Új Világ, 1973. január-december (2. évfolyam, 19-21, 4-52. szám)
1973-06-08 / 23. szám
_ 1973. június 8. UJ WILAG Látványos üstökös lesz az idei karácsonyi égbolton Mondanak-e nekünk valamit ezek az égi vándorok? A betlehemi csillagot a primitív ábrázolás mindig üstökösnek mutatta, vagyis többágú, sziporkázó magnak, amely hosszú csóvát húzott maga után. Vajon honnan eredt az ábrázolásnak ez a módja, amikor a tudományos kutatás szerint a Jézus születése idejében az égen szokatlan fénnyel ragyogó csillag egy szupernóva volt, vagyis a felrobbanás állapotában lévő távoli nap, ami kevéssel utóbb el is tűnt az égboltról? Nos, a csillagászok közlése szerint 1973 karácsonya ezt a naív ábrázolást valósítja meg, bizonyítva ezzel, hogy ma is minden lehetséges, ebből következően a múltban sem volt semmi lehetetlen. Alig hat hónap múlva a földi égbolton feltűnik majd egy csodálatos fényességű üstökös, amely teljes pompájában éppen karácsonyeste fog ragyogni. Csóvája mintegy harminc foknyi területen húzódik végig, köznyelven és sokkal érthetőbben. Az égboltnak mintegy egyhatoda lesz a hosszúsága. Ez valóban nem lesz mindennapi látvány. Nem minden nemzedéknek adatik meg, hogy üstököst lásson, az ilyen kivételes intenzitású tünemény meg egészen ritka. Tudósok becslése szerint fényessége mintegy ötvenszer lesz erősebb a Halley üstökösénél, amely az első világháború előtt került földközelbe. Vagyis ez az új jövevény, amit máris “az évszázad üstökösének” neveznek, igazi karácsonyi ajándék lesz. Vagy figyelmeztetés? Babonás félelem Az ember az üstökös megjelenését mindig babonás hittel övezte. Talán azért, mert olyan ritka vendég volt, mert olyan keveset tudott róla. Fanatikusan hittek abban, hogy az üstökös sohasem véletlenül jött. A Felsőbb Hatalom küldötteként jelentkezett mindig és puszta megjelenése üzenet volt. Néha valamelyik király vagy a pápa hirtelen halálát jelezte. Feltűnése sok esetben pestisjárványok vagy háború közeli kitöréséről tudósított. Az üstökös látogatását az emberiség a babonás múltban mindig félelmetesnek, nyomasztónak, nyugtalanítónak minősítette és sohasem tudott felszabadult lélekkel csodálkozni a ritka égi tüneményben. Az 1970-ben jelzett Bennet-üstökös az arabok körében keltett babonás félelmet, mert az a hit terjedt el, hogy a Mindenható küldte, azért, hogy segítsen Izraelnek. A legutolsó “nagy” üstökös, a Halley, már viszonylag modern korban, mindössze 63 évvel ezelőtt tisztelt meg minket látogatásával s az idősek még emlékeznek is rá. A hisztéria-hullámban, amely akkor végigsöpört a földön, az volt a legijesztőbb feltevés, hogy összeütközik a földdel, ami egyben a világ végét is jelentené. Más feltevés szerint pusztító járvány jön és világraszóló háború. Ez az utóbbi előbb valósult meg, mintegy négy évvel később, olyan nagyarányú fegyveres öszszecsapás formájában, amit azóta “első világháborúnak” nevez a történelem. Az első jóslat csupán később, 1918- ban vált valóra, a spanyolnátha alakjában, amely az egész földkerekségen huszonegy millió embert ölt meg. Amikor 1910-ben a Halley-üstökös közeledett a föld felé, élelmes amerikai üzletemberek úgynevezett “üstökös tablettákat” kezdtek árulni, amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy megvédjenek az égbolt rémületet keltő vándorának pusztító, ördögi hatásától. Arról nem szól a krónika, hogy a tabletta elfogyasztói megmenekültek-e a világháború srapnelljeitől és a spanyolnátha vírusaitól. Mi köze volt mindehhez az ártatlan üstökösnek? De vajon van-e, aki a mai korban egy üstökös “ártatlanságáért” felelősséget mer vállalni ? Hiszen éppen a mi korunk az is, amikor “minden lehetséges”. Régi babonák szétfoszlása és új hiedelmek alakot öltése. Mai évkönyvben, a Thongban, már 837-ben hűvös tárgyilagossággal leírták a ma is helytálló tudományos megállapítást, hogy az üstökös csóvája mindig a naptól távoli oldalra fordul. Mi az üstökös? A tudomány ma az átlagüstökös három részét nevezi meg: a ködszerű fej, az “üstök”, ennek magja (nucleus) és a csóva. A fej alakja általában kerek, de néha ovális is lehet. A középpontja a legfényesebb és a széle felé halványodik. Átmérője a néhány ezer kilométertől néhány százezer kilométerig terjedhet. A csóva általában por részecskéket és gázt tartalmaz. Az úgynevezett látványos üstökösök farka nagyobbrészben porból áll és szélesebb. A gázcsóvák keskenyebbek és kevésbé fényesek. Az általános hiedelemmel ellentétben a földi égbolton időnként feltűnő üstökösök nem távoli jövevények, hanem a mi naprendszerünkbe tartoznak. Pályájuk néha igen hosszú, ellipszis alakú és messze kinyúlik a világűrbe, esetleg félútig a legközelebbi naprendszerek központja irányában. Ez az oka, hogy két megjelenésük között sokszor igen hosszú idő telik el. A Halley-üstököst legutoljára 1910-ben láttuk. Pályáját 76 év alatt teszi meg, tehát legközelebb 1986- ban várható. Természetesen vannak kispályájú üstökösök is. Az Encke-üstökös, amely olyan apró, hogy csak távcsővel figyelhető meg, minden három és egyharmad évben tér vissza. A Honda-Mrkos-Pajdusakova (felfedezőiről elnevezve) öt évenként jelentkezik. Az az üstökös, amit 1965-ben a japán Ikeya-Seki írt le először, csupán 880 esztendő múlva jön megint viszonylagos földközelbe. Az 1956-ban felfedezett Arend- Roland-üstökös pályáját hozzávetőlegesen tízezer év alatt futja meg. Az üstökös — ha a csillagtudós oldaláról figyeljük — távolról sem ritka tünemény. Hat esztendő alatt, 1964 és 1969 között, huszonnyolc új üstököst fedeztek fel és harmincegy régi üstökös visszatérését figyelték meg. Ezalatt az idő alatt a földkerekség távoli pontjain működő obszervatóriumokban mintegy száz üstököst tartottak állandó megfigyelés alatt, gazdag 1973-as esztendőben a kereszténység alapítója születésének évfordulójára. Bizonyára lesznek, akik ebből az alkalomból figyelmeztetni fognak az írásra: “jelek lesznek az Égen és a Földön”. Az ilyen figyelmeztetés semmiesetre sem káros. Természetesen arra is fel kell készülni, hogy akadnak, akik a babonás félelmet fogják terjeszteni. Talán tablettákat is árulnak megint, de előfordulhat, hogy korszerű “sugárzásvédőkkel” bolondítják majd a hiszékenyeket. Ezúttal egy biztos: az új üstökös nem fenyegeti összeütközéssel a földet. Az elektronikus agyak, a komputerek mai korában pályáját abszolút pontossággal régen meghatározták és ezek szerint mind feje, mind csóvája sok millió mérfölddel elkerüli a földet. A látványt csupán a szemünk közvetíti és az igazi élményt az a reakció kelti, ami hitünk és tudásunk mértékének megfelelően szellemi bensőnkben végbemegy. A világmindenségről még keveset tudunk, úgyszintén az összefüggésekről jelenségek és események között. Egy azonban biztos: az emberiség éppen úgy tovább halad a Felsőbb Hatalom által kijelölt útján, mint látogatóink és figyelmeztetőink, az üstökösök, amelyek arra mindenesetre jók, hogy egy pillanatra megálljunk és magunkba forduljunk. SZEGEDI LÁSZLÓ Régi megfigyelések Arisztotelész korában az üstököst nem tartották égitestnek, csupán légköri tüneménynek. Tycho Brahe, a neves dán csillagász, aki ugyan nem fogadta el a kopernikuszi elvet, de a tudományt ugyanakkor számos fontos megfigyeléssel gazdagította, megállapította, hogy az 1577-ben feltűnt üstökös “messze a hold mögül” jött, tehát igenis égitest és létének, útjának tanulmányozása a csillagászati tudomány tárgykörébe vág. A modern csillagászati tudomány a múlt vizsgálatánál inkább a kínai feljegyzésekre tud támaszkodni, mint az európaiakra, mert ezek tele voltak babonás képzelődéssel, még olyan esetben is, amikor az észleléseket egyébként nagytudású ember tette. Jellemző egy francia orvos, André Paré feljegyzése, amely ezeket a tudománytalan, hisztérikus képzelődésre valló megfigyeléseket tartalmazta: “Ez az üstökös olyan szörnyű volt, olyan félelmetes, hogy sokan a puszta látásától meghaltak vagy megbetegedtek ... A vér színét bocsátotta ki magából és hoszszú sugarainak mindkét oldalán fejszéket, késeket, véres kardokat lehetett látni, köztük égnek álló hajú, szakállas, förtelmes emberi fejeket . . .” Ezzel szemben a híres kí Az idei káprázatos tünemény lesz Mindebből látható, hogy tulajdonképpen csak a látványos, nagy üstökös megjelenése ritka. Az 1973-as mindenesetre ezek közé tartozik. Ez év márciusában Lubos Kohoutek cseh csillagász a hamburgi obszervatórium 31 hüvelykes Schmidt-teleszkópjával figyelte az égboltot, amikor valahol a Jupiter közelében felfedezett egy halvány pontot, aminek nem kellett volna ott lennie. A további megfigyelések megerősítették az első feltevést, hogy Kohoutek új üstököst talált, amely közeledik felénk és a nap felé. Ez az égi vándor akkor még 480 millió mérföldre volt a naptól. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a Halley-üstököst annak idején csak akkor fedezték fel, amikor már 170 millió mérföldre volt a naptól. Az átlag-üstökös fejének legfényesebb középpontja, a mag, általában egy mérföld átmérőjű. A Kohoutek-üstökös nucleusa eléri a 15 mérföldes méretet. A tudósoknak minden okuk megvan tehát azt feltételezni, hogy amikor legközelebb lesz a földhöz, fényességben, nagyságban messze felül fog múlni minden, tudományosan leírt üstököst. Amikor az üstökös a pályája középpontjában lévő naphoz közeledik, fényereje sokszorosan megnövekedik. Tehát nem csak a távolság csökkenésével mutatkozik a természetes növekedés, hanem a fény intenzitása is megsokszorozódik. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az üstökös csóvája azért világít, mert a magból a csóvába sodort gázok a napból érkező és elektromosan töltött részecskék hatására izzani kezdenek, hasonlóan a fénycsőben a villamos áram hatására izzani kezdő neon - gázhoz. Ahogy az üstökös közeledik a naphoz, úgy sűrűsödik ez az elektron-zápor és szükségszerűen növekedik a fényerő. Ez az oka, hogy amikor ez a gigantikus méretű Kohoutek-üstökös legközelebb kerül a naphoz, tehát pontosan ez év karácsonyakor, fénye úgy megnövekszik, hogy Brian Marsoen, a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium tudósa szerint nappal is látható lesz az égbolton. A tünemény még látványosabb lesz a januári estéken, amikor újból távolodni kezd. Félni nem kell, de kicsit megijedni hasznos A csillagászok szerint a legkülönlegesebb élményben Dél-Amerikának lesz része. Pontosan egy nappal karácsony előtt napfogyatkozás lesz, ami a látvány teljességében Latin-Amerikában mutatkozik meg. Leírhatatlanul szépnek és egyben egyedülállónak ígérkezik, amikor a nap elsötétül, csupán a lobogó korona marad az eltakaró hold körül, közvetlenül közelben az üstökös gigantikus csóvája és egyidejűleg a Jupiter és Vénusz bolygóknak ugyancsak szokatlanul erős fénye. A természet, az égbolt így emlékeztet majd ebben a szokatlan, természeti és társadalmi jelenségekben oly .............-©. NAGYSIKERŰ OPERAEST Június elsején, pénteken este Domokos Nándor zeneigazgató és karnagy a Melrose Avenue-n lévő Hope Lutheran Templomban nagy sikerrel vezényelte a nemzetközi opera együttesével előadott Puccini-operát, a “Bohémélet”-et. Domokos Nándor minden szereplése városunk zenei évadjának kiemelkedő eseménye, a magyar tehetégnek és kitartó munkának győzelme. A szépszámú közönség hosszantartó tapsokkal jutalmazta a művészeket. M. N. TUDJA ÖN AZT, HOGY .. . . . Magyarországon, a jósvafői barlangban földalatti kórház nyílt légzőszervi betegek részére. A magas páratartalmú, pormentes levegőjű barlangban egyelőre 60 beteg részére van hely. A LONDONI ÚJSÁGOKAT élénken foglalkoztatja a rendőrség erőteljes lépése, amelynek következtében a slágervilág kilenc legismertebb alakját letartóztatták. Kiderült ugyanis, hogy az ottani zenei körökben valóságos “slágergyár” működött és nem az számított, hogy a zenemű milyen jó, hanem az, hogy a szerző mennyit juttatott pénzben és csinos görlökben a konferansziéknak és a disc-jockey-knak. A letartóztatottak között van Dorothy Squires pop-énekesnő és a BBC egyik producere is.