre Molnár Piroska nem vállal fizikailag megterhelő szerepeket 9. oldal A NAP SZÁMA: A TikTok sztárja, Charli DAmelio 17,5 millió dollárt keresett tavaly. Többet, mint a világ egyik legnagyobb olaj­­vállalatának vezetője. IDŐJÁRÁS Reggel helyenként felhős égbolt, napközben fokozatosan felszakadozik a felhőzet, túlnyomó­­részt napos idő várható. A nappali hőmérséklet -1 és 6 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@newsandmedia.sk 0905 384 933 9­­771335 705069 A gyermeki düh mélységei Az annamajori kislány esete kapcsán körbejártuk a gyermeki agresszió témáját NAGY ROLAND Annamajor: Mi vezethet odáig, hogy 16 éves gyermekek egy náluk 5 évvel fiatalabb kis­lányt bántalmaznak? Mennyi­re felelősek a szülők a történ­tekért? Erre kerestük a vá­laszt egy pszichológus és egy jogász segítségével. Az utóbbi hetek egyik legna­gyobb közéleti botránya arról a 11 éves annamajori kislányról szólt, akit az idősebb ismerősei állítólag erőszakosan leitattak, levetkőztet­tek, majd megvertek. Az elkövetők fotókat és a videó­felvételeket is készítettek az inci­densről, amelyeket a közösségi mé­dia felületein tettek közzé. Ezeket a felvételeket felhasználva kezdte meg a rendőrség a nyomozást, de az ügy érzékenysége miatt talán még a megszokottnál is kevesebb informá­ciót közöltek az eljárás részleteiről. A sajtó azonban felkapta a történte­ket, és napokon belül a gyermekbán­talmazás vált a közéleti párbeszéd legfontosabb témájává. Az üggyel kapcsolatban a politikusok is meg­szólaltak, és különféle társadalmi megmozdulások is szerveződtek, az aláírásgyűjtéstől kezdve egészen a tüntetésig, azért, hogy az ehhez ha­sonló esetek többé ne fordulhassa­nak elő. Pedig a gyermekek közötti agresszió és a bántalmazás nem is olyan ritka, csak nem mindig kap ekkora médiafigyelmet. Erre utalt legalábbis a Plus jeden den napilap­nak nyilatkozó tanár, aki saját be­vallása szerint már több mint 20 éve dolgozik az egyik szlovákiai általá­nos iskolában. „Nem egy új keletű jelenségről van szó. Nem hinném, hogy most több ilyen eset van, mint pár évvel ezelőtt, viszont a közös­ségi média egy új szintre juttatta a problémát” - mondta a neve elhall­gatását kérő tanár. Ahhoz, hogy megérthessük, mi vezethet a gyermekek ilyen mértékű agressziójához, felkerestük Kocsis Dominika gyermekpszichológust. A szakértő szerint számos külön­féle tényező válthat ki frusztrációt és dühöt a gyermekekből. Gyakori esetben az elutasító és rideg neve­lési módszerek tehetnek róla, de az is előfordul, hogy egy agresszivi­tástól mentes családból is kerülnek ki személyiségzavarokkal küzdő gyermekek. A pszichológus szerint nem elhanyagolható az sem, hogy a gyermek milyen mintákat lát a kor­társaitól. Az eset büntetőjogi következmé­nyeiről Tomás Strémy, a Comenius Egyetem professzora beszélt lapuk­nak. Részletek a 3. oldalon. Hangárban hangolja ötvenkét harangját Készül az 52 darabból álló ha­rangjáték legnagyobb, mint­egy négyszáz kilogrammos harangja, melyet a napokban öntött ki Slíi Róbert várhos­­­szúréti harangöntő. A fiatal mester lapunknak elmond­ta, élete egyik legnagyobb kihívá­sa a harangjáték elkészítése, melyet hamarosan Svájcban, egy Lausan­ne melletti településen szerelnek be. A megbízás nagyon jó tapasztalat a rozsnyói származású harangöntőnek, hiszen komolyan meg kellett tervez­nie a munkát, és változtatnia is kel­lett az eddigi munkafolyamaton. „A teljes harangjáték össztömege 2,5 tonna. Eddig 1 tonnányit öntöttünk ki. Szerencsére a mostani is nagyon jól sikerült, bár az öntést követő na­pokban sokat izgultam, hiszen mi­után az öntőformát feltöltjük a fo­lyékonyra felhevített ötvözettel, több napot kell várnunk, hogy alaposan kihűljön és megszilárduljon” - ma­gyarázta Slíz Róbert. Bővebben a 4. oldalon. (nr) Négyszáz kilós harangot öntött ki a napokban SZÍz Róbert várhosszúréti harangöntő (Fotó: SÍk Róbert albumából) Síelhetünk, korizhatunk Komáromcsehi/Vágsollyo/ Vezekény. Komáromcsehiben, a Pallag-dombon a községi hóágyúnak köszönhetően jelen­leg is síelhetnek, szánkózhat­nak a látogatók. A kétszáz méter hosszú sífelvonó reggel kilenc­től délután négy óráig szállítja a síelőket. Vezekényen csütörtö­kön nyitották meg azt a jégpá­lyát, mely eddig Nádszegen vár­ta a korcsolyázni vágyókat. Az alapiskola diákjai a tornaórákon koriztak, az önkormányzat kor­csolyákat is vásárolt. A vágsellyei koripályán pedig már 120-an le­hetnek egyszerre. Részletek az 5. és a 6. oldalon. (száz, tt>) Idén még gyorsabban nőnek majd az árak Pozsony. Akik azt gondolták, hogy az áremelések szempontjából a tavalyinál rosszabb már nem le­het, azoknak idén hatalmas csaló­dásban lesz részük. A Statisztikai Hivatal pénteken közzétett legfris­sebb felmérése szerint Szlovákiában tavaly decemberben csaknem 6 szá­zalékkal nőttek az árak az egy év­vel korábbihoz képest, amire 17 éve nem volt példa. Az árak az összes vizsgált termékcsoportban nőttek, az infláció gyorsulásához azonban leginkább az élelmiszerek járultak hozzá. A legnagyobb árugrást, több mint 18 százalékosat, az étolajak esetében mérték, több mint 8 szá­zalékkal drágult azonban a kenyér, 6,5 százalékkal a tej és tejtermékek, 3,3 százalékkal pedig a hús is. Az üzemanyagokért a negyedével na­gyobb összeget kértek az egy évvel korábbinál. „Az idei első negyedév­ben nem hogy nem lassul, hanem épp ellenkezőleg, még a tavalyihoz képest is tovább gyorsul az infláció üteme. Az év első három hónapjá­ban 7 százalék körüli drágulással számolunk” - állítja Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, aki szerint az inflációt a megtakarítása­inkon is megérezzük. Részletek a 2. oldalon. (mi) NAHÁT! Kihalási láncreakció Párizs. A kutatók szerint azok a növények, amelyeknek magvait ál­latok terjesztik, az állatfajok kiha­lása miatt mostanra 60 százalékkal kevesebb eséllyel tartanak lépést a felmelegedéssel. A klímaváltozás megváltoztatja az ökoszisztémá­kat. Az a környezet, amely ma megfelelő egy fafajnak, a követke­ző évtizedekben már barátságtalan lesz vele szemben. A csapadéko­sabb és megfelelőbb hőmérsékletű régiókban megélne a növény, de hogy oda eljusson, még mag korá­ban kell megtennie az utat. Az ös­­­szes növény mintegy fele a magjait állatokkal hordatja szét. (MTI)

Next