Új Szó, 2022. június (75. évfolyam, 126-151. szám)

2022-06-02 / 127. szám

www.ujszo.com PRESSZÓ2022. JUNIUS 2. KIÁLLÍTÁS 35 J ártál már Sisiről szóló ki­állításon, és azt gondolod, neked már nem tudnak újat mondani a császárnéról? Mi mégis megkíséreljük. Új idő­szaki tárlatunk nem egy idehozott tárlat, mi készítettük. A Gödöllői Királyi Kastéllyal közösen arra vál­lalkoztunk, hogy Erzsébet királyné­val, a mai napig rendkívüli népsze­rűséggel bíró Sisivel vigyünk el egy utazásra - írják a gyulai Almásy­­kastélyban rendezett Sisi-kiállítás szervezői. Napra pontosan 165 évvel azt követően, hogy az épületben ven­dégeskedett, május 25-én ismét „megérkezett” a gyulai kastélyba Erzsébet királyné. A napjainkban is különleges kultusszal bíró Sisi fér­jével, Ferenc József császárral együtt érkezett 1857. május 25-én Békés megyébe, s töltötte az estét, majd az éjszakát az akkor Wenckheim tulaj­donában lévő gyulai kastélyban. Az Uton Erzsébet királynéval című kiállítás azt a térben, időben és sze­mélyiségében zajló, végtelennek tűnő utazást igyekszik felidézni, amely az uralkodónő életét jelle­mezte. Interaktív, izgalmas, a hétköznapok apró szokásaira koncentráló eszkö­zök segítik a tárlat megtekintőit, hogy Erzsébetről szóló felszínes és Sisi-kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban Úton Erzsébet királynéval közhelyes tudásukat olyan ismere­tekkel bővítsék, amelyek valóban az önálló imázst építő divatikont, az életét folyamatosan keserítő protokollt kerülő, a sportot és ak­tív életmódot életelemének tekintő nőt láthassák. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy nyilat­kozott, ők rendelkeznek a világon a legnagyobb Sisi-gyűjteménnyel, folyamatosan vásárolnak műtárgya­kat külföldről, kölcsönözni szoktak . Az egyik szobában, meghajolva egy tükör előtt, láthatóvá válik Vastagh György festménye, mintha a királyné köszönne ki a sátorból kiállításokra, de még soha nem hoztak létre a kastélyon kívül más intézménnyel közös tárlatot. Mintegy három hónapja szereztek be egy királyi udvartartási ezüst­készletet, amelyet még soha nem lá­tott „nemcsak a nagyközönség, ha­nem sok múzeumi munkatárs sem” - jegyezte meg. Ebből egy nagyobb tányér és egy cukortartó megtekint­hető a gyulai múzeumban. „Csak a tányér 1,5 kilogrammnyi színezüst, képzelhető, mekkora súlya volt a teljes étkészletnek” - fogalmazott. Hozzátette, most állít­ják ki először egy olyan vaddisznó agyarát, amelyet Ferenc József való­ban Gödöllőn lőtt le. A tárlaton egy működő makett­­vonat villantja fel Erzsébet királyné életének legfőbb állomásait. Egy utazóládát felnyitva megjelennek utazásainak állomásai, egy összesítő meg is mutatja, hogy - légvonalban becsülve az adatokat - Sisi életében 210 ezernél több kilométert tett meg, ami a korban ritkaságnak szá­mított. Egy másik szobában a kiállított tárgyakról érintőképernyős vezér­léssel lehet meghallgatni a hozzájuk tartozó történetet, így például a királyné lovaglóruhájáról kiderül, hogy a fűzőt hozzávarrták a szok­nyához, és hogy Erzsébet három pár kesztyűt vett fel a lovagláshoz. Egy másik ládában a sporthoz való viszonyáról lehet audiokommentárt meghallgatni, miközben 3 dimen­zióssá kiegészített fotók jelennek meg. Az egyik szobában, meghajolva egy tükör előtt, láthatóvá válik Vastagh György festménye, mintha a király­né köszönne ki a sátorból. Ugyan­itt megnézhető és átlapozható az 1867-es koronázásról kiadott em­lékkönyv másolata, „amely még az eredeti kiadvány elkoszolódásainak a nyomait is hűen mutatja” - mu­tatta be a tárlatot Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kom­munikációs vezetője. Érdekességként egy egész alakos Si­­si-sziluettet tükörcsíkokkal egészí­tettek ki, így megtekinthető, kinek mennyivel vastagabb a dereka a ki­rálynééhoz képest. A közeljövőben a látogatók kipróbálhatják, hogyan lehetett egy igazi dámanyeregben lovagolni, és aki egy személyiség­­tesztet elvégez, megtudhatja, hogy az udvartatás tíz magyar szereplője közül ki lehetett volna leginkább, ha abban a korban születik. A kiállításhoz több kísérő rendez­vény is kapcsolódik majd - ilyen lesz például a Nemzeti Lovas Szín­ház június 5-i, ingyenes műsora a Várkertben. (gyulai kastély, MTI) A Aki egy személyiségtesztet elvégez, megtudhatja, hogy az udvarta­tás tíz magyar szereplője közül ki lehetett volna leginkább Egy utazóládát felnyitva meg­jelennek utazá­sainak állomásai, egy összesítő meg is mutatja, hogy - légvonalban becsülve az ada­tokat - Sisi életé­ben 210 ezernél több kilométert tett meg, ami a korban ritkaság­nak számított . Május 25-én nyílt meg a Sisi-kiállítás a gyulai Almasy-kastélyban, ahol a királyné napra pontosan 165 éve töltött el egy éjszakát férjével (Fotók: MTI, gyulai Almásy-kastély/Facebook) 40 éve halt meg Romy Schneider N­egyven éve, 1982. május 29-én halt meg a tragikus sor­sú Romy Schnei­der, aki a romanti­kus Sissi-filmek üdvöskéjéből érett drámai színésznővé. Rosemarie Magdalena Albach- Retty 1938. szeptember 23-án szü­letett Bécsben. Osztrák apja, Wolf Albach-Retty és német anyja, Mag­da Schneider is kedvelt színész volt, utóbbi több filmben Jávor Pál olda­lán is szerepelt. Romy hétéves volt, amikor szülei elváltak, életében ez jelentette az első megrázkódtatást. Ezután anyja nevelte, a feltűnően szép lány 15 évesen Magda Schne­ider egyik filmjében állt kamera elé Romy Albach-Schneider néven. A népszerűséget a Sissi-sorozat (Álta­lában Sisinek nevezik a királynét, a film a Sissi­­ nevet választotta) hozta meg számára, a Habsburg­­mítoszt, Erzsébet királyné életét idéző romantikus filmekben bájos tinédzserként is meggyőző erővel alakította Ferenc József feleségét. A sorozat első darabja, a Sissi - A magyarok királynéja 1955-ben Németországban lekörözte még az Elfo­jta a szelet is. Romyt a né­met filmes Bambi-díjra jelölték, s a német nyelvterület legkedvel­tebb színésznőjeként ünnepelték, a sajtóban ezt írták róla: „a legjobb, amit Ausztria a valcer óta adott a világnak”. (Érdekesség, hogy tavaly a vártnál hússzor drágábban, 106 550 euróért kelt el a filmtrilógiá­ban használt 120 éves hintó.) A szerep azonban foglyul ejtette, ezért a negyedik részben már nem volt hajlandó magára venni „Sisi gyémántokkal ékesített kényszer­zubbonyát”. Megszűnt Sisiként létezni. Maga mögött hagyta hazáját, és Párizsban kezdett új életet, ahol még nem ismerték Egyik első fel­adata 1958-ban a Lányok egyenru­hában című dráma lett, amelyben Radványi Géza instruálta. Ugyan­ebben az évben a pályakezdő Alain Delonnal a Christine című film­ben szerepelt együtt, a két fiatal a forgatáson egymásba szeretett: ők lettek az európai mozi álompárja. Romy magánélete rendeződött, a szakma elfogadta, komoly színpadi szerepeket kapott. A hatvanas évek elején Orson Welles instruálta A Per című Kaf­­ka-adaptációban Anthony Perkins partnereként, játszott a Boccaccio 70 című romantikus vígjátékban és a Mi újság cicamica? című komé­diában. Viharos kapcsolata Delon­nal 1963-ban ért véget: a jóképű férfi szerette, de csalta, megalázta és megsértette, s végül levélben szakí­tott vele. Ők ketten csak 1968-ban dolgoztak ismét együtt, Az úszó­medence című, krimibe forduló lélektani drámában érezhetően vibrált köztük a levegő. Romy Schneider a hatvanas évek végére drámai színésznővé érett, eljutott a giccstől a művészetig. Manírjait levetkőzve érzelmileg bonyolult karaktereket formált meg sebezhető és érzékeny, de ke­mény, határozott és modern nőket is hitelesen alakított. Nagy siker­rel szerepelt a Ludwig című olasz filmben (Visconti kedvéért ismét Erzsébet királynét alakította), a né­met múltat kritikusan feldolgozó A vonat és a Csoportkép hölggyel című alkotásokban. A közönség szerette, a kritika di­csérte, 1976-ban elsőként kapta meg a legjobb francia színésznő­nek járó, újonnan alapított César­­díjat. A szeretet a legfontosabb című filmjéért. A kitüntetést há­rom évvel később ismét elnyerte az Egyszerű eset című alkotásért, majd 2008-ban, halála után élet­művéért tiszteletbeli César-díjjal tüntették ki. Magánemberként azonban boldogtalan maradt; nem találta az igazit, talán mert min­denkiben az „élete férfijának” tar­tott Delont kereste. Első, gyorsan tönkrement házasságából fia szü­letett, másodszorra 1975-ben nála 15 évvel fiatalabb személyi titkárát, Daniel Biasinit választotta, ő lett Sarah lányának apja. Az egyébként is zaklatott színésznőt megviselték magánéleti kudarcai, egészsége megromlott, 1981-ben egyik vesé­jét el kellett távolítani. Amikor egy balesetben elvesztette 14 éves fiát, aki egy vaskerítésen átmászva meg­csúszott, és a kerítés kiálló csúcsa felnyársalta. Romy láncdohányos lett, a testi és lelki gyötrelmek elől az alkoholhoz és a gyógyszerekhez menekült. 1981-ben újra kamera elé állt (utolsó filmjét A sanssouci járókelő címmel forgatta), de az állandósult lelki és fizikai kime­rültségtől nem tudott szabadulni. Alig 43 évesen, 1982. május 29-én találták holtan párizsi lakásában. Halálát szívelégtelenség okozta, a korabeli francia sajtó szerint nem tudta feldolgozni imádott fia ha­lálát, és megszakadt a szíve. Élete nagy szerelme, Alain Delon a Paris Match oldalain hosszú szerelmes levélben búcsúzott tőle. A Sisi­­szereptől halálában sem menekül­hetett. Németországban a tévék a romantikus Habsburg-filmeket vetítették emlékére. Hamvait fia mellé, a Párizshoz közeli Boissy-sans-Avoir temető­jében helyezték örök nyugalomra. (MTI, ig) A Sisi-szereptől halálában sem menekülhetett (Fotók: Wikipedia, TASR/AP) Gyönyörű, sikeres színésznő volt, de magánemberként azonban boldogtalan maradt

Next