Új Szó, 2022. július (75. évfolyam, 152-176. szám)
2022-07-08 / 157. szám
www.ujszo.coml 2022. július 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR7 Fabatkát sem érő forint A befektetők az elsők között menekülnek a magyar fizetőeszköztől A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak - mondta Orbán Viktor 2004 őszén, akkor éppen ellenzéki politikusként. Nos, ehhez képest a Fidesz-kormányok 12 éve alatt a magyar fizetőeszköz több mint 100 forintot veszített értékéből az euróhoz képest. Az év eleji 350 körüli árfolyam júniusban már tartósan átlépte a 400-as szintet, e héten pedig szabadesésbe kezdett, elérve a 417 forint/euró árfolyamot. Az Orbán-kormány az oroszok ukrajnai agressziójával magyarázza a helyzetet. Vagy ahogyan a pénzügyminisztérium próbálta szerdán megmagyarázni a megmagyarázhatatlant: „A háború és a brüsszeli szankciók gazdasági válságot, háborús inflációt, áremelkedést és bizonytalanságot hoznak Európában. A háborús inflációnak csak a béke tud véget vetni.” Egy kis brüsszelezés mindig jól jöhet, ütősen mutat az óriásplakátokon - csak éppen az üzenete hazug. A háború új érv, akár hihetőnek is tűnhet, de azért tegyük fel a kérdést: idén globális szinten miért éppen a forint gyengült a leginkább az amerikai dollárhoz viszonyítva? Másutt nem érezhető a háború szele? Csak egyetlen ellenpélda: az ukrán hrivnyához viszonyítva is romlott a forint pozíciója, márpedig Ukrajnában tényleg fegyverek dörögnek, és nem üres frázisok pufognak, mint déli szomszédunkban. A forint nem csupán az euróval, hanem gyakorlatilag minden valutával szemben történelmi mélyponton áll, és ezen az áldatlan helyzeten a Magyar Nemzeti Bank tegnapi kétségbeesett kamatemelése csak átmenetileg javított. Való igaz, a nemzetközi piacokon érződő bizonytalanság, a recesszió előszele, az energiaválság mindmind táplálja a befektetők pesszimizmusát. Ilyen helyzetben pedig a legstabilabb eszközök felé fordulnak a piaci szereplők. A dollár éppen ezért nemcsak a forinttal, hanem az euróval szemben is erősödik. A befektetők módfelett ingatagnak, kockázatosnak látják a magyar gazdaság helyzetét, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányának alakulását, az állami tartalékok csökkenését, az államadósság finanszírozásának horrorisztikus drágulását, ezért az elsők között menekülnek a magyar fizetőeszköztől. Az elértéktelenedés nem pillanatnyi és nem ideiglenes hatások következménye, hanem egy sok éve tartó, kezdetben tudatos folyamat végeredménye. A 2010-es hatalomváltás után a világgazdasági válság okozta traumából úgy próbáltak kievickélni, hogy sokáig méla közönnyel szemlélték a forint fokozatos gyengülését, mondván, az javítja a versenyképességet, hiszen olcsóbbá teszi a kivitelt. Viszont e megoldás függőséget okoz és diszkréten gerjeszti az inflációt. Ugorjunk egy nagyot az időben! A kisebb országok fizetőeszközét tényleg gyengítő, az oroszok által indított háború mellett a forint agóniájának nyomósabb oka, hogy az Orbán-kormány továbbra sem állapodott meg az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap és az új operatív programok forrásairól. Kulcskérdés, sikerül-e megállapodnia Budapestnek Brüsszellel az uniós pénzek folyósításáról, ugyanis az Orbán-kabinet konfliktusos külpolitikája eredményeként elzáródtak a brüsszeli pénzcsapok, így évi 4-5 milliárd eurónyi tőkebeáramlás marad el, amely korábban támasztékot adott a forintnak. Emellett az ágazatokat letaroló, frissen kivetett extraprofitadók szintén megijesztették a befektetőket, amire azért volt szükség, mert az áprilisi választás előtt vagy 1800 milliárd forintot terítettek szét a választópolgárok között. A hullámvasútra ült forint lehetetlenné teszi a tervezést, márpedig a gazdaság a kiszámíthatóságot keresi és szereti. Végezetül az ijesztő inflációt látva, a csirke far-háttól a benzinig számos termékre ársapkát húztak, ami úgyszintén piactorzító hatású, jogsértő, emellett hosszabb távon ellátási zavarokat okoz. Mindezen tényezők együtthatójaként a forint mint nehéz kő, zuhan, s ezen nem segít se Brüsszel ostorozása, se Soros György szidása, se Kövér László elmeorvosért kiáltó újabb kirohanása. Sulíkék távoznának? Nem gond, akkor egyszerre leszek gazdasági, oktatási és igazságügyi miniszter is. (Kotrha). „Megbonthatatlan párturalom” Kim Dzsong Un észak-koreai vezető konferenciát hívott össze a kormányzó Munkáspárt „megbonthatatlan" hatalmának megerősítésére - jelentette az észak-koreai állami média csütörtökön. A tanácskozás központjában a Munkáspárton belül működő, úgynevezett Pártélet Irányelvei (PLG) nevű ernyőszervezet állt; ez azoknak a kivételes hatalommal rendelkező szervezeteknek a gyűjtőneve, amelyek feladata a társadalom, elsősorban a tisztségviselők rendszabályozása és hűségének figyelése. A konferenciához fűzött megjegyzéseiben Kim Dzsong Un a pártszervezeteket és a Munkáspárt Központi Bizottságát szorosan „összekötő évnek” nevezte a PSG-t. A Központi Bizottság a Munkáspárt egyik fő szervezete, amely új szabályozások és megoldások kivitelezéséért felelős. Az Észak-koreai Emberi Jogok Bizottsága (HRNK) nevű, washingtoni székhelyű szervezet 2019-es jelentése a Pártélet Irányelveit a Koreai Munkáspárt legbefolyásosabb részének nevezte. Mint arról beszámolt, a PSG alá tartozó intézmények az egyéni viselkedési szokásokat és mintákat vizsgálják, különösen azokat, amelyek „károsak lehetnek a felsőbb vezetésre nézve”. Eszközei közé tartoznak a rendszeres önkritikai összejövetelek, ahol a részvevőknek vallomást kell tenniük cselekedeteikről, de ezek a szervezetek felelnek a Munkáspárt tagjainak toborzásáért is. (MTI) a célkeresztben SZILVÁSSY JÓZSEF w^ már pszichiátria! - fakadt ki szerda délután Boris Kolm 1 f—m lár, miután Richard Sulik ismertette pártja, a Szabad I 1úság és Szolidaritás Eduard Hegernek címzett ultimátuma A mát. A pozsonyi házelnök indulatos kijelentése nyilván arra a furcsa tényre is vonatkozott, hogy a liberálisok országos tanácsa még össze sem ült, de a kormányfő az OEaNO elnöksége nevében máris leszögezte, hogy Igor Matovic pénzügyminisztert semmiképpen sem menesztik. Aztán szinte már könyörgött koalíciós partnerének, hogy ne hagyja ott eddigi politikai szövetségeseit. Ennek a kérlelésnek sem volt foganatja, mert az SaS testülete nyilatkozatában meglebegtette távozásuk lehetőségét. Elhatározásuk nyomatékosításáért aznap felmondták a jelenlegi koalíciós szerződést. Helyette augusztus végéig újat várnak el a miniszterelnöktől. Méghozzá olyat, amelyből a miniszteri posztok elosztásából kimarad a jelenlegi pénzügyminiszter, aki szerintük a koalíciós válság okozója. Ha ezek a feltételeik a megadott időpontig nem teljesülnek, akkor az SaS négy minisztere lemond, vagyis Sulíkék távoznak a kormányból. Még mindig akadnak olyan szakértők, akik úgy vélik, hogy a roskadozó négypárti tákolmány még most sem omlik össze, mert a koalíciós pártok foggal-körömmel még legalább másfél évig ragaszkodnak a hatalmukhoz. Eltökéltségük végül idáig minden viszálykodáson felülkerekedett. Most azonban sokkal bonyolultabb a helyzet. Richard Sulik azt még valahogy eltűrte, hogy vetélytársa idiótának, Gyimesi György pedig lustának meg dilettánsnak bélyegezte meg őt. Akkor csordult ki a keserű pohár, amikor Igor Matovic megrágalmazta őt, hogy a Republika újfasisztáival és az ellenzékiekkel összefogva akarta megfúrni a számos bírálatot kiváltó, úgynevezett inflációellenes csomagját. Miközben éppen ő szűrte össze a levet Kotlebáékkal az államfői vétó megtörése érdekében, ami ezzel az elvtelen lépéssel egyelőre sikerült is neki. Ugyanis az Alkotmánybíróság elkaszálhatja a jogszabálynak azokat a rendelkezéseit, amelyek januártól lennének hatályosak, tehát ebben az esetben indokolatlannak tűnik a gyorsított parlamenti eljárás. Szerdai döntésüket követően a liberálisok arculatvesztés nélkül aligha változtathatnak elhatározásukon. Feltételeiknek viszont a kormányfő nyilván nem tud vagy nem is akar eleget tenni. Ő egyébként tétlenségével, Matovic politikai ámokfutását elnéző magatartásával nagymértékben felelős a ma már egyre súlyosbodó koalíciós válságért. Szlovákiában bármi, s annak az ellenkezője is elképzelhető. Az is, hogy a pénzügyminiszterrel együtt a gazdasági tárca jelenlegi vezetője is távozik a kabinetből, habár Sulik erre az utóbbi megoldásra tegnapelőtti sajtótájékoztatóján nem sok hajlandóságot mutatott. Ráadásul mindketten pártelnökök maradnak, vagyis folytatódhatna a személyeskedő, a társadalmi légkört tovább mérgező adok-kapok, főleg a koalíciós tanácsban, amelynek a működését a miniszterelnök amatőr módon igyekszik megváltoztatni. Arra nyilván nem lesz kellő kurázsija, hogy menessze pénzügyminiszterét, vagy meggyőzze őt, hogy önszántából távozzék a kabinetből. Teljesen nem kizárt, hogy a tárcavezető ezt megteszi, és politikai mártírnak kiáltja ki magát, már a következő választásra gondolva. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, mely szerint az SaS távozásával kisebbségi kormány alakul, a függetlenek, netán az újfasiszták csendes támogatásával, amit Boris Kollár már most elvetett. Ő az előrehozott választásban látja a kiutat, ha a két kakaskodó politikus nem tér jobb belátásra. Máris riszálja magát Pellegrini és pártja előtt. Állítólag Sulik is kacsintgat feléjük. Bárhogy alakul is a belpolitikai helyzet, a nyári koalíciós iszapbirkózás alighanem folytatódik. Ami egyúttal azt is jelentheti, hogy az illetékesek még kevesebbet törődnek mind több polgár egyre aggasztóbb megélhetési gondjaival. FIGYELŐ Isten éltesse Gyurcsányt „Isten éltesse Gyurcsány Ferencet erőben, jó egészségben, hosszú-hosszú ciklusokon át, az ellenzék vezéreként.” Ezt kívánja Kövér László, a Parlament elnöke, ha ezen múlik a Fidesz sikere. A Mandinernek adott nagyinterjúban Kövér hosszan beszél pápai gyerekkoráról. Elárulja, mi minden akart lenni: rajzfilmrajzoló, hajómérnök, néprajzkutató. Tanár nem. Végül azt tanácsolták neki, jelentkezzen jogra, még akármi is lehet. Akármi is lettem... Már Pápán is hallott Gyurcsány Ferencről, tudta, létezik egy ilyen nevű gyerek, a szomszéd kislány osztálytársa volt, de őt nem érdekelte. A rendszerváltó időkről, a Fidesz alapításáról, a Kádár-rendszerről is hosszan beszél. Szerinte akkor mindenkiből prolit akartak csinálni, ami nem szociális státusz, hanem mentális állapot. (...) A világ látszólag óriásit változott, de akik totális hatalomra törnek, azoknak ma is a tulajdon nélküli, önértékelési képességétől és önbecsülésétől megfosztott, kulturálisan lefelé nivellált tömeg az eszményük. Az ősfideszes idők után előkerül Soros György, akiről ma is úgy véli, az ördög egyik küldötte, szerinte ami ma a világban „progressziónak” becézi magát, nem ideológiai mozgalom vagy politikai oldal. Ezek sátánisták. Minden, ami a világban gonosz volt, történelmi koronként újabb és újabb formát öltve visszatér: most általuk. Az újabb kétharmados győzelemről és arról, hogy többek szerint a Fidesz addig nyer, míg a DK elnöke nem vonul vissza. Kövér azt mondja, Isten éltesse Gyurcsány Ferencet erőben, jó egészségben, hosszú-hosszú ciklusokon át, az ellenzék vezéreként. (24.hu)