Új Világ, 1973. január-december (2. évfolyam, 19-21, 4-52. szám)

1973-06-08 / 23. szám

_ 1973. június 8. UJ WILAG­ Látványos üstökös lesz az idei karácsonyi égbolton Mondanak-e nekünk valamit ezek az égi vándorok? A betlehemi csillagot a primitív ábrázolás mindig üstökösnek mutatta, vagyis többágú, sziporkázó mag­nak, amely hosszú csóvát húzott maga után. Vajon honnan eredt az ábrázolás­nak ez a módja, amikor a tu­dományos kutatás szerint a Jézus születése idejében az égen szokatlan fénnyel ra­gyogó csillag egy szuper­nóva volt, vagyis a felrobba­nás állapotában lévő távoli nap, ami kevéssel utóbb el is tűnt az égboltról? Nos, a csillagászok közlése szerint 1973 karácsonya ezt a naív ábrázolást valósítja meg, bizonyítva ezzel, hogy ma is minden lehetséges, eb­ből következően­ a múltban sem volt semmi lehetetlen. Alig hat hónap múlva a föl­di égbolton feltűnik majd egy csodálatos fényességű üstökös, amely teljes pompá­jában éppen karácsonyeste fog ragyogni. Csóvája mint­egy harminc foknyi terüle­ten húzódik végig, köznyel­ven és sokkal érthetőbben. Az égboltnak mintegy egy­­hatoda lesz a hosszúsága. Ez valóban nem lesz min­dennapi látvány. Nem min­den nemzedéknek adatik meg, hogy üstököst lásson, az ilyen kivételes intenzitású tünemény meg egészen rit­ka. Tudósok becslése sze­rint fényessége mintegy öt­­venszer lesz erősebb a Hal­­ley üstökösénél, amely az el­ső világháború előtt került földközelbe. Vagyis ez az új jövevény, amit máris “az év­század üstökösének” nevez­nek, igazi karácsonyi aján­dék lesz. Vagy figyelmezte­tés? Babonás félelem Az ember az üstökös meg­jelenését mindig babonás hittel övezte. Talán azért, mert olyan ritka vendég volt, mert olyan keveset tu­dott róla. Fanatikusan hittek ab­ban, hogy az üstökös soha­sem véletlenül jött. A Fel­sőbb Hatalom küldötteként jelentkezett mindig és pusz­ta megjelenése üzenet volt. Néha valamelyik király vagy a pápa hirtelen halálát jelez­te. Feltűnése sok esetben pestisjárványok vagy hábo­rú közeli kitöréséről tudósí­tott. Az üstökös látogatását az emberiség a babonás múltban mindig félelmetes­nek, nyomasztónak, nyugta­lanítónak minősítette és so­hasem tudott felszabadult lélekkel csodálkozni a ritka égi tüneményben. Az 1970-ben jelzett Ben­­net-üstökös az arabok köré­ben keltett babonás félelmet, mert az a hit terjedt el, hogy a Mindenható küldte, azért, hogy segítsen Izraelnek. A legutolsó “nagy” üstö­kös, a Halley, már viszony­lag modern korban, mind­össze 63 évvel ezelőtt tisztelt meg minket látogatásával s az idősek még emlékeznek is rá. A hisztéria-hullámban, amely akkor végigsöpört a földön, az volt a legijesztőbb feltevés, hogy összeütközik a földdel, ami egyben a világ végét is jelentené. Más feltevés szerint pusz­tító járvány jön és világra­szóló háború. Ez az utóbbi előbb valósult meg, mintegy négy évvel később, olyan nagyarányú fegyveres ösz­­szecsapás formájában, amit azóta “első világháborúnak” nevez a történelem. Az első jóslat csupán később, 1918- ban vált valóra, a spanyol­nátha alakjában, amely az egész földkerekségen hu­szonegy millió embert ölt meg. Amikor 1910-ben a Hal­­ley-üstökös közeledett a föld felé, élelmes amerikai üzlet­emberek úgynevezett “üstö­kös tablettákat” kezdtek árulni, amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy meg­védjenek az égbolt rémüle­tet keltő vándorának pusz­tító, ördögi hatásától. Arról nem szól a krónika, hogy a tabletta elfogyasztói meg­­menekültek-e a világháború srapnelljeitől és a spanyol­nátha vírusaitól. Mi köze volt mindehhez az ártatlan üstökösnek? De va­jon van-e, aki a mai korban egy üstökös “ártatlansá­gáért” felelősséget mer vál­lalni ? Hiszen éppen a mi ko­runk az is, amikor “minden lehetséges”. Régi babonák szétfoszlása és új hiedelmek alakot öltése. Mai évkönyvben, a Thong­­ban, már 837-ben hűvös tár­gyilagossággal leírták a ma is helytálló tudományos meg­állapítást, hogy az üstökös csóvája mindig a naptól tá­voli oldalra fordul. Mi az üstökös? A tudomány ma az átlag­üstökös három részét nevezi meg: a ködszerű fej, az “üs­tök”, ennek magja (nucleus) és a csóva. A fej alakja álta­lában kerek, de néha ovális is lehet. A középpontja a leg­fényesebb és a széle felé hal­ványodik. Á­tmérője a né­hány ezer kilométertől né­hány százezer kilométerig terjedhet. A csóva általában por­ ré­szecskéket és gázt tartalmaz. Az úgynevezett látványos üstökösök farka nagyobb­­részben porból áll és széle­sebb. A gáz­csóvák keske­nyebbek és kevésbé fénye­sek. Az általános hiedelemmel ellentétben a földi égbolton időnként feltűnő üstökösök nem távoli jövevények, ha­nem a mi naprendszerünkbe tartoznak. Pályájuk néha igen hosszú, ellipszis alakú és messze kinyúlik a világ­űrbe, esetleg félútig a leg­közelebbi naprendszerek köz­pontja irányában. Ez az oka, hogy két megjelenésük kö­zött sokszor igen hosszú idő telik el. A Halley-üstököst legutoljára 1910-ben láttuk. Pályáját 76 év alatt teszi meg, tehát legközelebb 1986- ban várható. Természetesen vannak kispályájú üstökösök is. Az Encke-üstökös, amely olyan apró, hogy csak távcsővel figyelhető meg, minden há­rom és egyharmad évben tér vissza. A Honda-Mrkos-Pa­j­­dusakova (felfedezőiről el­nevezve) öt évenként jelent­kezik. Az az üstökös, amit 1965-ben a japán Ikeya-Seki írt le először, csupán 880 esz­tendő múlva jön megint vi­szonylagos földközelbe. Az 1956-ban felfedezett Arend- Roland-üstökös pályáját hozzávetőlegesen tízezer év alatt futja meg. Az üstökös — ha a csillag­tudós oldaláról figyeljük — távolról sem ritka tünemény. Hat esztendő alatt, 1964 és 1969 között, huszonnyolc új üstököst fedeztek fel és har­mincegy régi üstökös vissza­térését figyelték meg. Ez­alatt az idő alatt a földke­rekség távoli pontjain mű­ködő obszervatóriumokban mintegy száz üstököst tar­tottak állandó megfigyelés alatt, gazdag 1973-as esztendőben a kereszténység alapítója születésének évfordulójára. Bizonyára lesznek, akik ebből az alkalomból figyel­meztetni fognak az írásra: “jelek lesznek az Égen és a Földön”. Az ilyen figyelmez­tetés semmiesetre sem ká­ros. Természetesen arra is fel kell készülni, hogy akad­nak, akik a babonás félelmet fogják terjeszteni. Talán tablettákat is árulnak me­gint, de előfordulhat, hogy korszerű “sugárzásvédők­kel” bolondítják majd a hi­székenyeket. Ezúttal egy biztos: az új üstökös nem fe­nyegeti összeütközéssel a földet. Az elektronikus agyak, a komputerek mai korában pályáját abszolút pontossággal régen megha­tározták és ezek szerint mind feje, mind csóvája sok millió mérfölddel elkerü­li a földet. A látványt csupán a sze­münk közvetíti és az igazi élményt az a reakció kelti, ami hitünk és tudásunk mér­tékének megfelelően szelle­mi bensőnkben végbemegy. A világmindenségről még keveset tudunk, úgyszintén az összefüggésekről jelensé­gek és események között. Egy azonban biztos: az em­beriség éppen úgy tovább halad a Felsőbb Hatalom ál­tal kijelölt útján, mint láto­gatóink és figyelmeztetőink, az üstökösök, amelyek arra mindenesetre jók, hogy egy pillanatra megálljunk és magunkba forduljunk. SZEGEDI LÁSZLÓ Régi megfigyelések Arisztotelész korában az üstököst nem tartották égi­testnek, csupán légköri tü­neménynek. Tycho Brahe, a neves dán csillagász, aki ugyan nem fogadta el a ko­pernikuszi elvet, de a tudo­mányt ugyanakkor számos fontos megfigyeléssel gazda­gította,­­ megállapította, hogy az 1577-ben feltűnt üs­tökös “messze a hold mögül” jött, tehát igenis égitest és létének, útjának tanulmá­nyozása a csillagászati tudo­mány tárgykörébe vág. A modern csillagászati tu­domány a múlt vizsgálatá­nál inkább a kínai feljegyzé­sekre tud támaszkodni, mint az európaiakra, mert ezek tele voltak babonás képzelő­déssel, még olyan esetben is, amikor az észleléseket egyébként nagytudású em­ber tette. Jellemző egy francia or­vos, André Paré feljegyzé­se, amely ezeket a tudomány­talan, hisztérikus képzelő­désre valló megfigyeléseket tartalmazta: “Ez az üstökös olyan ször­nyű volt, olyan félelmetes, hogy sokan a puszta látásá­tól meghaltak vagy megbe­tegedtek ... A vér színét bo­csátotta ki magából és hosz­­szú sugarainak mindkét ol­dalán fejszéket, késeket, vé­res kardokat lehetett látni, köztük égnek álló hajú, sza­kállas, förtelmes emberi fe­jeket . . .” Ezzel szemben a híres kí­ Az idei káprázatos tünemény lesz Mindebből látható, hogy tulajdonképpen csak a lát­ványos, nagy üstökös meg­jelenése ritka. Az 1973-as mindenesetre ezek közé tar­tozik. Ez év márciusában Lubos Kohoutek cseh csillagász a hamburgi obszervatórium 31 hüvelykes Schmidt-telesz­­kópjával figyelte az égbol­tot, amikor valahol a Jupiter közelében felfedezett egy halvány pontot, aminek nem kellett volna ott lennie. A to­vábbi megfigyelések mege­rősítették az első feltevést, hogy Kohoutek új üstököst talált, amely közeledik fe­lénk és a nap felé. Ez az égi vándor akkor még 480 mil­lió mérföldre volt a naptól. Összehasonlításképpen érde­mes megemlíteni, hogy a Halley-üstököst annak idején csak akkor fedezték fel, ami­­kor már 170 millió mérföld­re volt a naptól. Az átlag-üs­tökös fejének legfényesebb középpontja, a mag, általá­ban egy mérföld átmérőjű. A Kohoutek-üstökös nuc­­leusa eléri a 15 mérföldes méretet. A tudósoknak min­den okuk megvan tehát azt feltételezni, hogy amikor legközelebb lesz a földhöz, fényességben, nagyságban messze felül fog múlni min­den, tudományosan leír­t üstököst. Amikor az üstökös a pá­lyája középpontjában lévő naphoz közeledik, fényereje sokszorosan megnövekedik. Tehát nem csak a távolság csökkenésével mutatkozik a természetes növekedés, ha­nem a fény intenzitása is megsokszorozódik. Ennek megértéséhez tud­ni kell, hogy az üstökös csó­vája azért világít, mert a magból a csóvába sodort gá­zok a napból érkező és elek­tromosan töltött részecskék hatására izzani kezdenek, hasonlóan a fénycsőben a villamos áram hatására iz­zani kezdő neon - gázhoz. Ahogy az üstökös közeledik a naphoz, úgy sűrűsödik ez az elektron-zápor és szük­ségszerűen növekedik a fényerő. Ez az oka, hogy amikor ez a gigantikus méretű Koho­utek-üstökös legközelebb ke­rül a naphoz, tehát ponto­san ez év karácsonyakor, fé­nye úgy megnövekszik, hogy Brian Marsoen, a Smithso­­nian Asztrofizikai Obszer­vatórium tudósa szerint nap­pal is látható lesz az égbol­ton. A tünemény még látvá­nyosabb lesz a januári esté­ken, amikor újból távolodni kezd. Félni nem kell, de kicsit megijedni hasznos A csillagászok szerint a legkülönlegesebb élményben Dél-Amerikának lesz része. Pontosan egy nappal kará­csony előtt napfogyatkozás lesz, ami a látvány teljességé­ben Latin-Amerikában mu­tatkozik meg. Leírhatatlanul szépnek és egyben egyedül­állónak ígérkezik, amikor a nap elsötétül, csupán a lobo­gó korona marad az eltakaró hold körül, közvetlenül kö­zelben az üstökös gigantikus csóvája és egyidejűleg a Ju­piter és Vénusz bolygóknak ugyancsak szokatlanul erős fénye. A természet, az égbolt így emlékeztet majd ebben a szokatlan, természeti és tár­sadalmi jelenségekben oly .............-©. NAGYSIKERŰ OPERAEST Június elsején, pénteken este Domokos Nándor zene­­igazgató és karnagy a Melrose Avenue-n lévő Hope Lutheran Templomban nagy sikerrel vezényelte a nemzet­közi opera együttesével elő­adott Puccini-operát, a “Bo­­hémélet”-et. Domokos Nán­dor minden szereplése váro­sunk zenei évadjának kie­melkedő eseménye, a ma­gyar tehetégnek és kitartó munkának győzelme. A szép­számú közönség hosszantar­tó tapsokkal jutalmazta a művészeket. M. N. TUDJA ÖN AZT, HOGY .. . . . Magyarországon, a jós­­vafői barlangban földalatti kórház nyílt légzőszervi be­tegek részére. A magas pá­ratartalmú, pormentes leve­gőjű barlangban egyelőre 60 beteg részére van hely. A LONDONI ÚJSÁGOKAT élénken foglalkoztatja a rendőrség erőteljes lépése, amelynek következtében a slágervilág kilenc legis­mertebb alakját letartóz­tatták. Kiderült ugyanis, hogy az ottani zenei kö­rökben valóságos “sláger­gyár” működött és nem az számított, hogy a zenemű milyen jó, hanem az, hogy a szerző mennyit juttatott pénzben és csinos görlök­­ben a konferansziéknak és a disc-jockey-knak. A le­tartóztatottak között van Dorothy Squires pop-éne­kesnő és a BBC egyik pro­ducere is.

Next