Új Világ, 1973. január-december (2. évfolyam, 19-21, 4-52. szám)

1973-03-23 / 12. szám

Megjelenik minden pénteken UJ VILAG . AZ AMERIKAI MAGYAR CSALADOK LAPJA AHVWRIVZS rom EGYÜTTMŰKÖDÉS EURÓPÁVAL A DOLLÁR MEGERŐSÍTÉSÉÉRT Az elmúlt hét viharfelhői újból főleg az Egyesült Álla­mok felett gyülekeztek. A problémák sűrűsödéséből úgy tű­nik, az amerikai veztők legalább féltucat kérdésben állanak válaszút előtt, sőt nagyobb részt máris az útkereszteződés közepén, amikor sürgősen dönteni kell, melyik úton tovább. Wounded Knee indián lázadói a jelek szerint a végsőkre szánták el magukat és történelmi demonstrációt akarnak. Az embernek néha az az érzése, mintha az egész nem is len­ne igaz, valami álom, vagy képzelődés csupán: a technikai, politikai, gazdasági nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Ál­lamok kellős közepén harci díszbe öltözött indián lóhátról kémleli a tájat, a rézbőrű arcokra a halálra való eltökéltség színes csíkjait festették. Nem lehetett titkolni a szövetségi kormány átmeneti tanácstalanságát. Bármennyire indokolt is a régi sziúknak és társaiknak érzelmi felborzolódása, máshol is előfordult már a történelem folyamán, hogy egy darab földet katonai erővel, vagy a békepaktum tollvonásá­val elvettek előző tulajdonosától. Ha régi, kipusztult fajok ma is élő töredékei a világon mindenütt megkísérelnék be­jelenteni a történelmi igényt és visszavenni az “ősi” földet, alapos felfordulás állna elő. így most az a különös helyzet, hogy Amerika hadiálla­potba került határain belül a múlttal, illetőleg az azt képvi­selő embercsoporttal, miután az indiánok kihirdették a há­borút a washingtoni kormány ellen. A szövetséges hatóság egyelőre blokád alatt tartja a lázadókat és a nekik irányuló élelem- és ruhaszállítmányokat annak a törvénynek az alap­ján tartóztatja fel, amely megtiltja, hogy lázadóknak az ál­lamhatárok átlépésével segítséget nyújtsanak. A mexikói-amerikaiak egy csoportja is “történelmi jo­gokra” hivatkozik az Egyesült Államok bizonyos déli terü­leteivel kapcsolatban. A hétvégén bekövetkezett denveri za­vargás, amelynek máris egy halálos és 12 sebesült áldozata van, minden bizonnyal az indiánlázadás valamilyen hatására robbant ki. A rendzavaró “chicanokat” a helyszínre érkezett rendőrség akarta megfékezni, mire tűzharc alakult ki, amelynek során bomba is robbant. A vélemények és ellenvélemények ugyanakkor két má­sik probléma-góc: a halálbüntetés visszaállítása és a most már veszedelmes méreteket öltött árdrágulás körül ütköz­nek össze. Megírtuk, hogy Nixon elnök bizonyos bűncselek­ményekre a halálbüntetés visszaállítását kérte. Az elmúlt napokban ezeket az eseteket pontosabban körülírták. Ilye­nek lennének a hazaárulás, szabotázs és kémkedés, valamint a légikalózkodás és emberrablás, amennyiben halálos áldo­zatot kíván. A rendfenntartó szervek, karhatalmi alakula­tok és az igazságügyi hatóságok, miután a felelősség súlyát elsősorban ők érzik, mindenképpen a halálbüntetés mellett szavaznak. Bizonyos széplelkek, vallásos szekták “erkölcsi okokra” hivatkozva tiltakoznak a halálbüntetés ellen. Mc­­Govern ugyanezt teszi politikai okokból. Az áremelkedés megfékezése is a kormány feladata lenne. Bizonyos lépések történtek is. Washingtonban beje­lentették, hogy a háborús tartalék jelentős részét piacra dobják, hogy a kínálat-kereslet természetes törvénye alap­ján ezzel az árakat lenyomják. Ugyanezt a célt szolgálta a külföldről behozott marhahúsra korábban kivetett külön vám eltörlése. A jelek szerint az elnök attól tart, hogy a hús­árak állami ellenőrzése elkedvetlenítené a termelést, de be­jelentette, hogy amint úgy látja, nincs más segítség, erre sor fog kerülni. Ebben a pillanatban az egyetlen megoldás­nak az tűnik, ha a vásárlók bojkottal válaszolnak és bizo­nyos idő után így árcsökkentésre kényszeríthetik a speku­láló termelőket és nagykereskedőket. A háziasszonyok hús­sztrájkja egyre jobban terjed és most már széles mozga­lommá vált. A belföldi politikában a Watergate-ügy teremt növekvő feszültséget. Ennek szálai az elnökválasztási hadjárat ide­jére nyúlnak vissza. Ismeretes, hogy a demokraták központ­jában tettenértek behatolókat, akik lehallgató berendezése­ket szereltek fel, illetőleg szerettek volna észrevétlenül eltá­volítani. Amikor a megbízók után nyomoztak, a szálak a Fehér Házba vezettek. Belekeveredett az ügybe Patrick Gray is, akit Edgar Hoover halála után Nixon nevezett ki az FBI élére. Az elnököt most sokan élesen bírálják azért, mert kijelentette, hogy a Fehér Ház sem jelenlegi, sem korábbi személyzetéből senki sem fog megjelenni a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt.­­ Az európai dollárválságban Schultz amerikai pénzügy­­miniszter tárgyalásai, majd a Közös Piac kormányaival tör­tént megbeszélések jó eredményeket hoztak. Sikerült meg­vetni a teljes együttműködés alapjait, hogy hasonló válsá­gokat a jövőben elkerülhessenek. SZ. L. fj|É Ahét • A LEVEGŐSZENY­­NYEZÉS ellen új felfedezés veszi fel a harcot. A kalifor­niai egyetem kutatói olyan új kémiai katalizátort talál­tak, amely a gépkocsik mér­gező kipufogógázának ve­­gyületét lebontja tiszta nit­rogénné, ami a belélegzett egészséges levegő egyik tar­tozéka. Az új katalizátor a lantán (lanthanum) kobalt oxidja. • PANAMA és Peru kö­zös akcióban arra szólította fel Amerikát, hogy vonuljon ki a Panama-csatorna ellen­őrzéséből. Ez a lépés megle­petésként érte Washingtont. Nem titkolják, hogy ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyet adna az új követelé­seknek, az Egyesült Államok vétójogával élne. • A FÜLÖP-SZIGETEK­­RŐL azt jelentették az elmúlt héten, hogy a déli területen észlelt felkelési megmozdu­lásban idegen országban ki­képzett csapatok is részt vet­tek. Később közölték, hogy összesen “maroknyi” erőről volt szó, amit a kormánycsa­patok felmorzsoltak. Marcos elnök azonban bizonyos foj­ta diktatúrát vezetett be az országban, ami a hivatalo­san közölt hírek ellenőrzését megnehezíti. • ÁRVÍZ pusztít Ameri­ka keleti és déli államaiban. A viharos esőzés után lehűlt hőmérséklet helyenkint ha­vazást indított el. A Missi­ssippi szintje veszedelmesen emelkedik, a híres tennes­­see Valley Authority nagy próba előtt áll. A legsúlyo­sabb a helyzet Michigan-nél, Detroitnál, Midland Bay City-nél. Közel százezer hold víz alatt van és ezrek váltak hajléktalanná. • TITO jugoszláviai el­nök Nobel-békedíjjal való kitüntetését támogatja a Szovjetúnió. Tempóra mu­­tantur — vagyis hosszú volt az út a “láncos kutyától” a “béke hőséig”. • PERONISTA győze­lemmel végződött az argen­tin választás. Kezdetben konzervatív győzelmet vár­tak. Amikor a katonai kor­mány is elismerte, hogy Hector Campora, a peronis­ta párt jelöltje győzött, a nép az utcákon énekelve, táncolva ünnepelte a volt el­nököt. Campora kijelentette, hogy egyetlen napra sem hajlandó hivatalba lépni addig, amíg Peron madridi száműzetéséből vissza nem t­ér Argentínába. A kommunisták támadását várják Vietnamban az amerikai kivonulás után Mialatt az Egyesült Államok lépésről-lépésre teljesíti a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségét, a kommunisták fokozzák a csapatszállításokat dél felé. Szai­­gonban ünnepélyes ceremónián bevonták az amerikai harci lobogókat és ezzel Amerika eddig leghosszabb háborúja hi­vatalosan is véget ért. Amikor e sorokat írjuk, mindössze 6,800 amerikai katona tartózkodik még Vietnamban. Ugyan­akkor a délvietnamiak hírszerző szolgálata azt jelenti, hogy tovább folyik, sőt egyre erősödik a kommunista infiltráció északról és laoszi területeken is át egyre folynak a csapat- és hadianyagszállítások. Legalább 300 újonnan érkezett harckocsi van máris Dél-Vietnamban. A dél felé özönlés mér­téke körülbelül akkora, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a Viet Cong és az északiak alakulatai utasítást kaptak, hogy sehol se bocsátkozzanak harcba március 28-a előtt, ami az amerikai csapatok kivonulásának a határideje. A támadás megindulását ezutánra várják. Múlt heti sajtóértekezletén Nixon elnök figyelmeztetett a növekvő veszedelemre.­­ Kambodzsában a harcok tovább tartanak és az amerikai B52-esek változatlanul légi támogatást adnak a kormány­­csapatoknak a kommunisták elleni harcban. • A GENFI SZOVJET nagykövetségen Vlagyimir Szemjonov moszkvai küldött közel két órás megbeszélést folytatott Alexis Johnsonnal, aki az atomfegyverek korlá­tozásával kapcsolatos tár­gyalásokon az amerikai kül­döttség vezetője. A jelentés szerint sikerült eredménye­sen folytatni az eszmecserét abban a szellemben, amit a Nixon elnök által tavaly má­jusban Moszkvában aláírt okmány képvisel. • A MÁR ELMARAD­HATATLAN elmúlt heti földrengéssorozat menet­rendje : hétfőn hajnalban az északkaliforniai Eurékában volt enyhe remegés, pénteken reggel a Fülöp-szigeteken, Manila fővárosban kisebb rengés, károk nélkül, pénte­ken délután a kaliforniai Oxnardban a február 21-i földrengés két utólö­kését ész­lelték, kár nem esett, szomba­ton a Fülöp-szig­etekhez tar­tozó Luzon szigeten volt erős földrengés, épületkárokkal és számos sebesüléssel. • A GYÓGYSZERÁRAK csökkentését szolgálja Bob Moretti kaliforniai demok­rata képviselőnek a minap benyújtott javaslata. Esze­rint a gyógyszertárakban feltűnő helyen­­ közszemlére kell tenni a 100 leggyakrab­ban használt és csak orvosi receptre kapható gyógyszer árát. Ugyanakkor a gyógy­szertárak engedélyt kapná­nak, hogy áraikat az újsá­gokban hirdessék. Mindez árcsökkenést eredményezne és a közönség hasznát szol­gálná. A gyógyszerárakat eddig igen “bizalmasan” ke­zelték és ez bizonyos kiszol­gáltatottságot teremtett. • GOLD A MEIR izraeli miniszterelnök amerikai út­járól visszatérve kijelentette, hogy amint sem Husszein jordániai király, sem Izma­il Hafez egyiptomi megbízott amerikai tárgyalásai nem hoztak változást a két or­szág politikájába, ugyanúgy Izmel is változatlanul halad az eddigi úton. Amerika sem­miféle követeléssel nem ál­lott elő és nem vett igénybe nyomást, hogy politikánkat megváltoztassuk, — mond­ta Golda Meir. Hadianyagvá­sárlásban csak mérsékelt igényekkel jelentkezett s ezt az amerikaiak nem vonakod­tak elfogadni. Simha Dinit,­ Izrael washingtoni nagykö­vete ugyanakkor kijelentet­te, hogy a két ország viszo­nya az elkövetkező évben nehéz próba elé néz, miután Washington szeretné kapcso­latait megjavítani az arab államokkal. Tel Avivban lég­ből kapottnak minősítették azokat a híreket, amely sze­rint Izrael szigeteket szállt volna meg a Vörös-tengeren, a jemeni partok közelében. • AZ IRÁNI miniszter­­elnök hivatalosan bejelentet­te, hogy március 21-ével tel­jes állami ellenőrzés alá he­lyezték az olajipart. Ettől kezdve, mint tulajdonos, az iráni kormány tárgyal a nyugattal az olaj eladása ügyében. • TOVÁBB TERJED az angliai sztrájk, annak elle­nére, hogy a kormány kije­lentette: semmiféle nyomás­nak nem hajlandó engedni. A vasutasok munkabeszün­tetése a vidéket is megbéní­totta. A Londonban dolgo­zók gépkocsikkal igyekeztek munkahelyükre jutni, ami szinte elképzelhetetlen tor­lódást idézett elő az angol fővárosba vezető öt főútvo­nalon.

Next